Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-05-06 / 287. szám

1992. december 5-6., szombat-vasárnap MŰVÉSZETEK- TÁRSADALOM Kiemelten kezelik az ifjúsági és gyermekprogramokat fotó: lehoczky péter Vállalkozó népművelő Gyulán A pénz céllá válhat? „A művelődés a legszemélyesebb magánügy. Kulturális fej­lesztést, világnézeti formálást, szellemi beavatkozást az érin­tettek beleegyezése nélkül nem tervezhet és nem végezhet senki...” Egy pályázatban olvasom a fenti sorokat. A szerző Bagyinszki Zoltán (38 éves) földrajz szakos tanár, népműve­lő. Nős, két fiú apja. A Gyulai Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Ház igazgatója egy éve. A Gyulai Idegenforgalmi Kamara alelnöke. Hobbija a földrajz, az építészet, a különbö­zőkorok kultúrája. Tizennyolc éve él Gyulán. — Mi késztetett arra, hogy megpályázd az akkor még mű­velődési központ igazgatói posztját? — Mindig is a kultúra, a mű­velődés területén dolgoztam. Vonzott ez a szakterület. Ezért is választottam tanulmányaim során Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán a föld­rajz mellé a népművelést. Pá­lyám kezdetén dolgoztam itt, Gyulán, a Jókai Művelődési Házban, az Erkel Művelődési Központban. Közöm volt a fia­talokhoz, a művelődéshez. Is­mertem jól a gyulai viszonyo-' kát. A vállalkozások örömébe - bánatába az idegenforgalom kapcsán kóstoltam bele. Ez idő tájt — mint számtalan sorstár­sam —munkanélküli voltam. A hét pályázó közül rám esett a testület választása. Óriási örö­met jelentett számomra. Akkor az ambícióimat megsokszoroz­ta. —Gondolom, szükség is volt rá, hiszen a pályázatban megfo­galmazottak és az elmúlt eszten­dő mutatja: gyökeres változá­sokra törekedtél. — A rendkívül gyorsan be­következő átalakulások egysze­rűen megkövetelték, hogy a közművelődés területén is az új szükségleteknek megfelelően dolgozzunk. Elődöm, Varga András évtizedeken keresztül nagyon sok elismerést szerzett a városnak. Ám nekünk már a kulturális autonómia tisztelete a legfontosabb szempontunk: s az, hogy minden ember számá­ra hozzáférhetővé tegyük ko­runk és környezetünk kultúrá­ját. Megfordultak az irányok. A személyes és a közösségi terüle­tekről szerveződik a köz műve­lődése. —Ezt jelzi az egy éve megvál­tozott név is. — Erkel Ferenc Művelődési és Közösségi Ház a nevünk. Céljainknak megfelelően belső szervezetünk is átalakult. Hat iroda végzi az intézmény egé­szére vonatkozó feladatok ter­vezését, szervezését, megvaló­sítását. A rendezvényiroda a szervezőirodával, a szabadok­tatási stúdió, a mozgásművé­szeti stúdió, a gazdasági i rótta és a műszaki iroda összesen 27 munkatárssal dolgozik. Törek­vésem az volt, hogy a népműve­lők rövid idő alatt rendezvény­menedzserekké, program- és szabadidőszervezőkké és fel­nőttnevelőkké váljanak. Ez az esetek többségében sikerült is. Közel negyven közösség dolgo­zik folyamatosan az intézmény­ben. Ebből tíz országos és nem­zetközi elismeréssel. —A szakmai háttér mellett a gazdasági feltételek is megha­tározzák a munkát. — Ha megnézed a pályáza­tom munkapéldányát, a legtöbb bejegyzés, széljegyzet, válto­zás a gazdasági elképzeléseim mellett található. Mindenek­előtt szükséges, hogy az alapte­vékenységet a város tudja támo­gatni. Mi az 1992-es esztendő­ben jó néhány alapítványt, egyesületet hoztunk létre. Úgy látjuk, egyre inkább nem az in­tézmények lesznek a preferál­tak, hanem a tevékenység. Negyven pályázatot írtunk ed­dig, ebből nyolc volt sikeres. Több, mint félmillió forintot használtunk fel így. Jelentős be­vételt hoz a bérleti forma. He­lyiségeinket kiadjuk alkalman­ként kereskedelmi tevékeny­ségre, de van hosszú távú bér­lőnk is. Az idegenforgalomra létesült Miksztour irodánk már az első évben nyereséges. Összehasonlításul két szám: az elmúlt év öt és fél milliós saját bevételével szemben 1992-ben közel kilencmillió forintot könyvelhetünk. Mindezt csa­patmunkával értük el, de az én munkám 60%-a sajnos még most is a pénz előteremtésére megy el. Félelmem az, hogy a pénz így céllá válhat. — Veszélyben érzed-e azo­kat, a város számára is értékes tevékenységi formákat, melyek ma még zökkenőmentesen mű­ködnek? — Az én „szentháromsá­gom” az amatőr művészeti mozgalom, az ifjúsági- és gyer­mekréteget érintő tevékeny­ségünk és a nagy rendezvények. Itt látom munkánk legnagyobb értékét. Ezzel együtt a legkölt­ségesebb terület is. A Körös Táncegyüttes, a Cimborák, velük együtt a Téglás zenekar, a Népi mesterségek stúdiója, a társastáncosok, a fotóklub vagy a karate és a jazzbalett külföl­dön, belföldön elismert, havon­ta 20—25 rendezvényünk van. S a városban mi foglalkozunk legtöbbet következetesen az if­júság szabadidejével. Ha vala­milyen oknál fogva az önkor­mányzat csökkentené a támo­gatását, válságos helyzetbe kerülnénk. Úgy érzem, amikor nekem szavazott bizalmat a testület és elfogadta az öt évre szóló koncepciómat, ennyi idő­re a támogatását is megszavazta a művelődés ügyének. Mi itt mindannyian következetesen és felelősséggel dolgozunk vál­lalásaink teljesítéséért. Egy év eltelt. Nem kerülhet veszélybe a mindannyiunkért létrehozott fundamentum. Bede László Károly-díj átadása Mariazellben Jelen történelmünk elhalaszt- hatatlan feladata, hogy ismé­telten felhívjuk a világ figyel­mét arra, hogy Európában a nemzetiségek körülményei rendezetlenek. Hisz az eszte­len öldöklés nap mint nap ezri- vel szedi áldozatait. A nemze­tiségi sorsban élők fennmara­dása veszélybe került. A nem­zetiségek védelméért, béké­ben élésükért, kultúrájuk meg­őrzéséért a legtöbbet tevők elismerésére és támogatására a Bakk Endre kanonok Alapít­vány egy olyan nemzetközi díj megteremtését kezdeményez­te, mely szertartásával a nem­zetközi közvélemény figyel­mét ismételten ráirányíthatja ezen problémákra. A Károly-díj létrehozásával a fent említetteken kívül is képviseli azon gondolatot, amit a fiatal magyar király örök érvényűén kijelentett: ,,Mindig arra törekedtem, hogy népeimet a háború bor­zalmaitól minél előbb megsza­badítsam” . A díj Szervátiusz Tibor szobrászművész alkotása, a budaörsi emléktáblára elhe­lyezett csíki Madonna-szobor 26 cm-re kicsinyített mása. Először dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke kapta meg mariazellben. A díjat a nagyváradi megyés püspök, Tempfli József vezette kül­döttség adta át november 22- én. Siker volt Antigoné Mándi Beáta: „A színpadon legőszintébb az ember” A mű kész, az alkotó pihen — e mondatnál aligha lehet ha­misabb képet festeni Mándi Beátáról. Talán, amikor ép­pen véget ér Szophoklész An­tigoné tragédiájának az elő­adása, olyankor elképzelhető, hogy a címszereplő az elvég­zett feladat nyugalmának adja át magát. De két előadás kö­zött, amikor délelőttönként már új szerepet próbál, az an­tik drámai hősnő ismét egy önmagát kereső, nagyon igé­nyes, pályakezdő színész éle­tét éli. — Számomra maga a cso­da, hogy Antigonét játszha- tom — mondja Mándi Beáta. — Életem első színházi év­adában, a legelső főszerepem! Akár bele is roppanhat az em­ber, ekkora feladat terhe alatt. Remélem, velem ez nem tör­ténik meg. Gondolni se szere­tek rá: milyen nagy elődök nyomába lépek, kik játszották már ezt a szerepet. Örülök, hogy alkalmam van kipróbál­ni magam. Nagyon sokat segít a kollégák szeretete, s az is, ha a közönség jó szívvel fogad. Érzem, itt a színháznál most kesztyűs kézzel bánnak ve­lem, s én teljes valómmal igyekszem rászolgálni a biza­lomra. Kell a társak közelsé­ge, apró jelzések, amelyekből lemérhetem, mit csinálok jól, hol kell még javítani. És per­sze kell a siker, ami erőt ad ehhez a veszélyes pályához. — Fenn, a színpadon lehet legőszintébb az ember. A ref­Etiópiában a Frigyláda? A több mint kétezer éve elve­szettnek hitt Frigyláda, amely­ben Mózes a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat elhelyez­te és amelyet az izraeli törzsek vándorlásaik során magukkal vittek, létezik és Etiópiában ta­lálható — állítja Graham Han­cock brit újságíró most megje­lent „A szent pecsét őrei — az elveszett Frigyláda nyomában” című könyvében. A kívül és belül arannyal be­vont Frigyládát — ahogyan azt a Biblia leírja — az észak-etió- piai Akszum városában őrzik kopt szerzetesek a Sion-hegyi Szűz Máriáról elnevezett temp­lomban. A tudomány meglehe­tős bizonyossággal állítja, hogy a Salamon király által épített jeruzsálemi templomban való­ban őriztek egy frigyládát. Az Ószövetségben több helyen is említett és leírt szent tárgynak azonban nyoma veszett, amikor Nabukadonozor babiloni király Krisztus előtt 587-ben elpusztí­totta Jeruzsálemet és a templo­mot. Hancock bibliai idézetek, történelmi forrásokból levont következtetések és az etiópiai hagyomány alapján valószínű­síti, hogy istenfélő papok már a bűnös Manassze király idején (Krisztus előtt 650 körül) előbb Egyiptomba, majd Etiópiába vitték a Frigyládát. Kölni sajtóértekezletén a brit újságíró a napokban elismerte, hogy elmélete feltevéseken ala­pul, de—tette hozzá—feltevé­sek alapján már sokakat fel­akasztottak. A 42 éves edin­burghi újságírónak a kopt szer­zetesek minden alkalommal megerősítették, hogy ők őrzik a Frigyládát. „Számomra maga a csoda...” lektor védelmet nyújt, ott nem kell félnem semmitől, teljesen kiadhatom magam. S ahhoz, hogy a tőlem telhető legjobbat adjam, állandóan gazdagítani kell magam. Természetesen belső gazdagságra gondolok. Tanulok akkor is, ha éppen nincs konkrét feladatom, hi­szen erre tettem fel az.életem. Ki kell művelni a képességei­met, a legmagasabb fokig, ez számomra a mérce. Sokat ví­vódok magammal, sok belső harcom van, és szeretnék győztesen kikerülni ezekből a csatákból. — Gór Nagy Mária színita­nodájában végeztem, s köz­ben a Nemzeti Színház stúdió­jában is tanultam. Shakespea­re Vihar drámájában és a Csík­somlyói passióban léphettem színpadra. Megcsapott a szín­ház varázsa, s ebben a bűvö­letben élek. Tudom, nekem sose kell félnem attól, hogy eltunyulok, hogy rest leszek alávetni a lelkem, teljes ideg- rendszerem az előadásnak. Gondolni se merek arra, hogy elfásultan éljek, jó iparosok módjára végezzem a rám bí­zott feladatokat. Sok ellent­mondás feszül bennem. — Mindig a legkisebb fiú indul a mesékben szerencsét próbálni. Én ugyan a legki­sebb leánygyerek vagyok a családunkban, de azt elhatá­roztam, hogy kipróbálom ma­gam. Nyírbátorból indultam, ahol óvónő voltam. Később szellemi fogyatékos gyere­kekkel foglalkoztam. S egy­szer csak rájöttem, hogy na­gyon idegen tőlem ez a „sze­rep”. Mivel manapság csak megszállott emberek mennek színészi pályára, azt hiszem, én is éppen ilyen megszállott vagyok. Arra gondolok, ha már megszülettem erre a vi­lágra, ki kell próbálnom, mi lakozik bennem, mire vagyok képes. És ha itt, Békéscsabán indul a színészi pályám, éppen az Antigoné alakjában, akkor szerezzünk egymásnak minél több örömöt, igaz, tiszta él­ményeket. Legfőképpen pe­dig boldog ember szeretnék lenni, s ha színész vagyok, ak­kor ez a boldogság sugározzék belőlem a színpadon is. Andódy Tibor MARATHON NAGYKERESKEDÉS az alábbi árukkal áll a kereskedők rendelkezésére. Adidas, Nike—Reebok—Puma sport- és utcai cipők, sportruhák nagy választékban kaphatók. Fizetési mód: megegyezés szerint. Sarkad, Szabadság tér 28. sz. Telefon: (66) 375-243. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9—16 óráig. Ajándékot, háztartási gépeket, szórakoztatóelektronikai cikkeket vásároljon az Agráripari Részvénytársaság Műszaki Áruházából ! BÉKÉSCSABA Cím: Békéscsaba, Andrássy út 44. (A piaccal szemben.) Háztartási gépek a legkedvezőbb áron a megyében. Hűtők, fagyasztók, mosógépek, centrifugák, mikrohullámú sütők, vízmelegítők, konyhai kisgépek, felszerelések. Márkás szórakoztatóelektronikai cikkek, tv-k, rádiók, képmagnók, music-centerek. A legismertebb márkák közül választhat. A vásárlás OTP-előleggel, előlegbefizetés nélkül 5000—50 000 Ft értékben. A megye egész területén ingyenes házhoz szállítás. Mielőtt dönt — gyűjtsön információt! Telefonszámunk: 326-611.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents