Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-13 / 10. szám
1993. JANUÁR 13., SZERDA Ára: 13,80 forint XLVIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 7-10. oldal Románnak lenni Magyarországon A ma Magyarországon élő románság a 17-18. század során települt le Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyékben. Honfoglaláskori földrajzi környezetben kezdte el a török háborúk következtében elnéptelenedett, elmocsarasodott megyényi területeket a más nemzetiségűekkel együtt újból művelésre alkalmassá tenni. (2. oldal) / Átlagkeresetek A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kimutatása szerint novemberben az 50 főnél többet foglalkoztató vállalatok dolgozóinak bruttó átlag- keresete 25 795 forint volt. Legmagasabb havi bruttó átlagkeresete a pénzügyi területen dolgozóknak volt, fizetésük meghaladta a 40 600 forintot. Ezen belül a szellemi dolgozók 41 520, a fizikaiak 26 524 forintot kerestek átlagosan. A legalacsonyabb—16 293 forintos — átlagjövedelmeket változatlanul a textilruházati iparban regisztrálták, továbbá a feldolgozóipar egyes ágazataiban. Az építőipari dolgozók javadalmazása nem érte el a 21 000 forintot, s alig valamivel az átlag felett kerestek a járműjavítók, a faipari dolgozók és a bányászok. Létveszély Mekis úr tagad Milliós sikkasztások nagy nevekkel a háttérben? Súlyos bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt tettek feljelentést Mekis András ellen, aki a Kondorosi ÁFÉSZ Állattenyésztési Szakcsoportjának elnöke volt, s aki mellesleg Békéscsaba ön- kormányzatának kisgazdapárti képviselője. — Mekis úr! Az ánti világban ha egy bankigazgatót, katonatisztet vagy politikust hasonló dolgokkal vádolnak, mint amivel Ont megkerestem, az főbe lőtte magát! — Tegye fel a kérdéseit... De mielőtt hozzákezdene, megtudhatnám, Önt ebben az ügyben ki kereste meg? —Csúnya dolog lenne kiadni az informátoraimat... Vágjunk inkább a közepébe. Ont 1987-ben választották a szakcsoport elnökévé. Akkor 17-en voltak alpító tagok. Azt állítja a feljelentő, hogy rövid idő után olyan vezetési stílust erőszakolta tagságra, az intézőbizottságra, ami visszatetszést ébresztett sokukban. Nem hagyott beleszólni semmibe, egy- személyben döntött és írt alá mindent. — Nézze, nálam az ügyben házkutatást tartott a rendőrség, amit én megkifogásoltam. Odaadtam volna kutatás nélkül is az iratokat. Nos, nem igaz, hogy egyszemélyben döntöttem. A tagság és az intézőbizottság jóváhagyása kellett mindenhez. — Kellett, vagy meg is történt a jóváhagyásuk? — Igen, megtörtént. — Nézze el nekem, ha nem kronológiai sorrendben teszem fel'a kérdéseket. A feljelentés szerint 1990-ben 870 ezer forint tiszta, adózás utáni nyereségük képződött, amit Ón és öt intézőbizottsági tag között osztottak fel. Sőt, még 80 ezer forint nettó jutalmat kapott és további három havi fizetést is felvett. Szép kis összeg! — Ezt a pénzt tízen kaptuk. Három ellenőrzőbizottsági és öt intézőbizottsági tag kapott, ha jól emlékszem 80-80 ezer forintot. — Ez ugyan csak nyolc, de ne lovagoljak ilyen kicsinységen. Ön 1988-ban nem tudott elszámolni 147 958 forinttal. Amikor felszólították, akkor 96 ezer forintot visszafizetett a (Folytatás a 7. oldalon) Kitüntették a megyei honvédelmi bizottság külső segítőit A dél-alföldi régió köztársasági megbízottja, dr. Farkas László (a