Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

KÖRKÉP 1993. január 12., kedd Új helyen a Metaker szónyegház 21 ezer négyzetméter szőnyeg található a Metaker szó'nyegházban, amelyet tegnap nyitottak Békéscsabán, a Tolnai utcában fotó: kovács Erzsébet Ecsegfalva gondjai és reményei így az új év elején az ember fejében rengeteg gondolat átsuhan, egyrészt értékeli az elmúltakat, másrészt gondol a jövőre. A falu önkormányzatának bő kétéves munkája nyomán előre­lépés történt az egészségügyben, oktatásban, szociálpolitikában és az infrastrukturális fejlesztésben. Sikerült megoldani az állan­dó körzeti (családi) orvosi szolgálatot, valamint gyermek-, szülész-nőgyógyász szakrendelést szerveztünk a meglévő fogor­vosi mellé. Az oktatásban kevesebb a képesítés nélküli pedagó­gus, megindult az angol nyelvoktatás. A szociálpolitikában az OTP-kamatterhek enyhítése, a gyer­meket nevelők és az alacsony nyugdíjjal rendelkezők segítése volt a cél, amit lehetőségeinkhez mérten megoldottunk. Infra­strukturális fejlesztésként épült 11 ezer négyzetméter belterületi út, 3,5 km járda, megoldottuk a közintézmények gázellátását. Nem tudtuk megakadályozni a munkanélküliség növekedését, forrás és befektetők híján Ecsegfalva nagyságú település munka­helyeket nem tud teremteni. Ezt csak térségi koncepcióval és központi támogatással lehet megoldani. A jövő tervei között első, kiemelt helyen szerepel az 1993-as költségvetésünk. Eddigi ismereteink szerint nagyon nehéz lesz megoldani az idei feladatokat. A növekvő munkanélküliség és az elszegényedés következté­ben még csak sejteni lehet, hogy milyen terheket ró az önkor­mányzatra az elfogadott szociális törvény, ezen belül a munka- nélküliek jövedelempótló támogatása, a lakásfenntartási támo­gatás, az ápolási díjak és az átmeneti segélyek nyújtása. Norma­tív módon csak a gyermeknevelési támogatás vehető igénybe. Egy, a miénkhez hasonló településen, ahol rohamosan nő a munkanélküliség (a tsz felszámolás alatt, az állami gazdaság privatizáció előtt), egyenes arányban romlik a szociális helyzet. Egyre több a támogatások iránti jogos igény, s ez valószínűleg elviselhetetlen anyagi terheket ró az önkormányzatra. Az oktatá­si dolgozók kötelező 1992. évi béremelését és különböző pótlé­kait, valamint a 13. havi munkabért is ki kell gazdálkodni. Az áremelkedések növelik az önkormányzat működési kiadásait. Az önkormányzat bevételeinek növelése lenne a megoldás. A helyi adókat nem kívánjuk növelni, nagyobb méretű önkormány­zati vállalkozásba fogni pedig igen kockázatos. A képviselő- testület elképzelése szerint — amely egyezik a választópolgáro­kéval — tovább kellene építeni a belterületi utakat, megkezdeni eg> tornaterem építését, a községet bekapcsolni a nemzetközi i.o hívó hálózatba. A vágyakkal ellentétben reálisnak tekinthető eg) távhívó telefonközpont létesítése, valamint egy, esetleg két utca szilárd burkolattal való ellátása. A tornaterem építésének * kezdete lehet, hogy csak álom marad. A község képviselő-testülete az idei nehéz feladatokat is becsületesen kívánja megoldani. Békében és gyűlölködésektől mentesen. Dr. Szoboszlai Árpád, Ecsegfalva polgármestere Erkel Fest ’93 Gyula Lapunk Ecsegfalván A mai napon lapunk főszer­kesztője, dr. Árpási Zoltán és a terület szerkesztője, Gila Ká­roly Ecsegfalván, a művelődé­si házban 17 órára várja az érdeklődőket beszélgetésre. „ Búcsú az óévtől A battonyai szerbek — hason­lóan a korábbi évekhez — az idén is klubhelyiségükben ün­nepük meg a szilvesztert. A pravoszláv naptár szerint erre 1993. január 13-án kerül sor. A gazdag programtervezetben számos film- és hangfelvétel bemutatása is szerepel: ezek segítségével a résztvevők fel­idézhetik a korábbi sikeres rendezvényeket, továbbá nép- művészeti és népzenei anya­gokkal is megismerkedhet­nek. A fiatalabb korosztályhoz tartozók természetesen zené­vel és tánccal fogják búcsúz­tatni az óévet, az idősebbek inkább beszélgetnek vagy az „ördög bibliáját” forgatják ezen az estén, illetve éjszakán. Földlicit Békéscsabán A békéscsabai földrendező bi­zottság kéri mindazokat, akik 1993. január 19-én kívánnak licitálni a Mezőmegyeri Béke Tsz területén a kárpótlási hiva­tal által kijelölt területekre, hogy 1993. január 14-én, csütörtökön 17 órakor jelenje­nek meg Mezőmegyeren a kul- túrházban előzetes megbeszé­lésre. Azok a licitálók, akik ugyancsak 1993. január 19-én kívánnak licitálni a Szabadság Tsz területén a kárpótlási hiva­tal által kijelölt területekre, 1993. január 15-én, pénteken 17 órakor jelenjenek meg Bé­késcsabán a városháza étkez­déjében előzetes megbeszé­lésre. Képviselői fogadóóra Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő 1993. január 13-án, szerdán képviselői fogadóórát tart az SZDSZ Kiss Ernő u. 8/1. szám alatti székházában 15-től 17 óráig. Alaptalanok a pletykák Voltak családok, akiknek a szeretet ünnepén sem jutott ki a boldogságból. Hol a beteg­ség, hol a halál érkezett meg karácsony estéjére. Mi is beszámoltunk arról a közlekedési balesetről, ami Nagyszénáson a Táncsics ut­cában történt. A közlemény így szólt: T. László 25 éves helyi lakos későn vette észre a vele szemben kivilágítatlan kerékpárral közlekedő M. Ist­ván 66 éves falubelit. Frontális ütközésük következtében M. István a helyszínen meghalt. A történtek után szárnyra kapott néhány „biztos infor­máció”. Ezek szerint az idős ember valamilyen szívelégte­lenség miatt már az ütközés pillanatában halott volt. Mint megtudtuk, a vizsgálat folyamatban van, megállapít­ható, hogy a Táncsics utcai építkezésnél kialakított út­szűkületben az úttest burkola­ta kátyús, a két szénási itteni, szerencsétlen „találkozásá­nak” következménye a halálos kimenetelű baleset. Cs. I. „MINDEN KORNAK VAN ISTENE.” (Berzsenyi Dániel) Annak idején hírt adtunk arról, hogy Békéscsabán, az Illéshá- zi utcában megnyílt a Metaker szőnyegház. Karácsony előtt hiába szerettünk volna náluk (Folytatás az 1. oldalról) 53 éves, komoly, jól nevelt, jó fizetéssel rendelkező keres­kedő feleségül venne komoly, kedves hölgyet. Kihúzom magam, komoly is vagyok kedves is... nem? 50 éves, komoly, jó megje­lenésű, igényes gyártulajdo­nos feleségül venne egy ked­ves, intelligens fiatal hölgyet. Itt már van egy kis bökkenő. Hiába felelne meg ugyanis ne­kem a gyártulajdonos, fiatal­nak nem mondhatom ma­gam... De hirdeti magát 30 éves, jó anyagi háttérrel ren­delkező úr, 37 éves idegenve­zető, 29 éves mérnök... Ahhoz, hogy Marikával végül is a tárgyra térjek, fel kell fednem kilétemet. Nem sértődik meg, még csak meg sem lepődik. Leülünk hát be­szélni az A Stúdióról. — Mi adta az ötletet, hogy házassági közvetítéssel foglal­kozzék? — Sok minden mással fog­lalkozom, miután van két cse­metém, akiket egyedül neve­Az év végi ünnepekre megje­lent a dombegyházi önkor­mányzat időszaki kiadványa, a Dombegyházi Híradó. „Hét évvel ezelőtt már napvilágot látott ugyanilyen címmel egy vásárolni, egyszerűen zárva voltak. Nos ennek az volt az oka, hogy új helyre költöztek. Tegnap délután a régi helyük­től alig pár száz méterrel ar­lek. Mondanom sem kell, hogy szükségem van arra, hogy be­levágjak különböző vállalko­zásokba. Egy jogász ismerő­söm hozott össze azzal az olasz úrral, aki évek óta fenn­tart Olaszországban egy há­zasságközvetítő irodát. —Igen ám, csakhogy a leá­nyok, asszonyok nagyobb ré­sze nem igazán érti és beszéli az olaszt. Hogyan történik a megismerkedés? Egyáltalán mi a garancia arra, hogy a jelentkezőket nem csapják be és a hölgyek nem lesznek szél­hámosság áldozatai? — Már említettem, az olasz A Stúdió évek óta legálisan foglalkozik házasságközvetí­téssel. — Tegyük fel, megtalálom álmaim lovagját, s szeretnék vele találkozni. Ki kell utaz­nom hozzá? — Sehova sem kell utazni. Az első találkozó itt zajlik Bé­késcsabán. A többi már a ket­tőjük ügye. —Az előbb említettem, nem időszakosnak induló lap, ám csak egyetlen szám jelent meg belőle” — írja beköszöntőjé­ben Gyarmati Jánosné polgár- mester. A Híradó első oldalán egy rébb, a Tolnai utcában nyitot­ták meg újra a vidék legna­gyobb padlószőnyeg-üzlethá- zát. Megtudtuk, hogy a 720 négyzetméteres üzletben hu­szonegyezer négyzetméter padlószőnyeg 300 fajtájából választhatnak a vásárlók. Leg­nagyobb a kínálat a svéd Tar- kett gyár termékeiből, de ter­mészetesen megtalálhatók a hazai szőnyegtermékek is. A szegett összekötők például 70 centi szélességtől a 170 centiig és az 1 méter hosszúságtól a 4 méterig kaphatók. Új szolgál­tatás, hogy a szőnyegeket a helyszínen méretre szabják és szegést is vállalnak. A szőnyegek mellett füg­göny, ágynemű, bútorszövet is található a szőnyegházban, sőt román Bonanza hálót és étke­zőt is árulnak. Nem elhanyagolható, hogy a padlószőnyegek négyzetmé­tere 390—1500 forint között kapható. sokan beszéljük az olasz nyel­vet. Hogyan ismerkedhetnek meg egymással a kiválasztot­tak? — Tolmácsot tudunk ren­delkezésükre bocsátani. De én úgy gondolom, hogy aki Olaszországba szeretne férj­hez menni, az biztosan beszél, vagy legalábbis elkezdett ta­nulni valamilyen nyelvet. Az olaszok többsége pedig ért an­golul vagy németül. — Mióta működteti a stúdi­ót, s volt-e már komoly jelent­kező a hirdetésére? — Októberben kötöttünk három hónapra megállapo­dást. Azóta nagyon sokan ér­deklődtek, de komolyan csak ketten gondolták, hogy meg­próbálják... — Milyen korúak jelentkez­tek? — Huszonévesek. Kár, hogy nem találkozom velük. Mindenesetre kívánom, hogy megtalálják álmaik olasz férjét, ha már itthon nem si­kerül nekik. B. V. 13 éves kislány fényképe von­ja magára az olvasó tekintetét. Demeter Marikára valóban büszke lehet a falu, hiszen ki­váló sportoló, futásban az or­szágos versenyen is nagysze­rűen helyt állt. A lap 2—3. oldalán olvasható Gyarmati Jánosné polgármester asszony „önkormányzati számadása”. (Az írás alapján lapunk is hírt fog adni a dombegyháziak né­hány valóban elismerésre mél­tó eredményéről.) A Híradónak ebben a szá­mában kulturális témájú írá­sok is helyet kaptak. Gerendeli György interjúja az oktatási gondokat veszi számban Ta­kács Lajos kultúrház-igazgató pedig a közművelődés domb­egyházi „sikerágazatáról”, a helyi díszítőművészeti szak­körről ír. A lap utolsó (hatodik) olda­lán lakossági vélemények ol­vashatók, továbbá — egy cikk erejéig — helyet kapott a lab­darúgás is. Őszintén reméljük, hogy a következő Dombegyházi Hír­adóra nem kell újabb hét esz­tendőt várnia a nagyközség la- kosságának: M.Gy. A gyulai székhelyű Erkel Ferenc Társaság már javában készülődik az ez évi országos ünnepségsorozatra Erkel Ferenc halálának 100. évfor­dulóján. A szülővárosban az elmúlt évben emlékbizottság szerveződött, s tegnap délután, a Mogyoróssy Já­nos Városi Könyvtárban a társaság gyulai elnöksége áttekintette a terve­zett helyi programsorozat alakulá­sát. Alapítványt hoznak létre az Er- kel-centenáriumra érkező adomá­nyok fogadására. Eddig a társaság számlájára 3 millió 400 ezer forint érkezett a művelődési minisztérium­tól. Az itteni rendezvények neve Er­kel Fest ’93 Gyula, melyet a társaság a március 15-ei ünnepi hangverseny idejére önálló programfüzetben tár a nyilvánosság elé. Az elképzelések jó része már biztos: például, hogy hangversenyek lesznek a városban és a megyében, az Országos Erkel Ferenc Kórusfesztivál keretében Gyulán zajlik a szövetkezeti kórus­fesztivál. Az Erkel-ház kiállítását új­rarendezik, az udvart alkalmassá te­szik hangversenyek fogadására. Tu­dományos konferenciát rendeznek Erkelről, emlékkönyvet adnak ki. Országos Ki mit tud?-ot szerveznek a zeneszerzőről és magyar népdal­éneklési versenyt, melynek döntője ugyancsak Gyulán zajlik. Mindez csak ízelítő a gazdag programsoro­zatból. Végül érdekességképpen: arany 10 ezer forintos emlékpénz je­lenik meg az évfordulóra és postai levelezőlap. Pótszilveszter Galyatetőn 1993• január 22—24-éig, 2 éjszaka, 3 nap. Program: érkezés 22-én 18 óráig. Közös vacsora 19 órától. Vendégek közötti táncverseny 20 órától. 23-án 7.30 órakor zenés disznóvágás pálinkával, forralt borral, este 19 órától „Köszöntünk új év” szilveszteri zenés, műsoros vacsoraest. Mindössze: 4500 Ft/fő. Jelentkezés, illetve helyfoglalás 3234 Galyatető, Nagyszálló, Kodály sétány 10. Telefon: (37) 76-011, (37) 76-012. Telefax: (37) 76-015. (Szőke) Saraidra szorítva Valahol Európában Legelsőként is elnézést a lopott címért, de talán a nagysze­rű film alkotói megbocsátanak. Szóval itt élünk, valahol Európában. Gyakran felemlegetik egyesek, hogy kelethez képest milyen jó nekünk. Ez tényleg így van, minden nézőpont kérdése. Mifelénk nem lőnek és bár egyre drá­gább, de van mit enni. Most ugyan kicsit rossz a kedvünk, mert nemigen van minek örülni. Innen keletről és alulról nem tűnik létkérdésnek a médiaháború, bár annak sem tapsolunk, ha valaki maga alá akarja gyűrni azokat. Bosszankodunk, hogy a biztosítók már megint palira vettek bennünket, tetszés szerint díjakat emelnek, feltétele­ket módosítanak. Egyre laposodó pénztárcával vásáro­lunk és képedünk el az új árakon. Hát igen, az élet nem egy habostorta. Legfeljebb az új anyósvicceken nevetünk. Apropó, egy gyöngyszem a friss termésből: Egy férfi elüt egy macskát, majd az anyósát. Mi a különbség? Hát csak annyi, hogy a macskatetem előtt van féknyom! Nem is tudom, mi lenne, ha már anyósviccek se lennének. Szóval, így élünk mi. Sok gonddal, kevesebb örömmel. Elünk, valahol Európában. Keletnek nyugaton, nyugatnak , keleten. Nekünk itthon. Gila Károly Szeretnél egy olasz férjet? Hét év után ismét megjelent a Híradó Helyi lap Dombegyházon

Next

/
Thumbnails
Contents