Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-11 / 8. szám

Az oldalt írta Papp János és Szenes János. Telefon: (66) 327-844 és Csorvás 14 II Támogatás Szarvas. — A Szirén Ruházati Szövetkezet és a város kapcso­lata abban is megnyilvánul, hogy több létesítmény műkö­déséhez, fenntartásához anya­gilag is hozzájárul a gazdasági egység. Legutóbb a Szirén 100 ezer forinttal támogatta a kor­szerű mentőállomás kiépítését szolgáló alapítványt. / Uj igazgató Kondoros. — Az önkormány­zat Cziglédszki Jánosnét bízta meg az önálló iskola és diák­otthon igazgatói teendőinek ellátásával 1993. július 31 -éig. Ezt követően pályázatot írnak ki az állásra. Szociális gondok Békésszentandrás. — Erre az évre a település 11 millió 540 ezer forint normatív állami tá­mogatást kap a szociális gon­dok kezelésére. A képviselő- testület ezt az összeget első­sorban a diákétkeztetés támo­gatására, a bölcsődei, az óvo­dai, a szociális gondozóház szolgáltatásaiért fizetett térí­tési díjak fedezésére használja fel. Kövesút épült Örménykút. — Több mint 400 ezer forintos költséggel az általános iskola napközije, va­lamint az óvoda és a konyha előtt három méter széles, kö- zel_70 méter hosszú szilárd burkolatú út épült, melyet az idén aszfaltburkolattal látnak el. Munkanélküliség Csabacsűd. — Az aktív korú lakosság mintegy 12 százaléka volt tavaly munkanélküli. Az idén a termelőszövetkezet és az állami gazdaság átalakulása során ez a szám meghaladja majd a 15 százalékot. Óvodavezető Kardos. — Pályázat útján új óvodavezető vette át januártól az intézmény irányítását, Tasyné Gazdag Ildikó szemé­lyében. Az óvónő Szarvasról jár ki, s kinevezése öt évre szól. Telefon Örménykút. — A település úgy döntött, hogy kilép az ön­erős telefonhálózat-építési programból. Ennek oka az, hogy még mindig rendelkezik szabad kapacitással, a meglé­vő 100 vonal mellett legalább 50 kihasználatlanul áll.--------------------------------------------1 SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE]— / Átalakulás után a Szirén Szarvas. — Több mint negy­ven évvel ezelőtt, 1950 no­vember 30-án 21 szabó kisipa­ros létrehozta a Szarvasi Ruhá­zati Kisipari Termelőszövet­kezetet, amely azóta sok válto­záson ment át. Mai korunk tör­ténetében mindenekelőtt a szövetkezetekről szóló tör­vény határozta meg a gazdál­kodó szervezet életét. Túl van­nak a vagyonnevesítésen, a va­gyonértékelésen, módosítot­ták az alapszabályt, rendezték a tagsági viszonyt, új tisztség- viselőket választottak. Kiszely Mihály elnök-igaz­gatótól megtudtuk, hogy a va­gyonnevesítés során 1453 üz­letrész lett nevesítve. Egy tu­lajdonosra átlagosan 148 ezer 792 forint jutott. Az átmeneti törvény lehetővé tette, hogy a szövetkezet tagjai üzletrésze­ikkel kiváljanak. Ezzel a lehe­tőséggel 18-an éltek. Ok 9 mil­lió 836 ezer 98 forint értékű vagyontárgyat kértek, amely az összes vagyon 3,36 százalé­ka. A kiváló tagok között van­nak varrónők, betanított mun­kások, közép- és felsőszintű vezetők. Az új alapszabályt is megalkották, s megválasztot­ták vezetőiket. A szövetkezeti tagsági viszonyt az új alapsza­bály munkavégzéshez köti. Tehát a Szirén a munka szö­vetkezete. A munkát nem vég­ző tulajdonosok a szövetkezés önsegélyező elve alapján egy Önsegélyező Alapítványon keresztül tagjai a szövetkezet­nek. A tulajdonosok száma 1432. Ebből dolgozó 469 és csak tulajdonos 963 személy. A munkavállalók 831-en vannak, s ebből 469 a tulajdonos és 362 az alkalmazott. A szövetkezetei öttagú igazgatóság vezeti. A termelés hat, földrajzilag elkü­löníthető területen történik. így Szarvason, Kondoroson, Gádo­roson, Mezőtúron, Nagyszéná­son és Dévaványán. A Szirén piaci helyzete jó. Termelőkapacitásának 70— 80 százalékát Nyugat-Európá- ba és az USA-ba értékesíti. Teszi ezt annak ellenére, hogy a Közös Piac országaiba bevi­teli korlátok vannak, melyek akadályozzák a szabad keres­kedelmet. A szövetkezet 20— 25 régi vevőnek szállít, me­lyek között van olyan, akivel 14 éve dolgoznak eredménye­sen. Úgynevezett keleti piacra 15 éve nem szállítanak. Bel­földi vevőkörük is alig van, amely részben az import kor­látlan liberalizálása, részben a magyar nagy- és kiskereske­delem privatizálásának tulaj­donítható. Számottevő ezentúl a külföldi tőke részaránya is ezen a területen. A Szirénnek is meg kell küzdeni a piac könyörtelen valóságával, mert a KGST-nek titulált számla nélküli adok-veszek őket is visszaszorítja több területen. Kiszely Mihály szerint a pi­aci viszonyok legáldatlanabb problémája a fizetési fegyel­mezetlenség. Tavaly a kintlé­vőségük tartósan elérte a 100 millió forintot. Lejárt követe­lésük is mintegy 50 millió. Az árbevételük 25 százaléka kint­lévőség, amelyből 10 százalék lejárt követelés. A Szirén ár­rendszerében a beszerzési és az eladási árak világpiaciak, így a költségeik is. A jövedel­mezőség úgyszintén világpia­ci, tehát alacsony. A szövetke­zet pénzügyileg, piacilag sta­bil, a termelés jövedelmező és mindenképpen nyereséges. Az alkalmazott technológia és a munkaszervezés szakmai szemmel is magasfokúnak mondható. Autószerelőből tésztagyáros Szkjenár Pálné gépkezelő a szárítótálcán éppen csőtésztát egyenget Kardos. — Minden kisközség életében nagy dolognak szá­mít, ha új munkahely teremtő­dik. Itt a véletlen segítette hoz­zá Sándor József budapesti vállalkozót és barátját, Szebe- gyinszki Pált, hogy tésztagyá­rat létesíthettek. A történet mintegy két évre nyúlik vissza — kezdi beszél­getésünket Sándor József—, a feleségem és a Pali neje régóta barátnők. így jutottunk le Pestről Kardosra. Én már sok mindennel foglalkoztam és olasz barátaim segítségével megpróbáltunk valamihez kezdeni. A hely adott volt itt Kardoson, ahol egy meglévő kis melléképületet komoly anyagi és fizikai erőfeszítés­sel át tudtunk alakítani. A szá­raztészta gyártása mellett döntöttünk. A két család kemény, kitartó munka után és a ’90 áprilisában felvett újrakezdési kölcsön se­gítségével tésztaüzemmé alakí­totta az említett melléképületet. A gépeket önerőből vásárolták meg, ami akkor még nem volt olyan lehetetlen, mint ma lenne. Az összberuházás mindennel együtt közel 2 millió forintot tesz ki. — Szeretném partnereink közül megemlíteni a FOTIM- PEX Kft.-t, amely a száraz­Lakást vettek Csabacsűd. — Segített a helyi önkormányzat minden olyan magánszemélynek, aki az ál­lami gazdaság tulajdonában lévő szolgálati lakásban la­kott. Az Állami Vagyonügy­nökség ezeket az ingatlanokat kijelölte értékesítésre. A laká­sok közül a legolcsóbb 40 ezer forintért, a legdrágább 150 ezer forintért kelt el. Az önkor­mányzat 290 ezer forintot adott kilenc családnak otthon­vásárlásra. tészta eladásában segít ben­nünket. Jelenleg Lengyelor­szágba szállítunk a kereskedő cégen keresztül. Hazai piacra csak akkor termelünk, ha konkrét megrendelést kapunk, tehát nem kínáljuk különöseb­ben termékeinket. A Békés megyei vásárlóerő egyébként is igen alacsony — tájékoztat Szebegyinszki Pál. A tésztaüzem öt leányt, •asszonyt foglalkoztat és a köz­vetlen termelőtevékenységet egy ember, Szebegyinszki Pál irányítja. Az alkalmazottak át­lagosan 50 forintos órabért kapnak és egy műszakban dol­goznak. A vállalkozók, ha a A Áremelés Szarvas. — Január 1 -jétől emelkednek a városban a buszjegyárak. A helyi járatú autóbuszokon 20 forintba kerülnek, a vonalas havi bérle­tekért 500 forintot kell fizetni, a tanulók és a nyugdíjasok bér­letének ára ennél kevesebbe, mindössze 125 forintba kerül. Sajnos az infláció és a kétkul­csos áfa bevezetésével a válla­lat kénytelen terheinek egy ré­szét a lakosságra is áthárítani. körülmények ennél jobban nem szigorodnak, akkor a fej­lesztést is maguk elé merik tűzni. Mindez a piaci feltéte­lek függvénye is. Ha új gépet tudnak vásárolni a meglévő kettő mellé, akkqr bevezetik a két műszakot és esetleg felvál­lalják munkanélküliek foglal­koztatását is. Jelenleg tízféle száraztésztát állítanak elő, for- mázottat, levestésztát és pör­költhöz valót. Külföldre első­sorban cérnametéltet szállíta­nak. A termékek átlagosan úgynevezett nyolctojásosak. Hazai piacon ezeket átlagosan 108 forintért árulják kilón­ként. Irodalmi est Szarvas. — Január 14-én 18 órai kezdettel a városi könyv­tárban zenés irodalmi estet tart Gálfy László színművész és Szentirmay Ákos zeneszerző. A műsorban Bocaccio, Cha- pek, Janus Pannonius és Mora­via örökbecsű műveiből hang­zanak el részletek. Az előadás címe: Repülő ember Szarvason. A városi könyvtár ezzel a rendezvénnyel folytat­ja a korábban elkezdett irodal­mi estek sorozatát. 1993. január 11., hétfő Szegénység Szinte nem találkoztam január 4-e után olyan jegyzővel, aki ne arról beszélt volna, hogy már az első napokban na­gyon sokan fordultak hozzájuk segé­lyért. A legtöbben tüzelőutalványt kér­tek, vagy a nagycsaládosok gyermekeik taníttatási költségeihez kerestek anyagi támogatást. Az új szociális törvény még nem jelent meg a Magyar Közlöny­ben, ám több mindent lehet sejteni a változásokról. Módosul a tartós munkanélküliek ellátása. Ha minden igaz, akkor a germeknevelési támogatást a jegyző hatáskörébe utalják, bevezetik a lakásfenntartási támogatást, növelik az ápolási díjak összegét, s úgy hírlik, megszűnik a lakáscélú kölcsö­nök támogatására adott önkormányzati segítség és meg­szűnnek a tejutalványok is. Talán a rendszeres nevelési és szociális segély megmarad. Mindez a felsorolás azért kel­lett, hogy érzékeltessük, még az önkormányzatok sincsenek tisztában azzal, hogy mire kapnak jogosítványt, mit változ­tat és mit hagy meg az új szociális törvény. A szegénység, különösen annak, aki benne él, keserves állapot, mert már kérni is csak úgy lehet, ha önmagunkban legyőzzük a szégyenérzetet. Nehéz azonban a kérést teljesí­teni azoknak a hivataloknak, amelyek még csak hallomás­ból — mint maga a segélyt kérő — sejtik, mi lesz a tennivalójuk. A polgármesteri hivatalok kérése az, hogy bármily nehéz is, legalább február elejéig legyenek türelem­mel és kitartással a szociális segélyre rászorulók. Kéréseiket vélhetően csak február elejét követően tudják elbírálni. Szarvas. — A sportszerető' vásárlóközönség örömére a város­ban új sportbolt nyílt, amely a világhírű Rucanor termékeket forgalmazza. Gombár Máriától, az üzlet vezetőjétől megtud­tuk, hogy sportcipőkben, síruházatban, overálokban, dzse­kikben széles választékot kínálnak. Sportegyesületnek nagy tételben is a rendelkezésére állnak, sporttrikókban, sportci­pőkben és tréningruhában is. Van ezen kívül hátizsák, sport­táska, esernyő, kesztyű, sapka, sál, mindenféle labda, te­niszütő, pingpongkészlet Nem lesz új adó Békésszentandrás. — Az idei év költségvetésének tárgyalásakor a nagyközség önkormányzata úgy döntött, hogy nem módosítja helyi adórendeletét és új adónem beveze­tését sem tartja indokoltnak. A tár­sulási formában végzett közműbe­ruházások miatt a lakossági adófi­zetők körét sem kommunális, sem egyéb adónemek bevezetése eseté­ben nem lehetne túlságosan bó'víte- ni a közműfejlesztésre biztosított adókedvezmények miatt. A vállal­kozók helyi adóztatása pedig éppen azt a réteget sújtaná, amelyik élénkülőbefektetéseivel a helyi érté­keket megtermeli és a foglalkoztatá­si gondokon is segít. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a helyi adóbevétel előirányza­tait a tavalyi évhez hasonlóan terve­zi be az 1993-as költségvetés elő­irányzatainak tárgyalásakor. Szin­tén hasonlóan képzelik el a gépjár­műadó bevételét, mely várhatóan az idén sem lesz több a tavalyinál, jelentős adóköteles gépjárműállo­mány-változással nem számol az önkormányzat. Új földtulajdonosok Kardos. — A legközelebbi árve­rés január 14-én lesz a települé­sen, amely sorrendben a máso­dik. Miként a földrendezőbizott- ság elnökétől megtudtuk, ekkor az Egyetértés Termelőszövetke­zet 12-es, 18-as, 19-es és 21-es táblái kerülnek sorra. A föld­terület 128 hektár és 5700 arany­korona értékű. Egy hektár föld átlagosan 45 aranykoronát ér. Minden igénylő és minden kárpótlásra jogosult földhöz jut, mert terület van bőven. A kardo- siak közül 152-en kérték, hogy kárpótlási igényüket gyorsított eljárás útján bírálják el, s így ők mezőgazdasági termelésre vál­laltak kötelezettséget. A legna­gyobb igénylő 1500 aranykoro­naértékű kárpótlási jeggyel ren­delkezik, a többség ennél jóval kevesebbel. Az első árverés ta­pasztalatai azt mutatják, hogy átlagosan a törvény által megen­gedett alsó határon, 5—600 fo­rinton licitáltak, s ilyen értéken keltek el a területek. Kardosi kisdiákokkal Csabán A téli szünet utáni első tanítási nap igazi színházi élményt je­lentett a kardosi általános is­kolásoknak. Móricz Zsig- mond gyermekregényének, a Légy jó mindhalálignak musi­cal feldolgozását láthatták Bé­késcsabán, a Jókai Színház­ban. A zenés betétek után fel­csattanó taps jelezte: a nézőté­ren helyet foglaló, csaknem teljes egészében gyermekkö­zönség máris magáénak érzi Kocsák Tibor zeneszerző da­lait. A vastapsot azok a békés­csabai általános iskolás fiúk kapták, akik a mű gyermek- szereplői voltak — vagyis a „kortársak”. Közöttük is a leg­többet a főszereplő, a Nyilas Misit alakító Sánta Laci. À ze­nés játék újra feltette nekünk a Móricz óta vissza-visszetérő kérdést: érdemes-e jónak lenni mindhalálig? A választ min­denkinek magának kell eldön­tenie. S a gyerekek, akik lát­hatják ezt a művet, talán job­ban elgondolkodnak ezen a kérdésen. Szenes János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents