Békés Megyei Hírlap, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02-03 / 1. szám
Tánc, gyergyafény és egy kis komolyság Vidéken vigadott a vendég Országszerte sokan búcsúztatják az óesztendőt és koccintanak az új évre vendéglőkben, szállodákban. Szinte hagyomány, hogy az ünnepi étlap mellé gazdag műsort kínálnak a szórakozóhelyek. Az utóbbi időkben mégis — anyagi okokból vagy más megfontolásból—egyre többen választják a családi kört, az otthoni ünneplés örömeit. gpÉV - KÉP A BMiliiüïlJiMÜP hétvégi magazinja 5-12. oldal Itt a főállású anyaság Gyermeknevelési támtígatás- ra jogosult az az anya, illetve apa, aki a gyermek születését, örökbefogadását megelőzen 180 nap biztosítási idővel rendelkezik és saját háztartásban három vagy több gyermeket nevel. (3. oldal) Tanulhatunk a britektől Egy angol mondás szerint a whiskyjét, a feleségét, a kocsiját, a házát, a vallását az ember maga választja, de az iskoláját a pénztárcája határozza meg. Ennek az állításnak az igazát egyre inkább megértjük mi is... (4. oldal) Szilveszter a határon Az elmúlt esztendő utolsó napján gyér forgalom volt a határ- átkelőhelyeken: nyugaton 35 ezer, a déli határátkelőkön pedig 22 ezer gépkocsi fordult meg. Ez az átlagos hétvégi forgalom fele. A határőrség 18 személlyel szemben intézkedett tiltott határátlépés és ennek kísérlete miatt. Közülük tizenegyen hamis vagy hamisított útlevéllel próbáltak bejutni Magyarországra. A nyugati határátkelőhelyeken sehol sem kellett várakozni a ki- és belépésnél. Ennél is kisebb volt a mozgás a román határszakaszon: Nagylakon, Gyulán, Biharkeresztesnél és Artándon összesen 7300 turista lépte át a határt. A budapesti szállodákban az idén sem számíthattak telt házra, de érdekes módon a vidékiek többnyire csaknem teljes kihasználtsággal köszönthették az új évet. Lapunk december 30-ai számának körkérdése a szállodák, éttermek között a „vidéknek” megfelelő képet mutatta: telt ház vagy ehhez csupán néhány vendég hiányzott. Szilveszter előtt sok család azt mondta, otthon marad, de még ennél is többen, hogy barátaikkal valamelyik helybéli étteremben találkoznak. Úgy tűnt, házaknál szilveszterezni már nem olyan nagy szokás, mint régen. Tény, hogy az éttermek műsorkínálatukkal, ünnepi fogásaikkal és árajánlataikkal igencsak élre törtek mifelénk. Tegnap reggel Papp János, a sarkadi Pelikán étterem vezetője a következőket mondta el: — Igen jó hangulat volt nálunk, az utolsó vendégek reggel fél hétkor mentek el. Nyolcvanszemélyes éttermünkben 76-an szilvesztereztek. A hangulat éjjel 11 órakor érte el a tetőfokát, majd éjfél után, a tombola húzásakor. Az új évet himnusszal, az asztalokon égő gyertyákkal köszöntöttük. Rendkívüli esemény nem történt, nem volt petárda és iUuminált vendég. Voltak itt Svédországból, Németországból is a rokonokkal. A tombola fődíját, az élő malacot német vendégek nyerték, nem kis örömükre, erről a szokásról nemigen tudtak... A Kondorosi Csárda egyik vezetője Viczián István: — Többen szerettek volna eljönni, mint ahány hely volt. Szinte végig kitartott mindenki. Sikere volt a játékoknak, például a házaspárbajnak. A nyertes pár jutalma díszvacsora a Fiumében és egy éjszaka. A tombola fődíja törökországi út volt. Sikere volt a táncnak, a zenének, az elmúlt 15 év slágereinek, a többfogásos vacsorának. Éjfél után pedig a kor- helylevesnek, a tejfölös, sajttal töltött virslinek. A szilveszter gyertyafényben telt. A mulatság után még beszélgettünk, múltról, jövőről és főleg a jelenről. Az első vendégek öt óra tájban kezdtek hazaszállingózni. (Szőke) Élő fődíj ölelő karokban. Felvételünk a Hotel Fiumében készült FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Fényre nyíló arcaink Ez itt változatlanul nem a reklám helye. Ne várják, hogy most minden olyasmi megdicsőüljön az új év fényében, mely már tavaly is igencsak sötét dolognak számított. Abban se higgyenek, hogy az új esztendőben álmaink a puszta vágytól is valósággá válnak. Igenám, de akkor hol az esélyünk a szebb jövőre? Valaki azt mondta — ígérte? — a minap: bízzunk benne. Szívem szerint inkább a bizalomról beszélnék. Mindenekelőtt ezt kellene helyreállítanunk párkapcsolatainkban, a családban, a munkahelyünkön és a társadalmi együttélésben is. Lehetőleg egyszerre és minél nagyobb számban, mert az egyoldalúság óhatatlanul balekokat teremt. A bizalom kemény valuta, a létfontosságú dolgok fedezetéül szolgál. Ám ha közben holmi cifraságokra elfecséreljük, ne a sorsot átkozzuk kétségbeejtő helyzetünkért: mi sáfárkodtunk rosszul, minden együttélés alapjával és mozgatójával. Néked mondom ezt, virágszálam, családtagom, munkatársam, bolti eladóm, kalauzom, s néked, országom vezetése. Ebben a hazában is az egyszerű, bután becsületes emberek élnek többségben. Akik látják a gőgöt, a rátartisá- got, a harácsolást, a tehetségtelenséget vagy hogy egy új klasszikusunkat idézzük: a rá is vonatkoztatható arány tévesztést. A sértődöttséget már nem is említem: az elmúlt év másból sem állt, mint ebből. Hördülékeny munka folyt a Parlamentben, a kormányban, a képviselő-testületekben — istenem, mi már kiútálkoztuk magunkat tavaly az évezred végéig. Ezen csak a bizalom helyreállításával léphetünk túl. S a fény felé fordult arcok sokaságának így majd megmutatkozik talán a szebb jövő is. Kiss A. János Rajtunk múlik / Göncz Árpád újévi köszöntője Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke újévi köszöntőjét azzal kezdte, hogy az elmúlt esztendő sokaknak „a létért folytatott szakadatlan küzdelem, az elhalasztott álmok, a beteljesületlen vágyak, a sikeres vagy épp sikertelen újrakezdések esztendeje” volt. „Az ország egésze számára keservesen nehéz közbülső szakasz, a legutóbbi lépés egy félig sejtett jövőbe vezető úton. Kilométerkő, amelyet magunk mögött kell hagynunk, mert visszatérnünk nincs hová, s mert az utat, bármilyen rögös is, végig kell járnunk. Hisz helyettünk senki se fogja. És végső soron rajtunk múlik, hogy képesek le- szünk.-e végigjárni.” Köszöntőjében a köztársasági elnök elmondta, éjfélkor arra üríthetjük poharunkat, hogy „megint csak sikerült megőriznünk értékeink javát, az emberségünket és önmagunkat,... hogy győztük az évet kitartással, türelemmel és ötletekkel. Hogy lassacskán, tetszik, nem tetszik, de megtanuljuk: csak együtt, egymással szót értve juthatunk egyről kettőre. Kormány és nép. Párt és párt. Munkaadó és munka- vállaló. Család és család. Férfi és nő. Szomszéd és szomszéd... Se Nyugattól, se Kelettől, senki emberfiától jószónál, biztatásnál többet okkal nem várhatunk... Parázslik körülöttünk a világ, át-átcsap határainkon egy és más gonosz szél, de elmondhatjuk: a mi fedelünk alatt még mindig jutott és jut menedék a hadak űzte menekülőnek. S megtanultuk, hogy jó, ha az emberi élet, a szellemi érték védelmében kinek mije van — pénze, ereje, szakértelme — azt a másokéval összedobja. Hogy az egyérdekűek okosan teszik, ha összefognak közös és jogos érdekeik védelmére és érvényesítésére.” A nevezetes időpontban egy gyermek született megyénkben, TébiNorbert fotó: lehoczky péter Az első baba! Gyulán született és zsadányi fiú Tegnap, január elsején 0 és 1 óra között 13 baba—öt lány és nyolc fiú — született Magyar- országon. Kérdésünkre, hogy megyénkben érkeztek-e szilveszteri újszülöttek a világra, a békéscsabai és orosházi kórházak szülészeti osztályai, a békési, szarvasi és szeghalmi szülőotthonok ügyeletes orvosai, szülésznői mindenütt nemmel feleltek. Egyedül a gyulai megyei kórház szülészeti osztályának ügyeletes orvosa, dr. Krizsán Mária mondott igent. Az osztályon 0 és 1 óra között egy gyermek született 0.30-kor. Tébi Norbert 3150 grammal jött világra. A baba és édesanyja jól vannak — tájékoztatta lapunkat az orvosnő. — Hál’ istennek, nem volt semmi probléma, csak kicsit fáradt vagyok — mosolyodon el érdeklődésünkre a 21 éves édesanya, Tébiné Csizmadia Ildikó. A fényképezésre máris hozták az osztály munkatársai a formás kisbabát. — Nem is gondoltam, hogy lesz haja — simította végig tekintetével kisfiát Ildikó. — Olyan, mint a férjem fekete haja, de a szeme szerintem az enyémre hasonlít majd... Elmesélte, első gyermekük. A kis Norbit későbbre várták, úgyhogy szilveszter éjszakáján mentővel kellett jönniük Zsadányból. Férje és anyósa egészen addig maradtak, míg a baba meg nem született. Ildikó nagyon örül a fiának, akiről először azt mondták, lány lesz... Mindegy lett volna, de így még nagyobb az öröm... Elbúcsúztunk a megye első kisbabájának édesanyjától. Nem kérdeztük ezen a szép napon, hogyan is lesz tovább, mert a zsadányi fiatal pár munkanélküli. Mint aztán az MTI híradásából megtudtuk, egy budapesti és négy vidéki ÁB-bébi nyert a sorsoláson. Sajnos, nem ők... Sz. M. ASTRA Már 1 099 000 Ft-tól, megrendelhető. Ismeri Ön az Opel haszongépjárművet? Opel Campo 2,5 D. Már 997 000 Ft + áfától. Opel—Rupesky márkakereskedés, Szeged, Fonógyári út 2—6. Telefon: (62) 324-800.
