Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-29 / 305. szám
0 1992. december 29., kedd NAGYVILÁG hMplosz Kárpátalján szabad a nyelvhasználat! Ukrajna elnökének kárpátaljai megbízottja rendeletet adott ki az ukrajnai nyelvtörvény és a nemzetiségi kisebbségi törvény gyakorlati végrehajtására. E dokumentumban az elnöki megbízott kötelezi a helyi állami szerveket, a vezető beosztásban dolgozókat, hogy az állami és társadalmi szervek, vállalatok és intézmények nevét akárcsak a városok és a falvak, az utcák és a terek nevét ukránul és az adott településen élő nemzetiségi kisebbség nyelvén tüntessék fel. A rendelet továbbá előírja, hogy ahol valamelyik nemzetiségi kisebbség alkotja a lakosság zömét, az állami ukrán nyelv mellett az adott nemzetiség nyelvét is használják az állami és a társadalmi szerveknél. Anélkül, hogy elvetném a sulykot: azért vannak örvendetes dolgok is napjainkban. A kárpátaljai kisebbségek megkapták az őket megillető jogok nagy részét. Ugye milyen természetes dolog lenne ez mindenütt Európában?! L.S. Picinyem Maria Magdalena Madridban a szájából eteti a fecskéket a belvárosi parkban. Maria csaknem négy éve eteti a kismadarakat, amelyek szinte az ajkáról veszik el a kenyérmorzsákat MTI-PRESS-FOTÓ Szlovákok folyamodványa Több mint 30 000 szlovák folyamodott eddig a január elsejével önállóvá váló Cseh Köztársaság állampolgárságáért. Az utóbbi időben a Cseh Köztársaságban élő szlovákok naponta mintegy 3000 ilyen kérvényt nyújtanak be a hatóságokhoz, míg korábban öt volt az évi átlag. A cseh belügyminisztérium a nagy rohamra való tekintettel a minimálisra korlátozta a kitöltendő forma- nyomtatványok terjedelmét. Hűtlenül kezelt az özvegy Közpénzek hűtlen kezelésének vádjával január elején bíróság elé állítják Nedzsmije Hodzsát, az egykori albán diktátor, Enver Hodzsa özvegyét. A Reuter az illetékes bíró közlésére hivatkozva jelentette, hogy még január első hetében megindul az eljárás az albán kommunista diktatúra valamikori „szürke eminenciása”, a 71 esztendős özvegy ellen, aki már egy éve vizsgálati fogságban van. Azzal vádolják, hogy férje országlása idején drága luxusjavakra és külföldi utazásokra költötte az állam pénzét, miközben a nép nyomorgott. Görög erőfeszítések Görögország diplomáciai erőfeszítéseket fog tenni azért, hogy megakadályozza az egykori jugoszláv tagköztársaság, Macedónia felvételét az ENSZ-be a jelenlegi nevén. Ezt jelentette az ITAR- TASZSZ Mihalisz Papa- konsztantinu görög külügyminiszter vasárnapi athéni sajtó- értekezletéről. A görög diplomácia első embere egyúttal figyelmeztette azokat az EK-or- szágokat, melyek tagjai a Biztonsági Tanácsnak, hogy gondosan mérlegeljék álláspontjukat, ha el akarják kerülni a feszültségeket Athénnal ápolt kétoldalú kapcsolataikban. Athén köztudomásúlag ellenzi Macedónia független államiságának elismerését. Kérdőjelek A kijózanodás éve? A híres francia látnok, Mario de Sabato ezúttal visszafelé is nézve, a kijózanodás évének nevezte 1992-t. Miért? Mert ebben az esztendőben nem kevesebbről kellett töprengenie az emberiségnek, mint arról, hogy meg tudja-e fékezni az éhséget, a riasztóan terjedő szegénységet, sőt el tudja-e hárítani az általános zűrzavar veszélyét? Kérdésessé vált szerinte az is, hogy az európai egység reményét nem söpri-e el hosszú időre a nemzeti öntudat hullámverése? A jövendőmondó rendíthetetlen hite a világ boldogulásában ezúttal közmondások bölcsességében fogalmazódott meg. Róma sem épült fel egyetlen év alatt, így az ésszerűség birodalmának megszületéséhez sem elég néhány esztendő. A vajúdás fájdalma nélkül nem lehet boldog az emberiség. Bizakodjunk tehát, hogy vajúdással végül boldogság köszönthet a Földre? Legalábbis ennyit joggal elvárhat tőlünk de Sabato. S mit hoz a gondokkal terhes emberiségnek 1993 ? A jós szerint nem kevés újabb gondot: Németország és Nagy-Britannia például szakít az Európai Közösséggel, Jelcint eltávolítják Oroszország éléről, a balkáni válság kiterjed Albániára és Görögországra is. Mindezek ellenére azonban megerősödik az általános érzés, hogy a világ békésebb vizek felé hajózik a viharos tengeren. Az ezredfordulón pedig már együtt örülünk annak, hogy egyszerre választanak fekete bőrű pápát Rómában a bíborosok, s színes bőrű elnököt Washingtonba az amerikaiak. Addig pedig? Higgyünk abban, amit szívünk szerint remélünk: a bejósolt bajok ellenére nem kell a világnak folytatnia az 1992-t jellemző kijózanodást. De Sabato is arra biztat derűlátóan: felhők nélkül nincs szivárvány a politikában sem. Kocsis Tamás Mindennap feladhatja Jmmrmmem hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. ROTWEILER kiskutyák, 3 hónaposak, eladók. Békéscsaba, Bercsényi^. 35. DOG ÉS BERNÁTHEGYI kiskutyák és egy 2 éves, színhibás dog kan eladó. Nagyszénás, Dobó köz 19., telefon: 166. « « Iliescu nem nyert volna... Temesvári beszélgetés Emil Constantinescuval Temesvárott, a forradalmi eseményekre emlékező nagygyűlés egyik szónoka a demokratikus gondolkodású Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnökjelöltje volt, akit hosszú percekig ünnepelt a tömeg. Az Opera erkélyén elmondott beszédét követően december 16-án az esti órákban interjút adott a Magyar Rádió, a Magyar Hírlap és a Békés Megyei Hírlap munkatársainak. Ennek rövidített változatát közöljük. Először a nyári elnökválasztás tapasztalatai iránt érdeklődtünk. A Mátyás király szobroii elhelyezett feliratos tábla miatt folyamatosan tart a kolozsvári magyarok tiltakozása mti-fotó — A választási kampány két hónapja alatt alkalmam volt arra, hogy ellátogassak az ország több városába. Nem felejtem el, Galacon, ahol a polgármester a Szocialista Munkapárt tagja, 15 ezeren jöttek el, hogy meghallgassanak. A legmeghatóbb talán az volt, hogy velük akkor történt meg az, ami a temesváriakkal három évvel ezelőtt, a decemberi forradalomkor esett meg, hogy felfedezték magukban a bátorság, a szolidaritás nyújtotta örömöt. Igaz, akkor megtámadtak a sajtóban és a televízióban egy ott mondott mondatomért, miszerint ha elnök leszek, azokkal fogok tárgyalni, akik nem rám szavaztak, nem engem választottak. A támadásra azt feleltem, hogy párbeszédet elsősorban azokkal kell folytatni, akik nem értenek velem egyet. Ilyen formán sikerült az általam képviselt eszmék mögé ötmillió szavazót állítani. A legerősebb érzés akkor töltött el, amikor veszítettem. Nyilvánvalóvá vált, hogy megnövekedett irántam az emberek szimpátiája. —Ön a református templom előtti rögtönzött beszédében olyasmit mondott, demokrácia van Romániában. A tömeg erre fütyülni kezdett. Tényleg így gondolta? — A totalitárius rendszerek bukása után Európa közepén és szélén konkrét meghatározását adták a forradalomnak. Eszerint forradalom akkor volt, amikor a politikai és társadalmi rendszer egy országban gyökerestől megváltozott. E meghatározás szerint nálunk, Romániában 1989 decemberében nem volt forradalom, hiszen a rendszer nem változott meg gyökeresen. Sem politikai sem gazdasági értelemben. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy egyesek szerencséjére és mások bánatára a forradalmat emberek csinálják. Romániában — ami az embereket illeti —, feltétlenül változott valami. Elvesztették a félelem érzését és ezzel szemben megnyerték a szolidaritásét. Önök Magyarországon jobban megértik, mint Nyugaton, azokat a nagyon furcsa kombinációkat, amelyek kialakultak a társadalom demokratikus része és a hatalom néhány fontos mozgató erője között, amely utóbbit teljesen ellenőriz a hatalom. — Milyen mozgatóerőkre gondol? — Az igazságszolgáltatásra, ügyészségre, az információs szolgáltatásra, a televízióra, amelyek teljesen a hatalom kezében vannak. Hogy ezeket a fontos mozgatórugókat megtarthassák, egy Patyomkin világot építettek ki. Ebbe a sajtó is beletartozik, amely olykor már a groteszkségig független, és mégis fontos. — A nagygyűlésen néhány perce azt mondta a tömegeknek, hogy Románia elszigeteltsége miatt Kelet felé halad Európa helyett. — Vannak olyan társadalmi erők, amelyek ezt szeretnék, De meggyőződésem, a jelenlegi politikai erőviszonyok között ez már lehetetlen vállalkozása. A választások megnyerése után Iliescu elnök is arra kényszerült, hogy szinte szó szerint átvegye tőlem mondataimat, amelyek arra vonatkoztak, hogy Romániának különösen fontos kapcsolatokat kiépíteni Nyugat-Eu- rópával és az Egyesült Államokkal. — Mintha napról napra romlana Románia és Magyar- ország viszonya. Az okokat miben látja Constantinescu úr? — Néhány politikai megfigyelő a romániai elnökválasztásból a következő lényeges vonást ragadta ki: én majd minden erdélyi megyében, mind azokban, amelyekben magyar többség van, mind azokban, amelyekben román, többséget szereztem. Még Kolozsvárott is, ahol Funar úr a polgármester. Ez azt mutatja, a román állampolgárok nagy része megértette, hogy egy olyan demokratikus platform köré csoportosulhatnak, amely mind a két nemzet, a magyar és a román érdekeit szem előtt tartja. Ez bizakodóvá kell tegyen bennünket. Bármilyen ellentétet szítanak is ezután a román többség és a magyar kisebbség között, eleve kudarcra ítéltettek. Ennek a szemléletnek a következő években meghatározó szerepe lesz a román politikai életben. — Azért erős még a nacionalista szemlélet is... — Kétségtelen, vannak pártok, amelyeknek nincs más programja, filozófiája, mint az etnikai ellentétek kiélezése. Az is igaz, a szélsőségeseknek szüksége van egymásra. Ha sikerül nekünk elérni, hogy csak a maguk szűk csoportja nevében beszéljenek a román nép helyett, akkor Románia egyike lesz a stabil országoknak, és tartós baráti kapcsolatokat alakíthat ki Magyarországgal. Ez a történelem iránya, és ezt nem lehet megváltoztatni. — Úgy tűnik, Iliescu elnöknek szüksége van a Funárokra, hogy megtartsa a román nép egységét. — Egy felmérés világosan mutatja, hogy Iliescu nem nyerhette volna meg a választásokat s nem állíthatott volna kormányt a szélsőségesek nélkül. Majd kiderül, hogy ez a szélsőséges nacionalizmus megfelelő alapnak bizonyul-e, amikor a kormány reformot hirdet. Ugyanakkor szüksége van a szélsőséges pártokra, amelyek viszont ellenzik a reformokat. Ez a nemzeti kommunizmus lényege. —Tőkés püspök azt mondta, hogy Románia tragédiája lesz, ha ez a kormány négy évig hatalmon marad. — Komoly politikai elemzésekből az tűnik ki, hogy a jelenlegi politikai kormány- szerkezet nem lehet tartós. Nagyon nehéz egy olyan kormánynak fennmaradni, amely a lakosságnak arra a részére támaszkodik, amelyik nem akarja a reformot. Rájuk támaszkodva képtelenség a deklarált változásokat végrehajtani. Különösen olyan helyzetben, amikor a Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja által megválasztottak elkülönültek a volt Nemzeti meg- mentési Fronttól, amely nem akarta a reformot. A politikai válság tehát magában a politikai struktúrában kereshető. —Lehet, hogy Önnel hamarosan mint Románia elnökével készíthetünk interjút? — A politikai változásnak először a parlamentben kell végbemenni, valamint a parlament és a Kormány kapcsolatában. Ebben az időszakban az én szerepem az, hogy biztosítsam az ellenzék egységét. Egy alapítványt is létrehoztam, hogy kinevelhessük azokat a fiatal politikai, adminisztratív szakembereket, röviden az új politikai elitet, akikkel a változást végre lehet hajtani. Ilyenformán, amikor a választásokon kivívjuk a győzelmet, lesz olyan ütőképes szakembergárdánk, akikkel nekikezdhetünk egy igazi gazdasági reformnak és politikai struktúraváltásnak. Tudom, ez nem könnyű feladat. Egyszerűbb egy érzelmi ugrást megtenni bizonyos nagylelkű gondolatok révén, mint szakemberek, politikusok százait felkészíteni az ország fellendítésére. B. Sajti Emese
