Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-08 / 289. szám

( 1992. december 8., kedd HAZAI TÜKÖR MES MEGYEI HÍRLAP Olcsó kohósalak A kunágotai képviselő- testület egyik őszi ülésén dön­tött arról, hogy 2000 tonna ko­hósalakot (Vásárol meg és tárol be az évi költségvetés terhére. A jövő évi útépítésekre gon­dolva használták ki a jelenleg kedvezményesen kínált vételi és fuvardíjajánlatot. A kohó­salakot Dunaújvárosból egy békéscsabai kft. fuvarozza a településre, amelynek 60 szá­zaléka már meg is érkezett. Ezen elhatározással kapcso­latban még megtuduk, hogy útépítésre jövőre is lakossági hozzájárulással lesz mód, s a helyszínek kijelölése pedig a tavaszi időszakban várható. Plusz egy hónap a várostól Törvény írja elő, hogy a köz- tisztviselőknek és a közalkal­mazottaknak legkésőbb a jövő év elején ki kell fizetni a 13. havi bérüket. A társadalom- biztosítás azonban, úgy tűnik, nem tudja ugyanezt megtenni az egészségügyi dolgozókkal, ezért a sarkad i önkormányzat úgy döntött, a város egész­ségügyi intézményeiben dol­gozóknak megelőlegezi a 13. havi bérüket, ám ha később a társadalombiztosítás mégis tud fizetni, úgy az önkormány­zat ezt a pénz visszaigényli. Két nemzeti ménes A Nemzeti Lóverseny Kft. két nemzeti ménes alapítását szor­galmazza, az egyiket Bábol­nán (Dióspusztán), a másikat pedig Mezőhegyesen, a 20-as majorban. Mi a célja a Föld­művelésügyi Minisztériumba is eljuttatott javaslatnak? Az előterjesztők így fogalmaztak: „A cél olyan fejlett tenyésztési bázisok kialakítása, amelyek az ország telivér- és ügetőte­nyésztésére átütő hatást gya­korolnak.” Az elképzelések szerint Mezőhegyesen egy ügető nemzeti ménest hoznának lét­re, ehhez azonban az kell. hogy az Állami Vagyonügy­nökség ne privatizálja se a 20- as majori telepet, se a hozzá tartozó legelőket. A Petőfi is átalakul Az elmúlt héten a dombegyhá­zi Petőfi Mgtsz tanácskozásra invitálta nyugdíjasait és a munkaszervezeti egységek­hez nem tartozó szövetkezeti tagokat. A Magyardombegy- házon, Kisdombegyházon és Dombegyházon megtartott gyűléseken a résztvevők meg­vitatták a termelőszövetkezet átalakulásával kapcsolatos kérdéseket és az új alapsza­bálynak a tervezetét. Az átalakuló közgyűlésre az előzetes tervek szerint decem­ber 9-én reggel 8 órai kezdettel kerül sor Dombegyházon a művelődési ház nagytermé­ben. E közgyűlés határozat- képtelensége esetén egy órá­val később újat tartanak — a megjelentek számára való te­kintet nélkül. Számlát ad a taxióra a fővárosban A három hónapos sikeres gyakorlati próba után a közeljövőben születik döntés az ügyben, hogy a taxikba melyik számlát adó készüléket helyezik majd el. Az egyik legnagyobb fővárosi fuvarozócégnél, a Fővárosi Aütótaxi Vállalatnál egy izraeli taxióra vizsgázott. Az új taxióra számlát ad, ez kizárja a taxisok körében a manipulációt, a ténylegesnél több tarifadíj felszámolását, a tisztességesen dolgozó taxisok számára viszont megkönnyíti a napi zárást. Felvételünk a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál készült. Talán Békés megye településein is találkozhatunk nemsokára számlaadó taxissal mti-fotó: balaton József Vietnam lehet a Balkánon Magyarország ne asszisztáljon! Az MSZP Szocialista esték vi­tasorozat vendégeként járt Orosházán Keleti György or­szággyűlési képviselő. Ä haj­dan volt külügyi szóvivőhöz több, a honvédelemmel kapcso­latos kérdést intézett a hallgató­ság. — Valaha úgy nevezték ha­zánkat, mint a nyugalom szige­te Kelet-Európábán. Áldásos külpolitikánknak köszönhetően egyre kevésbé igaz az állítás. Ha így haladunk, még a „sógorok” is hátat fordítanak — mondta Keleti György, majd a volt Ju­goszlávia területén zajló ese­ményekre tért ki, hangsúlyoz­va, hogy a NATO esetleges be­avatkozása — békecsinálás ürügyén — egy hosszú, elhúzó­dó háborúhoz vezetne. Csóti György megnyilatkozását — miszerint Magyarország fogad­ja a békefenntartókat — az or- szágygűlési képviselő elítélte, mondván, ha mi asszisztálunk egy Szerbiában kezdődő rend­csináláshoz, akkor nyakik bele­keveredünk. A szlovák-magyar-román vi­szony kapcsán így fogalmazott: — Normális kapcsolatokra kell(ene) törekednünk. Türel­mes, visszafogott külpolitiká­val és nem provokálva lehet eredményeket elérnünk. A honvédség felszereltségé­ről is megtudhattak néhány in­formációt a hallgatók, többek között azt, hogy a tavalyi fej­lesztésre szánt 1 milliárdnál is több pénzt nem tudták mire köl­teni. S hogy miért? Mert nincs egységes elképzelés. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, hogy Jelcin magyarországi látogatásakor megállapodás született arról, hogy hadseregünk az adóssá­gok törlesztése fejében 800 mil­lió dollár értékben kap fegyver­zetet, alkatrészeket stb. Á baj csak az, hogy a kormány nem dolgozta ki ennek az egyezség­nek sem a részleteit. Hiányoz­nak a biztonságpolitikánkkal kapcsolatos belső rendelkezé­sek, a rendőrségről szóló tör­vény, a sereg új szolgálati sza­bályzata... —Hiába ígérget a NATO, mi csak magunkra számíthatunk, önmagunkban bízhatunk. Egyébként se gondolja senki, hogy minket oly nagy lelkese­déssel várnak abba a katonai tömbbe — mondta végezetül Keleti György. Csete Ilona Ozon a mínuszban Hetek óta figyelem a hétfői késő esti időjárás-jelentéseket a Tv2-n. Ezekben ugyanis — ahogy a meteorológus mond­ja: „a szokásos hétfői plusz” — megmutatják, hogy milyen vastag hazánk felett az ózonré­teg. Régebben ez a százalékos érték többnyire pozitív, azaz kedvező volt, de mostanában negatív. Tudom, hogy a sokévi ingadozás alapján megállapí­tott tűréshatárt ez még nem haladja meg, de engem zavar a negatív előjel. Felmerül a kér­dés: vajon megteszünk min­dent annak érdekében, hogy megóvjuk a Földet és minden lakóját? Az ózonréteg véko- nyodása, a savas esők, az ég­hajlati változások egyértelmű nemmel felelnek. Ázonban nemcsak a kiterjedt tüzek, füs­tölő gyárkémények okozzák a környezeti károkat, hanem a kisebb gondatlanságok is. So­kat számít például, ha ritkáb­ban utazunk személygépko­csival, ha nem használunk haj- tőgázas spray-ket, ha leszo­kunk a dohányzásról, vagy legalább az elszívott cigaret­ták számát csökkentjük. Látjuk, hogy válaszút előtt állunk: az egyik az élet. Min­den józan gondolkodású em­ber ezt választja, tehát meg kell keresnünk a megoldást. Azért, hogy az ózonpajzs vas­tag legyen, és megvédje a földi teremtményeket. SzaT Újra rangot kap az érettségi Nem tartható tovább az érettsé­gi és felvételi rendszer kettőssé­ge, ha azt akarjuk, hogy a hazai közoktatás európai mércével mérve is a korszerűbbek közé számítson, állítja az a közle­mény, amelyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium adott ki. Már az előző két tanévben is jelentős változások történtek a felvételi eljárásban, de a közok­tatási és felsőoktatási törvény előkészületei megkövetelik, hogy a két rendszert tovább kö­zelítsék egymáshoz. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok keretei között 1993-ban angol­ból, németből és franciából ve­zetnek be egységes írásbeli fel­vételit, illetve a magyar nyelv- és irodalom írásbeli vizsgáinak összehangolásával korszerűsö­dik a felvételi rendszer. Az évtizedek alatt kialakult és ma is élő felvételi gyakorlat szerint négy tantárgyból — ma­tematikából, fizikából, bioló­giából és kémiából -— már ed­dig is közös írásbeli érettségi és felvételi vizsgát tettek a jelent­kezők. Mit lehet már most tudni az idei érettségi gyakorlatáról?- Az összevont írásbeli vizsgákra 1993. május 24—26-án kerül sor. Azok, akiknek csak érettsé­gizniük kell, mert mondjuk ta­nulmányi versenyen már „meg­váltották” belépőjüket az egye­temre, a hagyományos érettségi vizsgát teszik az idén is. Az érettségit és felvételit egy idő­ben író diákok a dolgozatot kar­bonpapírra készítik, az egyik példányt az iskola, a másik pél­dányt a felsőoktatási intézmény kapja meg. Nem kell a három kiemelt nyelvből összevont dol­gozatot írniuk azoknak, akik legalább C fokozatú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkeznek. A kéttannyelvű gimnáziumokban minden tanu­lónak az írásbeli érettségi és a felvételi dolgozatot egyaránt meg kell írnia. A magyar nyelv és irodalom egységes írásbelijé­nek kidolgozására is megtörtén­tek az előkészületek. A követel­mények az egyes iskolatípusok között azonban annyira eltérő­ek, hogy az átmenethez bizo­nyos időre van szükség. Első lépésben megmarad a három té­tel, amelyből egyet szabadon választva karbonpapírra kell majd kidolgozni. A dolgozatot a középiskolai tanárok javítják ki és ők is értékelik, de egyik pél­dányát megküldik a felsőokta­tási intézménybe. A felvételi­zők az idén még tesznek ugyan külön írásbeli felvételi vizsgát, ugyanakkor az érettségi dolgo­zatot is figyelembe veszik a pontszámok kialakításakor. Hogy bizonyos értékelési gon­dokat elkerülhessenek, 1993- ban magyar nyelv és irodalom­ból nem szerepel majd a tételek között irodalmi elemzés, ezt he­lyettesíti majd az érettségi dol­gozat. (somfai) FErenczy Europress Olvasóink írják Kik azok a ballabélák? A Békés Megyei Hírlap december 5-ei számában Bállá Béla, az SZDSZ békéscsabai szervezetének tagja súlyosan megrágalma­zott. Véleménye szerint elbocsátásom kapcsán volt munkálta­tómról, az SZDSZ-ró'l olyan dolgokat állítottam, amelyek nem tényszerűek, és így alkalmasak az olvasók félrevezetésére. Egy­szóval, hazudok. Politikai tevékenységem során aránylag hamar megtanultam, hogy csak olyasmit mondhatok, amit bizonyítani is tudok. Termé­szetesen az általa vitatott állításaim is bizonyíthatók, tehát tényszerűek. Balta Béla meglehetősen kellemetlen helyzetbe kerülne, ha az ellenkezőjét kellene igazolnia. A demokratikus döntés elfogadásáról szóló sorai komolyan megindítottak. Mindjárt fellapoztam az egy évvel ezelőtti lapo­kat, hogy Pető Ivánnak és társainak is megírta-e ugyanezt. Nem csalódtam. Persze, hogy nem írta meg. Ugyanis a ballabélák legfontosabb tulajdonsága, hogy soha, még véletlenül sem rúg­nak a petőivánokba, csakis kizárólag a dancslászlókba. Erre nagyon ügyelnek. Mert ez problémamentesebb, mert ez egysze­rűbb. Mert ilyenek... A munkáltatónak természetesen szíve joga megválasztani, kivel akar dolgozni. Elbocsátásom eddig rendben is van. Ez valóban munkaügyi probléma. De ha ezt dokumentálhatóan valótlan indokok alapján, a Munka Törvénykönyvet megsértve teszik, az már politika! És ilyen esetekben én (az SZDSZ-szel a hátam mögött) mindig a kárvallottak oldalán álltam. Ennek a sajtóban utána lehet nézni (például a gyulai bölcsődebezárás ügye). Miért pont a saját ügyemben ne keresném az igazságomat? S haa ballabélák számára ez az igazságkeresés felelőtlenséget és alkalmatlanságot demonstrál, hiú ábránd marad az a remény (melyet egyébként részükről álszentnek és hazugnak érzek), hogy én velük egy pártban maradjak. Ugyanis ebben az esetben a ballabélaságot annyi fényévnyi távolság választja el a dancs- lászlóságtól, hogy az végérvényesen áthidalhatatlan! Dancs László Visszhang Hozzászólás „A gyulai iskolaügyekról — nem etikátlanul” című cikkhez „Társadalmunknak az ellenségei azok, akik az elkövetett hibákra nem mutatnak rá, akik nem mernek kritikával élni” — írta a cikk írója. Kialakuló új társadalmunknak támogatója és nem ellensége szeretnék lenni, ennek megfelelően néhány kritikai megjegyzést teszek a cikkhez. A főiskola beindításának súlyát igenis érezte az önkormányzat. Mindenki előtt ismeretes, hogy milyen hosszas felmérési folyamat előzte meg a döntést. Viták, érvek, ellenérvek meghallgatása után döntöttek a főiskola vállalása mellett. A városnak nagy érdeme, hogy a most induló új képzési formában részt vehet, sok olyan várost megelőzve ezzel, ahol a tárgyifeltételek esetleg adottabbak, de a Népjóléti Mmisztérium az új szak szellemi­ségének garanciáit itt találta biztosítottnak. Jó néhány várost tudnék felsorolni, amely örömmel vette volna azt a hírt, hogy Gyula nem vállalja a főiskolát, mert akkor ők is esélyesek lehettek volna. Nagyon remélem, hogy a testületi döntést az utókor bölcs jelzővel fogja illetni, a széles látókörűek most is így jellemzik. Az összes tárgyi feltételek meglétének kivárása a döntést már szükségtelenné teszi, mert a lehetőség birtoklása már nem a városé. Nyilvánvaló, hogy akinek személyes sérelmei származnak ebből, az nem tud objektiven ítélkezni. Az igazgató úr akkor lett volna objektív, ha a főiskola—léte vagy nem léte—nélkül, a demográfiai mutatókkal támasztja alá, hogy melyik iskolafokozatot (általános, közép- vagy felsőfokú képzést) kell szűkíteni, melyiket bővíteni, az őpozíciójá­ban mindenképpen ez lenne elvárható. A város hosszabb távú oktatási koncepciójának kialakításánál ezen szempontokat is figye­lembe kell venni a döntést hozó honatyáknak. Még etikusabb akkor lenne a cikk írója, ha a főiskoláról kikerülő szakemberek fontosságát úgy hangsúlyozná, mint ahogyan mi egészségügyiek elvárjuk egy egészségügyi szakembereket képző intézet igazgatójától. Személyes megbeszélésünkön elmondtam, hogy máris30—40főt fel tudnánk venni a Pándy Kálmán Kórházba, az új képzési formáról kikerülőszakemberekből. Ezek után nem tudom, miért került a cikkbe, hogy a megyében 8— 10 fő fog tudni elhelyezkedni. A közalkalmazotti törvény a fenti igényünket még inkább fokozza, még többfőiskolát végzett ápolónő­re lesz szüksége hosszú távon az egészségügynek. Kiss Ferencné, ápolási igazgató, Pándy Kálmán Kórház, Gyula Már csak néhány napig, 1992. december 10-éig vehető át a postahivatalokban a Békés megyei telefonkönyv. A fenti időpont után a Békés Megyei Távközlési Üzem alábbi egységeiben vehető át a telefonkönyv: Ügyfélszolgálati Iroda, Békéscsaba, Szent István kir. tér 1. Halló Szaküzlet: MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Szegedi Igazgatósága Békéscsaba, Szent István kir. tér 1. Távközlési Fenntartási Üzemegység: Gyula, Petőfi tér 1., Orosháza, Szabadság tér 5/7. Szarvas, Szabadság u. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents