Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-19 / 15. szám
tBÉKÉS MEGYEI HÍRL\pKÖRKÉP 1993. január 19., kedd o Fából fafaragás Wegroszta Gyula népi fafaragó munkáiból nyílik bemutató január 19-én, ma 17 órakor Gyulán, a Püski-könyvesház- ban. A február 6-áig megtekinthető kiállítást dr. Pilánné Rúzsa Ildikó nyitja meg. Oktatási fórum Szarvason január 21-én, csütörtökön 17 órakor a DATE földszinti előadótermében oktatási fórumot rendeznek. Előadó: Sasvári Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője. Gyékényezés Kétnapos tanfolyamot szervez Békéscsabán a Diáktanya a népi kismesterségek iránt érdeklődők közül azoknak, akik a gyékényezés technikáját szeretnék elsajátítani. A rövid kurzus időpontja: január 23— 24, a foglalkozások mindkét napon 10—18 óráig tartanak. Kezdők és haladók egyaránt jelentkezhetnek a Diáktanya címén (Kinizsi u. 20.) vagy telefonszámán (326-053). / Átalakult könyvesbolt Mezőkovácsházán, az Árpád utcán működő áfész könyvesbolt a napokban végleg bezárta kapuit. Könyvet ezután a piactérnél levő butiksor első épületében lehet vásárolni, amely magánvállalkozásként üzemel és a napokban nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt. A lehetőséghez képest Az elmúlt évben 100-100 ezer forint támogatásban részesítette a dombegyházi önkormányzat a helyi sportkört, a parabolaegyesületet, valamint a római katolikus egyházközséget. Ez utóbbi a templom állagmegóvására kapta a pénzt. A társadalmi temetések szertartási költségeihez 50 ezer forinttal járult hozzá a képviselő-testület, míg az Aerocaritasnak 10 ezer, a Vöröskeresztnek pedig 6 ezer forint támogatás jutott. / Uj elnök a csabai KDNP-ben A Kereszténydemokrata Néppárt békéscsabai helyi szervezete a napokban taggyűlést tartott, amelyen Tóth Lajos elnök egészségi állapotára hivatkozva lemondott. A tagság megköszönte az elnök eddigi odaadó munkáját és a békéscsabai szervezet örökös tiszteletbeli elnökévé választotta. Ezt követően a KDNP békéscsabai szervezete új elnökévé dr. Plenter János közgazdászt választotta. Békéscsabán, főútvonal mellett lévő 3837 m2 alapterületű, 3 m belmagasságú nagykereskedelmi raktárhelyiség irodákkal sürgősen eladó. „Ipari termelésre is alkalmas” jeligére a Sajtóházba. A kényszerű önsanyargatás mérlege a gyulai kórházban Mi lesz a spórolás után? (Folytatás az 1. oldalról) gyes füllel jöttünk-mentünk. A hátteret 24 órás ambuláns forgalom biztosította. Az ambulanciák 110—120 százalékos teljesítménnyel dolgoztak. — Ha csak egyszer volt Budán kutyavásár, s szűkös a költségvetés, mi lesz az idén? — Az első hat hónapban a hagyományos finanszírozással kapjuk majd a pénzt. A kétkulcsos áfa bevezetése, a gyógyszeráremelés, az általános infláció együttesen 20 milliós többletköltséget jelent. E kiadások után egy fillér vissza- pótlásra sem számíthatunk. Ugyanakkor ésszerű keretek között igyekszünk lefaragni a kiadásainkat. Ez a járműpark fenntartása, a fűtés területén képzelhető el. De a gyógyszer- költséget is leszoríthatónak tartjuk. Az itt megtakarított pénzt az osztályoknál hagyjuk: kisebb műszereket, szakkönyveket vásárolhatnak belőle, továbbképzésre használhatják fel azt. Folyamatosan ismertetjük majd az osztályokkal, hogy mely gyógyszer éppen mennyibe kerül. —Mi a biztosíték arra, hogy ez a nekiveselkedés egész évben tartható lesz? — A munkatársak partnerek e törekvéseinkben, megértik az ésszerűsítések kényszerítő voltát. A második félévben a homogén betegcsoportok szerinti finanszírozás alapján jutunk pénzhez. Például a vakbéleltávolításnak lesz egy országosan megállapított összege. Ha mi olcsóbban tudjuk elvégezni, a különbözetet saját elhatározásunk alapján használhatjuk fel. Ha drágábban: kívülről senki sem fedezi a többletet. Erre az időszakra oktatással, tájékoztatással és a teljesítmények rendszeres értékelésével készülünk fel. Az osztályok önálló gazdálkodásra térnek át. Ehhez minden információval ellátjuk őket. Gondolom, ezzel a pénzfaló presztízsbeszerzéseknek is bealkonyul. K. A.J. Kultúramentő vállalkozás a Vasutasban Művelődési • intézményeink egyre kevesebb igényes műsort szerveznek, s azt is olyan borsos áron, hogy'az átlag, kispénzű értelmiségiek nem tudják megfizetni. így azután haldoklik a kultúra minden területen. Éppen ezért merésznek mondható az a vállalkozás, amelybe Kovács Gábor műsorszervező kezdett Kiss Magdolnával , a Vasutas Művelődési Ház igazgatójával közösen. — Az elképzelésem lényege az — mondta a reklámban rejlő lehetőségeket felfedező bátor szakember —, hogy a műsorok költségeit a szponzorok pénzéből fedezem, akik maguk sem csupán jótékonyságból adakoznak, hanem a műsorszervezés idejére reklámozzuk őket. így mindenki jól jár. A műsorfüzetekben köz- zétesszük támogatóink nevét, tevékenységét, lényegében ezt fizetik meg, amelyből én fedezem a kiadásaimat, s ennek eredményeként a közönség elfogadható áron, vagy akár ingyenjuthat belépőjegyhez. — Szeretnénk a Vasutas Művelődési Házat egy igényes szórakoztató központtá átalakítani — folytatta terveik ismertetését az igazgatónő —, ahová nem italozni járnak az emberek, hanem kulturált körülmények között igényesen szórakozni. Van ez iránt igény a városban, mert sem a középiskolásoknak, sem a felnőtteknek nincs szabadidejük kellemes eltöltésére megfelelő hely, csak a vendéglátóipar által biztosított alkalmak. A váltáskényszert kihasználni szándékozó művelődési ház elképzelései valószínűleg találkozni fognak mindazok igényeivel, akik vágyódnak a . nívós műsorok után, megfizetni azonban csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudták. L. M. Mezőberény 446 milliója A napokban tartotta Mezőberény önkormányzati képvise- lő-testülete soron következő ülését. Napirend előtt lemondott tisztségéről Szabó Endre alpolgármester,-melyet ideiglenesjelleggel, a polgármester betegségének idejére vállalt. Ezután a város idei költségvetését vitatta meg, s fogadta el a testület. Mezőberény az idén 446 millió forinttal gazdálkodik, többel mint tavaly, az összeg nagyobb részét a működési költségek teszik ki. A következőkben a helyi Kábel Szövetkezet üzemeltetése volt napirenden. A városban a kábeltelevíziózással kapcsolatban olyan döntés született, hogy az önkormányzat tagként lépjen be a szövetkezetbe, s tartós használatba adja át üzemeltetésre a szövetkezetnek a 800 ezer forint értékű műholdvevő főállomást olyan feltétellel, hogy az önkormányzathoz tartozó vonalakat térítésmentesen tartsák karban, illetve az önkormányzatnak ingyen nyújtsanak szolgáltatást. A bejelentések között Szu- romi Andrea jegyző kérte a testülettől, hogy járuljon hozzá munkaviszonyának áthelyezéssel történő megszűnéséhez, ugyanis március 1 -jétől a jövőben a fővárosi önkormányzat jogi osztályán dolgozik. A testület a kéréshez hozzájárult, s pályázatot írtak ki a jegyzői állásra. —S/.— „A FÉLSIKER EGYENLŐ AZ EGESZ FELSÜLÉSSEL.” (Jókai Mór) Változó helypénz Mezőkovácsházán január 1- jétől változtak a piaci helypén- zek tarifái. Az emelkedés mértéke kategóriánként 5 forint, amely szerint az eddigi 25 forint négyzetméteres ár 30-ra, az árusításra bérelhető egy- egy asztal díja 35-ről 40-re emelkedik. Az önkormányzat úgynevezett árus bérletet is kibocsát negyed-, fél- és éves időtartamra, ami 20, 30 és 40 százalékos árkedvezménnyel jár. Menetiránytól „eltérítve” Megyénkben tegnap több súlyos, személyi sérüléssel járó balesethez is hívták a rendó'röket. A koccanásoknak, frontális ütközéseknek egyik oka minden bizonnyal a csúszós út és a köd volt. A balesetek részleteire holnapi számunkban visszatérünk. (Felvételünk a 44-es úton Kondoros közelében készült) fotó: Fazekas ferenc Valami van, de- nem az igazi Csurka István bakot lőtt Olvasom a Népszabadság pénteki számában, hogy Csurka István szerint — a szöveg először a Magyar Fórum múlt heti számában jelent meg — ...