megyékben dolgozó honvédelmi bizottságok elnöke) a mai napon hivatalában megköszönte néhány intézmény vezetőjének, munkatársainak azt a segítséget, amelyet a honvédelmi munka végzéséhez nyújtottak. Az elismerésben részesültek között szerepel Makó város polgármestere, fegyveres testületek tagjai és polgárok. A köztársasági megbízott hangoztatta, hogy az előttünk álló évben hasonló segítséget kér az érintettektől és minden hazafitól. (tráser) Megyénkben árverezték el a legtöbb földet Az év második hetében 103 földárverést tartottak meg a meghirdetett 111-ből. Az árverések eredményeként 1894 kárpótolt jutott földtulajdonhoz — tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese tegnap az MTI-t. Az elmúlt héten összesen 195 ezer 637 aranykoronányi föld talált gazdára, és ebből 1941 aranykoronányi volt erdő. A legtöbb árverésre Veszprém, Zala és Baranya megyében került sor, azonban a legnagyobb mennyiségű földet — 51 ezer 319 aranykoronányit — Békés megyében árverezték el. Itt mindössze nyolc árverést tartottak, de a résztvevők száma ebben a megyében volt a legmagasabb. Az árveréseken egyébként folytatódott az eddigi tendencia, miszerint a kialakult licitárak többsége a minimális 500 forint/ aranykorona érték felé közelített. A húskombinát példa értékű lehet? Egy senki árajánlata K. József úr meg akart venni engem! Nemes egyszerűséggel kijelentette: ma az nem ember, akinek nincs pénze. Te senki vagy — mondta. Csak a pénz beszél. Ilyen a világ. Ő majd megmutatja; hogy zsebre tesz engem (a senkit) és — most tessék nagyon figyelni — ezentúl azt fogom írni (róla is), amit ő diktál majd nekem. „Adok 20 ezer forintot és olyan szép cikket jelentetsz meg, hogy csoda!” K. József úr — mint személyiség — fél szót sem érdemelne, de az általa felvillantott gondolkodás, élet- szemlélet egyre gyakoribbnak tűnik. Élső megközelítésben igaza lehet. Piaci viszonyok között, amikor milliók élnek majdnem nyomorszinten, amikor értékük alatt, fillérekért lehet alkalmazni embereket. Ráadásul a magyar újgazdagok közül többen valószínűleg élvezik, amikor jobb társaságban (maguk között) elkottyinthatják magukat: „Na, van már újságíróm, rendőröm, bíróm, fodrászom, ügyvédem és hat palotapincsi kutyám.” Sőt, továbbmegyek. Tényleg majdnem mindenki megvehető. Csak ismerni kell-az árakat. Mert nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a legtöbb ember születésétől fogva (hibásan) úgy gondolkodik, mint a hajdani átlag polgári család egyetlen virágszála, a 18 éves gyönyörű Terus, akinek becsülete egyszerűen nem képezhette alku tárgyát. De elég legyen a virágnyelvből, a romantikából, a _ lélek, a becsület, az emberi tartás, hogy ne mondjam, tisztesség — esetünkhöz méltatlan — előcitálásából. Fordítsuk le nyers üzleti nyelvre a kérdést. Uraim, a 20 ezer forint kevés, sértően kevés. Tárgyalni sem vagyok hajlandó róla. Úgyhogy várom a következő, tisztességtelen, de immáron tisztességes összegről szóló ajánlatokat. Utóirat: Ha már olyan gazdagnak tetszenek lenni, akkor milliószoros üdvözlettel: Lovász Sándor Nézeteltérés van, szakadás nincs Ki kit büntet a kisgazdapártban? Az elmúlt hetek viharai után elcsitulni látszanak a Gyulai Húskombinát körül kavart indulatok. A napokban dr. Tóth- né dr. Baumann Irén vezérigazgatónő többször tárgyalt Markó István (MDF) és dr. Fu- taki Géza (SZDSZ) ország- gyűlési képviselőkkel a húskombinát helyzetéről, átalakulásáról, jövőjéről. A vezérigazgatónő tegnap a következőket nyilatkozta lapunknak: — Nem akarom elkiabálni, de lassan rendeződnek a dolgaink, az 1600 dolgozónknak már nem kell teljes bizonytalanságban élni. Az országgyűlési képviselők (is) támogatják elképzeléseinket és fellépnek a dolgozók, illetve a húskombinátnak beszállító termelők érdekében. Minden segítségükről biztosítottak bennünket, hogy rendben és nyugalomban megtörténhessen az átalakulásunk és elkezdődhessen a privatizáció. Példa értékű lehet az élet más területén is, hogy két képviselő — félretéve az esetleges pártpolitikai megfontolásokat — közösen lépnek föl egy ügyben. Mégpedig úgy, hogy a gazdasági érdekeket tartják szem előtt. Hiszen ha a húskombinát tönkremenne, az szinte katasztrofális hatással lenne az egész megye mezőgazdaságára nézve. Lovász Sándor Mint ismeretes, vasárnap tartotta az FKGP Békéscsabai Alapszervezete vezetőségválasztó gyűlését. A történtek után úgy mondták, kettészakadt a csabai kisgazdapárt is. E hír nyomába járva tájékoztattak bennünket a csabai alapszervezetnél a következőkről. A vezetőség újjáválasztását megelőzően az alapszervezeten belül személyi nézeteltérések alakultak ki. A városi vezetőség „ügyvezető testület” címen végezte munkáját Me- dovarszky János vezetésével. A tagság véleményének kikérésével a megyei szervezet vezetősége indítványozta a tisztújító taggyűlés megtartását. Úgy vélték ugyanis, hogy mielőtt a Zsíros Géza-féle csoportosuláshoz kerülnének át az alapszervezetek meglévő pénzei, tenni kell valamit. Az aggodalom nem volt alaptalan, mert több alapszervezetben, így a békésszentandrásiban, a vésztőiben, a dévaványaiban és a tarhosiban már megtörtént esetekről volt szó. Ezért Bakos István megyei pártelnök zároltatta az alapszervezetek pénzeit. A vezetőségválasztásra azért is szükség volt, mert Bakos István egyik levelében súlyos visszaéléssel vádolta Me- dovarszky Jánost. Okként azt jelölte meg, hogy a csabai ügyvezetőt küldöttként választották meg a Zsíros-féle „ál” megyei választmányon, és fondorlatos módon a békéscsabai alapszervezet összejövetelén megszavaztatta, hogy küldött lehessen a Németh Béla—Zsíros* Géza-féle nagygyűlésen tavaly. így döntött 1992. december 7-én a csabai vezetőség egy tisztújító gyűlés alapos előkészítéséről, amelyet 1993. január 10-én tartottak meg. Ezen a gyűlésen a tagság nem hagyta, (Folytatása3. oldalon) Változatlanul továbbra is kedvezőbb árakkal és szolgáltatásokkal várjuk kedves vásárlóinkat! Magyar cement 30 q felett a megyében 570 Ft/q, magyar cement telepen 550 Ft/q. Mészhidrát 722 Ft/q, faforgácslap 260 x 183/10—19 mm tábla 1050—1580 Ft/tábla. F. fűrészelt áru 16 500—21 500 Ft/m3. Vasbeton áthidalók és vasbeton gerendák, valamint egyéb építőanyagok régi áron kaphatók. Áraink az áfát is tartalmazzák. Orosz dió 753 Ft/q, tatai brikett 840 Ft/q, dorogi brikett 830 Ft/q, pécsi iszap 477 Ft/q, cseh dió 580 Ft/q, berentei m. r. akna 648 Ft/q, lengyel dús. dió 730 Ft/q, hasábfa 430 Ft/q, fűrészelt fa 470 Ft/q. Áraink az áfát is tartalmazzák. A megye területén 30 q felett díjtalan házhoz szállítás. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—13 óráig. Telefon: (66) 441-264, 453-687, 449-331. Borbély Gáborné, Tüzép, Békéscsaba, Berényi út 140.
