Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

O 1992. december 3., csütörtök NAGYVILÁG Q HIKI'PLUSZ Kárpátalja árvíz után Az ukrajnai vöröskereszt 4,5 millió karbovanec ér­tékű segélyszállítmányt küldött Kárpátaljára, az árvíz sújtotta perecsenyi járás lakosainak. A szál­lítmány főként élelmi­szert és ruházati cikkeket tartalmaz. Ukrajna kormánya gyorssegélyként 10 ezer tonna lisztet ■— ezt az el­nök külön rendelettel több mint 100 ezer tonnával megtoldotta — 1,5 ezer tonna cukrot, 1000 tonna makarónit, 50 tonna gyer­mektápszert és más élel­miszerfélét utalt ki az ár­vízkárosultaknak. Az uk­rán elnök felkérte a mi­niszteri kabinetet, hogy járuljon hozzá 200 ezer tonna benzin Kárpátaljára történő leszállításához. Folyik a romok eltakarítá­sa, a villamos vezetékek és a hírközlési hálózat helyreállítása, a lakóhá­zak újjáépítése... Eme biztató tények el­lenére sem rózsás azon­ban a helyzet a novemberi árvizek sújtotta vidéke­ken. Járművek nélkül ugyanis lassan halad a munka, azok pedig gyak­ran vesztegelnek, mert nincs üzemanyag. *** Körülöttünk árvíz, test­vérháború és tengernyi szenvedés. Talán soha nem volt ekkora szükség az évszázadok óta együtt éló' nemzetek összefogá­sára, történelmi kiegye­zésére. Mert bűn a gyil­kolás, a rablás, a gyen­gébbek megnyomorítá- sa, megalázása. De lega­lább ekkora, megbo- csájthatatlan vétek el­szalasztani a történelmi lehetőséget az egész tér­ség közös dolgainak ren­dezésére! Mert a törté­nelmi kiegyezést ígyis, úgyis alá kell írjuk egy­szer. Ma még van esélyünk rá, holnap ta­lán már nem lesz! L.S. Nagyfokú egyetértés Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak tagállamai között „nagy­fokú egyetértés” mutatkozott meg abban, hogy nemzetközi katonai akciót kell végrehajta­ni Szomáliában, egy amerikai tábornok parancsnoksága mellett — jelentette ki a BT keddi konzultációit követően David Hannay brit nagykövet. Hannay úgy vélekedett, hogy a világszervezet vezető testüle­té csütörtökön vagy pénteken hozhat ilyen döntést. Diplo­máciai források szerint Wa­shington már elő is terjesztett egy határozattervezetet, amelynek értelmében ameri­kai irányítással ENSZ-erők vennék védelmükbe a Szomá­liái segélyszállítmányokat a fegyveres bandák ellen. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. I _____________________ New York-i Mikulások Mintegy 40 önkéntes „gyalogjáró Mikulás” vonul fel a belvárosban. A fehér övét viselő, csengettyűt rázó ajándékozók egy 83 esztendős hagyománynak tesznek eleget, figyelmeztetve a közelgő ünnepekre mti-telefotó Visszatér a kommunista gyakorlat? Tiltakozás a nevekért Az Együttélés Politikai Moz­galom és a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom kö­zös tiltakozólevelet intézett szerdán a szlovák televízió el­nökéhez: abban az alkotmány és az alapvető emberi jogokról szóló alkotmánylevél durva megsértésének minősítik a szlovák televízió belső utasí­tását. Pozsonyban szerdán derült fény arra, hogy a szlovák tele­vízió hírműsorainak főszer­kesztője írásos belső utasítás­ban rendelte el: a szlovák tele­vízió magyar adásában ne használják a városok és a fal­vak magyar helységneveit. A magyar politikai erők par­lamenti koalíciója még a nap folyamán tiltakozott Peter Malecnél, a szlovák televízió igazgatójánál. Levelükben rá­mutattak arra, hogy az intéz­kedés súlyosan sérti az alkot­mánynak a szlovák televízió­ról szóló fejezetét, illetve az alapvető emberi és szabadság- jogokra vonatkozó rendelke­zéseket. A szlovák televízió igazga­tóját arra kérték, hogy ne kö­vesse a kommunista rendszer­ben alkalmazott gyakorlatot. Emlékeztettek rá, hogy a ma­gyar nyelvű televíziós műsort szlovákul feliratozzák, ami el­fogadható, de „természetelle­nes lenne az, ha a magyarul folyó beszélgetésekben szlo­vákul használnák a helységne­veket”. A levelet Duka Zólyomi Ár­pád, az Együttélés alelnöke és Bugár Béla, a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozga­lom elnöke írta alá. Rendkívüli segély Az ENSZ rendkívüli segély- programot indít be Örményor­szág és Azerbajdzsán megse­gítésére: a Menekültügyi Fő­biztosság két külön missziót küld szerdán a két országba, hogy megszervezzék a csak­nem háromnegyed millió me­nekültnek szánt, több mint hat­millió dolláros segély eljutta­tását. Koreai atomfegyver? Eszak-Korea új létesítmény­nyel bővítette azt a nukleáris komplexumát, amelyben a nyugati országok feltételezése szerint az atomfegyver előállí­tása folyik. A szöuli biztonsági szolgálat egyik illetékese je­lentette be, hogy amerikai mű­holdak felvételein tisztán lát­ható a jongbjoni atomlétesít­ményekhez csatlakozó új épület. A fákkal álcázott újabb létesítményben plutónium előállítására alkalmas erőmű rejtőzhet. Kérdőjelek Jelképek üzenetei Miért lépett be Iliescu román elnök a Magyar—Román Baráti Társaságba? Saját szavai szerint azért, mert rend­kívül fontosnak tartja a társaság munkáját, kiváltképp pe­dig, mivel a maga részéről az egyszerű emberek — a román és magyar polgárok — közötti barátság építését tekinti tevékenysége fő céljának. Politikai céljaival összhangban tette meg ezt a szokatlan lépést? Semmi ok feltételezni az ellenkezőjét, hisz Románia államfője politikus. Nem ezen a gesztuson múlik a két ország kapcsolatainak jövője, de Iliescu lépése olyan jelkép, ami ellen önmagában aligha lehet kifogása bárkinek, aki a magyar—román viták rendbe­tételét kívánja. A kolozsvári Mátyás király-szoborral kapcsolatos bot­rány ellenére? Román felirat elhelyezése egy olyan város szobrán, amely szimbóluma a magyarok—románok hagyo­mányos közösségének, akár érthető is lehetne. Olyan szö­veg azonban, amely méltatlan ahhoz a nagy királyhoz, aki az akkori Magyarország minden népének kiváló uralkodó­jaként vívott ki elismerést Európa-szerte, s ezért felháborít­ja a lakosság magyar részét, akkor is vitatható ügyet szolgál, ha a cinikusan „magyarfaló” polgármester arra szólít, hogy legyen ez a felirat biztatás és egyben felhívás a békés egymás mellett élésre. Ha jelképnek szánják is, ki érezheti békeüzenetnek azt, ami most Kolozsvárott zajlik? Dunának, Oltnak egy-e ma is a hangja? Fontos, hogy higgyünk benne, bár veszélybe kerültek Ady, Arany és Bartók utcái is éppen a Szamos-parti városban. Zavart keltő lárma teszi nehezebben hallhatóvá ezt a sorsközösséget jelképező hangot. De a folyók szerepe a Kárpát-medencé­ben mindig az, hogy összekössenek, s erről szól a muzsi­kájuk is. Kocsis T amás, Ferenczy Europress Mindennap feladhatja Jtetmmtmm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 325-173. TEHER- és mezőgazdasági gumiköpenyek nagykereskedelmi áron az ALKOTÁS KFT.-tői. Békés, Híd u. 2/1., telefon: 341 -447. HA KARÁCSONYRA VÁSÁROL, MA-TA-BU KFT.-TŐL VÁSÁROLJON! 2 napos vásár a Vasutas Művelődési Házban (Békéscsaba, Andrássy út 79—81.). Háztartási kisgépek, híradástechnika DISZKONT áron, valamint energiatakarékos izzók ENGEDMÉNYES áron. GYAKORLATTAL rendelkező, jól hegesztő lakatost azonnal felveszek. Cím: Békéscsaba, Mátyás király u. 2/1. sz. JÓ ÁLLAPOTBAN LÉVŐ 6 éves Volga eladó. Telefon: 374-300. NÉMETJUHÁSZ kiskutyák eladók. Békéscsaba, Kétegyházi út 1018., Griecs. SZÁMLAKÉPES varrónő munkát vállal. Békéscsaba, Máriássy u. 31/1. MOST nyíló autószalonba jó megjelenésű, tárgyalóképes fiatal munkatár­sat, munkatársnőt keresünk. Gépkocsi-értékesítésben való jártasság és angol nyelvismeret előny. Érdeklődni: 06 (60) 80-364-es rádiótelefonon. Erdélyi sajtószemle Egy kis csodálat a magyarok iránt A Média — a nagyváradi Erdélyi Napló heti sajtószemléje — első oldalán közli november 19-ei számában Pavel Everac cikkének fordítását, amely az Adevarul lapban jelent meg. Talán olvasóinknak sem lesz érdektelen, hogy hogyan véleke­dik a román lap a magyarokról. Az írásra egyik olvasónk hívta fel figyelmünket. A magyarok ezer éven át ural­ták Erdélyt, ami nekünk, ősla­kóknak nem nagyon tetszett. Most teljesen megalapozottan mi uralkodunk Erdélyben, ami a magyaroknak ugyanúgy nem esik jól, mint annak idején nekünk. Ezért ők nyomást gyakorolnak ránk annak érde­kében, hogy Erdélyt legalább részben visszaszerezzék vagy autonomizálják egy részét, amelyben többségben vannak, vagy társadalmi-kulturális ön- kormányzatot hozzanak létre nyelvi és közigazgatási érte­lemben. A magyar lakosság különböző vezetőik hatására ingadozik egy radikális politi­ka (Újjászülető Nagy-Ma- gyarország, amely magában foglalná a Vajdaságot, Er­délyt, Kárpátalját, Szlovákiá­ból is valamit, s amit még le­hetne), és a kis lépések politi­kája között, amely kezdődik a vallással, kultúrával, tan­üggyel stb. kiterjed kissé, míg valahova ugyanoda jut. Biz­tos, hogy vannak „álomszu­szék” magyarok, akik úgy akarnak maradni, ahogy alsza­nak — hagyják őket békén a politikusok. És van néhány magyar, aki éppenséggel a Nagy-Romániát tartaná fenn, barátságosan kezet nyújtva Trianonnak. Ez a valós hely­zet. A jogról nem beszélünk, mert a jogok mind a mi kezünkben lennének: a Múlt, a Folytonosság, a Többség, a Megnyert Háború, Népszava­zás, a Zsidók akkori megkímé- lése és mások alapján, ugye. Melyek a magyarok lapjai, avagy hogyan játszanák ők ki a lapokat?! Sok tekintetben ők „európaibbaknak” kiáltják ki magukat, mint amennyire mi vagyunk. Vitatható. Ők fenn­tartják, hogy egyes területi egységeiken rendezettebb az életük, mint a mi mezővárosa­inkban. Lehetséges. Szolidári- sabbnak tartják magukat. Ez igaz is. Kívülről jobban támo­gatják őket, mint bennünket. A nemzeti egység számukra mindenek fölött áll, míg nekünk egy egyszerű alku ön­megkérdőjelezés és veszeke­dés. Ők nehezen űznek gúnyt a nemzetiségükből, de mi igen. (...) A magyarok egységes párt­jukban radikális és mérsékelt szárnnyal rendelkeznek. De mindkettő ugyanazon irányba tart. Nekünk több, mint 150 pár­tunk van, kilencven százalékuk érthetetlen és követhetetlen irányvonalú, a többi akar ugyan valamit, de egymást meg nem érti. Ez utóbbiak szívesen vál­toztatnak programjukon, akár egyetlen magyar szavazatért is. Mások a respublikára számíta­nak, monarchista felhanggal. Megint mások reformokat akar­nak, de éppen a reformokat és a reformátorokat kritizálják. Me­gint mások kifosztanák az álla­mot, de szociális segélyeket akarnak. (...) A magyarok „árujukat” egy nyugatiasabb illedelmesség­be, „diplomáciába” csoma­golják, még ha ez tettetett is, és magasabb szintű a „savoir-fai- re”-jük. Egyszóval: ügyeseb­bek. Nekünk ebből a szem­pontból nincsenek szép „cso­magjainak”! Á magyaroknak ott van még Soros úr is, aki gazdag, mű­velt, humanista, liberális, eu­rópai. És gazdasági szakember is egyben. Pénzével a politikai és társadalmi nyilas politikáját támogatja, és ezért elismerést érdemel. Még ha szidja is időnként Magyarországot, tá­mogatásaival az ő malmára hajtja a vizet. A Soros Alapít­vány nagyon ismert és elis­mert. Elterjedt is mindenütt. Sokkal inkább, mint valami Ratiu Alapítvány vagy Drágán Alapítvány, szabadon dolgo­zik és demokratikusan. Romá­nia földjén is. Segíti a lakossá­got, magyarokat és románo­kat, hogy kozmopolita, mo­dem „fényeket gyújtsanak”. (...) A magyarok nem felejtik emlékeiket és hőseiket, cere­móniákkal ünnepük őket, azo­kon a területeken, amelyet „miénknek” nevezünk mi, még akkor is, ha annak idején ezek a hősök éppen minket ra­gadtak galléron és ki akartak penderíteni, amikor „az övék” volt. Ezekről a ma „mi” terüle­teinkről a magyaroknak hatal­mukban áll elűzni románokat, de mi ezt nem tehetjük meg velük. Néha korbáccsal, más­kor fenyegetéssel. Ha visszaütnénk, akkor mindjárt mi is „barbárok” lennénk. Sa­játos „virtusuk” van még ah­hoz is, hogy elnemzetietlenít- sék a románokat. Nemcsak Magyarországon, Romániá­ban is. A Nyárád völgyében például. És másutt is (...) Személy szerint nagyobb csodálattal adózom ennek a nemzetnek, amely összes ná­lunk élő képviselőjével együtt egyre felborzolóbb, megrázóbb jelen valósággá válik. Egység­ben, fegyelmezetten lépnek fel, míg a románok megoszlanak, az RMDSZ a maga teljességé­ben robbant be az autonómia­programjával. Nem szakadt ketté, de a Román Nemzeti Megmentési Front Pártja bez­zeg kettészakadt a siker más­napján. A magyar párt kellő idő­ben követeli jogait, egy nemze­tiség jogait, követeli e jogokat egy feszenista, még nem ural­mon lévő kormánytól, és mind­járt azután, hogy a Demokra­tikus Konvenció nem tudott láb­ra kapni kormányszinten. Vé­letlen egybeesés, hogy éppen most kezdtek mozgolódni a vaj­dasági és a szlovákiai magyarok is (...). Meggyőződésem, hogy az RMDSZ-nek nagy szava lesz az új parlamentben, határozot­tan és egységesen fog szavazni, míg a románok ördögien kín­lódnak majd, hogy összehozza­nak egy abszolút többséget, hisz nem képesek megegyezésre jut­ni most sem, mindaddig, amíg honfitársaink nem lőnek egy gól t az üres kapunkba. így hát ne csodáld a magya­rokat? Utóirat: Még egy hasonlat, amelyet a marosvásárhelyi lá­togatásomkor „gyűjtöttem”: a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban a románok három év alatt öt román darabot mu­tattak be, míg a magyarok két román darabot és nyolc ma­gyart! Éppen készülnek egy újabb magyarral! Csak gratu­lálni tudunk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents