Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-17 / 297. szám
1992. december 17., csütörtök GYEREKEKNEK OBERES MEGYEI HÍRLAP Diáksarok Tudod-e? 1. Meg tudja-e magyarázni Cegléd nevét? 2. Van-e magyarázat a Szentrontás nevű falu nevének eredetére? 3. Hol állt a Misemulasztó-csárda? 4. Névrokona-e egymásnak Tas, Keve, Kéfás, Petrosz, Petra és Péter? 5. Honnan ered a Duna folyó neve? 6. Milyen régi a Tisza elnevezése? 7. Mitől volt sok száz halom Százhalombattán? 8. Mely magyar megyék kapták nevüket az egykori erődrendszerről? 9. Mióta Hajdúság a Hajdúság? 10. Melyik megyénk szláv eredetű neve jelent „Szúnyogos”-t? A kolozsvári bíró Nemhiába szerette a nép Mátyás királyt: nem volt több hozzá hasonlatos királya a magyarnak. Amint neszét vette, hogy itt vagy ott erősen sanyargatják a szegény földnépét, nem volt nyugodalma Buda várában, álruhába öltözött, s úgy ment színről színre látni a valóságot. Egyszer hírül adták, hogy a kolozsvári bíró ugyancsak sanyargatja a szegény népet. Nem kellett több Mátyás királynak. Indult Kolozsvárra. Kíséretét Bánfihunyadon hagyta, s paraszti ruhába öltözve egyedül ment be a városba. Ott, szemben a bíró házával leült egy mészárszék elé. Éppen jókor ült le. Nagy sereg nép hordta a fát a bíró udvarára, egy csomó ember meg vágta az udvaron. A hajdúk pálcával biztatták őket: — Hordjad, vágjad, paraszt! Egyszerre csak egy hajdú megpillantja Mátyás királyt: — Ne te, ne! — mordult rá a hajdú —, hát te mit lopod isten áldott napját? Kelj föl, ne lógasd a hosszú orrodat, hitvány paraszt! S hogy szavának -nagyobb foganatja legyen, pálcájával jót húzott a „hosszú orrú paraszt” hátára. Mátyás attól tartva, hogy még többet is kap, elindult. A bíró éppen a tornácon könyökölt. — Kigyelmed a bíró? — szólította meg Mátyás. — Én hát, mi közöd hozzá? — Ahhoz nekem semmi közöm, de szeretném tudni, mit fizet a favágásért. — Ejnye-ejnye, szedtevette parasztja! — káromkodik a bíró. — Mindjárt fizetek én neked. Húzz rá! — parancsolta a hajdúnak. A hajdú másodszor is ráhúzott, hogy csak úgy porzott Mátyás zekéje. Ezt látva a király, egy szót se szólt többet, vágta a fát, és hordta a többi szegény emberrel. De közben, mikor senki sem látta, háromra ráírta krétával a nevét. Este csöndesen távozott. Másnap aztán mint király vonult be nagy pompával. Hívatta a bírót, s az egész tanácsot. Kérdezősködött mindenÉljen Mátyás, az igazságos ről és a többi között — mintha semmiről sem tudna — arról is, hogy nem sanyargatják-e az elöljárók a szegény népet. — Nem sanyargatja senki, felséges uram — felelte a bíró. — Soha ilyen jó dolga nem volt a földnépének. — Na, én mintha másként hallottam volna. Hé, legények — fordult a király szolgáihoz —, hányjátok szét azt a kazal fát! A legények serényen munkához láttak, Mátyás meg csak nézte erősen, mikor kerül elő az ő három fája. Előkerültek azok is. — Nézzen ide, bíró uram! Tud-e olvasni? — Tudok, felséges uram — hebegett a bíró, akinek már akkor égett a föld a talpa alatt. — Olvassa, mi áll ezen a három hasábon? — Mátyás... Mátyás... Mátyás...— dadogott a bíró. — Bizony az, Mátyás. Úgy tudja meg kend, hogy azt én tettem oda, én voltam az a hosszú orrú paraszt, akire kétszer vágott a hajdú, mert fizetés nélkül nem akartam hordani áfát! — O, felséges uram! Kegyelem árva fejemnek! Térdre borult a bíró, térdre a hajdú is. Mondta Mátyás a hajdúnak: — Te állj föl! Te csak hitvány szolga vagy. Hanem kendet, bíró uram, példásan megbüntetem. A körülöttük összegyűlt emberek lelkesen kiáltották: — Éljen Mátyás király! Ez az igazság! Kitaláltad? Itt ellenőrizheted, helyes válaszokat adtál-e a fenti rejtvényekre. Betűrejtvény: ingovány, bíborpalást. Építkezés: a B betűvel jelzettből. Öt plusz kettő: Maraton. Tudod-e?: 1. A tájnyelvben használt parti fűzfa jelentésű cegle szóról nevezik így. 2. A latinul nem tudók a Szent-tri- nitás, vagyis Szentháromság helynevet „értelmesítették” ebben a formában. 3. Kun- szentmiklós és Tass között. 4. Igen, mindegyik követ — sziklát jelent. 5. A Duna szó iráni eredetű, jelentése: víz. 6. Már egy majdnem 2000 év dőtti római feljegyzésben is szerepel. 7. Népvándorlás kori temető földből emelt sírhantjai sorakoztak itt. 8. Csongrád, Nógrád, Zemplén. 9. Amióta Bocskai István a XVII. század elején odatelepítette a hajdúkat. 10. Komárom. Betűrejtvény G IT — or A Bi Tokaji “■ Öt plusz kettő Öt író neve és két irodalmi alkotás címe van elrejtve a rejtvényhálóban. Ha a meghatározások szerint bejegyzed őket, a körrel jelölt négyzetekbe került betűkből annak az ógörög városnak a nevét olvashatod össze, amelyről egy hosszú távú olimpiai futószámot neveztek el. Ha történetesen az jut először eszedbe, nosza, kezdd a megfejtést azzal, hogy a betűit sorba beírod a körökbe. Meghatározások: 1. Múlt századi költő (keresztnevének első betűjével), fő műve Az ember tragédiája... 2. ...Imre, századunk jelentős írója volt, legismertebb alkotása Az elveszett paradicsom című dráma, amelyből film is készült. 3. Móricz Zsigmond regényének címe. 4...., kérem, Karinthy Frigyes tanulókról szóló novellafüzére. 5. Az Abel-tri- lógia szerzője, keresztnevének első betűjével. 6. Orosz, pontosabban kozák író, legnépszerűbb regénye a Csendes Don. Munkásságáért Nobel-díjjal is jutalmazták. 7. Az Iszony, az Égető Eszter, drámák, esszék szerzője (keresztnevénekelsőbetűjével). A játék folytatódik S R U O I c C P G J E-K Z Z R Y B G N E D H L M T Ismét verscím-fejtő játékra hívunk benneteket. A múlt hetihez hasonlóan jobb oldalt találtok egy történelmi verset. A címét és a költő nevét tudatosan hagytuk el, hiszen a ti dolgotok épp az lesz, hogy kitaláljátok (könyvtárban megkeressétek) és megfejtésként beküldjétek a vers címét. Segítségül annyit elárulunk, hogy a vers címe személynév, s akiről szó van, nagy törökverőként vonult be a magyar nép emlékezetébe. A költemény címe hét betűből áll. A poéta neve pedig összesen tizennégyből (az első: C), s ha ügyesen ugráltok lovaitokkal a fenti betűkön, akkor könnyen kitalálhatjátok ki írta a verset. A költeményt a Hét évszázad magyar versei című gyűjtemény első kötete is tartalmazza. Csak a vers címét kérjük beküldeni. A megfejtéseket legkésőbb hétfőn adjátok postára. Címünk: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra ne feledjétek ráírni: Órát nyerhetsz. A helyes megfejtők között három Békés Megyei Hírlap feliratos asztali órát sorsolunk ki. A nyertesek névsorát az 1993. január7-ei szánunkban közöljük. *** A december 3-ai képrejtvény (megfejtése: A szörnyeteg) nyertesei: Fekete Imre, Gyula; Kelemen Sanyika, Békéscsaba; Kocziszky Henrietta, Gerendás. A nyereményeket postán küldjük el. Kuncogó A bogarak futballoznak. A hó's- cirtcér odamegy az egyik,pádon ülőbogárhoz. — Te miért nem játszol? — kérdezi. — Nem látod? Én vagyok a cserebogár. A család kirándulásra készül. Azon tanakodnak, hogyan utazzanak: busszal vagy gyalog. Mire Peti: —Amelyik hamarabb jön! Két részeg megy a sínek között. — Sose lesz vége ennek a lépcsősornak?—szól az egyik. —Az még hagyján. De miért rakták ilyen alacsonyra a korlátot? —Nagyszerű könyveid vannak, és milyen sok! De miért hevernek szanaszét? Miért nincsen könyvespolcod? — Azt nem akarja senki kölcsönadni. — Peti, ha nem veszel nekem fagyit, engem többé nem látsz! — Képes lennél elhagyni emiatt? —Nem, de kikaparom a szemed. Ki áll amott a szirttetőn, Huny ad magas falánál, S körültekint a sík mezőn, Az esti fénysugárnál? Hunyadi ő, az ősz vitéz, Hazáját most nem űzi vész, Várába szállt nyugodni. De hírnök jő, s pihegve szól: „Uram, hatalmad eldült, Hazádon nem kormánykodol, A polcra már Ult ik ült.” „Ha úgy akarta a király, Hunyadi akkor félreáll.” Mond, és marad nyugodtan. Más hírnök is jő csakhamar: „Törnek reád, uram, félj, A főnemesség nyelve mar, Előlük, mint lehet, térj." „Hogy törnek rám, hihetni bár, De úgy nem, mint török, tatár.” Mond, és marad nyugodtan. „Uram, hős vajda, véredet Szomjúzza egy gonosz szív, S hogy oltsa fényes éltedet, Külföldre álnokul hív." „Rám célza már nem egy halál, S ha isten hagyja, eltalál.” Mond, és marad nyugodtan. S amint fennáll, amint lenéz Nyugalmasan szivében, Habos lovon fut egy vitéz, Vérlobogó kezében, S kiált: „Édes hazánk oda, Nyakunkon a török hada, Siet kivívni Nándort." ,,Pogány jő? hah! nem tűrhetem, — Mond, és tűnik nyugalma — Magyar hazán és nemzeten Nem dúl pogány hatalma!” S acélt ragad, lovára kap, Csatáz, vív, izzad éj és nap, S míg nem győz, nincs nyugalma. / Építkezés A kőműves előre gyártott részekből állította össze a képen látható házat, és a hozzá való elemeket mind ugyanabból a raktárból szerezte be. A kérdés csak az, melyikből? Az A, a B vagy a C betűvel jelzettből? Megfejtés Múlt heti Órát nyerhetsz című rejtvényünk megfejtése: Mikes. A vers szerzője Lévay József 1825-ben született és 1918-ban halt meg. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja volt, meleg barátság fűzte Tompa Mihályhoz, Arany Jánoshoz és Gyulai Pálhoz, Petőfi sógorához. Főleg politikai és hazafias verseket írt, ezek egyike a Mikes című költeménye. A vers Mikes Kelemenről szól, aki a szabadságharc bukása után követte II. Rákóczi Ferencet, a nagyságos fejedelmet rodostói száműzetésébe. Ismertek Törökországi levelek címen közreadott írásai, amelyeket nem Mikes Kelemen létező névre, gr. P. E.-nek „Konstantinápolyban élő nén- jének címzett”. A nyertesek nevét karácsonyi számunkban közöljük.
