Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-16-17 / 13. szám

] CSALÁD - OTTHON 1993. január 16-17., szombat-vasárnap A fogfájás elleni gyógymódok fejlődése Az ősember foga is fájt, leg­alábbis ezt állapították meg az antropológusok, mivel a talált koponyák egynémelyikében szuvas fogakat is láttak. A fogszuvasodás a kultúra fejlődésével sajnos egyre job­ban elterjedt. Minél kulturál­tabb egy nép, annál több a baja a fogaival, annál több fájdal­mat szenved. A tűnő száza­dokban a fogfájásra is temér­dek gyógymódot ajánlottak egymásnak az emberek. A ré­giek még nem tudtak magya­rázatot adni a fogfájásra. A kínaiak sokáig azt hitték, hogy a fájdalmat a fogakban bujkáló féreg okozza. Varázslattal és ráolvasással küzdöttek ellene. Indiában Krisztus előtt 2000 évvel orvosságokat állí­tottak össze a fogfájás meg­szüntetésére. Az arab orvosok és fogorvosok már használtak arzént a fogideg kiölésére és ópiumot a fájdalom csillapítá­sára. Aulus Cornelius írja a „De medicina” című munkájában, hogy a „fogfájást” a legna­gyobb kínok közé kell sorolni. Plinius szerint elégetett ve­szett kutya hamuja olajjal ke­verve kitűnő szer a fogfájás ellen. Mások szamártejet, bort, szájöblítésre ecetet, a fül­be kámfort, belsőleg pedig ha­lott ember fogainak porát aján­lották. Divat volt a fogfájás enyhítésére a füstölés is. Ezen szereket piacok alkalmával le­hetett beszerezni kisebb tége­lyekben, üvegcsékben. A fogfájás megszüntetésére a legbiztosabb módszer a fog­húzás volt. A régebbi korok­ban is így szabadultak meg a fájdalmaktól. Celsus leírja, hogy ha a kihúzandó fogban nagy lyuk volt, akkor kihúzás előtt betömték ólommal, ne­hogy húzásnál a fog összerop­panjon és darabokra törjön. In­nen ered a fogplomba elneve­zés. Az alexandriai Dionysus egyik levelében olvashatunk Szent Appolóniáról, aki a fog­orvosok védőszentje és a fog­fájások csillapítója volt. Az alexandriai keresztény üldö­zések alkalmával Kr. után 249-ben szenvedett vértanúsá­got. Egy pogány olyan erővel csapott az arcába, hogy fogai mind kihullottak. A hagyo­mány szerint börtönbe vetet­ték, ahol a fogfájásban szenve­dőkért imádkozott. Appolóni- át fogóval a kezében örökítet­ték meg az egyházi művészek. A középkorban úgy húztak fogat, hogy a beteget igen mélyre ültették, fejét hátulról lábuk közé vették, majd fogó­val a fogat meglazították és kihúzták. Az orvosok a múlt század elejéig méltóságukon alulinak tartották a foghúzást. így ezt a beavatkozást borbélyok, für- dősök és kuruzslók végezték. Egy Dabi Mihály nevű bor­bélyt, aki Zsigmond király uta­zása közben jó szolgálatot tett a király fájó fogainak eltávolí­tásában és kezelésében, a ki­rály nemesi rangra emelt. Az új nemes címerében három gyökerű fogat tartó kéz volt látható, jeléül annak, hogy a címer tulajdonosa foghúzó tu­dományára volt a legbüsz­kébb. Dr. Jakubecz Sándor Üzenetek a konyhából Zöldgombócleves Gyógyító növények 6. A kakukkfű, másnéven a csombor nemcsak a a természet patikájában ismeretes, hanem kitűnő fűszernövény is A védőnőnek ismernie kell a gyógynövénykészítményeket, felvilágosító, egészségnevelő tevékenységével népszerűsí­tenie kell ezeket a termékeket. Segítséget kell nyújtania a szülőknek abban, hogy felfi­gyeljenek a gyógyhatású ké­szítmények hasznosságára és hogy ezeket a termékeket he­lyesen tudják alkalmazni. Végezetül néhány teakeverék Nyugtalan kisgyermeknek: 2 rész aranyvesszőfű, 1 rész citromfű keveréke. Kicsi­nyeknek (2—6 év): 1 kávéska­nálnyit 2 és fél dl vízzel lefor­rázni. 6 év felett: 1 evőkanál­nyit 3 dl vízzel leforrázni. 2 hónapnál hosszabb kúrát ne! Gyakran hurutos gyerek­nek: Csalántea — 1 kávéskanál­nyit 2 és fél dl vízzel leforráz­ni. Elhúzódó bronchitisre: Martilapu, tüdőfűlevél, ka­kukkfű — egyenlő arányú ke­veréke. Asztmásoknak: Útifű, kakukkfű — egyenlő arányú keveréke. Étvágytalanságra : 1 rész kerekrepkény, 2 rész benedekfű, 3 rész feketeáfo- nya-bogyó keveréke. Adago­lás: mint a csalánteánál, 1 ká­véskanálnyit 2 és fél dl vízzel leforrázni. Ezzel a Gyógyító növé­nyek sorozata befejeződött. Reméljük, sikerült hasznos tanácsokat, ötleteket adni a kisgyermekes anyáknak ab­ban, hogy megismerjék és használják a természetes gyógyhatású növényeket. Ezúton szeretnénk köszöne­tét mondani Tóthné Hricso- vinyi Ibolya iskolavédőnő­nek és Ledzényi Mátyásné körzeti védőnőnek, akik ren­delkezésünkre bocsátották tapasztalatukat, tudásukat. Hozzávalók: 15 dkg liszt, 8 dkg vaj, 3 tojás, 10 dkg főtt, passzírozott paraj, ízlés szerint só, 1,2 dl csontié. Az anyagokat gondosan el­keverjük, aki szereti, kevés re­szelt sajttal is dúsíthatja. Vizes kanállal a forrásban lévő lébe szaggatjuk, forrón tálaljuk. Pikáns vese Hozzávalók: 2 db sertésvese, só, bors, babérlevél, kakukkfű, diónyi vaj, 1 citrom. A vesét gondosan megtisz­títjuk, a sóval, borssal, babér­levéllel, kakukkfűvel ízesített forró vízbe téve tíz percig főzzük. Hideg vízzel leöb­lítjük, vékony csíkokra vág­juk, s a közben egy serpenyő­ben megolvasztott vajra tesszük, ebben nagy lángon hirtelen átpirítjuk. Előmelegí­tett tányéron, citromlével meglocsolva, főtt burgonyá­val tálaljuk. Karamellsodó Hozzávalók: 4 tojás sárgája, 1 evőkanál cukor, 12 dkg porcu­kor, 5 dl tej, tejszínhab. — Alumíniumedényről a szennyeződést mosogatószer­rel átitatott fémszálas szi­vaccsal lehet a legkönnyebben eltávolítani. —Ha egy edény a mosogatás után is megőrzi a benne főtt étel szagát, dörzsöljük át kifacsart citromhéj belső felével. A tojások sárgáját elke­verjük az egy kanál cukorral, habosra. Közben 12 dkg cuk­rot megpirítunk, ha szép a szí­ne, 1 kanál hideg vizet öntünk rá. A kikevert tojássárgáját fel­eresztjük tejjel, ráöntjük a ka- ramellre. Folytonos keverés közben felforraljuk. Hideg vízzel öblített formákban fa­gyasztjuk, tálalás előtt fel­spricceljük tejszínhabbal. JÓ ÉTVÁGYAT KÍVÁN A Konyhatündér — Az edényeken keletke­zett szürkés-barnás oxidréte- get könnyen eltávolíthatjuk, ha almahéjat -főzünk benne. Vízzel hígított ecet forralása is eredményes. — A vízkövet is 10 százalé­kos ecetes oldat forralásával el lehet távolítani. Konyhai jó tanácsok Gondolatátvitel családtagok között is Ez a házaspáros ikerpár alighanem mindent megérez egymásról FEB-FOTÓ A kutatók állítják, hogy a tele­pátia nem ritka képesség; szin­te mindannyian birtokoljuk — igaz, ki nagyobb, ki kisebb mértékben. Sokan úgy vélik, hogy valaha a gondolatátvitel az őskori emberek normális tu­lajdonsága volt. A közelmúlt kísérletei azt is tanúsítják, hogy sokkal erősebb a telepati­kus viszony a biológiai kap­csolattal rendelkező családta­gok (szülő-gyermek, testvér­testvér), mint például az isme­rősök között. Ennek egyik bi­zonyítékát éppen az ikerkuta­tások során szerezték. Az ik­rek, ha huzamosabb ideig el­választják őket egymástól, to­vábbra is „informálva van­nak” a másik egészségi állapo­táról, megérzik egymás beteg­ségét, balesetét, esetleg halá­lát. Valamilyen — egyelőre megmagyarázhatatlan módon — szinte mindig tudják, hogy mi történik a másikkal. A volt Szovjetunió kutatói érdekes kísérletet végeztek nyulakkal. A szárazföldön ha­gyott anyanyúl agyában lévő elektródák minden esetben elektromos elváltozásokat je­leztek, amikor tengeralattjá­rón levő kölykeiből egyet megöltek. A pszichológiai kísérletek során megállapították, hogy a kevéssé fejlett szürkeállo­mánnyal rendelkező emberek között több a telepatikus ké­pességű, mint a kiművelt, is­kolázott alanyok között. Ilyen szempontból alacsonyabb in­tellektuális szintet képvisel­nek egyébként a gyerekek is, mert nekik még nem verték a fejükbe, hogy például az érin­tés nélküli kanálhajlítgatás „lehetetlen”. Más szóval: a ci­vilizáció fokról fokra kiöli az emberből ezt a képességet. Arra, hogy miféle bioára­mok, milyen agyhullámok működnek a telepátia során — még nincs válasz. Érdemes megjegyezni, hogy hazánkban ilyen jellegű kísérletekre — ismereteink szerint — mindmáig nem került sor; a telepátia létezését a magyar kutatók többsége nem ismeri el. Korábban en­nek főleg ideológiai okai vol­tak — noha szakmai körökben ismeretes volt, hogy az akkori Szovjetunióban „honvédel­mi” célokból, a KGB felügye­lete alatt intenzív és eredmé­nyes parapszichológiái kutatá­sok folytak. Nemere István, FEB 1--------------!-------------------------------------------------Ï A VICC POÉNJA. 2. RÉSZ MICSODA IDŐK. Mir«nn* rn. SUMAC OR­ROCSKA FEL­SZEGI VEGYIT V KÉTÉLTŰ ÁLLAT | KÖl CSŐK. LATINUL AUTÓ RÉSZE FRÓOPAF NŐK A 1ANCS­5 ■: V 1 V J í l'fe) PÁRT FOGÁS > * }J MEG VAN. ITT VAN > KÖLTE­MÉNY ALAPOZÓ FESTEK > m L KAMPÓ RÉSZEI > FOHÁSZ > NIKKEL > NŐI NÉV NŐI NÉV X BÍRÓ­SÁGI Oov > iHUST BE­VÁGD AL KOMA > \ ÓGÖRÖG SZINHA 11 ÉPÜ­LET > P“r” MATÁRO Z A T LAN NÉVELŐ > KONFOG RÁFUS Oí»KVQSL PÁRAT­LAN VÉNA > KÖSZÖNÉS MKXXU POFON > _______ I AenAttoés ... I A VICC pof nia; ■ ï. rész —7 FÁ­RASZTÓ MUNKA RÓMAI KOSZOM­AT IS____ L ÁM ÍZ VAN ILYEN ARZÉN > NI I RÖ­GÉN ÁMÍT > JUH- FA/T A "V —7— KINCS­TÁRNOK NŐI NÉV > V V LÓDÉ S > MOL l AND FOLYÓ > ” V SÓ/NÉ­METÍJL > FOHÁSZ «HOGY AMERI KAI ÉNt KÉS 5>AULI > FÖLDCT FORGAT TALMI KÜMÛVÉS KELE­MEN VÁRA . '* sö > ELŐTAG KEN­ATOMOT JELÖL > MCGVI NIMFA __ >-----------­FA­FAJTA > rtJL­ARAB FfcNPdK VILE SZÜLI TETT KÉPES­SÉG > JCL^O^ V VEGTE - LEN ÀIP«»..­KOMÁI > BERIL­LIUM VÉR CSOPORT > ... eur MOT .LLAII— NEMET KAJAKOS > ÏIΓ ' IRATI IRODA > V KEN BF JGLI- JEL20 > i. ZSÍR- 1 MÁK VALÓ CSUK-”7— > KÖNVO ROO ANGOL­NA. NC- MfTVl. ELŐTAG NYOLC > KOK __ O l LÔS ÁLLAT > V KENYE­RET VÁG > ÉVEZ­RED GO RQQÜl 7 OROSZ RÓF > V DÁTUM LÁM r IIA^ SET­AUTÓ- .1 ! RÉGI KATOPiAI BE­OSZTÁS O ZENE­SZERZŐ Í.YO > Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1993. január 25. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Bé­késcsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk^el. A megfejtők között 5 db reklámesemyőt sorsolunk ki, melyet pos­tán küldünk el. Az 1993. január 2—3-ai rejtvény megfejté­se: Fogadjunk ezer forintba, hogy én érek előbb a műtőbe! Nyertesek: Náfrádi Sándomé, Doboz, Si- piczkiné Kárpáti Marianna, Békéscsaba, Szász Mihályné, Gyula, Baracskainé Szekeres Éva, Bélmegyer, Juhász Andrásné, Békéscsaba.

Next

/
Thumbnails
Contents