Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

BSÉltS MEGYEI HÍRLAP------------------------------------­K ondorosi munkanélküliek HAZAI TŰKOR 1993. január 25., hétfő o „Van szavunk a koalícióban” Hasznos Miklós országgyűlési képviselő Szarvason A közelmúltban járt Szarvason dr. Hasznos Miklós or­szággyűlési képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke. Ekkor a város értelmiségi klubja meghívásának tett eleget, ahol aktuális politikai kérdésekről beszélt, s válaszolt néhány kérdésünkre. Tavalyi felmérések szerint Kondoros nagyközségben olyan 450-en lehet­nek a munkanélküliek. Pontos szá­mot nehéz mondani, mert sajnos a helyzet napról napra változik, rosszabbodik. Kondorost nem sorol­ták be az elmaradott községek közé, így munkahelyteremtésre nem kap az önkormányzat címzett állami támo­gatást. A vállalatoknak, vállalkozók­nak, egyéb gazdasági egységeknek van azonban lehetőségük arra, hogy munkahelyteremtés címén pályáza­tokon vegyenek részt. Nem gyakori ez sem a faluban. Ha végigfutunk a településen talál­ható gazdasági egységeken, akkor a következő képet kaphatjuk. A takar­mánykeverő rt. 1990 végén 144 sze­mélyt foglalkoztatott, tavaly 120-at. Négyen korkedvezményes nyugdíja­sok lettek, húszán jutottak a munka- nélküliek sorsára, illetve önszántából mondott fel néhány személy. A lét­szám további csökkenése várható. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat keverőüzeme két évvel ez­előtt 86 embernek adott munkát, az idénre ebből hatan mentek nyugdíj­ba, 28-nak felmondtak, néhányan ön­ként adták fel munkahelyüket, né­gyen vállalkozók lettek. Az üzem az elmúlt időszakban mindig nyereséget termelt. Az idén a kapacitásnak mindössze 60 százalékát használják ki. További leépítésről nincsen infor­mációnk. Az áfész 1990-ben 151 dolgozójá­nak adott munkát. Ma 84 személyt foglalkoztatnak. A csökkenés a kö­vetkezőképpen alakult: négyen nyugdíjba mentek, hatan munka­nélküli-segélyen vannak, ötnek lejárt a szerződése, hat személynek (nyug­díjas) a szerződését nem hosszabbí­tották meg. 46-an úgy távoztak, hogy az egységeket bérbe adták. Szaporo­dik a bérbe adott egységek száma, jelenleg 12 ilyet tartanak nyilván. További létszámcsökkentés itt nem várható. A vas- és fémipari szövetkezet dol­gozói létszáma kétéves viszonylat­ban nem változott. Több munkaerőt a jövőben sem tudnak foglalkoztatni, gyártmányszerkezetüket nem változ­tatják. Tavaly nyáron két hónapig csökkentett munkaidőben dolgoztak, de létszámot nem csökkentettek. A Kerépszer Kft. az önkormányzat átalakult szolgáltató üzeme. Kétéves viszonylatban létszámváltozásuk nem jelentős, átlagosan 50 embert foglalkoztatnak. Önként távozott tőlük hét személy. További létszám- csökkentéssel nem számolnak. A Szirén Ruházati Szövetkezet he­lyi részlege két évvel ezelőtt 65 em­bernek biztosított munkát, jelenleg 74-en dolgoznak náluk. Minimális létszámnövekedés mutatható ki, fő­leg fiatalók vállaltak munkát a szö­vetkezetnél. Létszámcsökkentés itt sem várható. A termelőszövetkezetnél megtör­tént az átalakulás. Adataink tavalyról származnak, az Egyesült Mgtsz ki­mutatásait vettük alapul. így 1990 végén 263 aktív dolgozót és 982 nyugdíjast tartottak nyilván. Tavaly 830 aktív dolgozó mellett 999 nyug­díjas tartozott állományukba. A két időpontban kimutatott dolgozói lét­számból látható, hogy 1992 végére 133 személlyel csökkent a szövetke­zet tagsága, 160-an választották az egyéni gazdálkodást, ennyien váltak ki a régi téeszből. A további létszám- csökkenés elhalálozásból, nyugdíja­zásból és kilépésből tevődik össze. Az újjáalakult szövetkezet több önel­számoló gazdasági egységben foly­tatja gazdálkodását. Előrejelzések szerint létszámcsökkentés sehol sem várható. P.J. — Ön vitaindító előadásában ele­mezte hazánk politikai helyzetét és szólt a privatizációs folyamatról. Mondandója beillett volna akár egy ellenzéki politikus helyzetelemzésé­be is. Ezek után adódik a kérdés, vajon mekkora súlya van a keresz­ténydemokratáknak a kormánykoa­lícióban? — A kérdés joggal vetődik fel, mert 22 képviselővel annyit tudunk elérni, amennyi látszámunkból adódhat. Ennek ellenére azt kell mondjam, hogy a törvénytervezetek kialakításában eredményesen szere­pel pártunk. Az esetek többségében, 60—65 százalékban elfogadják a kormánykoalíció pártjai javaslatain­kat. A kormányüléseken ugyanez a helyzet és azt hiszem, a parlamenti bizottságokban is komolyan veszik észrevételeinket, ínelyek beépülnek a törvénytervezetekbe. — Mi a véleménye arról, hogy a létminimum alatt élők aláírásgyűj­téssel szeretnék a magyar parlamen­tet feloszlatni, a képviselőket vissza­hívni? — A polgári demokráciában alá­írásgyűjtéssel eldönteni fontos kér­déseket nem szerencsés. Azt sem gondolom, hogy Valencsik úr önál­lóan kezdeményezte az aláírásgyűj­tést, úgy vélem biztatásra és politikai nyomásra cselekedett, valaki nyil­ván áll a háta mögött. Csak gondolja el, hogy Kisbéren éldegél egyember, majd számba veszi sorsát és elkezd aláírásokat gyűjtögetni, hogy felosz­lassa a demokratikusan választott magyar parlamentet. Ez képtelen­ség. Nem hiszem, hogy önállóan csi­nálja amit tesz, mögötte háttérmoz­gatók léteznek. — Olyan nehéz azt elképzelni, hogy valaki politikai indíttatás nélkül, csak úgy egyszerűen fellá­zad a nyomor ellen ? — Azt, hogy fellázad, még el tud­nám hinni, de azt, hogy szervezetten — ahogy most történik — népszava­zást kezdeményezzen, azt nem hi­szem el. — Ön szerint megengedhető-e a demokráciában, hogy az egyéni vá­lasztókerületben megválasztott or­szággyűlési képviselőt visszahívják az ott élők, ha elégedetlenek a mun­kájával? — A demokráciában, miként ez Nyugaton is látható, nincs joga a visszahívási intézménynek. Egysze­rűen nincs létalapja, mert az ország- gyűlési képviselő így zsarolható, a visszahívással megfenyegethető és máris elvesztette függetlenségét, egyéni akaratát. — Az ellenzéki pártok mindegyi­ke úgy nyilatkozik, hogy az 1994-es választáskor, sőt utána is el tudná képzelni szövetségesének a Keresz­ténydemokrata Néppártot. Hogyan vélekednek erről a keresztényde­mokraták, kikkel kötnének válasz­tási vagy hatalomgyakorlási szövet­séget? — Igen, azt magam is tapaszta­lom, hogy az utóbbi időben minden­ki hívő lett, újra divat kereszténynek . lenni. Európai léptékekben gondol­kodva szerintem a liberálisokkal tud­nánk szövetségre lépni, de az itthoni liberális pártokkal aligha, mert ezek kozmopoliták, a nemzeti liberaliz­must elutasítják, az egyén szabadsá­gát helyezik előtérbe. Az ő politiká­juk a fellazítás, s mi ezzel nem tu­dunk egyetérteni. Nyugaton van arra példa, hogy a kereszténydemokraták a szocialis­tákkal érdekközösséget hozzanak létre. Itthon viszont akkora a politi­kai nézetkülönbség az MSZP és kö­zöttünk, hogy ezt a szövetséget sem­mi áron nem vállalhatjuk fel. Külön­ben is a keresztényszocializmusról a történelem már kétszer bebizonyí­totta, hogy lejáratódott, s így a koráb­bi megjelenési formái még messze esnek pártunktól. El tudok azonban képzelni olyan személyeket, politikusokat, akikkel szívesen dolgoznánk együtt. Ennek tartom Pozsgay Imrét, Szűrös Má­tyást és Kosa Ferencet, akik hosszú utat jártak be, de gondolkodásuk kor­szerű és a politikai átalakulás után nem veszítették el emberi tisztes­ségüket. PappJános . Disznótor Sarkadon A sarkadi Boros Sándor szombaton 6 óra 5 perckor vágta le a körülbelül 350 kilós hízóját. A hatalmas álltatot családi segítséggel dolgozta fel FOTÓ: FAZEKAS FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents