Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-18 / 14. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A Sárrét jövője Ma a körösladányi református parókián a népfőiskola kereté­ben előadást tart dr. Csáky Csaba, a Falusi Turizmus Szö­vetség elnöke. A délután öt órakor kezdődő fórum témája: a Kis-Sárrét lehetőségei a falu­si turizmusban. Az áldozatokért A Mezőkovácsházi II. Világ- háborús Emlékmű Kuratóriu­ma a háborús áldozatok felku­tatásával és a nevek összegyűj­tésével kapcsolatban január 18-án, ma 14 órától értekezle­tet tart. A megbeszélést a vá­rosháza nagytermébe szerve­zik, ahol minden, az ügyben segíteni tudó állampolgár megjelenésére számítanak. Nyilvános vita Szarvas város önkormányzata ma, 18-án 13 órakora városháza nagytermében tartja soros ülé­sét. A nyilvános ülés első napi­rendje a város idei évi költség- vetése. Előadó dr. Gyalog Sán­dor jegyző. Ezt követően De­meter László rendőrkapitány a Szarvasi Rendőrkapitányság munkájáról tart tájékoztatót. Választási gyűlés Szeghalmon, a 6-os számú vá­lasztókerületben időközi vá­lasztásra kerül sor a hét végén. A jelöltek közül ma este 18 órakor a Széchenyi úti iskolában az MSZP jelöltje, Búzás Julianna tart választási gyűlést. Az albérlő az asszonnyal tartott Az orosházi S. F„ valamintfele- sége és albérlőjük között támadt csetepaté szombaton délelőtt. A veszekedést — amiben az ital is szerepet játszott — tettlegesség követte és az albérlő a feleség­gel összefogva olyan súlyosan bántalmazta a férjet, hogy az életveszélyes sérülésekkel került kórházba. Az ügyben a vizsgálat folyik. Nadrágszíj kontra zsebkés Huzamosabb ideje tartó csalá­di veszekedést követett pénte­ken este tettlegesség Körösúj­falu vasútállomásán. A haza­érkező H. L. helyi lakost ná­sza, P. L. és annak fia várta, majd nadrágszíjjal, valamint kézzel estek neki és ütötték. H. L. védekezésül zsebkést rán­tott és kétszer megszúrta P. L.- t, aki súlyos sérüléssel jelenleg is kórházban fekszik. Szabadságra — Görögországba! Töltse szabadságát Ch. a csodás görög ten- gerparton, Parálián I (1000 km.) a szín- I vonalas Pláza Ho- * telben. A 3 ágyas apartman - főzési lehetőséggel - januártól júni­usig 30, a két ágyas 24 már­ka, június, szeptember, októ­ber hónapban 36 és 30, fő­szezonban 45 és 40 márka egy napra. Utazás egyénileg. Telefon: 00-30-35161513 Fax: 00-30-35162437 Bár, zene, tánc! Télen, nyá­ron várja Önt a Pláza, Pa- pastergiou Stefanos csodás szállodája! KÖRKÉP 1993. január 18., hétfő o A megyei küldöttek Antall József mellett állnak MDF-kulcsszavak: egység, centrum, felelősség Békéscsabai székházában tar­totta szombaton az MDF me­gyei küldöttgyűlését, melyen részt vett dr. Szabad György, az Országgyűlés elnöke, az MDF elnökségi tagja is. A tanácskozást követő saj­tótájékoztatón Markó István, a demokrata fórum megyei el­nöke elmondta, hogy ellenve­tés nélkül egyetértettek abban: a leendő országos elnökség az egységet, a centrumot képvi­selje, de a markáns irányzatok egy-egy markáns szereplője — Csurka István, Furmann Imre, Kulin Ferenc nevét emlí­tette — szintén helyet kapjon benne. Ahhoz, hogy az ország megőrizze stabilitását, a veze­tő kormánypártnak a stabilitá­sa elengedhetetlen. Ezért fele­lősséggel kell politizálni, a na­pi problémákra helyezni a hangsúlyt és nem ideológiai kérdésekről — amit egyébként a megyei elnök szerint belülről nem is látnak olyan feszítőnek — vitatkozni. A küldöttek között nem akadt olyan, aki megkérdője­lezné Antall József személyét az elnöki funkcióban. Ebből adódik, hogy más elnökjelölt neve fel sem merült. A hétvégi alapszabály-módosító és tiszt­újító országos gyűlésre a me­gye 28 küldöttet delegál és az országos elnökségbe öt me­gyei tag — dr. Varga István, dr. Kondor Gábor, Varga Zol­tán, Naszluhácz Géza és Mar­kó István — neve merült fel, akiknek mindegyike vállalta az esetleges jelölést. Szabad György arról szólt, hogy az ülésen tartalmas, fel­szabadult, őszinte vita és megbeszélés folyt, melyben megmutatkozott az MDF fon­tos jellemzője, a nyíltság és a készség arra, hogy felelősen politizáljanak. Hozzátette: a demokrata fórum mindig kész kell hogy legyen az önkorrekcióra, hogy eredeti programjának irányvonalát megtartva folya­matosan megújuljon. Ny. L. Táncos jubileum A hét végén Gyomaendrődön, a Katona József Művelődési Központban jubileumi ünnep­ségre hívta a Körösmenti Szö­vetkezeti Néptáncegyüttes a város lakóit. Az együttes 25 éves fennállását ünnepelte. A rendezvény a negyedszázados pályafutást mutatta be először ízlésesen szerkesztett kiállí­tással, amelyet Bőm Miklós, koreográfus nyitott meg. A gálaműsorra ezt követően került sor, ahol 19 műsorszám­ban mutattak be délalföldi tán­cokat, szólóéneket, citeraszó- lót, bemutatkoztak a régi, a mostani és a leendő táncosok. A zenét a Téglás-zenekar és a Bé­kés Banda szolgáltatta. Önálló műsorszámmal vett részt a ren­dezvényen a Fanyűvő zenekar is. A zsúfolásig megtelt nézőté­ren egy percig sem maradtak élmény nélkül a résztvevők. A színes, magyaros népviseletben bemutatott táncok és a jó talp- alávaló megdobogtatta a hall­gatóság szívét, de a szereplők verejtéke mellett néhol a köny- nyük is kicsordult. Dr. Frankó Károly polgár- mester ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a 25 évvel ez­előtt megkezdett táncos lépé­sek ma szervesen beolvadtak Gyomaendrőd város kulturális életébe. Köszönetét mondott a táncosoknak és mindazoknak, akik a néptáncegyüttes mun­káját negyedszázadon ke­resztül segítették. Nagy Al- bertnek és Gyalog Lászlónak a polgármester a képviselő- testület döntése alapján átadta a „Gyomaendrőd városért” emlékplakettet. Ugyanezt a kitüntetést kapta meg a 25 éves néptáncegyüttes is. A régi tán­cosok létrehozták a Körös­menti Szövetkezeti Néptánc­együttes nevű Alapítványt és a Gyomaendrődi Takarékszö­vetkezetnél vezetett számlára befolyt összeget a zenekar me­nedzselésére kívánják fordíta­ni. Az Afészek Országos Szö­vetsége nívódíjjal és 25 ezer forint pénzjutalommal ismerte el az együttes 25 éves munká­ját. A Békés Megyei Afész Szövetség 20 ezer forintot adott át az együttes vezetőjé­nek, Gál Lászlónak, aki már hét éve irányítja a táncosok munkáját. A rendezvényen többen részesültek tárgyjuta­lomban, így a zenekar korábbi vezetői, koreográfusok és a mostani táncosok közül is né- hányan. P.J. A gyulai polgármester fogadása Meghívta az egész várost Dr. Pocsay Gábor polgármester üdvözölte a meghívottakat — Gyula valamennyi polgárát FOTÓ: KEREKES ISTVÁN Szombaton délután valami so­sem volt színhelye lett a gyulai városháza. A polgármester pár finom falatra és egy-két pohár­ka borra hívta meg a város vala­mennyi polgárát. A meghívást meglepően sokan elfogadták. Az ünneplőbe öltözött közön­ség előtt dr. Pocsay Gábor pol­gármester beszélt a város lehe­tőségeiről, terveiről és törekvé­seiről. Ezt követően fordultunk hozzá. —Honnan az ötlet? — Németországi testvérvá­rosunkban, Ditzingenben lát­tuk, hogy a város főpolgármes­tere minden évben fogadást ad az összes lakos számára — mondta. — Én is ragaszkod­tam ahhoz, hogy ne csak a vál­lalatvezetőket, az egyesüle­tek, a pártok vezetőit hívjuk meg. Ezért a Gyulai Hírlapban megjelentettünk egy meghí­vót arról, hogy a város minden polgárát várjuk, még a nagy­termet is előkészítettük. — Két veszélye lehetett e rendezvénynek: nem jön el senki, vagy eljön mindenki. — Tudtam, hogy a vállala­tok, intézmények, pártok és egyesületek fontosnak tartják: találkozzanak a város vezetői­vel. Ez kötetlen lehetőség a köl­csönös érdeklődésre, arra, hogy szóba kerüljenek a városi ügyek. Azzal is számoltam, hogy a csak újságban közzétett meghívásra kevesen jönnek el. Örömmel látom, hogy tisztsé­get nem viselő állampolgárok is szép számmal felkerestek bennünket. — Mindenféle pártbeliek igen békésen beszélgetnek itt. Ez is cél volt? — Igen. Egy város közélete nem lehet a pártpolitika színte­re két választás között. Az el­múlt évben e téren alighanem előre léptünk: az újságcikkek is azt tükrözik, hogy elcsitult az a politikai tűz és harc, amely korábban létezett. Rájöttek az emberek arra — mint Bethlen Gábor mondta —, magával a dologgal kell foglalkozni. — Akkor hát készülhetnek a gyulaiak: jövőre is lesz ilyen ,,közfogadás" ? — Igen, hagyományt sze­retnénk teremteni. K. A. J. Fortuna kegyes volt Trabant helyett Ford Szenteczkiéknek Nagy izgalom közepette zaj­lott a sorsolás tegnap délelőtt. Vajon ki lesz a Ford Fiesta boldog tulajdonosa? Amikor elindultunk Csorvásra, hogy a Csaba TV stúdiójába behoz­zuk Szenteczki Zoltánt és ne­jét, még nem tudhattuk, ki is a szerencsés nyertes. Hamaro­san világossá vált: ez az autó jó helyre került... Bár már ébren voltak, az örömhír hallatán majdnem fel kellett „locsolni” a fiatal házaspárt. 1987-ben házasod­tak össze, két gyermekük van: Csilla négyéves, Zolika más­fél hónapos. Anikó gyeden van, Zoltán főállása január 10- én szűnt meg, munkanélküli. Hőtárolós edények és tisztító- szerek terjesztésével foglalko­zik, ezt akarja mostantól főál­lásban végezni. Ehhez a mun­kához bizony kell a kocsi... — Csak úgy voltunk, ahogy otthon szokás vasárnap, nem ünneplőben — mondta Szen­teczki Zoltán. — A fényké­pészt nem tudtam mire vélni, mert nem régen készült kép a kisfiúnkról. Aztán közölték, hogy mi nyertük a Fordot. — Tudták, hogy ma van a sorsolás? — Igen. Régóta járatjuk az újságot, ha van rejtvény, min­dig beküldjük, megadjuk a le­hetőséget magunknak. Vicce­lődtünk is a rokonoknak, hogy mi fogjuk nyerni a Fordot. —Autójuk van-e? — Nincs, még jogosítvá­nyom se. Akartunk venni egy Trabantot. Az oktatóm java­solta, hogy ne is vegyek addig kocsit, amíg nem vizsgázom le. Megfogadtam. :—Mióta előfizetői a megyei Hírlapnak? — Amióta összeházasod­tunk, 1987 óta mindig. Ha akartuk volna, már az előző áremelésnél lemondjuk — mondta Anikó, — de ez az egyetlen újság, amit járatunk. Ebben sok mindent megtalá­lunk, ami érdekel bennünket, jó, hogy közük a műsort is. — Gratulálunk és szeren­csés utakat kívánunk, sok örö­me legyen a családnak a F órá­ban! N.K. Álkatona hamis papírokkal (Folytatás az 1. oldalról) nyomtatványhoz. A helytelen gyakorlat az, hogy sorállomá­nyú írnokokra volt bízva a hi­vatalos okirat kezelése. Ebből adódóan úgy ítéljük meg, hogy H. Károlynak cinkosai voltak. Én a saját hatáskörömben vizs­gálatot rendeltem el, mely már folyamatban van, de az máris látszik, hogy az eltulajdonított utazási utalványok tőlünk származnak — tájékoztatott Dávid Károly. A leszerelt orosházi katona jelenleg a Budapesti VIII. Kerületi Rendőrkapitányság vendégszeretetét élvezi, s köz­okirat-hamisítás alapos gya­núja miatt indítottak ellene el­járást. Papp János „A LEGNAGYOBB BÁTORSÁG A REMÉNY.” (Illyés Gyula) Negyven család izgul A Sarkadi Cukorgyár Rt. napok­kal ezelőtti igazgatósági ülésén napi­rendre került a cukorgyári óvoda és sportlétesítmény sorsa. Az erről szó­ló megállapodás lényege az volt, hogy a cukorgyár nem adja át az önkormányzatnak térítésmentesen az óvodát. Ingyenes használatra vagy megvételre ajánlhatják csupán az intézményt. Az utóbbi esetben még árkalkulációt kell készíteniük, amit az önkormányzat vagy elfogad, vagy sem. Ha a képviselő-testület a felajánlott lehetőségeket nem tudja elfogadni, akkor előfordulhat, hogy a cukorgyár bezárja az óvodát. Eb­ben az esetben az önkormányzat kö­teles lesz magára vállalni negyven család gondját. Hogy melyik megol­dás vezet a lehető legjobb eredmény­re, annak mérlegelését a testület a művelődési és a pénzügyi bizottsága­ira bízta. Hogy mire jutottak a bi­zottságok, az január 26-án, a legkö­zelebbi testületi ülésen kerül majd a képviselők elé. A cukorgyári sportlé­tesítményről, valamint az itt folyó tevékenységről is — hasonlóan az óvodához — véleményezést készít az említett két bizottság. —ria Sarakba szárítva // Orsi foglalkozás ,,Eccer vótam Nagyékná papíré, de többet azokhon nem mék, még akkor se, ha kíícc” — mondtam dacosan a hulladékgyűjtést szervező pesti fiúnak, akit — mert ,,különb” volt, és mert más volt, mint mi—, kevéssel az eset előtt egyhangúlag a Germán Tyitov őrs vezetőjévé válasz­tottunk. — Paraszt! — mondta megvetően. — Még beszélni sem tudsz rendesen , nem vagy méltó a piros nyakkendőre. Mintha kést forgattak volna a szívemben. Méghogy nem tudok! Méghogy nem vagyok méltó! Az ekkor kapott seb mindaddig sajgóit, amíg felsős koromban azt nem olvas­tam valahol, hogy egyetlen nyelvjárás sem szégyellni való, sőt ellenkezőleg: valamennyi gazdagítja nemzeti nyelvün­ket. Mindezt most azért emlegettem fel, mert egyik olvasónk levélben megrótt: szerinte az események Dombegyházán történnek és nem Dombegyházon, ahogyan írni szoktam. Mit lehet erre mondani? A külső helyviszonyt, illetve a „mikor?" kérdésre válaszoló időviszonyt a magyar nyelv a következő (superessivusi) esetragokkal fejezi ki: -n, -on, -en, -ön. Dombegyházhoz(!) ezek közül írásban kizárólag az ,,-on” illik. Egyébként a mindennapi beszédben én is dombegyházázokf!), de írásban soha, az írás ugyanis „örökre” megmarad. A pesti fiút viszont hamarosan leváltottuk, mert a tanító néni nem tudta elviselni, hogy folyamatosan suksükölt. Ménesi György

Next

/
Thumbnails
Contents