Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-15 / 12. szám
Útbovítés a határon Dr. Jeszenszky Géza, a megyegyűlés alelnöke, dr. Bin István megyei főjegyző és dr. Lúczi József Gyula jegyzője Aradon tárgyalt a megyei ön- kormányzat elnökével. Ivan Dánnál megállapodtak abban, hogy a zsúfolt Gyula—var- sánd határátkelőhely 300 méteres útszakaszát magyar és román oldalon bővítik. A végleges megállapodást várhatóan tavasszal írják alá, amikor is az aradiak novemberi látogatását viszonozza a Békés megyei delegáció. Kell a szakember! A sarkadi polgármesteri hivatalban már jó ideje nincs kifejezetten művelődési kérdésekkel foglalkozó irányító szakember, akinek munkájára pedig nagy szüksége lenne a városnak. Az önkormányzat tovább keresi az erre alkalmas és jelentkező szakembert. BHC-klub A békéscsabai fogyasztó és testformáló szalon vezetője több alkalommal rendezett már sikeres klubfoglalkozást a hölgyeknek. Legközelebb január 15-án, pénteken 17 óra 30-kor Békéscsabán a Luther utcai szalonban találkoznak. Czakó Magdolna pszichológus a rákkal kapcsolatos pszichés panaszokról, míg dr. Vis- ki Anna a rákmegelőzésről beszél. Húsz órától a Phaedra moziban nézik meg együtt a Tűsarok című filmet. Nyílt nap a Rózsában A Rózsa Ferenc Gimnázium január 16-án, szombaton nyílt napot tart 8 és 12 óra között. Nyolc, kilenc, tíz és tizenegy órakor bemutató órák, fél 9- kor és fél 10-kor igazgatói tájékoztatók lesznek. Az iskola szeretettel várja a továbbtanulni szándékozó nyolcadikos és a nyolcosztályos gimnázium iránt érdeklődő negyedikes-ötödikes diákokat és szüleiket. A költségvetésről utoljára Pénteken délután 17 órai kezdettel tartja soros ülését Orosházán a képviselő-testület. A napirenden szerepel az idei év költségvetése, az önkormányzati vagyonról szóló rendelet, a vállalkozók kommunális adójáról és az építményadóról szóló rendeletek módosítása. T ermékmenedzsereket keresünk! Egyhetes tanfolyami képzést követően fő- és másodállásban is kereseti lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés feltétele: minimum 8 általános, személygépkocsi. Jelentkezés levélben és személyesen: Marketing Kereskedelmi Ügynökség, 5830 Battonya, Ady u. 58. Ifj. Lovász József, hétfő, szerda 16—18 óráig. Telefon: (80) 22-694. KÖRKÉP [ 1993. január 15., péntek A rom helyére irodaház épül Az a bizonyos, híres kovácsoltvas erkély fotó: szűcs László Bizonyára olyan sokat cikkezünk majd az újról, mint tettük azt a régivel. A kivitelezők ugyanis ígérik, hogy impozáns — az előd mintájára —, modem irodaház magasodik majd a düledező rom helyén. S hogy melyik ez a rom? Az Orosházán Bille-házként emlegetett épület, amit a napokban kezdtek el bontani. A hajdan Bulla Mihály molnár által épített házat Bille Bemát kereskedő családja vásárolta meg. A háború után lakók jöttek, lakók mentek, egyszóval: „lelakták”. A felújítás elmaradt, napjainkra már ingyen se kellett senkinek a tönkrement ingatlan. A szakértői vizsgálatok után kiderült, az épület életveszélyes, menthetetlen. (A díszes, kovácsoltvas erkélyt viszont megmentik az utókor számára, hiszen erről az erkélyről mondta választási beszédét Táncsics Mihály is.) Az új posta kivitelezői vállalták, hogy a régi helyére modem irodaházat építenek. Még az idén szeretnék befejezni, de ha ez nem sikerülne, akkor Orosháza újratelepítésének 250. évfordulójára adják át az új épületet. Cs. I. „AZ ÉLET CSAK AKKOR KINCS, HA PAZAROLJÁK” (Molnár Ferenc) „Nem vagyok én vadnyúl” — mondta „Hernyó” (Folytatás az 1. oldalról) sok karjaiba futottak. Ezután már csak az ellopott, de a menekülés közben eldobált palackokat kellett összeszedni és már mehettek is a gyanúsítottak a fogdába. A Generál sörözőt is meglátogatták január 12-én betörők és közel 100 ezer forint készpénzt emeltek el. A csabai nehézfiúk — akiket a betöréssel gyanúsítanak — az ominózus éjszakán vadonatúj öltönyben pompáztak és a legelegánsabb szórakozóhelyeken mulattak. A vesztüket ez okozta, hiszen erre figyeltek fel a portyázó nyomozók. Horogra akadt két fiatalkorú is Békéscsabán, akik az egyik családi házból emeltek el 150 ezer forintot. Az egyik srác megbújt a padláson és megvárta, amíg a háziak elmennek otthonról. Aztán látott munkához és a társa biztosította. Egyikük úgy gondolta, hogy a reá jutó pénzből vállalkozásba kezd és mint déligyümölcs-kereskedő próbál szerencsét. így aztán banánba fektette a pénzt, de a rendőröknek köszönhetően eladni már nem volt ideje. Már hajnalodott, amikor a ligeti Rock-kocsmába akart szétnézni „Hernyó”, a betörők korelnöke. Az az igazság, hogy az öreg már nem a régi. Túl nagy zajjal látott munkához és nincs is már türelme a finom módszerekhez. Egyszerűen betörte az ablakot és egy csővel esett a rácsnak. Közben nyolc rendőrautó fogta körbe a ligetet, aminek hatására megadta magát. „Én már nem loholok előletek, nem vagyok én vadnyúl” — fogadta a rendőröket és már nyújtotta is a kezét. (No nem a bilincsért, hanem azért, hogy besegítsék őt a rendőrautóba.) Azon nem is bánkódott, hogy lebukott. Akkor azonban őszintén felháborodott, amikor megtudta, hogy éhgyomorral kell lefeküdnie a fogdában. „Még egy nyomorult nonstop büfé sincs nálatok, hát hogy jutunk így Európába?” — tette fel a költői kérdést. Nyemcsok László Éhségsztrájkoló az áfész-irodában Cser úr csendes csatája Csütörtökön a kora délutáni órákban telefonüzenet érkezett szerkesztőségünkbe: — Kérem, jöjjenek a Békéscsabai ÁFÉSZ elnökének irodájába. Itt vagyok, itt is maradok, sőt éhségsztrájkot kezdek mindaddig, amíg meg nem kapom a pénzemet. Még azt is megkockáztatom, inkább meghalok, mintsem pénz nélkül álljak a beosztottjaim elé. Nem lesz szakítás Bizakodó az MDF békéscsabai elnöke A Békéscsabai ÁFÉSZ elnöki szobájában egy középkorú, jólszituált férfit találok. — Cser Béla — mutatkozik be udvariasan. — Cser úr! A nevét tudom, de kihez van szerencsém? — Székesfehérvárról jöttem, ahol a Fortuna Primo Kft. ügyvezető igazgatója vagyok. Hét éve van — mindeddig igen korrekt — kereskedelmi kapcsolatunk a Csabai AFESZ- szel. Nem egyszer kaptak fizetési kedvezményt és árengedményt tőlünk. — Mióta és mennyivel tartoznak? — Hatvan, illetve harminc napja 612 ezer forinttal, s úgy tűnik, nemcsak hogy nem tudnak, de nem is akarnak fizetni, s ezzel a létünket veszélyeztetik. — Nem dramatizálta túl a dolgokat azzal, hogy ha kell, meghal? — Nincs más megoldás. Mi becsülettel dolgozunk, nem tartozunk senkinek. Kénytelen vagyok ehhez a módszerhez folyamodni. Meg kell mondjam, nem szívesen teszem. Nekem az embereim szemébe kell néznem és fizetnem a bérüket. — De ha egyszer nincs az áfésznek pénze? — Sok százmillió az adóságuk, csak nem tetszik azt gondolni, hogy az én 600 ezrem menti meg őket? Ha pedig én nem kapom meg, csődbe megyünk... —Mit ígér Önnek az elnök? — Még ígérni sem ígér. Azzal viszont megfenyegetett, hogy a testőrökkel kivezettet... — Mi történik Önnel, ha innen kiebrudalják? — Akkor az utcán alszom... * — Nem tudok fizetni — mondja röviden Barra Péter, az áfész elnöke. — Nekünk is tartoznak 120 millióval. —Beláthatja, ez nem érdekli Cser urat. Ha jók az információim, Önök többszáz millióval tartoznak. Mit számít ez a 600 ezer? — A bajból talán nem segít ki, de meg kell értenie, hogy rangsorolnom kell. A napi bevételekből a tejet, a kenyeret és az alapvető cikkeket szállítókat ki kell fizetnem, másképp nem szállítanak. A bolti hálózat működtetése pedig számunkra, de a lakosság számra is létfontosságú. — Cser úrnak pedig az alkalmazottait, akik pénzből veszik meg a gyerekeiknek a tejet, kenyeret... — Sajnálom, de fizetési nehézségeink vannak. — Mi a véleménye, hogy addig Cser Béla nem hagyja el az irodáját, amíg meg nem kapja a jogosan követelt pénzét? — Miután értékeink vannak az irodákban, kénytelen leszek őt a testőrökkel kivezettetni. —Van önnek ehhez erkölcsi alapja? — Valószínű, bár utána kell néznem, hogy emberileg mit tehetek. Azt semmiképp nem vagyok hajiadó eltűrni, hogy hetekig itt legyen, mert ma egyáltalán nem tudom megmondani, hogy mikor tudok fizetni. Béla Vali Jelentős eseményre, VI. országos gyűlésére készül az MDF, amely várhatóan komoly vitáktól sem lesz mentes. A kormánypárt szervezetében minden szinten (országos, megyei, helyi csoportjaiban) találkozunk szakadásokkal, törésekkel, éppen ezért figyel kíváncsian mindenki az országos gyűlésre: sikerül-e közös megegyezésre jutni a párt különböző irányzatainak. A békéscsabai készülődés folyamatáról tudakozódva kerestük meg az