Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-25 / 20. szám
Sanyika életveszélyben! Gregorits Gézától, a Békés Megyei Daganatos Gyermekekért Alapítvány kuratóriumának elnökétől kaptuk a hírt tegnap délben, hogy hétvégén újabb kisgyermek életének megmentéséért sikerült közbenjárniuk. Mint a kuratórium elnöke elmondta, alapítványukat a közelmúltben egy temesvári édesanya kereste fel azzal, hogy 11 éves kisfia, Drágán Sándor agydaganatban szenved. Az alapítvány azonnal felvette a kapcsolatot a szegedi prof. dr. Bodosi Mihály idegsebésszel, aki a CT- felvételek alapján megállapította, hogy sürgős, életmentő jellegű műtéti beavatkozásra van szükség. Ezzel párhuzamosan gondoskodott a gyermek azonnali felvételéről. Sa- nyikát a Thermál taxi ügyvezető igazgatója, Pap András személyesen szállította Szegedre január 23-án, szombaton. Természetesen díjmentesen, ahogyan azt már máskor is tették. „Mind a professzor úr, mind a taxiállomás ügyvezetőjének áldozatkész, segítő magatartását a gyermek édesanyja és a kuratórium nevében köszönjük” — mondta végül Gregorits Géza. Sikertelen választás Szeghalmon, a 6-os számú választókerületben sikertelen volt a vasárnapi helyhatósági választás, mivel nem volt meg a 40 százalékos résztvételi arány. Ismétlés két hét múlva. Testületi ülés Dobozon Önkormányzati ülést tart Doboz képviselő-testülete január 26-án, holnap délután 1 órától. A képviselők többek között tájékoztatót hallgatnak meg a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ helyi szervének tavalyi tevékenységéről és a sportegyesület gazdálkodásáról. A testület ezenkívül jóváhagyja első félévi munkatervét. A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a január 24-ei, 3. heti Ausztria lottó-sorsoláson a következő számokat húzták: 11,20,26,28,36,40. A pótszám 34. v A jokerszám: 400593. Szabadságra — Görögországba! Töltse szabadságát a csodás görög tengerparton, Parálián (1000 km) a színvonalas Plaza Hotelben. A 3 ágyas apartman — főzési lehetőséggel — januártól júniusig 30, a kétágyas 24 márka, június; szeptember, október hónapban 36 és 30, főszezonban 45 és 40 márka egy napra. Utazás egyénileg. Telefon: 00-3035161513. Fax: 00-30- 35162437. Bár, zene, tánc! Télen, nyáron várja Önt a Plaza, Papastergiou Stefanos csodás szállodája! KÖRKÉP 1993. január 25., hétfő Nemzetiségiek találkozója Békéscsabán Törvény nélkül - szeretettel A nemzetiségi törvény megalkotása még mindig várat magára, ám idegen anyanyelvű honfitársaink a hétköznapok során politikától mentesen, emberekként élnek együtt évszázadok óta Békés megye székhelyén. Ezt bizonyította az a baráti talákozó is, amelyet szombaton este a Garzon Szállóban tartottak a békéscsabai szlovák és román nemzetiségiek vendégeikkel együtt. Az összejövetelnek előtörténete is van. Tavaly decemberben a Békéscsabai Románok Szövetsége meghívta a Békéscsabai Szlovák Szervezet tagjait azzal a céllal, hogy a városban élő két nagy nemzetiség polgárai ismerkedjenek meg egymással, alakítsanak ki eleven kapcsolatot. Most ezt a meghívást viszonozták a szlovákok féhér asztal mellé, hagyományaikat őrző kulturális műsor bemutatásával. Az estet Vozár Márton, a Garzon Szálló vezetője nyitotta meg, aki maga is szlováknak vallja magát, s ahogy elmondta, édesanyja is ugyanazokat a dalokat énekelte bölcsője mellett, amelyeket most a romániai Nagylakról érkezett zenekar tagjai adtak elő. „Soha ne jusson eszünkbe, hogy különbözünk egymástól” — mondta őszintén barátainak, akiket szlovák ízekkel, zamatokkal elkészített vacsorára hívott meg. Grósz György a Békéscsabai Románok Szövetsége titkáraként, István Anna a Békéscsabai Szlovák Szervezet vezetőjeként üdvözölte az egybegyűlteket, akik között ungvári és nagylaki szlovákok is voltak. A vidám, baráti összejövetelen a Madách utcai általános iskola tanulói és a szlovák pávakor tagjai szórakoztatták — citerakísérettel — szlovák és magyar népdalokat énekelve az egybegyűlteket. Közöttük volt aki szlováknak, volt áki románnak, más magyarnak vallotta magát, holott iskolásként tanult meg magyarul. Egy kérdésben azonban tökéletesen megegyeztek: a szülőhazájuk vitathatatlanul Magyar- ország. L. M. Rablás Mezőberényben Szombaton a hajnali órákban Mezőberény egyik félreeső utcájában ballagott az a szerencsétlenül járt hölgy, akit megpillantott H. Á. A fiatalember az átitalozott éjszaka után pénz nélkül maradt, ám további szórakozásra vágyott. Elhatározta, hogy pénzt szerez. Odalépett a nőhöz, megragadta a karját, a pénzét követelte. A földre rántotta, többször megütötte, ruházatát átkutatta és a kabátjában talált pénzt elvette, majd elmenekült. A hölgy bejelentését követően forró nyomon megkezdődött az üldözés, az általa adott személyleírás alapján rövid időn belül sikerült elfogni a gyanúsított fiatalembert. Pénteken éjjel emelkedett hangulat volt a köröstarcsai Vasmacskában. Ott szórakozott két férfi, két régi rivális, akik mindketten ugyanannak a hölgynek csapták a szelet valamikor. Az ital hatására kiásták a csatabárdot. Először csak szóváltás volt, majd verekedés következett. Házon .belül a kocsmárosnak sikerült rendet tartani, de az utcán egymásnak estek. B. I. húzta a rövidebbet: háromszor „padlót fogott”, harmadjára úgy zuhant a földre, hogy a lába is eltört. Azóta megműtötték kétszer. A rendőröknek rövid időn belül sikerült kideríteni, hogy az elkövető a mezőberényi K. P. Ma Orosházán... Egy hónapig tart az az ANI- VET által forgalmazót termékekből nyíló kiállítás, amelyet Orosházán a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában rendeznek január 25- étől. Az állategészségügyi és állattenyésztési eszközök bemutatóját ma 14 órakor nyitja meg dr. Gulyás Mihály, Orosháza polgármestere. A kiállítás hétfőtől csütörtökig 10-16 óráig tart nyitva. „AKI A DEMOKRÁCIÁTÓL FÉL, AZ A JÖVŐTŐL FÉL.” (Juhász Gyula) A gyulai iskolakeringő újabb fordulója A szülők ajtót mutattak Ha a gyulai 5-ös számú általános iskola tanulóinak szülein múlik, aligha egyesül tanintézetük az egészségügyi szakközépiskola gimnáziumi osztályaival. Nem mintha ellenségei lennének az oktatásfejlesztési elképzeléseknek. Egyszerűen nem hiszik el, hogy nem az lesz néhány év múlva a nóta vége: megszüntetik az általános iskolájukat. Márpedig az 5-ös egy városszéli nagy és fiataloknak helyet adó lakótelep iskolája: nem szívesen vennék, ha gyermekeiknek még távolabb kellene járniuk a mindennapi tudomány megszerzéséért. Volt aztán olyan bajuk is, hogy a szóba kerülhető' igazgatójelöltek egyikét eleve nemkívánatosnak találták. A szülők tehát — fél tucatnyi kivétellel — nemet mondtak az egyesülésre. Ma déleló'tt a tanárok szavaznak titkosan ugyanerről, este pedig a képviselő-testület kényszerül valamilyen döntésre. Péntek este több száz szülő hallgatta meg Kozma Antal általános iskolai igazgató véleményét, Lebenszky Attila alpolgármester és dr. Erdmann Gyula kulturális bizottsági elnök érveit. A szenvedélyes vita szülői oldalának néhány megállapítása: „Éreznek-e a képviselők olyan lakossági igényt, hogy a városnak szüksége lenne egy újabb gimnáziumra?” „Miért baj az, hogy végre nem özön gyerek jár egy osztályba?” Továbbá: „A lakosságnak sok pénze, munkája fekszik ebben az általános iskolában.” „Tavasszal készül el a város oktatási koncepciója. Miért nem várják meg a döntéssel? így a döntés felelőtlenség, emberkísérlet.” A tornatermi tanácskozáson — mely színvonalasabb volt, mint egynémely képviselő- testületi ülés — nagy tapsot váltott ki az a vélemény, mely szerint „az egyesítés alápjai- ban elhibázott döntés lenne. melyet a körülményekkel kényszerítenek ki”. A bizottsági elnöknek arra a mondatára, hogy a lakosság egyelőre nem látja, hogy a tervezett egyesítés a jövő útja, morgás és ingerült szülői válasz született: „Ma megtudhattam, hogy hülye vagyok”. A szülők kifogásolták: semmilyen garanciát nem kapnak arra, hogy a beígért épületfejlesztések meg is valósulnak. A hallgatóságot érdekelte volna, hogy mekkora is a-Bay-alapít- ványtól remélt összeg, ám erre senki sem tudta a választ. A felszólaló élt a gyanúperrel: „Itt valakinek kellene egy igazgatói állás. De a gyerekemet nem engedném 0(ia.” A szülők szerették volna hallani a tanári kar véleményét is , ám a kérdezettek szótlanok maradtak. Valaki azt tudakolta: ha a szülők és a tantestület is az egyesülés ellen lép fel, attól a testület még dönthet másképp? A másik oldal a bevezető kiselőadásokban és a válaszadás során fejthette ki egyesítő szándékának érveit. Dr. Erdmann Gyula — mint elmondta: levéltáros és történész — az ősszel induló egészségügyi főiskola elhelyezésének megoldási igényéből vezette le a kialakult helyzetet. „A problémát az egészségügyi szakközépiskolában elindult gimnáziumi osztály elhelyezése jelenti.” A helybeli tanárok jövőjéről azt mondta: „Komolyabb sérelmek nagyobb számban nem keletkezhetnek”. Kifejtette: „Sohasem szoktak iskolaszervezési kérdésekről népszavazást tartani”, de hozzátette, hogy nem döntenek a szülők és a tanárok véleményével „szöges ellentétesen”. Az iskola fejlesztése mellett foglalt állást Kádár Péter országgyűlési képviselő is, bár utalt arra: „Az ügy nem eléggé kiérlelt szakaszban van. De azért nem kell elvetni az iskolafejlesztést, gondoljuk át a lehetőségeket.” Megbízható forrásból úgy tudjuk, hogy a tervezett változtatás külön, eddig meg nem lépett, időigényes eljárással beszerezhető minisztériumi engedélyhez kötött. Az indulás így 1994 szeptemberében jöhetne szóba, hacsak az időközben megszülető szabályozás nem megy a dolgok elébe. Persze, ha csak ettől függne a megoldás, nem kellene sokat gondolkodni a döntésen. Kiss A. János Cél: klinikai színvonal (Folytatás az 1. oldalról) itt is gondjaink vannak. Ugyanis ezeket kénytelenek vagyunk szociális okokból is felhasználni. Erre a célra módunk lesz olcsóbb megoldást találni. A Népjóléti Minisztérium jóváhagyta szakmai programunkat. Jövőre 706 ágyunk lesz, ebből 60 krónikus ágy. Tudni kell, hogy nem aktív