Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
Aláírták minden idők legjelentősebb leszerelési megállapodását (2. oldal) 1993. JANUÁR 4., HÉTFŐ Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Ki győzött Dombegyházon? / Uj utcák nevei Békéscsabán Békéscsaba város közgyűlése egy határozatával több utca nevét megváltoztatta. A belterületi változásokat lapunk november 26-ai számában közöltük. Most a belterületi, eddig névtelen utcák elnevezését ismertetjük. (5. oldal) Mindig összekapják magukat A Békéscsabai Előre KSE NB I-es férfikézilabda-csapata ismét a felsőházban folytatja tovább. A nehéz körülmények között készülő együttes most is felnőtt a feladathoz. A fiatal Mohácsi lett a szezon gólkirálya. (8. oldal) Orosházi alapítvány Iskoláztatáshoz segítség Orosházán a Székács József Alapítvány támogatni kívánja a nehéz anyagi körülmények között élő családok gyermekeinek iskoláztatását. Ennek szellemében az alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet a jövő tanévi támogatás elnyerésére. Rendszeres, havi, szociális támogatásban olyan, Orosházán bejelentett lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú, iskolarendszerű oktatásban részt vevő tanulók, hallgatók részesülhetnek, akiknek szociális helyzete a társadalmi létminimum szintjén van és ez a körülmény különösen nehezíti tanulmányaik folytatását. Pályázni nemcsak személyesen lehet, hanem a rászorulót bárki más is javasolhatja. Beküldési határidő: január 20. A pályázati nyomtatvány, valamint annak leadása Orosházán a Szabadság tér 3. szám alatt lehetséges. December 29-én megtartotta átalakuló közgyűlését a dombegyházi Petőfi Mgtsz. Mint korábban beszámoltunk róla olvasóinknak, a termelőszövetkezet tagsága két pártra szakadt: az egyik tábor (főleg a nyugdíjasok) a vezetőtársaival kiválni szándékozó régi elnök, Fülöp Sándor mögött sorakozott fel. Az aktív dolgozók többsége viszont inkább dr. Farkas János főkönyvelőt látta volna szívesebben az átalakult szövetkezet igazgató tanácsának elnöki székében. Nos, a december 29-ei egész napos (viharos jelenetektől sem mentes) tanácskozáson egy régi-új vezetőség került a dombegyházi mezőgazdasági szövetkezet élére. All tagból álló igazgató tanács elnöke Fülöp Sándor lett, az ugyancsak 11 tagú felügyelő bizottságé pedig Csatlós János, aki korábban az ellenőrző bizottság elnökeként tevékenykedett. Mivel többek véleménye szerint az elnökválasztáskor már határozatképtelen volt a közgyűlés (514 szavazó helyett csak 504 volt jelen!), az ügy részleteire, fejleményeire szeretnénk visszatérni, megszólaltatva minden érintettet. Ménesi György Tesztkönyvek után: Hangkazettán a történelem A pécsi Értelmiségi Klub minden támogatás nélkül nyereséges könyvkiadást produkál. Munkaközösségük először érettségire és felvételire felkészítő tesztkönyveket adott ki történelemből, biológiából, magyarból és matematikából, majd megjelentette dr. Hor- váth Csaba legújabb történelemkönyvét és ennek mintegy illusztrációjaként a Hangdokumentumok a magyar történelemből című négydarabos hangkazettát. Megszokhattuk már, ha január, akkor nő az ár. Az idei áremelkedések azonban az eddigieknél is szélesebb körűek, köszönhetően a kétkulcsos áfának. Mint Békéscsabán a 100-as ABC-ben tegnap délelőtt megtudtuk, a kereskedők — ott és másutt is — árazással töltötték január másodikát. Kivétel nélkül minden cikket újra kellett árazni, külön kódolva a 25%-os, a 6%-os áfás cikkeket és az áfa nélkülieket. Ez több ezer darabot jelentett, 3- án reggelre, a nyitásra azonban elkészültek vele. A tegnap délelőtti forgalom gyér volt az élelmiszerboltokban (annál többen vívtak közelharcot 2- án a piacon a kenyérért, amit jószerével csak a maszekok árusítottak), ami az ünnepi nyitvatartási rend összevisszaságából eredő tájékozatlanságnak is köszönhető. Nézzük néhány fontosabb termék új árát. Az egykilós fehér kényét 43,60-ról 56,50- re emelkedett, a tej 26 forintról 33,80-ra, a liszt 29,60-ról 31,40-re, a cukor 59,90-ről 63,50-re változott. Emelkedett a cigaretta, a sör, az égetett szeszek ára. Mivel a változások nagy kört érintenek, vásárláskor mindenképpen érdemes tájékozódni. Ha január, nő az ár •• ünnep után valóság Az első munkanap az új esztendőben. Az ünnepek védettségéből kiszakadva újra a rideg valóságban találjuk magunkat. Szorongva gondolunk arra, vajon mit hoz az új év? Újabb munkanélküliséget, életszínvonal-csökkenést, növekvő árakat, stagnáló béreket, inflációt, súlyosodó adóterheket? Aligha megválaszolható, de sokakat érintő kérdések ezek. Évekkel ezelőtt a január az újrakezdést, a vállalkozó kedvet, a komolyan vett szilveszteri fogadalmak megvalósítását