MDF városi szervezetének elnökét, dr. Kerekes Attilát, aki Takács Péterrel küldöttként is jelen lesz a rendezvényen. —Miből áll a városi szervezet felkészülése az országos gyűlésre, melynek jelentőségét még az is fokozza, hogy tisztújító összejövetel lesz? — Már ősszel elkezdtük a különböző munkákat: megválasztottuk a küldötteket, javaslatot tettünk a tisztújításhoz az elnök személyére, az elnökség tagjaira, az etikai és számvizsOttawa főépítésze Békéscsabán A kanadai urbanisztikai (városrendezési) intézet és a Magyar Urbanisztikai Társaság között nemrégiben együttműködési megállapodás jött létre. Békéscsaba konkrét programhoz — Nagyrét rendezési tervéhez — kért tanácsokat és ezért hétfőn négy hétre a városba érkezett Ottawa főépítésze, Ted Robinson. Pap János, Békéscsaba polgár-, mestere szólt arról, hogy a kanadai véleményre, a kinti példákra kíváncsiak abban a kérdésben is, hogyan lehet a városrendezést egy általánosabb városfejlesztési koncepcióba beágyazni és ebbe a lakosság különböző érdekcsoportjainak véleményét is integrálni. Pap János — aki egyébként építészmérnökként végzett a városrendezési ágazaton — elmondta, hogy polgármesterként a kanadai intézettől hivatalos meghívást kapott egy New York-ban rendezendő ENSZ városrendezési, környezetvédelmi és építészkonferenei- ára, majd egy másik amerikai városba is ellátogatnak tanulmányútra. gáló bizottságra. Taggyűlésen megbeszéltük, hogy a küldöttek miként képviseljék szervezetünk elképzeléseit, majd kibővített választmányi ülésen megvitattuk a jelenlegi alapszabályt, amelyben ugyancsak várhatóak változások. A mi javaslataink először a megyei választmány, majd a megyei küldöttgyűlés elé kerülnek, s az egyeztetések után jutnak el az országos gyűlésre. — Úgy érzem, hogy túl széles mozgalmi alapon szerveződött az MDF, és jelenleg mintha nem bírna el ennyi szellemi irányzatot. — Véleményem szerint még a mostani szituációban is megfér egymás mellett a népnemzeti, a nemzeti liberális és a keresztény szárny, problémát egyedül az okoz, hogy a nemzeti liberális vonal szeretne nagyobb hangsúlyt kapni. A pártban azonban mindig is a nép-nemzeti irányzat jelentette a többséget a fővárosban és vidéken egyaránt. Eleinte az arányeltolódás nem okozott gondot, és most sem akarja a nemzeti liberálisokat senki sem kirekeszteni. Az országos gyűlés egyik feladata az lesz, hogy megoldja a kialakult konfliktust, s én bízom abban, hogy nem lesz szakadás. Konstruktív vitákra számítok, de nyugodt légkörben, a nyugodt erőhöz méltóan. — Várnak-e valami olyan változást, amely a várost vagy megyénket esetleg közvetlenül érintheti? — Véleményem szerint az országos vezetés összetétele aránytalan. Nyolcvan százalékban fővárosiak alkotják, s a vidék képviselete elenyésző. Ezen mindenképpen változtatni szeretnénk. Ugyanakkor mi komolyan vesszük a párt legfőbb feladatát, a nemzeti értékek megőrzését, s éppen ezért a pártérdekek mellett szűkebb pátriánk érdekeit is szem előtt tartjuk. Lenthár Márta Sarúkűa szárítva Tehetetlenség Lebénulok, amikor valahol valamilyen ügyben segítséget kérek, s vagy nem tudnak, vagy nem akarnak a segítségemre lenni. így történt ez tegnap délután, amikor a békéscsabai városháza közigazgatási irodáját kerestem meg telefonon. Az osztályvezetőnek házon kívül akadt dolga. Van ilyen. Gondoltam itt is úgy van, mint jobb helyeken, hogy ilyenkor valakit megbíznak a helyettesítéssel. Horváth úr—beszélgetőpartnerem— közölte is, hogy tulajdonképpen őa helyettes, de neki mindösszesen csak az a dolga, hogy — mint nekem is — elárulja, mikor található legközelebb az osztályvezető... Puff neki! Ehhez — gondolom én — elég lenne a titkárnő is. Szó, ami szó, nem tudtunk dűlőre jutni. így kerültem a békési önkormányzathoz—akikkel már korábban is jó tapasztalataim voltak —, ahol az adatfeldolgozási hivatal vezetője állt készséggel útlevél ügyben lapunk rendelkezésére. Ez az, amit sok helyen hiányolunk: a rugalmasságot és az önállóságot! Mert biztosan éreznie kellett Horváth úrnak, hogy nem akarok sem hivatali titkot kiszedni belőle, sem azt, hogy személyiségi jogokat sértsek. Csak annyira lettem volna kíváncsi, mint aminek az ismeretére bármelyik adófizető jogosult ebben a kis országban. B. V.
