Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-13 / 10. szám
1993. január 13., szerda HAZAI TÜKÖR áBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Ady Endre ajánlja magát Csökkentek a szabálysértések Az előző évekhez képest tavaly számottevően csökkent Békésen a szabálysértési feljelentések száma. 1991-ben 193, az elmúlt esztendőben 121 üggyel foglalkoztak a szabálysértési hatóságok. Az elkövetők zömét változatlanul a tulajdon elleni lopás szabálysértés elkövetése miatt kellett felelősségre vonni. Tavaly 95 esetben szabtak ki pénzbírságot. A gimnáziumba készülő nyolcadikosoknak március 2-áig, a szakközépiskolába tartóknak március 15-éig kell eljuttatniuk jelentkezési lapjaikat az általuk kiválasztott középiskolába. A sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola — mint az elnevezése is mutatja — eltér a hagyományos középiskoláktól. Sok általános iskolai tanulónak elképzelése sincs arról, mi várna rá, ha ide jelentkezne, ezért is kértük meg az iskola általános igazgatóhelyettesét, Kovács Lászlót és a tanulmányi igazgatóhelyettest, Lukács Istvánt, hogy mondják el, miben tér el ez az iskolatípus a hagyományostól. — Szeptemberben négy osztályt szeretnénk indítani — mondták, -r- Két gimnáziumi és két szakközépiskolai osztályt. A másságunk elsősorban abban áll, hogy nálunk a hagyományos tantárgyak mellett úgynevezett komplex tárgyak is vannak. Ilyenek a társadalom élete, emberismeret, kultúratörténet, művészetismeret vagy a természettudományok alapjai. Ezenkívül nálunk százalékos értékelés folyik, tehát a tanulók tájékoztató füzetébe nem jegyek, hanem az elért eredményeknek megfelelő százalékok vannak beírva. A gimnáziumi osztályok érdekessége, hogy harmadik-negyedikben a továbbtanulni szándékozók számára az iskola intenzív előkészítő órákat szervez, a továbbtanulni nem kívánók pedig gyakorlati fakultációkon vehetnek részt. Itt többféle képesítést is lehet szerezni. Lehet valaki iskolatechnikus, pedagógiai asszisztens, szociális gondozó, szabadidő-szervező, gyermek- felügyelő, telexkezelő, kémiai anyagvizsgáló vagy számítógép-kezelő. A gimnáziumot választók öt nyelv közül kettőt tanulhatnak, ezek közül az egyiket intenzív formában. A szakközépiskolába jelentkező tanulók fele postaforgalmi, a másik fele pénzintézeti szakképesítést kap az érettségi mellé. Mint az igazgatóhelyettesek elmondták, a felvételi elbeszélgetéseken azoknak van nagyobb esélyük az iskolába kerülni, akiknek olvasási, logikai és kommunikációs képességük legalább négyes szinten mozog. Aki ennél többet szeretne megtudni az Ady- ról, az bármikor felkeresheti az iskolát, ahol konkrét kérdésekre is választ kaphat. M.M. / Evente 3 milliárd kellene / Újabb program készül a Balaton védelmére A Balaton védelme nem lehet kizárólagosan állami feladat, ám az állam hathatós segítsége nélkül nem várható érdemi előrelépés a tó környezeti problémáinak megoldásában — állította Láng István akadémikus hétfőn azon a kaposvári fórumon, amelyen a Balaton védelmének aktuális kérdéseit vitatták meg a résztvevők, köztük az érintett tóparti települések polgármesterei. Mivel a korábbi intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket, ezért új programot dolgoznak ki az illetékes tárcák, amely egy hónap múlva kerül a kormány elé. Ebben az eddigiekhez képest jelentős változás az lesz — mondta az előadó —, hogy a tervezet készítői egységes és ökológiai szempontokat is figyelembe vevő szabályozást javasolnak. A tóért aggódók ugyan szívesen látnának egy Balatonról szóló törvényt is, ám erre Láng professzor szerint nincs reális lehetőség. Arra viszont igen — állította —, hogy létrehozzanak egy Balatonvédelmi