jelentette. Újult erővel, s egy jobb, boldogabb év reményével indítottuk az új esztendőt. Mára azonban a helyzet megváltozott. A gazdasági élet bizonytalansága, a politikai élet tisztázatlansága, amely mögött kifürkészhetetlen pártérdekek húzódnak, nem -kedveznek az optimista hangulatnak, a hosszú távú gondolkodásnak. S ez nagy baj. Ha egy nemzet csak jelenének él, élete nem válhat a jövő számára történelemformáló múlttá. S annak a generációnak a sorsa, mely nem meríthet erőt, tapasztalatot elődeitől, nem túl biztató. Muzslai Katalin Megváltozik az E-hitel feltételrendszere A kamat: legfeljebb 7 százalék tel futamideje 6-8 és 10 év volt, 1 -2 év türelmi időt adtak a törlesztés megkezdésére — tudtuk meg dr. Hegedűs Évától, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjétől. — Igen nagy terhet jelentett a törlesztés. A kormány egyik legutóbbi ülésén úgy döntött, változtat az E-hitel folyósításának feltételein: a türelmi időt egységesen 3, a futamidőt 15 esztendőben jelölte meg. —Ezek az új szabályok csak az új kérelmekre vonatkoznak? —- A rendelkezés visszamenőleges hatállyal lépett életbe és kiterjed a korábban kötött (Folytatás a 3. oldalon) Az oly sokat dicsért-bírált privatizációs folyamat egyik sarokpontja: kinek, mekkora tőke áll rendelkezésére az állami vagyon megvásárlására? Hajlandók-e a bankok pénzt adni a frissensült vállalkozóknak, s ha igen, milyen feltételekkel? A kormány az E-hitelnek nevezett egzisztenciahitellel próbálta vállalkozásra biztatni az új megélhetési lehetőséget keresőket, de az inflációs körülmények között a tőkére nehezedő kamatterhek szinte elfogadhatatlanná tették ezt a pénzt. Most felülvizsgálták, módosították a hitelfeltételeket. — Eddig az egzisztenciahi/ Újévi találkozó a városházán Pap János, Békéscsaba polgármestere köszöntötte a vendégeket és az új évet fotó: lehoczky péter A békéscsabai városháza dísztermében találkoztak tegnap a város vezetői Békéscsaba gazdasági életének képviselőivel, vezetőivel, vállalkozókkal és köszöntötték együtt az új évet. Pap János polgármester bevezetőjében elmondta, hogy első alkalommal került sor ilyen év eleji ünnepi találkozóra, de szeretnék, ha ez hagyománnyá válna. Később az önkormányzat 1993-as terveiről, feladatairól szólt. Többek között folytatják a szennyvízberuházást, az útépítéseket, lépéseket tesznek a hulladékkezelő-mű létrehozásában, megkezdik a Nagy Sándor József Laktanya épületének gimnáziummá alakítását. Bővítik a piacot, átadják a békéscsabai munkaerőfejlesztő és -képző központot. Vállalkozói centrumot alakítanak ki, megrendezik a Csaba Expót. A helyi adók mértékét ugyanakkor nem kívánják növelni. A polgármester kiemelte, hogy vállalkozó önkormányzatnak tartja a békéscsabait, hiszen legalább 60 vállalkozásban résztulajdonosok általában 5—10 százalékos részesedéssel. A polgármester köszöntőjét követően kötetlen beszélgetéssel ért véget a találkozó. Ny. L. Szerb pedagógusok a nemzetiségi törvényról Esély a túlélésre Battonyán a szerb és a román kisebbség létszáma egyre csökken, a szerbek mintegy 600-an lehetnek, a románok még kevesebben. Szembetűnő a nemzetiségi lakosság elöregedése, körülbelül a 70 százalékuk az idősebb korosztályhoz tartozik, a fiatalkorúak aránya 10 százalék körül lehet. Jól jellemzi a helyzetet, hogy se a románok, se a szerbek helyi vezetőjével nem tudtunk találkozni Battonyán: mindketten vidéken dolgoznak. A készülő nemzetiségi törvényről a szerb általános iskola igazgatójával, nevelőivel beszélgettünk. — Várjuk-e a törvényt? Természetesen várjuk — mondja Roczkó Krisztina igazgató. — És mi mást is várhatnánk a törvénytől, mint azt, hogy nekünk legyen jó, hogy nekünk legyen megfelelő. Részt vettem a törvénytervezet előzetes vitájában, az iskolaüggyel kapcsolatban észrevételeket is tettem. Mindenekelőtt az összevont osztályok léte ellen emeltem szót. Az ilyen tanuló- csoportokkal zsonglőrködnie kell a pedagógusnak, kiteheti a lelkét, munkája mégsem lesz igazán eredményes. Tehát egy osztályba csak egy évfolyam tanulói járjanak, még akkor is, ha a létszámuk nem éri el a 8- at. Miért lenne ez indokolt? Egyre kevesebb gyermekkel számolhatunk, ráadásul a többségük vegyes házasságból származik. A szerb nyelvet úgy kell tanítanunk nekik, mint bármely más idegen nyelvet. Összevont osztályokban ezt jól megoldani csaknem lehetetlenség. Tudom, hogy a csoportbontásnak komoly anyagi vonzata van. A batto- nyai önkormányzat ezt részben vállalta, felsőben minden évfolyamon külön osztályt indítottunk. De mi van azokon a településeken, ahol a vezetők nem így állnak ehhez a kérdéshez vagy ahol tényleg nincs pénz a csoportbontásra? Hát (Folytatás a 3. oldalon)