Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-29 / 305. szám

Sarkad, teleki református kistemplom Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária A fotókat Fazekas Ferenc készítette. Nevelési segélyek Mezőgyán. — Az önkor­mányzat minden községbeli óvodásnak és általános isko­lásnak 1000-1000 forint rend­kívüli nevelési segélyt biztosí­tott a közelmúltban. A pályá­zaton nyert összegből a közép- iskolások és a felsőfokú okta­tási intézménybe járó nappali tagozatos hallgatók is része­sedtek 3-3 ezer forint erejéig. Harmincezret nyertek Sarkadkeresztúr. — A köz­ségben működő Technikai és Tömegsportklub 30 ezer forin­tot nyert a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alaptól, amelyet— mint a klub képviselői elmond­ták — főként sportszerek (pél­dául pingpongasztal) vásárlásá­ra, valamint a működési feltéte­lek javítására fordítanak. Rapülök az Éjszakában Sarkad. — A sarkadi cukor­gyár hajdani művelődési házá­ban működő Sweet Night (Édes Éjszaka) klub január 16- ára várja vendégszereplésre a híres Rapülök együttest élükön Geszti Péterrel, míg 23-án az EDDA lép fel a nem­rég alakult diszkóbárban. Lakásfelújítási támogatások Geszt. — Két fontos kérdés­ben is döntött a közelmúltban a. község önkormányzata. A be­nyújtott kérelmek alapján összesen 27 családnak ítéltek lakásfelújítási támogatást, s a község valamennyi általános iskolás diákjának és a tovább­tanulóknak egyszeri pénzse­gélyt juttattak. Gazdálkodás 51 millióból Méhkerék. — A község költ­ségvetésének kiadási és bevé­teli oldala egyaránt 51 millió forint. Az önkormányzat ki­adásait csökkenteni nem lehet —mondta dr. Rúzsa György, a község polgármestere —, mert a feladatok sem csökkennek, inkább nőnek. Alapvető cél az önkormányzati intézmények működőképességének fenn­tartása, valamint a betervezett fejlesztések megvalósítása (gondozóház, belvízrendezés, közvilágítás, úthálózat, járda­építés). A pénzügyi források növelése érdekében az önkor­mányzat pályázatokat kíván benyújtani. Istentisztelet Sarkadkeresztúr. — A köz­ségi református templomban december 31-én 17 órakorja­nuár 1-jén pedig 11 órakor tar­tanak Istentiszteletet. SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1992. december 29., kedd „A dolgokat közösen kéne kisütni!” Geszt. — A faluban azt beszé­lik, szétesett az SZDSZ helyi szervezete. Mint megtudtuk, dr. Rosta Gábor, a régi elnök valóban lemondott posztjáról, s maga helyett Jantyik Tibor gazdasági vezetőt bízta meg az ügyek intézésével. Ez októ­berben volt. Mi történt azóta? — kérdeztük a megbízott ügy­vezetőt. — Hivatalosan nem volt még ülésünk, így vezetőség­választás sem, de ez nem azt jelenti, hogy megszűnt az SZDSZ. Igaz, hogy Kádár Pé­ter „átülésével” az ő nézeteit vallók valószínűleg itt is kilép­nek majd az SZDSZ-ből, de akik maradunk, azok újra fel- állunk. Néhányan, beleértve magamat is, vártuk, hogy Ká­dár Péter eljön hozzánk, és többet is elmond a döntéséről, mint amennyi az újságokban megjelent. De nem jött, így még sok kérdés tisztázatlan „A három pártnak össze kell fogni a faluban!” előttünk. Az iskolában van egy kis mag a régi SZDSZ-ből, akik napi kapcsolatban állunk egymással. Úgy gondolom, ta­lán mi biztos bázisai lehetünk egy újra felálló helyi szerve­zetnek. — Vannak-e konkrét terve­ik? — kérdeztem. — Amikor Rosta Gábor volt az elnök, mint meghívott, min­dig részt vett a testületi ülése­ken, s az ott elhangzottakról tájékoztatta a tagságot. Ez jó gyakorlat volt, érdemes to­vábbvinni. A másik konkrét tervünk az, hogy a már megál­lapodott SZDSZ-tagság meg­hívná a falu másik két pártjá­nak (MDF és a kisgazdák) ve­zetőit is egy-egy összejövetel­re. Meggyőződésünk tudniil­lik, hogy egy olyan kis község­ben, mint a mienk, nem jó az, hogy a három párt háromfele húz. Találkoznunk kell egy­mással, ki kell cserélni gondo­latainkat. Ha elveink különbö­zőek is, de egyet nem szabad elfelednünk: mindnyájan ugyanebben a községben élünk, s mindnyájunknak a mi községünk előrejutásáért kell tevékenykedni. A dolgokat közösen kéne kisütni... A szét­húzásból semmi jó nem szár­mazik. Emberből vagyunk Újszalonta. — Sorozatunk lé­nyege, hogy tréfás, emberkö­zeli kérdéseken keresztül be­mutassunk Önöknek egy-egy Sarkad térségi közismert sze­mélyiséget. Ezúttal Szabó La­jos újszalontai polgármester­nek tettük fel a kérdést: — Az amúgy udvarias pin­cér beletüsszent a kávéjába. Bár még nem ért vele az aszta­lához, Őn észreveszi a dolgot. Hogyan reagál a történtekre? — Megkérném, mutassa meg az egészségügyi könyvét és tüdőszűrő papírját. Aztán adnék neki egy papírzsebken­dőt, hogy máskor azt használ­ja. És végül: ha nem cserélné ki a (felhígított) kávémat, fi­zetnék, és otthagynám -— vála­szolta a polgármester. / Újévi recept Sarkad. — Szabó Gyula, a Sarkadi 1-es Számú Általános Iskola igazgatója újévi recep­tet ajánl a város képviselőinek, amelyet lapunkhoz is eljutta­tott. íme: Hozzávalók: 150 gramm barátságos szó, 2 nagy csésze megértés, 4 evőkanál türelem, egy adag együttérzés, egy késhegynyi humor. Elké­szítés: mérlegeld szavaid gon­dosan, keverj hozzá megér­tést, türelmet kanalanként, s végül az együttérzést. Ne érd el a forráspontot, tartsd a 37 fokos átlagot! Ízesítsd az élet fűszereivel, behabarva hu­morral, jókedvvel. Adagolás: személyenként változó! A kapitányjelölt Sarkad térségében szinte valamennyi településen futótűzként terjed a bűnö­zés. Naponta hallani, hogy hol ebbe az iskolába, hol abba a vendéglátóipari egységbe törtek be az éjszaka folya­mán. Nem véletlen tehát, hogy a la­kosság és a települések vezetői alig várják már a sarkadi rendőrkapitány­ság felállítását, s azt, hogy vajon ki lesz annak vezetője, mert bizony rajta is sok múlik majd. A legutóbbi sarkadi testületi ülésen a sarkadiak személyesen is megismerhették a dr. Gál László rendőr ezredes, megyei főkapitány által sarkadi kapitánnyá kinevezni szándéko­zott Bánfi Ferenc rendőr őrnagyot. A szegedi rendőriskola 35 éves parancsnokhelyettese sokak tetszését elnyerte. Nem véletlenül. Szakmai múltja és a képviselők kérdéseire adott válaszai láthatóan bizalmat ébresztettek a bihariakban. Amikor Molnár Imre képviselő azt mondta, nem irigyli a vállalt feladatért, Bánfi Ferenc így válaszolt: „Én ehhez értek, ez a szakmám, ezt szeretem, ezért szerencsés embernek tar­tom magam.’’ Hanzéros János geszti polgármester megle­pőkérdésére sem maradiéi afrappáns válasz. A kérdés így hangzott: Van-e valami kedvtelése? „Bármilyen furcsa, nekem a munkám a hobbim és a családom" — mondta a leendő kapitány, aki ígérete szerint nemsokára Sarkadra költözik. Lehet, hogy Sarkad térsége aranyat talált? gIlCcvÚX. / Riadó! Eg a szeméttelep! Sarkad. — A közelmúltban közgyűlést tartott a 101 éves sarkadi önkéntes tűzoltó­egyesület. Mint az ülésen el­hangzott, szeretnék, ha egyesületük továbbra is fenn­maradna, bár a nehezedő élet- körülmények miatt egyre töb­ben távolodnak el az aktív tevé­kenységtől. Szerencsére azért annyian nem, hogy az idén ne tudtak volna versenyeken vagy riasztásokon részt venni. À csorvási tűzoltóversenyen pél­dául 24 benevezett csapatból a 6. helyen végeztek. Kivonulá­suk összesen 20 alkalommal volt ez évben, igaz zömében a szeméttelep felgyújtásakor ri­asztották Őket. A szárazság ide­jén szervezett figyelőszolgála­tukat anyagilag is támogatta az önkormányzat, sőt ezt kiegé­szítve a polgármesteri alapból még 17 ezer forintot kaptak. Itt derült ki egyébként az egyesület egyik nagy hiányossága, a hír- szolgálatuk technikai hátteré­nek kezdetlegessége, amelynek megoldásához jövőre szeretné­nek támogatást igényelni a vá­rostól. Természetesen... ...minden polgármester azt szeretné, ha az ő települése kapná jövőre a legtöbb állami támogatást, ha ők nyerhet­nék meg a legtöbb pályázatot, egyáltalán: ha ezen a helyen élnének legjobban az emberek. Ám hogy ennél konkrétab­bak legyünk, megkérdeztünk nyolc, Sarkad térségi te­lepülésvezetőt, mit kívánnának községük, városuk lakos­ságának 1993-ra. íme: Munkát, kenyeret, otthont Sarkad. — Tóth Imre polgár- mester: Kívánom szeretett vá­rosomnak és lakosságának, hogy az elkövetkezendő esz­tendőben e forrongó világban tágabb, s szűkebb hazánk (vá­rosunk) maradhasson a béke szigete. Kívánom, hogy lakói a nélkülözések ellenére se ve­szítsék el az önmagukba és az embertársaikba vetett hitüket, bizalmukat, kívánom, hogy a város vezetői megszolgálják, s érdemesültek legyenek az em­berek bizalmára. Ne szen­vedjük hiányát a munkának, a kenyérnek, a meleg otthon­nak, a szeretetnek, s a remény­ségnek. Feljebb egy osztállyal Méhkerék. — Dr. Rúzsa György polgármester: Első­sorban békességet kívánok 1993-ra, még az eddiginél is több megértést az emberek kö­zött, s azt, hogy a község lakói­nak ne rosszabbodjanak az életkörülményei. Kívánom, hogy szépüljön tovább Méh­kerék, sikerüljön elnyerni a nemzetiségi óvoda és a szociá­lis gondozóház állami támo­gatásának pályázatát, hogy a futballcsapatunk jusson fel­jebb egy osztállyal, s hogy a népitáncegyüttesünk a jövő évi „Ki mit tud?”-on kerüljön be az elődöntőt^. Csaljon a látszat! Kötegyán. — Bujdosó Laios. polgármester: Mit is kívánha­tok a községnek 1993-ra? Ta­lán, hogy jövőre semmi se le­gyen olyan nehéz, mint ami­lyennek most látjuk. Ehhez persze béke kell, nyugalom, egymás iránti türelem, leg­alább annyi, mint az idén volt. Emellett jó egészséget kívá­nok mindenkinek, eredmé­nyes, alkotó légkörben végzett munkát, kiegyensúlyozott családi életet. Saját templomot! Újszalonta. — Szabó Laios polgármester: Kívánságaim természetesen vannak, bár a megvalósulásukra nem sok re­ményt látok. De azért nézzük! 1. Feltétlen szükségesnek tar­tom a Mezőgyán—Újszalonta összekötő út megépítését. 2. A vezetékes gáz bevezetését (an­nál is inkább, mivel az Újsza- lontán termelt olcsó gázt a vá­rosokban tüzelik el, míg mi drága szenet és fát vagyunk kénytelenek vásárolni). 3. Munkahelyet kívánnék, mert a faluban a munkanélküliek szá­ma lassan eléri a 25 százalé­kot. 4. Rendbe kellene tenni az elhanyagolt iskolaépületet, ahol melegkonyhát működtet­nénk a helyi gyermek- és szo­ciális étkeztetés megoldása ér­dekében. 5. És végül egy saját templomot kívánnék... Sorol­ni még ezen túl is lehetne per­sze, hiszen az elmúlt rendszer településsorvasztását nehéz kiheverni. A legnagyobb aján­dék tehát az lenne, ha egyszer végre utolérhetnénk magun­kat! Szinten tartást Sarkadkeresztúr. — Nagy Mihály polgármester: Reális kívánságom sajnos nem túl sok lehet. A jövő évi költség- vetésünk például egyáltalán nem biztosít beruházásokra le­hetőséget. Örülünk, ha a meg­lévő intézményhálózatunkat korlátozás nélkül tudjuk mű­ködtetni. (Tavaly még azt sem gondoltuk komolyan, hogy egyszer rákényszerülünk a he­lyi adó bevezetésére, az idén már látjuk: muszáj.) Megvaló­sítható kívánságom csupán az lehet, hogy az 1993-as eszten­dőben is képesek legyünk szinten tartani mindazt, amit 1992-ben megszoktunk. Mezőgyán. — Szabó István. polgármester: Úgy gondolom, hogy aki kívánni vagy ígérni sem tud, az már elég szegény ember, így hát megpróbáltam összegyűjteni, mi mindent is kívánhatnék a falunak, s az itt élő embereknek jövőre. íme: Mindenekelőtt békét a társa­dalom minden rétege, csoport­ja és nemzetisége között. Az­tán azt, hogy a mezőgazdaság­ból élő emberek jussanak annyi jó földhöz, hogy ne kel I - jen nélkülözniük. Kívánom, hogy a jövőért érzett felelős­ségből mind a törvényhozás, mind a kormány lássa be, hogy lépnie kell az elmaradott térsé­gek felzárkóztatásáért. Kívá­nom, hogy az eddiginél jobban becsüljük meg egymás mun­káját, legyen az szellemei vagy fizikai természetű is. Lépjünk tovább, de ne dobjuk el a múlt értékeit! Jusson eszünkbe néha: „A haza min­den előtt!” Kastélyt, önállóságot Nagygyanté. — Varga Albert alpolgármester: Sajnos Nagy­gyanté önállósága nem vált valóra, az illetékes szervek to­vábbra is kifogásolják az alap­fokú oktatás hiányát. Pozitív előrelépés viszont, hogy a Szellőző Művek és Gépgyár Rt. továbbra is kedvező hozzá­állást mutat a kastélyépület önkormányzati használatba vételéhez vagy tulajdonába kerüléséhez. Ezek alapján azt kívánom Nagygyanténak, hogy a kas­télyépület kerüljön az önkormány­zat tulajdo­nába. Ez a helyzet ugyanis segí­tené a te­lepülés önál­lósodási esé­lyeit. A kas­tély befo­gadhatná a hivatalt, az alapfokú ok­tatást (talán nem túl me­rész gondo­lat) és az egészség- ügyi alapel­látást is. Az itt lakóknak azt kívánom, legyenek lo­kálpatrióták, egymással szem­ben megértőek, segítőkészek és aktívak a település további fejlődése érdekében. Mindeh­hez türelmet és jó egészséget kívánok! Geszt. — Hanzéros János polgármester: Nehéz esztendő elé nézünk. Különösebbet nem kívánhatok a lakosság­nak. Az idén bevezetett kom­munális adót a jövő évben fenntartjuk, bár ez is csak kis hányadát fogja fedezni a hi­ányzó bevételnek. Ezzel szemben jó hír, hogy a község várhatóan automata telefon- központot kap jövőre. A ne­hézségeket viszont csak bé­kességgel, egymás meg­becsülésével és jó egészséggel tudjuk legyőzni, ezért 1993-ra elsősorban ezt kívánom min­denkinek. A haza minden előtt! Amivel a nehézségek legyőzhetők

Next

/
Thumbnails
Contents