Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-12 / 9. szám
iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPAz oldalt szerkesztette: Lenthár Márta. Telefon: (66) 450-450 Autócentrum Újkígyóson A napokban nyílt meg Újkígyóson a Silver Car Autócentrum a Petőfi utcában. A kereskedelemmel és szervizzel egyaránt foglalkozó létesítmény hétfőtől szombatig mindennap nyitva tart, de akiknek vasárnap jut eszükbe, hogy felkeressék, azok is nyitva találják. Origami Békéscsaba: Origami-továbbképzést tart január 28-án és 29-én 8—12 óráig a Meseházban a mezőberényi Fábián Zsolt. Elsősorban pedagógusok jelentkezését várják, akik a papírhajtogatás tudományát átadhatják a gyerekeknek. Jelentkezni január 25-éig (Békéscsaba, Békési út 17.) lehet. Az oldalt írták: B. Sajti Emese, Béla Vali, Lenthár Márta és Szőke Margit. A képet készí- tette: Lehoczky Péter BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE [ 1993. január 12., kedd A költségvetés szorításában Egy új év kezdetén általában mindenki számot vet az előző esztendővel, és próbálja megtervezni a következőt. A városatyák értékelései, elképzelései a helység minden polgára számára izgalmasak, mert személyes sorsunk közvetlenül függ szűkebb pátriánk alakulásától. A békéscsabai polgárokat tájékoztatandó kerestük fel kérdéseinkkel Pap János polgármestert. — Milyen érzésekkel gondol vissza 1992-re polgármester úr? — Úgy érzem, hogy ebben az évben sikerült igazán beletanulni abba, hogyan is működik egy város. Az eredménye: le tudtuk faragni a 380 milliós adósságot 160 millióra, vagy olyan nagyságrendű fejlesztéseket hajtottunk végre — hitelfelvétel nélkül —, mint a nyolcvanas évek elején az elődeink, csak ez most nem buszpályaudvar formájában jelentkezett, hanem járdák, utak, szociális lakások építésében. Ráadásul mindezt —tekintettel lévén a lakosság és a vállalkozók nehéz helyzetére —igen mérsékelt helyi adó kivetése mellett oldottuk meg. —A 93-as évre gondolva mi okozza a legtöbb fejtörést? — A központi költségvetésnek azok a rendelkezései, amelyek lassan lehetetlenné teszik az önkormányzatok működését. Mondok néhány példát. A veszteséges helyi buszközlekedést, nullára leírt gépparkkal az önkormányzatnak adták. A nyereséges teherfuvarozást privatizálják, a bevétel természetesen a kormány kasszáját gazdagítja. Hasonló a helyzet a város elektromos és gázrendszerével is. Annak ellenére, hogy vitathatatlanul városi vagyon, hiszen nagyrészt a lakosság építette ki a város támogatásával, privatizálásra kerül, s az eladáskor kapott összegek az államkasszába folynak be. A személyi jövedelemadóknak is egyre kisebb hányadát kapja meg az önkormányzat (az idén ez már csak 30 százalék), ugyanakkor egyre több feladatot kell saját erőből megoldanunk. — Csökkenő bevételek, növekvő kiadások mellett milyen gazdálkodásnak néznek elébe? — Nagyon szigorúnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez az év a visszafogott fejlesztések és a szociális problémák növekedésének az Amíg a központi adók ilyen magasak, a helyi adók kivetésétől igyekszünk eltekinteni időszaka lesz. Jelenleg is a szociális juttatások módosításán dolgozunk, hiszen a várhatóan 500 milliós feladatra a költségvetéstől mindössze 170 milliót kaptunk. A módosításokkal azt szeretnénk elérni, hogy a juttatásokat az igazán rászorulók kapják. Most például minden család, ahol bölcsődés gyermek van, havonta nyolcezer forint támogatást kap a várostól. Itt várhatóan differenciálni fogunk. És persze spórolunk, ahol csak tudunk. A közvilágítást például olyan energiatakarékos rendszerrel működtetjük, amely lehetővé teszi, hogy csak negyedannyiba kerüljön, mint a hasonló nagyságrendű Nyíregyházának. — Úgy tűnik nekem, hogy a nyomasztó gondok ellenére ön mégsem pesszimista. — Az eddigi gazdálkodás következtében a békéscsabai önkormányzat hitelképes. Szeretnénk külföldi tőkét a városba csalogatni, s akkor folytatni tudnánk a fejlesztéseket. A város küldetése Az időszámításunk előtti évszázadokban élők — a hagyomány szerint — a városok alapításának és építésének különös jelentőséget tulajdonítottak. Nem lehetett bárhol, bármikor, bárhogyan várost építeni. A város a világ értékrendjének megnyilatkozása volt, ezért építésére át nem hágható törvényeket alkottak. A város nem épülhetett egy önkényesen megválasztott ponton, csak ott, ahol a föld valamely darabja a szellem számára alkalmas élettársnak bizonyult. Közepén, a templomban az istenségnek és a népnek szövetségét őrizték valamely formában. A város alapításáról mítosz beszélt, amely szólt az alapítás értelméről is, mert minden város keletkezésének saját külön szubjektív, egyéni és egyszeri titka volt. Minden város egyetlen megbízatást teljesített létével, mint az ember sorsával. A későbbi korokban a város látszólag elvesztette értelmét, merő külsőséges együttlakássá vált. A szakrális létet már senki sem értette. Bár voltak korok — így a középkor is —, amikor még titkos társaságokban egymást a városépítés szent titkaiba összeesküvés-szerűen beavatták. A szakrális létben minden lélek egy. Az egyetemes lét jelképe a lithos empsychos — a meglelkesült kő volt, a város lelke. Jó gondolatokkal, jó szavakkal, jó tettekkel hozta létre az ember... P.,XtlU Új élet - jógával A közelmúltban rendhagyó foglalkozást tartott Békéscsabán Boda József aradi jógaoktató. Egy avatar-ról (isteni megtestesülésről), Sai Baba-ról beszélt és vetített le filmet hallgatóságának. Sai Baba a ma ismert jógaiskolák közül a legszínvonalasabb vezetője Indiában, s azzal a céllal tanít, hogy a 20. sz. emberének megmutassa: ebben a korban is lehet a természettel és önmagunkkal összhangban élni. Az aradi mester iskolája kapcsolatban áll az indiai guruéval, s hasonló célokkal tartják foglalkozásaikat. Boda József rendszeresen átjár Békéscsabára, kurzusait a MÁV Oktatási Központjában (a buszpályaudvar mögött) tartja. Aki megfogadta, hogy az új évben új életet kezd, s elképzelései megvalósításában a jóga segítség lehet a számára, az januárban még csatlakozhat a mester csoportjához hétfőn délutánonként 16.30—18.30-ig. Képzés a „mássághoz” Békéscsaba. A megyeszékhely önkormányzata támogatja azt a 120 órás intenzív tanfolyamot, amelyet a Körösi Csorna Sándor Főiskolán indítottak az átlagostól eltérő gyermekek nevelése, oktatása érdekében. A tapasztalatok ugyanis bebizonyították, hogy a képző intézmények az átlagos fejlettségű és viselkedésű gyerekekre készítik fel a pedagógusokat, holott az iskolákban egyre több az ettől eltérő tanuló. Utcanévváltozások, új utcák elnevezese Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a békéscsabai utcák neveit részben megváltoztatta. A VII. A Béke kert utcanevei: 10. Bodza utca, 15. Mogyoró utca, 17. Nagydiófa utca, 19. Mandula utca, 22. Görbe utca, 25. Omaszta utca, 27. Festő utca, 29. Szépkert utca, 30. Trófea utca, 31. Fészek utca Sikonyi kertek utcanevei: 6. Körös-part utca, 9. Sikony utca, 10. Ágas utca, 11. Lombos utca, 12. Ágacska utca, 13. Vessző utca, 14. Holtág köz, 15. Holtág utca, 16. Meder utca belterületi, eddig névtelen utcák elnevezésének ismertetését kezdtük január 4-én indult sorozatunkOncsa kertek (1) utcanevei: 1. Vandháti út, 2. Zsák utca, 3. Gyümölcsös utca, 4. Réti utca, 5. Zug utca, 6. Körös-part utca ban, melyet ma folytatunk a külterületi, eddig névtelen utcák neveinek ismertetésével. Oncsa kertek (2) utcanevei: 6. Körös-part utca, 7. Bütyök utca, 8. Katolikus dűlő Vandháti kertek utcanevei: 17. Vadkacsa utca, 18. Csatorna utca, 19. Varjas utca, 20. Cincér utca, 21. Dobozi út, 22. Cinke utca, 23. Ökörszem utca, 24. Gém utca, 25. Viasz utca, 26. Szeszfőzde utca, 27. Sikló utca (Folytatjuk) Pósteleki kertek utcanevei: 28. Hajlási dűlő, 29. Hajlási köz
