Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-22 / 18. szám
1993. január 22., péntek HAZAI TÜKÖR .RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kárpótlási jegyet vesznek A mezőkovácsházi takarék- szövetkezet, valamint a végegyházi, kaszaperi, magyar- és nagybánhegyesi kirendeltségeknél lehetőség nyílik a kárpótlási jegyek visszavásárlására. Az értékpapírokat az előzetes igényfelmérés után hetente változó árfolyamon tudja a takarékszövetkezet átvenni. Kifizetés pedig az átvételt követő 10 napon belül történik. Bővebb felvilágosítást a mezőkovácsházi szövetkezet, illetve a kirendeltségek adnak. Szakmai színvonal A mezőkovácsházi önkormányzati hivatal szorosan vett létszáma 29 fő. Az iskolai végzettség számbavételekor tapasztalhattuk, hogy a hivatal létszámának szakmai színvonala igen magas, mivel 13-an állami, felsőfokú, 15-en pedig középfokú végzettséggel rendelkeznek. Jelenleg is két dolgozó jár felsőfokú szakmai iskolába. A jövőre nézve a vezetés törekvése arra irányul, hogy minden feladat ellátására kvalifikált, szakmailag felkészült dolgozót alkalmazzanak. Megtekinthető rendeletek Az állampolgárok zöme későn, vagy egyáltalán nem értesül az önkormányzati üléseken született döntésekről, határozatokról. Sokan úgy hiszik ezek valami titokzatos iratok, amelyet nem lehet, vagy nem mernek elkérni a hivatal dolgozóitól. Pedig év közben sok olyan határozat születik, amely közvetlenül érinti a lakosságot, illetve nem árt, ha tudomásuk van az elképzelésekről, a feladatokról. De hogy lehetne ezekbe a jegyzőkönyvekbe bepillantani? — kérdezik sokan. Éppen e gondokra nyújt megoldást az az elképzelés —amellyel egyébként régi óhaja is teljesül a lakosságnak —, hogy a testület által alkotott rendeletek és az ülések jegyzőkönyveinek egy példányát elkészülésük után minden esetben megküldenek a városi könyvtárnak. Itt bárki — külön önkormányzati engedélykérés nélkül! -— kikérheti és elolvashatja. Sőt gondolkodnak azon, hogy az 1992. évi, lakosságot érintő alaprendeletekről is készítenek másolatot és egy-egy példányát átadnak közszemlére a könyvtár olvasótermébe. Ezzel kapcsolatban Nagy András alpolgármestertől még azt is megtudtuk, hogy a nyilvános ülések jegyzőkönyveit eddig is, ezután is bárki megtekintheti a hivatalban, ha bármi érdekli vagy aggálya van az ülésekkel kapcsolatban. Bíznak abban, hogy ezzel hozzájárulhatnak az állampolgárok pontosabb tájékozódásához. Leánykar alakult Orosházán a Kodály Zoltán Gyermekkórus volt tagjaiból (a mai gimnazisták, szakközépiskolások) megalakult az Orosházi Leánykar. Szombatonként a művelődési házban próbálnak, Dinnyés István vezetésével készülnek az első, nyilvános bemutatkozásra. A fenntartó — művelődési központ — mellett más szponzor támogatását is szívesen fogadják a fiatalok. Mindenekelőtt embert... Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter a magyar kultúra napja alkalmából szerdán, a Néprajzi Múzeumban oktatási díjakat adott át 105 pedagógusnak. Megyénkből Apáczai Csere János-díjat adományoztak Szlota Józsefné- nek, a békéscsabai 9-es Számú Általános Iskola tanárigazgatóhelyettesének; Németh László-díjat Hat ki József nének, a békéscsabai Hu- gonnai Vilma Egészségügyi Szakközépiskola tanárának ésDanz Gyulának, az orosházi 3-as Számú Általános Iskola igazgatójának; Karácsony Sándor-díjat Zsótér BéIónénak, az orosházi József Attila Általános Iskola tanítójának. — Amikor megkaptam a minisztériumból a levelet, nagyon meghatódtam — mondta Szlota Józsefné — Úgy éreztem, nyugdíj előtt másfél évvel lassan lejár az időm. Földrajz—biológia szakos tanár- igazgatóhelyettes vagyok, így Szlota Józsefné több kitüntetés után átvehette az Apáczai Csere János-díjat is FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER kevés óraszámban tanítok, mivel igazgatóhelyettesi teendőim is vannak. Szeretem a munkámat, a költő szavaival: Pálya, te gyönyörű, elhiteted velem, érdemes élnem... —Mivel teltek a szakmában az évek? — A gerendási általános iskolában kezdtem, ott 15 évet tanítottam. 1975-ben kerültem ide, ahol a kedves, családias légkörben jól érzem magam. Vallom, minden ember életében a becsületes, szorgalmas munka meghozza gyümölcsét. Hozzáteszem, az eredményeket nemcsak saját szorgalmával, tehetségével, képességével, igyekezetével éri el az ember, hanem az ezt biztosító közösséggel és családi háttérrel. Odafigyeltek a munkámra. Kipróbáltam a tankönyv írást, a tankönyvbírálatot, végigvittem a tantervi változásokkal kapcsolatos kísérleteket. Az Országos Pedagógiai Intézetnek dolgoztam negyed századot. Igaz, nem sok pénzért, de nem is ezért, hanem a szakmáért tettem. — Most, amikor a pedagógia is a változás korát éli, mit ajánlana a pályakezdők figyelmébe? — Mindenekelőtt embert neveljenek, ezután jöhet az ismeretek átadása. Szorgalmasan, becsületesen tanítsanak, ez a legfontosabb. Szörh Margit Kell-e nekünk a természetvédelem? Sajnos a természetvédelemnek kevés a súlya, s nincs megfelelő társadalmi elismertsége FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Talán kicsit bizarr a címben feltett kérdés, de hogy napjaink valóságának része, az kiderül abból a beszélgetésből, amelyet Iványosi Szabó Andrással, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójával folytattunk. — Ön, mint gyakorló természetvédelmi szakember, milyennek ítéli ma nálunk a természet- védelem helyzetét? — Sajnos, a természetvédelemnek kevés a súlya, nincs meg a társadalmi elismertsége. A pénzügyi feltételek folyamatosan romlanak, ráadásul nincs természetvédelmi törvény sem, noha ennek szükségessége egyre nyilvánvalóbb. —Gyakori beszédtéma napjainkban a Körös—Maros Nemzeti Park. Van-e újabb fejlemény ez ügyben? — Igen, van. Döntés született, hogy április elsejével új természetvédelmi igazgatóság jön létre szarvasi székhellyel. Ez az alapja a később megalakuló nemzeti parknak, amely nemcsak Békés megye területén fekszik, hanem érinti Csongrád és Szolnok megyét is. A területek lehatárolása megtörtént, s igyekszünk minden segítséget megadni a zökkenőmentes átálláshoz. — Az új nemzeti parkkal azonban nem kerülhetjük meg Biharugra problémáját. Mint bizonyára értesült róla, a falu és a természetvédelem ellentéte odáig fajult, hogy a helyi polgármester. Makra Győző aláírásgyűjtést indított, melyben nemcsak a nemzeti park létrehozása ellen tiltakoznak, hanem a korábban kialakított tájvédelmi körzet ellen is. A falu állatorvosa, dr. Bodrogközi Zoltán szerint a helyzet elmérgesedéséért elsősorban az Önök merev, elutasító álláspontja a hibás. Valóban így van? — Bevezetőül talán annyit, hogy megítélésem szerint nem a falu népe áll szemben a tájvédelmi körzettel, hanem egy felhergelt csoport. Nézzük a tényeket A néhány éve létrejött tájvédelmi körzet ellen akkor a térség egyetlen vezetője sem emelt kifogást. A helyi tsz és a halgazdaság területének egy részét védetté nyilvánították, de ez a mezőgazdasági művelést mégha bizonyos korlátok között is, de lehetővé tette. Most a törvények alapján az eddig a tsz tulajdonát képező, védett területet állami tulajdonba akartuk venni, tekintettel a természetvédelmi szempontokra. Erről mi a tsz vezetését tavaly tavasszal értesítettük, egyben felajánlottunk csereföldet és pénzbeli megváltást is. A tsz válasz helyett a felettes hatóságunkhoz, a minisztériumhoz fordult, és az eddig is védett területek egy részét kárpótlásra jelölte ki, amit a földhivatal természetesen nem fogadott el. Mi érezve a feszültséget, azt is felajánlottuk, hogy a kezdeti 1800 hektár helyett csak 800 hektárt védünk le, melyből mindössze 100 hektár a szántó. Szerettünk volna a tsz vezetőivel tárgyalni, de ez — nem a mi hibánkból — nem sikerült. Nem tudom, kinek akarják eljuttatni petíciójukat és mivel indokolják a tájvédelmi körzet megszüntetésének igényét. Nekünk nem érdekünk a feszültség szítása, szeretnénk békét kötni a faluval. Megfelelő előkészítés után szívesen kimennénk egy falugyűlésre, ahol elmondhatnánk mindazt, amit a legutóbbin, az erősen indulatos légkörben egyszerűen nem lehetett. Nekem meggyőződésem, hogy ha a helybeliek megfelelő információval rendelkeznének, nem lennének ennyire elutasítóak a nemzeti park gondolatával szemben. Gila Károly Olvasóink írják A nyitott bölcsőde, januártól A nyitott bölcsőde, mint olyan, január 1-jétől megszűnt, erről tudunk, olvashattunk és érdekelt szülőkként tapasztalhattuk. A helyette javasolt megoldás (minden bölcsőde egyben gyermekhotelként is dolgozik) a következő módon „működik” : Megérkezünk a bölcsődébe (babakocsi, baba, anya, apa), reggeli fél 8-kor, friss orvosi igazolással ellátva, hogy a gyerek egészséges, mert ez évtől ez az új szabályozás. Közlik, ne is vetkőzzünk, ha nem vagyunk két nappal korábban bejelentve, nem tudjákfogadni a gyereket. De hát nézzék meg, véli apa, hátha van hely valamelyik csoportban és hadd maradjon a gyerek, nem tudtunk erről a kétnapos bejelentési kötelezettségről. Az nem érdekes, hogy van-e hely, hangzik a válasz, nincs bejelentve és kész. Az fel sem vetődött, hogy kell-e a picinek ebéd (adagok száma stb.), így egyszerűen nem értettük a dolgot, de hát öltöztünk szépen és a baba déli 12 óráig az anyukája íróasztala körül mászkált négykézláb. Félreértés ne essék, nem e szabályok meglétét vitatom, hanem azt kérdezném tisztelettel: miért? És miért így? Miért kell két nappal korábban bejelentenem, ha esetleg másfél órára be szeretném vinni a gyereket és ebédet egyáltalán nem kérek? Az előzetes orvosi igazolásban legalább van ráció, noha eddig ez sem kellett és nem lettek betegek a gyerekek, állítják a szülők. És mi történik, ha este nyolckor derül ki, másnap reggel kellene pár órára a bölcsi...? Semmi nem történik. A helyzet meglehetősen abszurd, pedig papíron — és ez a fontos — még „nyitott” a bölcsőde. Javasolnám az illetékeseknek, gondolkozzanak azon—miként mi, szülők is megtettük—, hogy a jelenlegi 30 forintos órabér megtartásával vagy csekély emelésével inkább az extra szolgáltatásokat (ebéd, uzsonna, pelenka, kenőcs stb.) fizettessék meg reális áron és így állítsák vissza eredeti formájába a régi intézményt. Persze az egy-két órás bölcsődék plusz terhet jelentenek. Kényelmetlenek, mert nincs beszoktatás, szigorú napirend és a gyerekek esetleg nem is esznek egyedül. Régen az volt a gondozónők hozzáállása, hogy lehetőleg senkit ne küldjenek el. De most az a gyanú fogalmazódott meg bennünk, hogy a szabályok ilyetén kevéssé célszerű szigorításával egyszerűen el akarják riasztani a kényelmetlen „vendégeket”. Kedves bölcsődevezetők, kedves önkormányzat, valóban így lenne?! Egy anyuka (Név és cím a szerkesztőségben) Betörés az éhség miatt? A békési Nagyház pinceborozó vezetője vagyok és szeretnék a Nyomorban a tragédia küszöbén című újságcikkhez egy pár észrevételt tenni. Mint olvashatjuk, a cikkben szereplő Chiznyán Sándor és társai 1992. december 30-án az általam vezetett borozóba betörtek. Ezt a tettüket úgy írják le, hogy ezek a fiatalemberek kilátástalan helyzetben vannak és azért voltak kénytelenek betörni, hogy jóllakhassanak. Nem tudok felháborodás nélkül elmenni a dolgok mellett, mert a városban hasonló fiatalember több ezer van, ráadásul olyanok, akiknek még munkahelyük sincs. Nem pedig olyan, mint a cikkben szereplőfiatalember, aki állítólag dolgozik is. Úgy gondolom, nem lehet olyan kilátástalan helyzetben, ha megengedheti magának azt, hogy hétvégeken a borozóban rendezett diszkókban rendszeresen szórakozzon barátaival együtt. A betörés alkalmával különben nem csak cigarettát, hanem italokat, rágógumit és az aprópénzt vitték el. Kérdezem én, hogy a 4 liter rövidital, a 10 liter bor, Martinik és rágógumik, amit elvittek, az is az éhségük csillapítására kellett? Ha minden ember ilyen felfogásban gondolkozna, akkor be lehetne zárni minden üzletet, mert sorozatosan feltörnék azokat. Nem beszélve arról, hogy az ilyen és hasonló típusú emberek milyen nagy kárt okoznak a társadalomnak! Bányai Gergely,- Békés Újszalonta Községi Önkormányzat pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Félté*»!«»*" —jogszabályban előírt képesítés — legalább 2 év államigazgatási gyakorlat. Bérezés megegyezés szerint. A pályázathoz csatolni leáll; — kézzel írott önéletrajzot — végzettséget igazoló okiratmásolatot — 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. A pályázatot Újszalonta község polgármesteréhez kell benyújtani. Határidő; 1993. február 10. Az állás 1993. március 1-jével tölthető be.
