Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-22 / 301. szám

pits MEGYEI HiRLAp­KÖRKÉP 1992. december 22., kedd o Zavartalan a személyforgalom Kék fény és bakterológia Idén még egyszer A múlt pénteken, idén utoljára sorsoltak színes tévét az Elekt- roházban, a nyertes ajándék­sorsjegy száma: 021824. Ki lesz a kapitány? Nemsokára aktuálissá válik a sarkadi rendőrkapitány kineve­zése. A sarkadi képviselők a ma délutáni testületi ülésen hallgat­ják meg a kapitányjelölteket. Ugyanezen az ülésen kell testületi állásfoglalást kialakí­taniuk a városatyáknak az egy­házi ingatlan visszaadásával kapcsolatban. Szó esik majd a temetők helyzetéről, azok üze­meltetési és fenntartási felada­tairól. Megállapítják a rendsze­res szociális segély legmaga­sabb összegét és a helyi járat úautóbusz-közlekedés díjait is. Fogadás a zenészeknek Tótkomlóson az Olajbányász és AGRO-PILS Szövetkezet ifjúsági fúvószenekara újabb szakmai sikerének elismeré­séül a zenekar karmesterének és tagjainak tiszteletére foga­dást rendeznek a községháza nagytermében december 22- én 15 órai kezdettel. (Folytatás az 1. oldalról) őrök óvatosak: nem tudni, hogy a félhomályban ki, mit húz elő az asztal alól. Némelyeknek itt is hirtelen mehetnéke támad. A román ifiket az utcán kérdezik ki — románul. „Biztosan S. P.-t ke­resik. O szokott balhézni” — vélekedik az eladó sorban ál­lók egyike. A bárpult itt is jóté­konyan eltakarja a történése­ket: egy lány ül a fiú ölében, de lehet, hogy fordítva. Távozóban még látjuk, hogy a pillangóraj a Tiamóba húz. Mi meg az 1-es iskolába. Ide be szokás tömi. Meg­nézzük a várszínház irodáit, majd Dorogi azt mondja, menjünk az állomásra. — Utazunk? — Nem, ott is igazoltatunk. Éjfél van, a váróban ro­mánok alszanak. Nem fűte- nek, az egyik nő ezért talpig viaszos vászonban. Az állo­más előtt fehér—amúgy ótvar — Mercedes fékez. Tetején ki­mustrált autóülések. A főváro­si úr egy, romániai menekül­tekre specializálódott kft. al­kalmazottjának vallja magát. Gyorsan „feldob”, egy eleki vagányt — jópontszerző ak­ciónak szánja. De a rendőröket ez nem hatja meg. Megyünk a Bakterhoz. Ne­héz fiúk könnyed kártyacsatái zajlanak ott. Az udvari ven­déglőből kerékpáros különít­mény távozna sebesen. Béla a sor végéről megjegyzéseket tesz a rendőrökre. Éz sem segít a távozásban. Lajos is megszó­lal. Úgy látszik, csupa önérze­tes vendég jár ide. Aztán a söröző bakter egyedül marad egymásba ro­hanó vonataival. Dorogi őr­nagy megköszöni munkatár­sainak a segítséget. A legtöb­ben szabadidejüket áldozták az akcióra. „Szerencsére van még ambíció a fiúkban” — mondja halkan, s már csak ne­kem. O még marad, Sarkadon három férfi kirabolt egy nőt. A tapasztalatokat majd nyugod- tabb perceikben megbeszélik. Lesz ilyen? Kiss A. János Megszokott rendben és ütem­ben tudják átengedni Romá­niába a személyautókat a gyu­lai határállomáson. Az ügyele­tes parancsnok, Ladányi Zol­tán százados elmondta, hogy hétfő délutánra megszűnt a torlódás, viszont a teherautók­nak — mivel őket szombaton és vasárnap félreállították a személyforgalom haladása ér­dekében — továbbra is 30 órát kell várakozniuk. Dávid Károly alezredestől, az Orosházi Határőrigazgató­ság vezetőjétől azonban meg­tudtuk, hogy Nagylaknál to­vábbra sem megnyugtató a helyzet. A teherforgalom lé­nyegében október 31 -e óta fo­lyamatosan egyre lassúbb, s mára elérte a várakozási idő a 80 órát. A személyforgalom is ag­gasztó, a december 19-ei 24 órás állás ugyan valamelyest csökkent, de még mindig eléri a 22 órát. Mindez azt jelenti, hogy körülbelül 200-220 ka­mion áll Nagylak előtt mint­egy 3,5-4 km hosszúságban, a személygépkocsik sora 6-7 km (Apátfalva után Makó irá­nyába is állnak az autók körül­belül egy km-es szakaszon). Biharkeresztesnél 10r10 óra a teher- és személyforgalom vá­rakozási ideje. A vám- és pénzügyőrség, valamint a rendőrség felvette a román határállomásokkal a kapcsolatot, kérve tőlük, hogy a román kilépő oldalon (lévén ott kisebb a forgalom) nyissa­nak meg egy sávot a belépők részére. így sikerült elérni a várakozási idő csökkentését, illetve Gyulán a személygép­kocsik számára a megszünte­tését. A Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség és a Határőr­ség Országos Vezetése javas­latot tett Románia belügymi­nisztériumának és a határfor­galmi igazgatóság vezetésé­nek arra, hogy ma és holnap, valamint az év utolsó két nap­ján és január 4—5 -én reggel 7- től este 18 óráig nyissanak ideiglenes átkelőhelyeket Méhkeréknél és Battonyánál a két ország állampolgárai, va­lamint a vízummentes állam­polgárok részére a gyalogos-, a kerékpáros- és a személy­gépkocsi-forgalomnak. Ez je­lentősen tehermentesítené a gyulai és a nagylaki határállo­mást. (A Külügyminisztérium hasonló tartalmú szóbeli jegy­zéket nyújtott át Románia ma­gyarországi nagykövetének.) Lenthár Márta Ezen az estén itt, a Bakterben ért véget a razzia. Folytatása következik... fotó: lehoczky péter Alapok kényszerpálya nélkül Képek a Püskiben Székelyhídi Attila festőművész munkáiból nyílik kiállítás ma 16 órakor Gyulán, a Püski Köny­vesházban. A „Gyergyószárhe- gyi pillanatképek” című, január 15-ig megtekinthető tárlat meg­nyitóján közreműködnek: Gál Annamária és Péterffy Lajos színművészek, Marton György zenetanár, valamint a Békés Banda Barbócz Sándor vezeté­sével. Megnyitót mond: Banner Zoltán művészettörténész. „Bűnössé” lettem Ezúton követem meg H. Ti­bort, akinek nevét decem­ber 9-ei mellékletünkben egy másolási hiba folytán extrém módon felcseréltem F. László bűnelkövetőével. A helyzet fonákságát mé­lyen átérezve és tévedése­met vállalva ezúton kérek H. Tibortól bocsánatot. A „bűnössé” tevő szöveg he­lyesen így hangzik: „A me­zőkovácsházi rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályán már »jó ismerősként« üd­vözölhették F. Lászlót és V. Ferencet...” (H. M.) Befejeződött a földművelés- ügyi alapokról szóló törvény- javaslat általános vitája hétfőn az Országgyűlés plenáris ülé­sén. Gergátz Elemér földmű­velésügyi miniszter a törvény- javaslat indoklásakor elmond­ta: a négy, már eddig is műkö­dő földművelésügyi alap a tör­vényjavaslat értelmében ki­egészülne állattenyésztési és a mezőgazdasági fejlesztési alappal. A miniszter elmond­ta: a 7,5 milliárd forintnyi pénzösszeg — melynek 4 mil­liárd forintos része a privatizá­ciós bevételekből származna — alapszerű kezelése biztosít­hatná, hogy a pénzt csak a meghatározott célra lehessen felhasználni. A miniszter sze­rint a törvényjavaslat nem te­relné kényszerpályára a ké­sőbbi vadászati törvényt, és a vadászati jog rendezését. A napirenden lévő törvényjavas­lat csupán technikailag pró­bálja megoldani a vadászati joggal kapcsolatos, a privati­záció miatt előtérbe került problémákat és csak átmeneti megoldásokat kínál a vadásza­ti törvény megszületéséig. A javaslat általános vitájá­ban a hozzászólások többsége a Vadgazdálkodási Alappal és a vadászati jog hasznosításá­val foglalkozott. Pelcsinszki nem rosszhiszemű A földművelésügyi alapokról szóló törvény általános vitájában fölszólalt a szeghalmi választókörzet képviselője, Pelcsinszki Bo- leszláv (SZDSZ) is. Véleménye szerint változtatni kellene azon, hogy az alapok ezentúl legnagyobbrészt a költségvetésen kívüli forrásokból merítenék bevételeiket, főként az érintett gazdálko­dók befizetéseire hagyatkozva. Szükség lenne arra is, hogy folya­matosan nyilvánosságra hozzák, kik azok, akik pályázat útján támogatást kaptak az alapokból. Az egyik új alap az Állattenyésztési Alap. A törvénytervezet szerint ebbe a mezőgazdasági termelő köteles tenyésztési hozzájá­rulást fizetni. Knnek alapja a termék értékesítéséből származó — áfát nem tartalmazó — nettó árbevétel, mértéke pedig fajtától függően 0,4—0,5—0,6 százalék. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az állati tenyésztés nettó árbevételének tíz százalé­kát lehet jövedelemnek tekinteni. Pelcsinszki Boleszláv rámuta­tott, hogy ha ezt mértékadónak tekintjük, akkor a gazdának a tiszta jövedelem 5 százalékát kellene befizetnie az alap kasszájába. Ezt túlzottnak és hátrányos következményekkel járónak tartja, és ezért módosító indítványokat nyújtott be a hozzájárulás csökken­tése érdekében. Ha rosszhiszemű kívánna lenni, tette hozzá képvi­selőnk, akár bújtatott adónak is nevezhetné ezt a tenyésztési hozzá­járulást. Régi vesszőparipáját aktualizálva, kifogásolta Pelcsinszki Bo­leszláv, hogy a másik új alapból, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból a föld termőképességének növelésére fordított beruházás nem támogatható. * S. A. Megélénkültek a betörők is Kétszáz diplomás mezőgazdász munka nélkül Az ünnepek közeledtével egy­re többen érzik úgy, nem jut mindenkinek ajándék. Való­színűleg így gondolták azok a hívatlan látogatók is, akik mostanában Szeghalom kör­nyékén tevékenykedtek, A részletekről a Szeghalmi Rendőrkapitányság illetékese, Kucsera Lajos tájékoztatja ol­vasóinkat: — Decemberben valóban megnőtt a betöréses lopások száma, ez igaz egész területünkre. Csak ízelítőül néhány: Füzesgyarmaton a pi­ac téren levő butikból megkö­zelítőleg 630 ezer forint érték­ben elsősorban ruhát vittek el. Körösladányban a ruhásbolt kirakatát törték be és loptak el szabadidőruhát, Puma-cipőt. Itt egyébként a rongálással okozták a nagyobb kárt. Füzesgyarmaton egy hétvégén a strand környékén öt helyre törtek be. Nem kímélték a vi­déket sem, Okányban és Bi- harugrán a polgármesteri hiva­talban jártak, nem sok min­dent találtak, a helyreállítás itt is többe van. Ennél a két eset­nél egyértelműen elsősorban a pénzre mentek. — Van-e valami közös ezek­ben az esetekben? — Igen, van, éspedig az, hogy sehol sem volt sem riasztó, sem jelző berendezés. — Az ünnepek közeledtével mit tanácsol a lakosságnak? — Ha egy mondatban kell fo­galmaznom, akkor azt, hogy vigyázzon jobban értékeire. Még ehhez talán annyit, hogy a bevásárlásoknál elsősorban zsebesekre figyeljünk, akik a sokadalmat kihasználva dol­goznak szívesen. Gila A mezőgazdaság privatizáci­ója, a szövetkezetek átalaku­lása hozta magával, hogy a megyében kétszáz regisztrált diplomás mezőgazdász eszi a munkanélküliek keserű ke­nyerét. Nem véletlen, hogy a Békés Megyei Munkaügyi Központ és a Békés Megyei Földműve­lésügyi Hivatal megállapo­dásra törekedett, hogy az ön- kormányzatok — ha mód van rá — foglalkoztassanak egy- egy munkanélküli agrár szak­embert. E szakemberek dolga az lenne, hogy a Földműve­lésügyi Hivatal hatáskörét érintő kérdésekben segítséget nyújtsanak az önkormányzat­nak. Munkájukkal támogatni tudnák a földrendező bizottsá­gok tevékenységét is. De hasznukat vehetnék a vetés- területek igazolásában, vagy a magángazdálkodók segítésé­ben is. Az önkormányzatok ilyen jellegű foglalkoztatásához egy évig a megyei munkaügyi központ megállapodás szerint támogatást nyújt. A támoga­tás mértéke a munkabér és az ezt terhelő járulékok 50 száza­léka. Lehetőség van egy év után a támogatás meg­hosszabbítására is. A foglalkoztatás feltétele, az érintett szakemberek fél­éves, tartós munkanélkülisé­ge. A foglalkoztatást bővítő támogatás a Foglalkoztatási Alap terhére történne. B.S.E. Egy lépéssel a bűnözők előtt Év végi számadásra gyűltek össze a hétvégén a Medgyes- bodzás—Pusztaottlaka Pol­gárőri Egyesület tagjai a bo- dzási kisvendéglőben. A ren­dezvényen jelen volt a két te­lepülés polgármestere, az áfész, a téesz vezetői, a helyi körzeti megbízottak és a me­zőkovácsházi rendőrkapitány­ság képviselői. Az éves munkáról Plesko- nics László, az egyesület veze­tője számolt be, de a jelenlé­vők sem rejtették véka alá a véleményüket. Mint megtudtuk, a kiste­lepüléseket nem csak a mun­kanélküliség, de a bűnözés egyre nagyobb méreteket öltő elszaporodása is sújtja. Az olyan helyen, mint Pusztaott­laka éjjel 10 óra után egy te­remtett lélek sem jár az utcán, ami csábító a betörésre. E „te­vékenységet” segíti az a tény is, hogy kevés a rendőr, az ellenőrzés. Ezért is szükséges az önkéntes alapon szervező­dő polgárőrség. Több gyakor­lati példa után az áfész képvi­selője is felsorolta azt a 16 betörést, amely a szövetkezet boltjai ellen irányult és több mint félmillió forint kárt oko­zott. A bajt tetézi, hogy erre hivatkozva a biztosító is fel­mondta a szerződéseket. So­kan sérelmezték, hogy a leg­utóbb elfogott 2 betörőt sza­badlábra helyezték. Önkriti­kusan megállapították, hogy mivel a titoktartás nem min- dannyiuk erőssége, így a betö­rők ismerhetik az éjszakai őr­járatok időpontját. Sok egyéb mellett felvetették a gépjármű, a rádió hiányát, a költségvetés szűkösségét, az intézkedési jog és az önvédelmi fegyver szükségességét, valamint a jogállamiság visszáságait. A sok javaslat és kérés mellett azért akadt dicséret is, így Var­ga József szerény jutalmat ve­hetett át egy betörő kézrekerí- téséért. Bár a gyerekcipőben járó polgárőri munka területén sok (legfőképp pénzszűke mi­att!) a hiányosság, egy dolog­ban mindenki egyetértett: a területi jelenlét fontos és ha csak néhány betörést sikerül is megelőzni, akkor a befektetett munka nem volt hiábavaló! (halasi) Sarokba szorítva Telefonfantomok Hosszú évtizedek kirekesztettsége után ez év őszén sok kistelepülés kapcsolódhatott be, önkéntes elhatározással és teherviseléssel kiépített telefonvonalaival az országos vérkeringésbe. Igaz az idetelepített készülékek még nem a régen óhajtott automata központokon keresztül szolgáltat, de mindenesetre hajszálnyi lehetőséget ad az ott élő embereknek a mindennapi élet gyorsabb, zavartalanabb megéléséhez. Egy olyan helyen, mint Kaszaper, Gáborte- lep, Pusztaottlaka vagy Medgyesbodzás (de sorolhatnánk még sok más elmaradott térséget!) úgy kell a telefon, mint egy falat kenyér. Nem furcsa például az a kép, amikor a település egyetlen távhívó utcai telefonfülkéje előtt hosszú sor kígyózik, lebonyolítandó a távol élő gyermekkel, ro­konnal, családtagokkal egy-egy sürgős beszélgetést. Ta­lán nem is kell ecsetelni a telefon létének fontosságát, ha egy idős betegről, gyermekéletről, balesetről, netalán hirtelen jött betörésről kell értesítést, jelzést adnunk. Éppen ezekből adódik a kérdés és nehéz megérteni: miért kerülhet sor e fontos, régen várt, értékében sem olcsó, jó néhány településen talán egyetlen utcai készülék szétveré­sére, használhatatlanná tételére? Az efféle rongálásra nem lehet semmilyen mentség! Halasi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents