Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-20 / 16. szám

DIVAT 1993. január 20., szerda íÉKÉS megyei HlRLAP­Teíőíől talpig Modus vivendi Hiába a sok gönc vagy pénz, ezek önmagukban semmit sem érnek, ettől még nem leszünk boldogok — mondják a pesszimisták. A divatszakemberek azonban másként vélekednek: ha nem is telik minden héten új holmira, de van egy-két ízlésesebb darabod, maga­biztosabb lesz a fellépésed, könnyebben mosolyogsz és többre jutsz. Az önmagunkkal való törődés tehát visszahat az életünk alakulására. Olykor az öltözködés is lehet „modus vivendi”, azaz éltető elem. Egész oldalas összeállításunkhoz ezúttal a békéscsabai Sinka Modell nyújtott segítséget. Kívánjuk, hogy az itt vásárolt elegáns kosztümökben, kabátokban sikereket érjenek el! ma-ria FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER ÉS KOVÁCS ERZSÉBET Rókaprémmel díszített meggypiros télikabá­tot láthatnak a képen, amely övvel és öv nélkül egyaránt elegáns viselet Ehhez az ujjánál mélyen felvágott olaj zöld gyapjúszövet kosztümhöz ilyenkor télen fe­hér garbót ajánlunk felvenni Miről ír az Ez a divat? A közismert magyar divatlap januárban is sok érdekes kérdéssel foglalkozik. Megtudhatjuk többek között, hogy mi az a Zegna, kire mond­ják azt, hogy „With it”, ki öltözteti Magyar Zoltánt, a hajdani „lólengőt”, Kovács Orsolya személyében megismerhetünk egy új divatter­vezőt, interjút olvashatunk Csákányi Eszter színművésszel, megtudhatjuk, hogy Zsigmond Attila MDF-es országgyűlési képviselő nyáron a bermudát, télen pedig a jeanst kedveli a legin­kább. Végül hadd álljon itt a lap egyik legelraga- dóbb sztorija a Sícipőben vagy papucsban? című írásból. Deli Mária és Hajnal Éva újságí­rók hat közismert személyiséget kérdeztek meg arról, hogy a telet melyik lábbeliben szeretik átvészelni a leginkább. Szuhay Balázs, a Ludas Matyi főszerkesztője egy anekdotát mesélt el válaszképpen: „Sok évvel ezelőtt történt. Szegény Rátonyi Robival futottam össze, aki feltette a kérdést, hogy mit sportolok. A válaszom rövid volt és tömör: semmit. —Az lehetetlen! —Márpedig így van. — Úszni csak úszol néha? —Hogyne. Adósságban. — Ne viccelj! Az Adómtól van megbízásom arra, hogy írjak spotoló színészekről. Nem sze­retnélek kihagyni. Szabadkoztam. Valóban nem sportolok, mi­értfüllentsek... Robi nem hagyta annyiban. —És ha én kitalálok valamit? —Akkor megköszönöm. Ebben maradtunk. Néhány hét múlva csodál­kozva tudtam meg az Adám cikkéből, hogy én nap mint nap négykor kelek, hogy fél ötkor már a Svábhegy tetején kocoghassak. Ugyanis akkor szeretem az ilyesmit lebonyolítani, amikor nincs rá tanú. Néhány nappal később együtt léptem fel Rátonyival. Megkérdezte, olvas- tam-e. —Igen. Jót derültem rajta. — És nem jutott eszedbe, hogy felhívj és megköszönd? —Dehogynem. De Robikám, gondold el: nap mint nap hajnali négykor kelek, hogy fél ötkor már a hegytetőn kocoghassak... Utána rohanok a próbára... Mikor hívtalak volna fel? Mi­kor...?!” A Klip ülők Sarkadon landolt Amikor a sarkadi Sweet Night klubba érkező Geszti Péternek, a Rapülők együttes szövegíró és -mondó „kisiparosának” elmodom, hogy a hírlap Tetőtől talpig rovatától vagyok hivatott „faggatni”, nevetésben tör ki: —Hujja! — engedi ki a levegőt. — Divat rovot? Kopott robot, lopott kokott... Van még ilyen sok. Kérdezz! És én kérdezek, („amíg szétesek”): — Tudsz-e, szoktál-e kö­vetkeztetni az emberek jelle­mére az öltözködésükből? — Az a kérdés, hogy jel- lem-e, akin rajta van a ruha. Nem akarok ilyen közhelye­ket mondani, hogy a stílus ma­ga az ember, de ez tényleg így van. Nemcsak a beszédben, a társas kapcsolatokban, de a ru­házkodásban is. Kedvencünk egyébként a zenekarban a monoki­ni. Aki ilyet hord, az például abszo­lút rokonszenves jellem számunkra. A sztereiokini az már más, mert az hifi-minő­séget produkál. Vagy ifi minőséget. Mit tudok még erre mondani? Nem igazán a ruha teszi az embert, inkább a partnere... — Milyen öltözködési stílusú nők tetszenek? A sportosak, az elegánsak vagy a kihívó ruhákat viselők? — Mindegyik. Attól függ, hogy milyen arc­hoz és szívhez viselik a ruhát. És milyen fülbe­valóhoz, akarom mondani fülbenyalóhoz. — Különbséget teszel-e a fellépő, az utcai és az otthoni ruháid között? — Ááá, ugyanaz mind a három ! — szól hozzá a témához Michel, a zenekar másik tagja, amit Geszti Péter így egészít ki: — T Boynak és Michelnek (a „szinte tizá- toros” és a dobmester — a szerk.) az okozza a legnagyobb örömet, hogy olyan ruhát hordhatnak a színpa­don, amilyet valójában is szeret­nek viselni. Abban lépnek fel, amiben otthon barkácsolnak, tutujgatják a gyerekeket, épít- geik a légvárakat. És ami raj­tuk van, abban jól érzik ma­gukat. Ez rám is vonatkozik, csak engem nem lehet mindig ilyen helyzetbe hozni. Velem tudniillik előfordul, hogy emberek közé is megyek, nemcsak zenészek közé. Úgyhogy van mindenféle ru­hám, még zakóm is... — Mi a kedvenc vise lefed? — Az éjszakai ruhámat szere­tem a legjobban. Akkor ugyanis nem hordok semmit. Az olyan egy­szerű. Nem kell vasalni, nem kell a fazonon gondolkodnom, magától ala­kult ki még gén (halo-gén) koromban... — Milyen a legelegánsabb ruhád? — Egy reklámügynökségnél dolgozom, így gyakran járok tárgyalásokra vagy fogadok ügy­feleket. Ilyen esetekben nem lehet klottgatyát vagy nagyon büdös tornacipőt felvenni, mint ahogyan egyébként ilyenkor hétvégenként köz­lekedünk. Na szóval vannak normális ruháim, még rendes nyakkendőm is... — Mi a kedvenc színed? —A bél-szín. Eddig az interjú, ami nem jött volna létre, ha nincs Geszti Péter és nincs... ...ma-ria Néha egy kalap is lehet modus vivendi. Ha új kabátra nem is telt az idén, de ha veszünk a régihez egy új kalapot, mindjárt új kedvünk kerekedhet! A képen látható almazöld gálakala­pot a békéscsabai Kovácsné Várkonyi Magdolna kalapszalonjában találtuk Báli buli Február 13-án rendezik meg Budapesten a Kongresszusi Központ Pátria termében a 16. Ez a divat bálát. A 40 perces nemzetközi divatparádét ezút­tal egy könnyűzenei gálamű­sor keretében a tavalyi eszten­dő legszebb menyasszonyá­nak a megválasztása követi. Az itt résztvevők megismer­kedhetnek egy fantasztikusan hódító, új illattal, a Laura Bia- giotti Venezia női parfümjével is. A vacsorával együtt mindez „csupán” 2500 forintba kerül fejenként. A nyolcadik A szépségszakma egyik leg­rangosabb eseménye is a buda­pesti Kongresszusi Központ­ban lesz február 27—28-án. Az érdeklődők nemcsak a fri­zura, a kozmetika és az öltöz­ködéskultúra újdonságaival ismerkedhetnek meg a 8. nem­zetközi divatfórumon, hanem színvonalas divatgála és szó­rakoztató műsor (Gergely Ró­bert, Kovács Kati, Zoltán Eri­ka, Manhattan) részesei is le­hetnek. Orgonalila téli gyapjú­kosztümöt visel a manöken. A magasan gombolódó fazon nélküli blézer ing nélkül is hordható „Láncdíszítéses”, kétoldalt felvágott hófehér tunikát mutat be a manökenünk, amelyhez szűk szoknyát vagy nadrágot ajánlunk

Next

/
Thumbnails
Contents