Alapot, amelyhez az állam, az érintett önkormányzatok, valamint az üdülőtulajdonösok és az idegenforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevők járulnának hozzá. Ahhoz, hogy a 2005-ig érvényes program megvalósuljon, évente legalább 3 milliárd forintra lesz szükség, s ez az összeg csakis közös összefogással teremthető elő — hangoztatta Láng István, a program egyik előkészítője, aki áttekintve az elmúlt évek környezetvédelmi eredményeit megállapította: bár 1983 és 1990 között mintegy 7 milliárd forintot fordítottak a tó védelmére, jelentős változás nem következett be, sőt a ciklus végére a program lelassult. Mivel a tervezett védelmi feladatokat nem sikerült megvalósítani, ezért a következő program során is változatlanul elsődleges tennivaló a víz tisztítása, a part mentén a higiéniás feltételek javítása és a természetes partszakaszok védelme. Ennek érdekében folytatni kell a tározók megépítését és a meder kotrását, csökkenteni a túlzsúfoltságot a strandokon, valamint korlátozni a horgászterületek és a vitorláskikötők számát. Olvasóink írják A román-magyar megbékélés hónapja ’93 júliusa SusánszkiImre vagyok, a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola negyedikes tanulója. Régóta figyelemmel kísérem a hazai és a nemzetközi politika eseményeit. Különösen érdekel az igen rossz állapotban lévő román—magyar viszony. Szerintem a problémák gyökere (mint már előttem sokan megállapították) az egymás nem ismerésében kereshető. Gyula sokat tehetne e korántsem felhőtlen viszony javítása érdekében. Egy bátor lépéssel közelebb hozhatná e két nemzetet. Ezért javaslom, hogy 1993. júliusát nyilvánítsuk a román— magyar megbékélés hónapjának. Ennek keretében szervezzük meg e két nemzet üzletembereinek, íróinak, újságíróinak, sportolóinak, zenészeinek (könnyű és komoly), diákjainak, környezet- védőinek, képzőművészeinek, tudósainak, színészeinek stb. találkozóját. Tegyük ezt két olyan nép segítségével, amelyek a történelem folyamán gyűlölték egymást, de kölcsönös érdekeik felismerése után baráti jobbot nyújtottak egymásnak. A franciák és a németek jó példát mutatnak a békés egymás mellett élésben. Tehét minden rendezvényen, találkozón a magyarokon és románokon kívül vegyenek részt németek és franciák is. Ennek a következő években rendszeressé válása Gyulát e négy nemzet közös zarándokhelyévé tehetné. A színvonal emelése érdekében az önkormányzat a magyar kormánnyal közösen hívja meg a nyitó napra a Francia Köztársaság elnökét, a Román Köztársaság elnökét, Németország kancellárját. Ezenkívül természetesen legyen jelen a Magyar Köztársaság miniszterelnöke is. Soha jobb alkalom nem kínálkozna a román—magyar alapszerződés aláírására. Ráadásul eljöhetnének a hazájuktól távol élő jeles magyar és román személyiségek. Mint például Tom Lantos, Soros György, Habsburg Ottó stb. Ebben a zavaros közép-európai helyzetben Gyula jó példát mutatna a térség népeinek egy nyugodt párbeszéd megkezdésére. Mivel a nyugat egyre inkább kénytelen elismerni felelősségét a jelenlegi helyzetért és újabban Bukarestből is lehet hallani józan nyilatkozatokat, bízom benne, hogy a rendezvény létrejön. A rangos politikusok eljövetelében azért bízok, mert hívei az európai egyesülésnek, és bizonyára tudják, hogy egy ilyen szimbolikus látogatásnak hosszabb távon jelentős eredményei vannak. Anyagi támogatást kaphatnánk az EGK-tól és remélem, a kormány is áldozna erre a célra. Ennek érdekében javaslatomat megküldtem több neves magyar közéleti személyiségnek. Júliusig még van egy fél évünk és egy kis rugalmassággal, szervezőkészséggel jobbíthatunk térségünk sorsán. Kérem, írja meg ezzel kapcsolatos javaslatait és észrevételeit. Susánszki Imre, Gyula MTV Szeged: Mindennap híradó, a Szieszta marad(t) Bán János stúdióvezető: „Műsortámogató mecénások kellenek” Mint a nézők máris tapasztalhatják, elseje óta mindennap jelentkezik a Tv2 programjában az MTV Szeged. Van, amikor több alkalommal is. Ez azt bizonyítja, hogy a televízió műsoraiban egyre nagyobb szerepet kap — és rendszeresen jelen lesz — a vidéki Magyarország. Ez már önmagában is indokolta volna, hogy beszélgessünk Bán Jánossal. Az MTV Szeged stúdióvezetője azonban egy sor más érdekes elképzelésről is beszámolt, amikor az idei tervekről kérdeztük. — Régóta mondogatjuk, pá- tyolgatjuk a gondolatot: jó lenne, ha végre lenne regionális napi híradó, hiszen egy magára valamit is adó televízió komolyságát, „felnőttségét” elsősorban az mutatja, ha önálló, a térségről szóló, a térségnek szóló hírmagazinnal jelen van a képernyőn — mondta bevezetőül a főszerkesztő. — Immár több, mint fél éve hétfőtől péntekig, mindennap felcsendül az Alföldi Mérleg szignálja, és igyekszünk a magunk választotta alcímnek — mint kötelezettségnek — megfelelni: 24 óra történéseit 10 percbe foglalni. Regionális híradónk későbbre került, az országos híradó után 18.10- kor kezdődik az Alföldi Mérleg és 18.20-ig tart. A későbbi kezdési időpont mindenképpen jó dolog. Egyrészt, mert annak az elismerése, hogy az Alföldi Mérleg—a szójátéknál maradva — megfelelt a megmérettetésnek és kiérdemelte a jobb adásidőt. Remélem az eddigi előnyünket vátozatlanul meg tudjuk tartani. Tovább akarjuk tágítani tudósítói hálózatunkat és mind több közérdekű eseményről számot adni térségünkből; nem csupán a megyei nagyvárosokból, hanem a kisebb településekről is. Ehhez az is szükséges, hogy az információk — a tudósítóink, városi tévések, újságíró kollegáink együttműködése mellett — az önkormányzatoktól, helyi szervezetektől eljussanak hozzánk a feldolgozásra alkalmas események. — A legtöbbeket érintő műsor mellett az Alföldi Naplót eleddig nagyon szerencsétlen időben sugározták. Lehet ebben valamiféle szándékosságról is beszélni? —Nem hinném, hogy eleve kirekesztési szándék húzódik mögötte. Valamikor az MTV Szeged magazinműsora hétfőn este 8 és 9 között jelentkezett. Nézővonzó adásidő volt. Aztán a központi műsorszerkesztés alapján átkerült csütörtökre. Vele szemben az 1-es csatornán híradó ment, meg a Szomszédok és amerikai krimi. Nem a nézőket kell kritizálni, hogy a nézettségünk lezuhant, inkább hálásak vagyunk azért, hogy — a műsor témájától függően — még ennek ellenére is az 5—6%-ot A televíziózás egyre drágább eléri a hűséges nézők tábora. Hónapok óta tárgyaltunk arról, hogy kerüljön át más időpontra a regionális heti műsorunk. Végre sikerült elérni! Januártól az eddigi egy órával szemben — sokkal kedvezőbb műsoridőben és műsoridő-felosztással — kétszer fél órában jelentkezik a régió. A csütörtöki Alföldi Napló közvetlenül a regionális híradó után folytatódik. Nyilván az eddigiektől eltérően más nézői réteget kell „megcéloznunk”. Közérdekű, szolgáltató műsortípus kialakítására törekszünk, amelyben helyet, szerepet kap a térség mindennapos élete, gondjai s természetesen a térségben élők is a maguk gondjaival, elképzeléseivel. Változatlanul folytatni akarjuk a fórumokat. A stúdióból az eddiginél többször kimozdulunk és közvetítőkocsinkkal különböző helyszínekről jelentkezünk. Vasárnap is lesz műsorunk a képernyőn. Méghozzá „fejedelmi” időben: 18 órától 18.30-ig. Műsorunk címe Alföldi Tükör lesz, és az alcím magában hordozza a tartalmát is: a térség művészeti és tudományos televíziós hetilapjával jelentkezünk minden vasárnap. Úgy gondolom, nem csupán a cél nemes, hanem a fogadtatás is szimpatikus lesz, mert számot adhatunk ennek a régiónak az igen gazdag kulturális és tudományos életéről. Szombaton délelőtt változatlanul jelentkeznek a Szegedi Stúdió nemzetiségi műsorai. A Tv2 elképzelése szerint a szombat délelőtti műsorsávban lehet újabb ötletekkel is helyet szerezni, mert a nálunk élő nemzetiségiek mellett nyilván sokakat érdekel a szomszédos országok magyarlakta területének mindennapi öröme és bánata is; és egyben jó szolgálat a magyarságkapcsolat ápolására. — Kitűnő magazin volt véleményünk szerint a Szieszta. „Ót” érintik-e a változások? — A kérdésében félig-med- dig benne a van a válasz is: isten őrizz, hogy a jóhoz, a beválthoz bármilyen formában is hozzányúljunk! Ez az egyetlen műsorunk, amelynek változatlan a kezdése. Minden péntek délben megszólal a harang és a szórakoztató, információs magazinunk a Tv2 műsorkezdéséig — Dunán innen, Tiszán túl — hagyományos gazdag választékkal várja a pénteken televíziózókat. Kezdetben magunk is sokat vitatkoztunk arról, hogy kialakítható-e a déli, délutáni televíziózás, az eleve bizonyos nézői rétegeknek szóló adás. Az elmúlt esztendő bebizonyította — hiszen a Szieszta túl van az elsőéves születésnapján —, hogy ez a műsortípus félországos sugárzással nagyon sok nézőt vonz, és nyugodtan mondhatjuk, kialakult állandó nézőtábora is. A Sziesztán belül elképzeléseink szerint rendszeresen jelentkezik a Tátika, sztárok kicsiben című összeállítás, amelynek első szegedi bemutatkozását a nézők nagy tetszéssel fogadták, és nem csupán a gyermekek, hanem a felnőttek is. Ugyancsak szeretnénk helyet szorítani a Minőség utca című műsornak is, amely a vásárlók érdekvédelmi adása, és egyben lehetőséget ad új termékek megismerésére; a gyártóknak meg az arra érdemes termékek bemutatására. Gondolkodunk azon, ha az anyagi erőink engedik és találunk az elképzelésünkhöz mecénásokat, hogy a tavasztól elindulunk — a kupaszerdák után csütörtökönként— az Alföldi Sportdélután műsorunkkal is. — Manapság nem kerülhetőel a kérdés a médiumokkal kapcsolatban sem: „miből”? — A televíziózás egyre drágább és közismert, hogy a költségvetés nem bőkezű. Ezért a jövőben létre kell hoznunk a Vállalkozói Irodánkat, amelynek elsődleges feladata, hogy reklám- és szponzorálási lehetőségeket, a különböző szolgáltatásokat keresse, kutassa, tágítsa és tegyék érdekeltté az ügynökségeket is abban, hogy minél több tv-műsor szülessen a régióban, a régióról. Nagyon őszintén azt is be kell vallanunk — műsortámogató mecénások kellenek, olyanok, akik a maguk képességeihez mérten hozzájárulhatnak a műsoridő bővítéséhez, miközben a törvényadta lehetőségeken belül, természetesen a maguk bemutatására és érdekeik képviseletére is lehetőséget kapnak. — A tévéműsor-csinálás is kétoldalú munka. Milyen az információs rendszerük Szeged felé áramló része? — Javítanunk kell rajta, ez egyértelmű. De mielőtt még elfelejtem: nem szóltam még valamiről! A péntek délutáni — és a tervezett hétfői — országos összeállításról, amely a regionális stúdiók műsoraiból ad keresztmetszetet, illetve a térségekről számol be a Tv2-n délután 5 és 6 óra között. Tennivalónk tehát akad bőven. Azt is be kell vallani, hogy meggyőződésünk szerint ennél többre is képesek lennénk, főleg ha a műsorainkban minél több információ jutna el a nézőkhöz és minél több információ jutna el mihozzánk; s itt kanyarodnék vissza a kérdéshez. Ha bárki természetesnek venné, hogy felhívja figyelmünket ügyes-bajos közérdekű dolgaira, a környezetük eseményeire, és ha a hivatalok is fontosnak tartanák, hogy a tömegtájékoztatásban partnerek legyenek — mondta befejezésül Bán János stúdió- vezető. (FÁBIÁN)