és jön a külföldi tulajdonban lévő sajtó, amelyik kirobbantja, kiárulja a sertéspestist az ország egyik legnagyobb kukorica- és sertéstermelő megyéjében, Békésben, csak azért, hogy lerobbantsa a térség húsüzemeit, s azok így olcsón dobra ver- hetők legyenek. Ezt mondta Csurka István, de mit mondanak a tények? A hír először a Napi Délkelet című Békés megyei napilapban jelent meg 1992. október 13- án, Tombol a sertéspestis címmel. A szerző, Dányi László a Népszabadság tegnapi számában meg is válaszol Csurka Istvánnak „Nem tehetek a sertéspestisről” című cikkével. Ebben felhívja Csurka figyelmét arra, hogy a Napi Délkelet adott hírt először a Békés megyei sertéspestisről, mégpedig az ő tollából. Márpedig a Napi Délkelet kizárólagos magyar tulajdonban lévő napilap. Ugyancsak Dányi László tollából jelent meg a'Pesti Hírlap október 14-ei számában egy tudósítás a sertéspestisről. A Napi Délkelet október 15- ei számában ugyancsak ő idézi az akkor megjelenő MTI-hírt, amelynek kiadásában — vélhetően — nagy szerepet játszott lapunk — írja. Ebből is világosan látszik, hogy Csurka úr bakot lőtt. Mert a külföldi tulajdonban lévő sajtó, a Békés Megyei Hírlap ebben a kérdésben nagyon is óvatosan járt el. „Előállat se ki, se be’’ című cikkében ír először a pestisről 1992. október 16-án, tomboló jelzők nélkül. Hogy Csurka Istvánnak van igazsága az ország kiárusításáról, azt nem kétli senki. De kiárusítják azt nemcsak külföldnek, de belföldön is. Erről sem lenne szabad megfeledkeznie. Sajnos, Csurka István szeret vagdalkozni. S olykor keményen mellényes. Ilyen volt ez a pestis-ügye is. A baj csak az, hogy emiatt akkor sem hiszik el a mondanivalóját, amikor tüzet kiált, s tényleg ég valami. B.S.E. „Megvan” a konvertibilitás Egy „Kupaforint” egyenlő' egy márkával Lakner Zoltán Sarkadon A Sarkad térségi telepiilésvezetők január 29-ére tervezett zsadányi találkozója elmarad, helyette január 20-án, szerdán Sarkadon találkoznak egymással a térség polgármesterei és jegyzői. A dátum és a hely váltás oka dr. Lakner Zoltán népjóléti államtitkár Sarkadra utazása, aki — amennyiben nem kell részt vennie a 21-ei kormányülésen — két napig tartózkodik a többszörösen hátrányos helyzetű kisvárosban, és személyesen győződik meg a település és a környező falvak gondjairól. A január 20-ai településvezetők ülésén közösen értékelik a Népjóléti Minisztérium 1992-es válságkezelő programjának eredményeit, illetve szóba kerülnek az ez évi lehetőségek. A településvezetők mindemellett szavaznak a körzeti rendőrkapitányról. A kapitám választásra meghívták dr. Gál László megyei rendőrfőkapitányt és a sarkadi kapitányjelöltet, Bánfi Ferencet. A körzetet érintő aktuális problémák közül a vasúthálózat ügyéről és a megyei munkaügyi központ kihelyezett ügyfélfogadásának megszüntetéséről esik majd szó. Sarokba szorítva Vidámodjunk, csuhaj! Ismét a fejemre olvasták a minap, hogy nagyon sötét képet festek írásaimban a vidékünkről. Nekem ugyan meggyőződésem, hogy a valóság is éppen elég komor és az marad akkor is, ha én nem írok róla, de üsse kő, most csak vidám dolgokról essen szó. Mert az már igazán mókás, hogy a költségvetés az eddigi hírek szerint tovább kurtítja a kultúrára szánt kiadásokat, így, ezentúl például a kabarét nem nézni fogjuk, hanem mi magunk csináljuk azt. Ez persze néhány embernek nem lesz igazi újdonság, hiszen már régóta kabaré, amit csinál. Például..., de ez itt most nem a reklám helye, az ingyencirkusznak egyébként sem kell hírverés. Ha még ekkor sem leszünk kellőképpen vidámak, akkor csiklandozni fogjuk egymást. Na nem pajzánkodva, mert az már egy más műfaj. Ez különösen ajánlatos azoknak, akik félig vagy alig fűtött lakásokban dideregnek. Tessék egymást alaposan megcsiklandozni, majd nem fáznak annyira. És ha maradna olyan megátalkodott, aki még ezek után is lógó orral merészel élni, annak elmeséljük, mennyivel jobban él, mint tavaly. Olyan fapofa nincs, aki ezt röhögés nélkül kibírja. Gila Károly
