Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

1993. január 21., csütörtök GYEREKEKNEK Diáksarok Tudod-e? 1. Mit jelent a górcső első szótagja? 2. Melyik idegenből átvett állatnév helyett ajánlották a nyelvújí­tók a górugrány elnevezést? 3. Milyen növénynévnek köszönheti létrejöttét a cikornyár kife­jezés? 4. Eszik-e vagy isszák a fekete levest? 5. Közismert a rakoncátlankodni szó jelentése, de mit jelent a rakonca? 6. Mi az a duga, amelyről akkor beszélünk, amikor valami dugába dől? 7. Milyen története van a fabatka kifejezésnek? 8. Van-e valami kapcsolata egymással a vásár, a bazár, meg a vasárnap kifejezéseknek? 9. Miért szerepelhet valamely helység nevében a hét egy-egy napjának a neve? 10. Mi a PAHUBEGYÜ? Egzotikus galambfajta vagy magyar vállalat? A denevér, a bogáncs meg a sárszalonka Egyszer, nagyon régen a dene­vér, a bogáncs és a sárszalon­ka kibéreltek egy csónakot, és elindultak a kék tengeren túl­ra, hogy vásároljanak ott vala­mit. A bogáncs és a sárszalon­ka gazdag volt, a denevér sze­gény lévén, a szomszédoktól kért kölcsön pénzt. Megérkeztek a tengeren túl­ra és vettek egy halom árut: a denevér, ördög tudja miket, a bogáncs mindendéle posztót, a sárszalonka drágakövet, gyé­mántot. . Mindent beletettek a csó­nakba, eveztek hazafelé, de közben baj történt—a csónak­juk elmerült minden árujukkal együtt, s alig tudták megmen­teni az életüket a biztos pusztu­lástól. Azóta nem tudják elfelejteni ezt a szerencsétlenséget. A de­nevér, mert nem tudja, hogyan számoljon el az adóssággal, fél találkozni azokkal akiktől köl­csönkért. Ezért nappal nem repül, csak éjszaka. A bogáncs azóta a kerítések tövében és a szűk kis utcákon kukucskál a posztói után. Minden elmenő ruháját megragadja, megta­pintja, hogy az ő szoknyája-e. A sárszalonka pedig állandó­an a parton kószál, a gyémánt­ját keresi. (Litván népmese) A legnagyobb magyar 1840. november 18-án tartotta Pest megye közgyűlését, s híres szónokai erősen mennydörögtek a pa­pok ellen a vegyes há­zasság kérdésében, melynek lehető elsi­mítása végett ak­kor Lonovics püspök éppen Rómában idő­zött. Az ülés nagy izgatottságban még másnap is tartott. Ekkor, november 19-én történt, hogy Kossuth egy alkalmat fölhasz­nálva, fényes digresszióval (jelzővel) a jelen volt Széche­nyit a „legnagyobb ma­gyarnak" nevezé. A közönség hossza­san tapsolt és éljenzett. Széchenyi úgy tett, mintha nem is róla volna szó s meg sem mozdult helyéről. A zaj csillapultá­val odament Kos- suthhoz, mintegy megköszönni neki azt a szép mellék­nevet, melyet tőle kapott. — Miért emel oly magasba — mondta Kossuthnak —, ahol nem tarthatom magamat. Akkor még nem sejthette, hogy nemsokára mint ellenfe­lek fognak találkozni. Kitaláltad? Itt ellenőrizheted, helyes vála­szokat adtál-e a fenti rejtvé­nyekre. Mariay Ödön: 1.1876-ban alakult, 1944-ben szűnt meg. 2. A Petőfi-kultusz, a szépiro­dalom és az esztétika ápolásá­ra alakult. 3. Jókai Mór (1876 és 1904 között). Lesz itt csörömpölés: 1. A csészéből hiányzik a kanál. 2. A férfi zsebe hiányzik. 3. A férfi lábára kötött madzag masniján egy szál hiányzik. 4. Az asszony kontyából hiány­zik egy hajtincs. 5. A férfi kö­tényének felső része az első képen egyenes, a másikon spiccelt. Tudod-e?: 1. Jelentése: nagy, hosszú. 2. A kenguru elnevezés helyett. 3. A cikória növény nevéből alakult ki, te­kintve, hogy levelei szeszé­lyes, kacskaringós formájúak. 4. Eszik, mert a közhiedelem­mel ellentétben nem az étke­zést záró feketekávét, hanem a régi magyar konyha egyik spe­cialitását, a főtt vértől vagy szilvabéltől sötétre színezett mártást jelenti. 5. A rakonca a szekér végébe szúrt, a magas rakományt tartó rudat jelenti. 6. A donga szó tájnyelvi meg­felelője. 7. A batka északi szomszédainknál évszázadok­kal ezelőtt használt aprópénz neve volt, ami fémből verve sem ért sokat, képzelhető mit ért volna fából készítve. 8. A vásár szót a perzsáktól még a honfoglalás előtt vettük át. A vásár szó származéka a vasár­nap, ami azt a napot jelentette, amikor a vásárokat rendszerint tartani szokták. A bazár kife­jezés ugyanannak a perzsa szónak egy évezreddel későb­bi, kissé más hangalakban és értelemben való újbóli átvéte­lét jelenti. 9. Mert az elnevezés ebben az esetben aszerint tör­tént, hogy azon a helyen me­lyik napon tartottak vásárt. (Például Szerdahelyen szer­dán, Szombathelyen szomba­ton.) 10. Papír- és Hulladék- gyűjtő Vállalat. Kuncogó Zsugori paraszt fia mondja az apjának: — Apa, csuklik a ló. — Adj neki vizet, fiam. — Nem úgy, apa. Össze! 'L. -vt> -vt> Két pösze moszat beszélget a folyóparton. Azt kérdezi az egyik: — Maga is moszat? — Nem, nekem van mosó­gépem. sls ->Jv qN «Ir* Két kisegér befut egy csőbe. Megszólal az egyik: — Cin-cin! Mire a másik: — Hülye vagy? Hiszen ez réz! sla nL- qN 'IN A fiatal rendőr olcsó tranzisz­toros rádiót szeretne. Az eláru­sítónő elébe tesz egy modem kis készüléket: — Remélem, ez megfelel önnek, az ára is mindössze 380 forint. A rendőr nézegeti a rádiót, forgatja, majd így szól: — Megfelelne, csakhogy ön be akar csapni engem az árá­val. — Hogyhogy? Hisz látja, a cédulán 380 forint áll. — Igen, igen — helyesel a rendőr —, csakhogy ide a zsi­nórhoz az van írva hogy 220 volt. »|jja — Hallottad, kéhlek, egy autó elütött egy kéménysephőt. — Hettenetes! Máh a házte­tőn sincs biztonságban az em- beh! •>J> sJ> qN qN qN Egy néni bemegy az üzletbe és kér húsz flakon ablaktisztítót. — Minek magának ennyi? — kérdezi az elárusítónő. — Mert szombatonként üveget kell mosnom. — Hogyhogy? — A férjem minden pénte­ken leköpködi a képernyőt, amikor a Dzsoki megy a tévé­ben. Pólót nyerhetsz Okoska Ezen a héten egy vicc csatta­nóját kell megkeresnetek és beküldenetek. Jobbra találtok egy ábrát, benne egy szót: EMESE. Az ábra alatti szava­kat, betűcsoportokat helyez­zétek el az üres négyzetekbe. Ha ügyesek vagytok, akkor a végére négy olyan szó marad, amelynek nem lesz helye az ábrában. Ezekből egy vicc csattanóját állíthatjátok össze. A vicc így kezdődik: Pistike először vesz részt úszótanfolyamon. Tíz perc után kiszól a medence partjára: — Elég volt, mára befejez­tem. — No de miért? — kérdi csodálkozva az oktató. (Pistike válasza a vicc csat­tanója, ezt kell tehát bekülde­netek.) A megfejtéseket legkésőbb hétfőn adjátok postára. Címünk: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlap­ra ne feledjétek ráírni: Pólót nyerhetsz. A helyes megfejtők között három Békés Megyei Hírlap feliratos pólóinget sor­solunk ki. A nyertesek névso­rát a február 4-ei számunkban közöljük. * * # A január 7-ei rejtvény (megfej­tése: Ferenczy Béni) nyertesei: Jámbor Anita, Vésztő; Oro- vecz Ferenc, Orosháza; Kele­men Sándor, Békéscsaba. Nyelvi érdekességek Fővárosok nevei Számos érdekességre bukkanhatunk, ha fővárosok nevét tanul­mányozzuk. Némelyik ország fővárosának a nevében is benne van a funkciója. Japán fővárosát Tokyonak, azaz keleti főváros­nak hívják. Azelőtt Edo ( Yedo) volt a neve (jelentése: „bejárat az öbölbe”). 1868-ban vette át az addigi fővárosnak, Kyotónak a szerepét, ekkor kapta a Tokyo nevet. Mivel tőle keletre fekszik, érthető a keleti főváros megjelölés. A Kyoto név jelentése: „székesfőváros”. Az előtte használt Mayakónak pedig nagyvá­ros, metropolis az értelme. Kínában van északi főváros (Peking) és déli főváros (Nanking) is. Peking 1421-ben lett Kína fővárosa, előtte Nanking volt a székhely. Peking már időszámításunk kezdete előtt főváros volt, mai nevén 1421 óta szerepel, akkor váltotta fel Nankingot. Vízzel függ össze Dublin, Hanoi, Conakry, Dakar neve. Dublin neve az ír dubh linne (fekete tó) szókapcsolat származé­ka, a Hanoi név jelentése: „a folyón belül”, Guinea fővárosának, Conakrynak szuszu nyelven „a vizeken túl” az értelme, a Dakar név (Szenegál) volof nyelven „nincs víz” jelentést fejez ki. E M E S E Kétbetűsek: DE, ER, ET, FA, RI, TM. Hárombetűsek: AMA, EDE, EKE, EPE, ERI, IDA, IDE, IMA, ITT, MÁR, NEM, ÓRA. Négybetűsek: ALAK, IPAR, KEFE, NEKI. Ötbetűsek: OLIKA, EMESE (beírva az ábrába). Hatbetűsek: ELEPED, RÓKAFI, VAGYOK. Hétbetűsek: EMELETI, ÉDESAPA, SZOMJAS. Kilencbetűsek: KIMARADÁS, LETEKERÉS, TANAKODIK, TEREFERÉL. Lesz itt csörömpölés A két azonosnak tűnő kép között 5 kicsi különbség van. Melyek ezek? Mariay Ödön Megfejtés Január 13-án született Nagyiétán Mariay Ödön író, a Petőfi Társaság tagja. A szinte teljesen elfeledett Mariay a század elejének tehetsé­ges ígérete volt. Kolozsváron vég­zett jogot, barátja volt Adynak és Móricz Zsigmondnak. írásaiban a képzelet és a valóság elemeit ötvö­ző történelmi témákat dolgozott fel. Első elbeszélésköteteiről nem kisebb személyiségek, mint Kafka Margit író és Ady Endre költő írtak kritikát a kor legjelentősebb irodal­mi folyóiratába, a Nyugatba. Mariay Ödön 1952-ben hunyt el Csanádapácán, ahová a rendszer in­ternálta. Kérdések: 1. Mikor alakult és meddig működött a Petőfi Társaság? 2. Mi volt a Társaság célja? 3. Ki volt első elnöke? Múlt heti „Pólóinget nyerhetsz” rejt­vényünk megfejtése: Végire jár az esz­tendő, / Cseng a fürge száncsengő. A beérkező levelezőlapok nagy számá­ból arra következtettünk, hogy nem volt túl nehéz a feladvány. Ámbár az is lehet, hogy sokan ismeritek és szereti­tek Weöres Sándor Magyar etűdök című gyermekversciklusát, amelynek 109-ik darabja a „Suttog a fenyves”. A Magyar etűdök egyes darabjaival ta­lálkozhattatok már az óvodában, ké­sőbb pedig az általános iskola alsó tagozatában. A Kincskereső című ha­vonta megjelenő, gyermekeknek szó­ló irodami lap is gyakran közöl Weöres-verseket. A költő immár négy éve nincs közöttünk, hiszen 1989-ben elhunyt, de szép versei örök értékei a magyar irodalom kincsesházának. A szerencsés nyertesek nevét következő számunkban kö­zöljük. Mariay Ödön — barátja volt Adynak és Móricz- nak Weöres Sándor — versei örök értékei a magyar irodalom kincsesházának

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents