Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-18 / 14. szám

A jelen: felülről gerjesztett kirekesztés? (7. oldal) SPORT melléklet 14-16. oldal Egység, centrum... Az MDF szombati megyei küldöttgyűlésén dr. Szabad György, az Országgyűlés el­nöke is részt vett. Tudósítá­sunk a 3. oldalon Őrsi foglalkozás „Eccer vótam Nagyékná papí­ré, de többet azokhon nem mék, még akkor se, ha kűcc” — mondtam dacosan a hulla­dékgyűjtést szervező pesti fiú­nak, akit — mert „különb” volt, és mert más volt, mint mi —, kevéssel az eset előtt egy­hangúlag a Germán Tyitov őrs vezetőjévé választottunk. (3. oldal) Meghívta az egész várost — Tudtam, hogy a vállalatok, intézmények, pártok és egyesületek fontosnak tartják: találkozzanak a város vezetői­vel. Ez kötetlen lehetőség a kölcsönös érdeklődésre, arra, hogy szóba kerüljenek a városi ügyek. (3. oldal) Tizenöt milliós hiány Orosháza önkormányzatának képviselő-testülete pénteki ülésén — hosszas vita után — elfogadta az idei évi költség- vetést. A rendelet 1 milliárd 489 millió 519 ezer forintban határozta meg a bevételeket, de 1 milliárd 504 millió 519 ezer forint kiadással kell szá­molni az idén, ami 15 milliós hiányt eredményez. A bevételek legjelentősebb hányadát az intézményi ellátás díja képezi. Az árváltozások következtében szükségessé válik majd a nyersanyagnor­mák rendezése, ennek arányá­ban növekszik a bevétel is. (Előzetesen 8 százalékos eme­lésre számolnak.) A kiadások közül az intéz­mények működési költségei mellett a felújítások, valamint a fejlesztések emésztenek fel komoly összegeket. A költségvetés hiányának kezelésére hosszú távú beru­házási hitel felvétele lesz a megoldás. Cs. I. Vezetnek a románok Tavaly 24 ezer határsértővel szemben intézkedett a Határ­őrség, ez 20 százalékos csök­kenést mutat az 1991-es sta­tisztikához képest. Krisán At­tila határőrségi szóvivő az MTI kérdésére azt is elmond­ta, hogy a gyorsjelentés szerint 118 ország állampolgárai okoztak gondot a testületnek. A határsértők közül 14 ezer volt a román, majdnem 3 ezer a török és 500 a bolgár állampol­gár. Az embercsempészek száma megközelítette a hat­százat. Kedélyborzoló kitermelés a mezőkovácsházi kárpótlási földeken Vágják a fát hűvös halomba... Többször is tudósítottunk már lapunkban a mezőko- vácsházi kárpótlásra kijelölt földalapok miatti, a ter­melőszövetkezet és a földrendező bizottság között feszülő ellentétekről. Már-már úgy tűnt, az indulatok megnyugodtak és az érintetteknek is sikerült meg­egyezésre jutni. A múlt héten azonban ismét történt valami, ami felbolygatta a kedélyeket. A mezőkovácsházi Új Alkot­mány Termelőszövetkezet a birtokában lévő — de kárpót­lásra kijelölt — földterületén váratlanul fakitermelést vég­zett. A földrendező bizottság a leendő földtulajdonosok szán­dék szerinti jogos tulajdonát védve tiltakozott a fák kivágá­sa ellen. Az esetről Józsa Péter főagronómusnak egy másik lapban is tett nyilatkozata elé­gedetlenséget váltott ki. A cá­folatot lapunknak Bélák Lu­kács, a bizottság elnöke juttat­ta el. — A fakitermelésről tett nyilatkozat a téesz részéről nem pontos. Ugyanis a Babó- tanya körül kijelölt területek másik oldala már három éve telekkönyvileg bizonyítottan magántulajdonban van. Tehát, hogy ez a téesz vagyona, így nem igaz. És ha ez aranykoro­na-értéktöbbletet jelent, akkor felvetődik a kérdés, hogy azok az utak, amelyeket időközben beszántottak, azokkal mi van? Ezeket az aranykorona-érté­keket ki használja? — kérdezi Bélák úr. — Nyilatkozatában Józsa úr azt állítja, hogy a fa sertéshizlaldák fűtésére kell. Erre azt mondom, nekem is van kályhám, mégis a tüzépen veszem a tüzelőt. Ha pedig va­lóban annyira szükséges volt a fa, miért nem a saját rész­aránytulajdonba kijelölt hely­ről vágták ki? — Mit tett a bizottság, ami­kor az eset tudomásukra ju­tott? — A fakivágást január 13- án kezdték és amikor szemé­lyesen észleltem, azonnal be­mentem az elnökhöz. Ekkor még nyolc fa állt. Kértem, hogy állítsák le a kitermelést, mivel ezt az intézkedést egyol­dalúnak tartom. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy ígéret ellenére mégsem történt intéz­kedés. —Jelenleg hol tart az ügy? — Észrevételeinket írásban is megküldtük a szövetkezet elnökének, amelyben kéri a földrendező bizottság a faki­termelés megszüntetését, va­lamint, hogy a jövőben is tar­tózkodjanak az ilyen egyolda­lú intézkedésektől. Az eddig kitermelt fa értékének a káro­sultak felé történő megtéríté­sére pedig a bizottság döntése után intézkedünk. A kárpót­lással kapcsolatos megegye­zésünk éppen kezdett kiala­kulni. Kár ilyen egyoldalú lé­pésekkel megkeseríteni az emberek szájízét. Ezt nem tartjuk tisztességesnek, Józsa úr nyilatkozatával pedig nem értünk egyet. A becsület úgy kívánja, hogy várjuk meg az árverezést, és mindenki tulaj­dona tudatában csak saját területein „gazdálkodjon”. Halasi Mária „Jót írjanak” Tiszteletre méltó, kedves ismerősöm kérte a telefonban a minap: „írjanak minél több jót az újságban, a kormány­pártokról is meg az ellenzékről is...” . Nem is tudom, hirtelen miért lepett meg a kívánságféle, így csak annyit mondtam: ha valaki jót cselekszik, szíves örömest megír­juk. Aztán a beszélgetés kurtán-furcsán itt befejeződött. * Illetve félbeszakadt. Azóta is töröm a fejem, vajon miért hökkentem meg az ember természetéből egyébként teljesen természetesen fakadó kérésen. Hiszen az élni akarás még a legreményte­lenebb helyzetben is táplál némi vágyat a talpraállásra. Ismerősöm sem tett egyebet, mint a jövőképét rajzolgatva valami biztató, derűs híreket keresgélt. Induljunk ki az ő szemszögéből. Tegyük fel, hogy a kormánypártok és az ellenzék is ugyanazt a jót akarja: tisztességes, emberhez méltó országot, ahol mindenki nyugalomban, nélkülözést nem ismerve él és dolgozik, amíg világ a világ... Akarja, de másképpen. És ebben a különbözőségben ott rejlenek a kormánypártok és ellenzékiek közötti torzsal­kodások, a pártokon belüli villongások, a létminimum alattiak harcai, a nyugdíjasok, a pályakezdők, a munka- nélküliek elégedetlenségei, az összecsuklott gazdaság, a fékezhetetlennek tűnő bűnözés... S hogy a telefonbeszélgetés legfőbb üzenetét, mint pozitívumot is papírra vessem, megerősítem, ez az ország sok mindent elveszített már, csupán egyet sohasem: a reményt. László Erzsébet / Alkatona hamis papírokkal Budapesten a Keleti pályaud­varon feltűnést keltett egy rö­vid hajú fiatalember, aki két hatalmas táskát cipelt. Az iga­zoltató rendőrjárőr a két táska Marlboro cigaretta eredete után érdeklődött, ám a fiatal­ember érdemi választ nem tu­dott adni. Valami zavaros tör­ténetbe kezdett, miszerint ka­tonatársainak viszi a komoly mennyiségű cigarettacsoma­got. Igazoltatáskor katona­könyvével bizonyította kilé­tét, de mint kiderült ezt is ro- szul tette. Az igazoltatáskor ugyanis kiderült, hogy már le­szerelt. Ekkor zavarában elő­vett egy másikat, ami azt iga­zolta, hogy az Orosházi Határ­őr Igazgatóság híradós katoná­jával állnak szemben a rend szigorú őrei. Most már a két katonakönyvre sem tudott ma­gyarázatot adni, s előszedte bi­zonyítékul díjmentes utazásra jogosító papírját, amely el volt látva az orosházi határőrség pecsétjével. A leszerelt kato­nánál több köteg volt ebből az okmányból is. így nem érhette meglepetés, amikor bekísér­ték a VIII. kerületi rendőrség­re. Dávid Károly alezredestől, a Határőrség Orosházi Igazga­tóságának vezetőjétől további információkat kértünk: — A hír igaz, s erről az Orosházi Rendőrkapitányság­tól kaptunk értesítést. A tőlünk novemberben leszerelt H. Ká­roly híradós határőr leszerelés előtt néhány héttel jelezte a századparancsnokának, hogy elvesztette katonakönyvét. Ilyenkor mint szokás, másikat adtunk az elveszett helyett. Sajnos, a rossz gyakorlat kö­vetkezményeként juthatott hozzá a hivatalosan „szabad­ságolási igazolvány a hadköte­lezettség alapján sorkatonai szolgálatot teljesítők részére, mely díjtalan utazásra jogosít” (Folytatás a 3. oldalon) Táncos jubileum A Körösmenti Szövetkezeti Néptáncegyüttes fennállása 25. évfordulóját ünnepelte a hét végén. A gálaműsorban a méh­keréki táncegyüttes a szeniorok táncát mutatta be (képün­kön). Részletes beszámolónk a 3. oldalon FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Nyert egy Fordot! Lapunk nyereményakciója (az idén is) folytatódik A szerencsés nyertes, Szenteczki Zoltán és családja szer­kesztőségünk előtt a csodaautoval fotó- kovács Erzsébet A múlt év őszén, pontosan szeptember 16-án hirdettük meg először a Békés Megyei Hírlap előfizetőinek azt a nye­reményakciót, amelynek sor­solását tegnap délelőtt élő adásban közvetítette a Csaba TV. A dr. Pándy Magdolna közjegyző és a sorsolási bi­zottság jelenlétében megtar­tott eseményen először a fődíj, az 1 millió 100 ezer forint érté­kű fehér Ford Fiesta személy- gépkocsi tulajdonosának ne­vét húzta ki a 16 532 beküldött levelet tartalmazó dobozból Niedzielsky Katalin felelős szerkesztő. A csodaautót a csorvási Szenteczki Zoltán és neje nyerte. Munkatársaink azonnal elindultak értük, mi­közben a tévések a 80 kilónyi előfizetési szelvényt tartalma­zó dobozt átvitték egy másik terembe, és ott — már nem élőben — folytatódott a sorso­lás. A Fordon kívül még 47 különböző, összesen félmillió forint értékű nyereményt sor­solt ki dr. Tóth Miklós kiadóve- zető és Fedor Gábor hirde­tésszervező. A nyereményeket keddtől péntekig 9-től 16 óráig lehet átvenni a szerkesztőség­ben (Békéscsaba, Munkácsy Mihály u. 4.), a földszint 25-ös szobában. (A nyertessel készí­tett beszélgetést a 3., a nyere­ménylistát pedig a 12. oldalon közöljük.) Lapunk nyeremény- akciója egyébként ebben az év­ben is folytatódik, és a tervek szerint márciustól akár havonta lehetséges a sorsolás. N. K.

Next

/
Thumbnails
Contents