Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 14. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A Sárrét jövője Ma a körösladányi református parókián a népfőiskola keretében előadást tart dr. Csáky Csaba, a Falusi Turizmus Szövetség elnöke. A délután öt órakor kezdődő fórum témája: a Kis-Sárrét lehetőségei a falusi turizmusban. Az áldozatokért A Mezőkovácsházi II. Világ- háborús Emlékmű Kuratóriuma a háborús áldozatok felkutatásával és a nevek összegyűjtésével kapcsolatban január 18-án, ma 14 órától értekezletet tart. A megbeszélést a városháza nagytermébe szervezik, ahol minden, az ügyben segíteni tudó állampolgár megjelenésére számítanak. Nyilvános vita Szarvas város önkormányzata ma, 18-án 13 órakora városháza nagytermében tartja soros ülését. A nyilvános ülés első napirendje a város idei évi költség- vetése. Előadó dr. Gyalog Sándor jegyző. Ezt követően Demeter László rendőrkapitány a Szarvasi Rendőrkapitányság munkájáról tart tájékoztatót. Választási gyűlés Szeghalmon, a 6-os számú választókerületben időközi választásra kerül sor a hét végén. A jelöltek közül ma este 18 órakor a Széchenyi úti iskolában az MSZP jelöltje, Búzás Julianna tart választási gyűlést. Az albérlő az asszonnyal tartott Az orosházi S. F„ valamintfele- sége és albérlőjük között támadt csetepaté szombaton délelőtt. A veszekedést — amiben az ital is szerepet játszott — tettlegesség követte és az albérlő a feleséggel összefogva olyan súlyosan bántalmazta a férjet, hogy az életveszélyes sérülésekkel került kórházba. Az ügyben a vizsgálat folyik. Nadrágszíj kontra zsebkés Huzamosabb ideje tartó családi veszekedést követett pénteken este tettlegesség Körösújfalu vasútállomásán. A hazaérkező H. L. helyi lakost násza, P. L. és annak fia várta, majd nadrágszíjjal, valamint kézzel estek neki és ütötték. H. L. védekezésül zsebkést rántott és kétszer megszúrta P. L.- t, aki súlyos sérüléssel jelenleg is kórházban fekszik. Szabadságra — Görögországba! Töltse szabadságát Ch. a csodás görög ten- gerparton, Parálián I (1000 km.) a szín- I vonalas Pláza Ho- * telben. A 3 ágyas apartman - főzési lehetőséggel - januártól júniusig 30, a két ágyas 24 márka, június, szeptember, október hónapban 36 és 30, főszezonban 45 és 40 márka egy napra. Utazás egyénileg. Telefon: 00-30-35161513 Fax: 00-30-35162437 Bár, zene, tánc! Télen, nyáron várja Önt a Pláza, Pa- pastergiou Stefanos csodás szállodája! KÖRKÉP 1993. január 18., hétfő o A megyei küldöttek Antall József mellett állnak MDF-kulcsszavak: egység, centrum, felelősség Békéscsabai székházában tartotta szombaton az MDF megyei küldöttgyűlését, melyen részt vett dr. Szabad György, az Országgyűlés elnöke, az MDF elnökségi tagja is. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Markó István, a demokrata fórum megyei elnöke elmondta, hogy ellenvetés nélkül egyetértettek abban: a leendő országos elnökség az egységet, a centrumot képviselje, de a markáns irányzatok egy-egy markáns szereplője — Csurka István, Furmann Imre, Kulin Ferenc nevét említette — szintén helyet kapjon benne. Ahhoz, hogy az ország megőrizze stabilitását, a vezető kormánypártnak a stabilitása elengedhetetlen. Ezért felelősséggel kell politizálni, a napi problémákra helyezni a hangsúlyt és nem ideológiai kérdésekről — amit egyébként a megyei elnök szerint belülről nem is látnak olyan feszítőnek — vitatkozni. A küldöttek között nem akadt olyan, aki megkérdőjelezné Antall József személyét az elnöki funkcióban. Ebből adódik, hogy más elnökjelölt neve fel sem merült. A hétvégi alapszabály-módosító és tisztújító országos gyűlésre a megye 28 küldöttet delegál és az országos elnökségbe öt megyei tag — dr. Varga István, dr. Kondor Gábor, Varga Zoltán, Naszluhácz Géza és Markó István — neve merült fel, akiknek mindegyike vállalta az esetleges jelölést. Szabad György arról szólt, hogy az ülésen tartalmas, felszabadult, őszinte vita és megbeszélés folyt, melyben megmutatkozott az MDF fontos jellemzője, a nyíltság és a készség arra, hogy felelősen politizáljanak. Hozzátette: a demokrata fórum mindig kész kell hogy legyen az önkorrekcióra, hogy eredeti programjának irányvonalát megtartva folyamatosan megújuljon. Ny. L. Táncos jubileum A hét végén Gyomaendrődön, a Katona József Művelődési Központban jubileumi ünnepségre hívta a Körösmenti Szövetkezeti Néptáncegyüttes a város lakóit. Az együttes 25 éves fennállását ünnepelte. A rendezvény a negyedszázados pályafutást mutatta be először ízlésesen szerkesztett kiállítással, amelyet Bőm Miklós, koreográfus nyitott meg. A gálaműsorra ezt követően került sor, ahol 19 műsorszámban mutattak be délalföldi táncokat, szólóéneket, citeraszó- lót, bemutatkoztak a régi, a mostani és a leendő táncosok. A zenét a Téglás-zenekar és a Békés Banda szolgáltatta. Önálló műsorszámmal vett részt a rendezvényen a Fanyűvő zenekar is. A zsúfolásig megtelt nézőtéren egy percig sem maradtak élmény nélkül a résztvevők. A színes, magyaros népviseletben bemutatott táncok és a jó talp- alávaló megdobogtatta a hallgatóság szívét, de a szereplők verejtéke mellett néhol a köny- nyük is kicsordult. Dr. Frankó Károly polgár- mester ünnepi köszöntőjében kiemelte, hogy a 25 évvel ezelőtt megkezdett táncos lépések ma szervesen beolvadtak Gyomaendrőd város kulturális életébe. Köszönetét mondott a táncosoknak és mindazoknak, akik a néptáncegyüttes munkáját negyedszázadon keresztül segítették. Nagy Al- bertnek és Gyalog Lászlónak a polgármester a képviselő- testület döntése alapján átadta a „Gyomaendrőd városért” emlékplakettet. Ugyanezt a kitüntetést kapta meg a 25 éves néptáncegyüttes is. A régi táncosok létrehozták a Körösmenti Szövetkezeti Néptáncegyüttes nevű Alapítványt és a Gyomaendrődi Takarékszövetkezetnél vezetett számlára befolyt összeget a zenekar menedzselésére kívánják fordítani. Az Afészek Országos Szövetsége nívódíjjal és 25 ezer forint pénzjutalommal ismerte el az együttes 25 éves munkáját. A Békés Megyei Afész Szövetség 20 ezer forintot adott át az együttes vezetőjének, Gál Lászlónak, aki már hét éve irányítja a táncosok munkáját. A rendezvényen többen részesültek tárgyjutalomban, így a zenekar korábbi vezetői, koreográfusok és a mostani táncosok közül is né- hányan. P.J. A gyulai polgármester fogadása Meghívta az egész várost Dr. Pocsay Gábor polgármester üdvözölte a meghívottakat — Gyula valamennyi polgárát FOTÓ: KEREKES ISTVÁN Szombaton délután valami sosem volt színhelye lett a gyulai városháza. A polgármester pár finom falatra és egy-két pohárka borra hívta meg a város valamennyi polgárát. A meghívást meglepően sokan elfogadták. Az ünneplőbe öltözött közönség előtt dr. Pocsay Gábor polgármester beszélt a város lehetőségeiről, terveiről és törekvéseiről. Ezt követően fordultunk hozzá. —Honnan az ötlet? — Németországi testvérvárosunkban, Ditzingenben láttuk, hogy a város főpolgármestere minden évben fogadást ad az összes lakos számára — mondta. — Én is ragaszkodtam ahhoz, hogy ne csak a vállalatvezetőket, az egyesületek, a pártok vezetőit hívjuk meg. Ezért a Gyulai Hírlapban megjelentettünk egy meghívót arról, hogy a város minden polgárát várjuk, még a nagytermet is előkészítettük. — Két veszélye lehetett e rendezvénynek: nem jön el senki, vagy eljön mindenki. — Tudtam, hogy a vállalatok, intézmények, pártok és egyesületek fontosnak tartják: találkozzanak a város vezetőivel. Ez kötetlen lehetőség a kölcsönös érdeklődésre, arra, hogy szóba kerüljenek a városi ügyek. Azzal is számoltam, hogy a csak újságban közzétett meghívásra kevesen jönnek el. Örömmel látom, hogy tisztséget nem viselő állampolgárok is szép számmal felkerestek bennünket. — Mindenféle pártbeliek igen békésen beszélgetnek itt. Ez is cél volt? — Igen. Egy város közélete nem lehet a pártpolitika színtere két választás között. Az elmúlt évben e téren alighanem előre léptünk: az újságcikkek is azt tükrözik, hogy elcsitult az a politikai tűz és harc, amely korábban létezett. Rájöttek az emberek arra — mint Bethlen Gábor mondta —, magával a dologgal kell foglalkozni. — Akkor hát készülhetnek a gyulaiak: jövőre is lesz ilyen ,,közfogadás" ? — Igen, hagyományt szeretnénk teremteni. K. A. J. Fortuna kegyes volt Trabant helyett Ford Szenteczkiéknek Nagy izgalom közepette zajlott a sorsolás tegnap délelőtt. Vajon ki lesz a Ford Fiesta boldog tulajdonosa? Amikor elindultunk Csorvásra, hogy a Csaba TV stúdiójába behozzuk Szenteczki Zoltánt és nejét, még nem tudhattuk, ki is a szerencsés nyertes. Hamarosan világossá vált: ez az autó jó helyre került... Bár már ébren voltak, az örömhír hallatán majdnem fel kellett „locsolni” a fiatal házaspárt. 1987-ben házasodtak össze, két gyermekük van: Csilla négyéves, Zolika másfél hónapos. Anikó gyeden van, Zoltán főállása január 10- én szűnt meg, munkanélküli. Hőtárolós edények és tisztító- szerek terjesztésével foglalkozik, ezt akarja mostantól főállásban végezni. Ehhez a munkához bizony kell a kocsi... — Csak úgy voltunk, ahogy otthon szokás vasárnap, nem ünneplőben — mondta Szenteczki Zoltán. — A fényképészt nem tudtam mire vélni, mert nem régen készült kép a kisfiúnkról. Aztán közölték, hogy mi nyertük a Fordot. — Tudták, hogy ma van a sorsolás? — Igen. Régóta járatjuk az újságot, ha van rejtvény, mindig beküldjük, megadjuk a lehetőséget magunknak. Viccelődtünk is a rokonoknak, hogy mi fogjuk nyerni a Fordot. —Autójuk van-e? — Nincs, még jogosítványom se. Akartunk venni egy Trabantot. Az oktatóm javasolta, hogy ne is vegyek addig kocsit, amíg nem vizsgázom le. Megfogadtam. :—Mióta előfizetői a megyei Hírlapnak? — Amióta összeházasodtunk, 1987 óta mindig. Ha akartuk volna, már az előző áremelésnél lemondjuk — mondta Anikó, — de ez az egyetlen újság, amit járatunk. Ebben sok mindent megtalálunk, ami érdekel bennünket, jó, hogy közük a műsort is. — Gratulálunk és szerencsés utakat kívánunk, sok öröme legyen a családnak a F órában! N.K. Álkatona hamis papírokkal (Folytatás az 1. oldalról) nyomtatványhoz. A helytelen gyakorlat az, hogy sorállományú írnokokra volt bízva a hivatalos okirat kezelése. Ebből adódóan úgy ítéljük meg, hogy H. Károlynak cinkosai voltak. Én a saját hatáskörömben vizsgálatot rendeltem el, mely már folyamatban van, de az máris látszik, hogy az eltulajdonított utazási utalványok tőlünk származnak — tájékoztatott Dávid Károly. A leszerelt orosházi katona jelenleg a Budapesti VIII. Kerületi Rendőrkapitányság vendégszeretetét élvezi, s közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt indítottak ellene eljárást. Papp János „A LEGNAGYOBB BÁTORSÁG A REMÉNY.” (Illyés Gyula) Negyven család izgul A Sarkadi Cukorgyár Rt. napokkal ezelőtti igazgatósági ülésén napirendre került a cukorgyári óvoda és sportlétesítmény sorsa. Az erről szóló megállapodás lényege az volt, hogy a cukorgyár nem adja át az önkormányzatnak térítésmentesen az óvodát. Ingyenes használatra vagy megvételre ajánlhatják csupán az intézményt. Az utóbbi esetben még árkalkulációt kell készíteniük, amit az önkormányzat vagy elfogad, vagy sem. Ha a képviselő-testület a felajánlott lehetőségeket nem tudja elfogadni, akkor előfordulhat, hogy a cukorgyár bezárja az óvodát. Ebben az esetben az önkormányzat köteles lesz magára vállalni negyven család gondját. Hogy melyik megoldás vezet a lehető legjobb eredményre, annak mérlegelését a testület a művelődési és a pénzügyi bizottságaira bízta. Hogy mire jutottak a bizottságok, az január 26-án, a legközelebbi testületi ülésen kerül majd a képviselők elé. A cukorgyári sportlétesítményről, valamint az itt folyó tevékenységről is — hasonlóan az óvodához — véleményezést készít az említett két bizottság. —ria Sarakba szárítva // Orsi foglalkozás ,,Eccer vótam Nagyékná papíré, de többet azokhon nem mék, még akkor se, ha kíícc” — mondtam dacosan a hulladékgyűjtést szervező pesti fiúnak, akit — mert ,,különb” volt, és mert más volt, mint mi—, kevéssel az eset előtt egyhangúlag a Germán Tyitov őrs vezetőjévé választottunk. — Paraszt! — mondta megvetően. — Még beszélni sem tudsz rendesen , nem vagy méltó a piros nyakkendőre. Mintha kést forgattak volna a szívemben. Méghogy nem tudok! Méghogy nem vagyok méltó! Az ekkor kapott seb mindaddig sajgóit, amíg felsős koromban azt nem olvastam valahol, hogy egyetlen nyelvjárás sem szégyellni való, sőt ellenkezőleg: valamennyi gazdagítja nemzeti nyelvünket. Mindezt most azért emlegettem fel, mert egyik olvasónk levélben megrótt: szerinte az események Dombegyházán történnek és nem Dombegyházon, ahogyan írni szoktam. Mit lehet erre mondani? A külső helyviszonyt, illetve a „mikor?" kérdésre válaszoló időviszonyt a magyar nyelv a következő (superessivusi) esetragokkal fejezi ki: -n, -on, -en, -ön. Dombegyházhoz(!) ezek közül írásban kizárólag az ,,-on” illik. Egyébként a mindennapi beszédben én is dombegyházázokf!), de írásban soha, az írás ugyanis „örökre” megmarad. A pesti fiút viszont hamarosan leváltottuk, mert a tanító néni nem tudta elviselni, hogy folyamatosan suksükölt. Ménesi György