ágyfejlesztés folyik. Júliustól a kórházak pénzellátása teljesítményfinanszírozás alapján történik majd. Mindenkit fogadni szeretnénk, aki hozzánk akar jönni. A szabad kórházválasztásra gondolva vonzó körülményeket szeretnénk biztosítani a Békés megyeieknek — a megyén belül. A 10 milliárdot érő, 1200 dolgozót foglalkoztató kórház a városi önkormányzaté. A közgyűlés támogatására is nagy szükségünk van. Működésünket az új finanszírozási rendszerben gazdaságossá szeretnénk tenni, s talán még bevételt is teremthetünk majd a város számára. — Ön következetesen Békés megye egészéről beszél. — A megye egészéről, és a megye egészének érdekében. Békés megye kórházainak közösen kell kiverekedniük a fejlődést. A kórházak önállóvá válásában az a jó, hogy a magunk gazdái vagyunk. A hátrány: mindent ki kell követelnünk. Amit kérünk, az kivétel nélkül a realitások talaján áll. Igazgatóként semmilyen luxust nem kérek. De meg kell valósulnia annak, hogy lakóhelyétől függetlenül mindenkinek azonos színvonalú ellátásra legyen esélye. Még néhány év kell az ország más részeihez viszonyított különbségek eltüntetéséhez. De nem vagyunk türelmetlenek. K.A.J. Számlát ad a taxióra A sikeres próba után a közeljövóT>en születik döntés az ügyben, hogy a taxikba melyik számlát adó készüléket helyezik el. Az új taxióra számlát ad, ez kizárja a taxisok körében a manipulációt mti-fotó: Balaton József Petőfi-kiállítas Szeghalmon Szeghalmon ma délelőtt az Ifjúsági Házban a Péter András Gimnázium tanulói közreműködésével 11 órától megemlékezés lesz a Magyar Kultúra Napjáról, majd 13 órakor Petőfi Sándor életét, műveit bemutató kiállítást nyit meg a Sárréti Múzeumban Czine Mihály irodalomtörténész. Sa fokira szorítva Kórházi rehabilitáció? Úgy látszik, a Gyula—Csaba rivalizálás a kórházak területén éppen kezd civilizált formákat ölteni. Az üdvösséghez talán ennyi is elég lenne, ám egészségünk megőrzéséhez ez édeskevés. Úgy hírlik, az egészségügy valamennyi lényeges mutatója e megye mostoha sorsáról tanúskodik. Nem éppen épületes dolog a sorvégiek hátát bámulni. (Egyes adatok szerint az USA-ban 2500 dollárt fordítanak évente egy-egy polgár egészségének megóvására, helyreállítására. Nálunk 150-et.) Most viszont jön a kétségtelenül ígéretes kórházi teljesítmény- finanszírozás. A bibi csak az, hogy nem azonos alapról indulunk az ország szerencsésebb vidékeivel. A társadalombiztosítás például úgy számítja majd ki egy műtét árát, hogy tulajdonképpen megnézi: hol végezték el azt. Tehát lehetséges, hogy egy teljesen azonos műtétért kétszer, háromszor is többet kaphat egy budapesti vagy dunántúli kórház, mint egy békési. Ugyanis a támogatás 70 százalékát a kialakult viszonyokat tükröző—-,s elmaradottságunkat konzerváló—bázispénz adja. A jelenlegi finanszírozási rendhez képest évente — a legjobb esetben — 15 százalékos növekmény érhető el. Ez senkinek sem sok, de mégiscsak az jár jobban, aki magasabb költségvetési alapról indul. Vagyis nem mi. Kötve hiszem, hogy bármelyik kórházunk meg tudna ma fogalmazni olyan fejlesztési igényt, mely luxuscélokat szolgálna, s ne a kényszerű elmaradottság felszámolásának eszköze lenne. A rendszerváltástól azt is reméltük, hogy egyenlő esélyt kapunk az életre, halálra. Igazán jó esély errefelé egyelőre csak ez utóbbira mutatkozik... Kiss A. János
