Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-17 / 297. szám

iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP

\ GAZDASÁG~|

1992. december 17., csütörtök

A város vagyonát nem szabad kockáztatni H“

A békéscsabai polgármesteri hivatalban tavaly április 11-e óta működik a vállalkozási iroda, amely neve után ítélve befektetésekkel, vállalkozások indításával és menedzselésével foglalkozik. Mint kiderült, inkább hibás névadásról lehet szó, mert tevékenysége alapján jobban illene rá a vagyonkezelő' iroda elnevezés. Mikor erre a beszélgetésre sor került, még Mészáros László volt az iroda vezetője, ám a megjelenés idején már Gojdárné dr. Balázs Katalin foglalta el ezt a posztot.

t\ Kcpmagnetofonok csoportosítása (2.)

— Olyan értelemben, ahogyan a vállalkozás fogalmat használjuk, nem vállalkozik az iroda. A város nem lehet kockázatot vállaló vállalkozás, hanem a törvény által előírt és a lakosság igényeinek megfelelő tevékenységek és szolgáltatások végrehajtója — fogalmazták meg mindketten a lényeget.

— Az iroda első és legfontosabb feladata a város vagyonának megszerzése — magyarázza Mészáros László. — Ez gyakorlatilag abból áll, hogy azoknak az ingatlanoknak a tulajdonjogát kell átvezetnünk, amelyek a törvények alapján megilletik a várost.

— A régi jogelőd tanácsok és intézményeik kezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanokról van szó—veti közbe Gojdámé.

— A város 1973 ingatlant igényelt, ebből 1942 a volt tanács és intézményei kezeléséből át is került a városhoz, kilenc, többnyire műemléki

épület esetében fjedig a minisztérium állásfoglalására várnak. A vagyoni törvény alapján 509 IKV-kezelésű ingatlant igényeltünk meg, ebből 498-at adtak át. Nem idézem a vonatkozó törvényt, de ingó vagyonok, folyamatban lévő beruházások, közüzemi vállalatok és sok egyéb benyújtott, de el nem bírált ügy tartozik még ide — sorolja Mészáros úr. — Tehát munkánk egyik része a vagyon megszerzése, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése, átdokumentálása volt a város nevére, ami nagyjából befejeződött. A most előttünk álló nagy feladat: a vagyon nyilvántartása, rendszerezése.

— Még a vagyonszerzéshez -— szól közbe a kolleganő. — Hátra van a vagyonszerzésből az átalakuló vállalatok önkormányzatot megillető részének a megszerzése.

— Így a város sokféle átalakult szervezetben lehet résztulajdonos.

— Ez csak az átalakuló állami vállalatokra érvényes, eddig hatvan ilyen történt meg vagy van folyamatban Békéscsabán. Ez eltarthat a jövő év végéig, s akkor tudunk végleges számvetést készíteni — mondja az irodavezető. — Akkor tudjuk meg, melyik vállalattól mit kapunk: üzletrészt, részvényt vagy ingatlant. Persze az is előfordult, hogy valaki azonnal kifizette az üzletrészünket.

—A város koncepciójában az értékesítés vagy az üzletrészek megtartása dominál?

— Született egy olyan közgyűlési határozat, amely szerint a vagyonnal való gazdálkodás átfogó koncepció alapján kell történjen versenyeztetés útján, maximális nyilvánosság mellett. Az így befolyt összegből a város vállalkozási alapot létesít, és ebből finanszírozza a közmű- fejlesztéseket, támogatja az ipartelepítést, tanulmányok készítését, vállalkozások segítését, tanácsadó, vagyonkezelő cégek díjazását, az adókedvezmények költségvetési pótlását. Fontos, hogy a vagyoneladásból származó bevétel nem szolgálhat a város működésének fedezetéül. Ha elkészül a vagyon átírása, rendszerezése, akkor döntik el, melyekkel vállalkozik a város, melyeket privatizálja és melyeket értékesíti — mondja Mészáros László.

A közelmúltban Szarvason járt dr. Kovácslst\’án, a Vállalkozók Országos Szövetségének új elnöke. A pártot alapító Palotás Jánost váltotta föl ebben a funkcióban. Önmagáról, a szövetségről és a magyar gazdaságról fejtette ki véleményét munkatársunk kérdéseire.

— Elődjét az egész ország ismerte, Ont inkább a szakma ismeri. Nem jelent ez hátrányt?

— Palotás János elnöksége elismertséget szerzett a VOSZ-nak, ezért számomra magasra van téve a léc. Remélem, hogy tevékenységemmel meg tudok felelni a várakozásoknak. Közgazdász vagyok. Korábban a közgazdasági egyetem szervezés-vezetés tanszékén oktattam, s félállásban ma is oktatok. 1983-ban megszerveztük az Economics Közgazdász Egyetemi Kisszövetkezetet. Ez ’89 óta részvénytársaságként működik. Ennek vagyok az elnöke. Annak idején úttörő szerepet vállaltunk: az oktatók gyakorlati tapasztalatokra tettek szert, s még a jövedelmüket is kiegészítették. Életem legnagyobb sikere, hogy az időközben létrehozott diákcsoportoknak jelenleg 4000 tagja van. A cég üzleti tanácsadással foglalkozik. Ma közel tíz cégben vagyok érdekelt. Ezek között vannak jól és kevésbé jól jövedelmező cégek is.

— Sokan állítják, hogy Magyarországra a,,vadkapitalizmus” tört be. Kialakul egy nagyon szűk elit réteg, és egy nagyon széles, nagyon szegény embercsoport. Nem taif-e attól, hogy ez komoly feszültségeket szül?

— A legnehezebb ügy ma, hogy hogyan tudjuk a tervgazdálkodásban kialakult egyenlőségeszményt felváltani a piacgazdaságból eredő egyenlőtlenség elfogadásának gon-, dolatával. A társadalom minden tagja számára biztosítani

— Hogyan állnak a nyilvántartással?

— A legnagyobb gondunk az, hogy már van egy egységes szemléletű ingatlanvagyon-ka- taszter, ehhez viszont szükség lenne egy országosan kidolgozott számítógépes nyilvántartási rendszerre. Ennek a jövő év végéig el kell készülni — folytatja. —Függetlenül attól, hogy nem volt meg pontosan a vagyonunk, nem volt teljes a nyilvántartásunk, a város vagyonával tenni kellett valamit. A koncepcióban benne van, hogy tiszta jogviszonyra törekszünk azért, mert a város vagyonát nem lehet kockáztatni. Ezért többnyire csak értékesítünk és bérbe adunk.

— Több helyütt emlegetik az előterjesztésekben a Békéscsaba Kft-t. Mit takar a név ?

— Ez egyszemélyes társasága a városnak, amelyet tavaly alapított a közgyűlés. Jelenleg vár. Feladata az egyéb átadott ingatlan vagyontárgyakból kiemelt, tényleg vállalkozói vagyon működtetése lenne. De ez a dolog még nem eléggé tisztázott. Az önkormányzati társulások nagy falatnak tűnnek, sok vita folyik róluk. Egyszer érdemes lenne visszatérni rájuk— kaptuk az ígéretet a vállalkozói iroda nevében.

B. Sajti Emese

kell a fejlődési esélyt. Ez nagyon fontos. Én hiszek abban, hogy az érdekegyeztető tanácsokban a munkavállalóknak a szakszervezeteken keresztül, a munkaadóknak a VOSZ-hoz hasonló érdekképviseletük révén és a kormánynak kompromisszumokat kell kötni. A nyugati típusú érdekegyeztetést meg kell tanulnunk. Értelmes szabályozókra is szükség van, olyanokra, amelyek nem arra ösztönzik a vállalkozót, hogy évente kimerítse a mérlegét, s nullszal- dóval zárva ne kelljen adózni. Megfelelő tőkeképzés nélkül nem lehet olyan vállalatot létrehozni, amely kibírja a piac ingadozását, ami elviseli, hogy egy-két munkán veszteséggel foglalkoztatja az embereket, és nem kerül rögtön csődveszélybe. Arra kell ösztönözni a vállalkozót, hogy ne vegye ki a nyereséget a termelésből azért, mert bankba téve több a haszna. Ez borzasztó anomália, amely rövid távon nyereséget hoz a gazdálkodónak, hosszú távon viszont káros a gazdaságnak.

— On szerint mikor lendülhet me g a magyar gazdaság ?

— Nagyon remélem, hogy

3—4 év alatt fordulat történik. Állandó készenlétet tapasztalok vállalkozói körökben. Keresik azokat a pontokat, ahová be lehet hatolni a piacra. Számunkra a közép-kelet-európai piac a fontos, még akkor is, ha ma fizetésképtelenek. Csodálatos teljesítmény volt a magyar gazdaságtól, hogy az elvesztett keleti piacok árualapjait el tudta helyezni a nyugati piacokon, de ez tartósan nem növelhető. Elképzelhető, hogy 1—2 éves rákészüléssel — bizonyára egy új kormányzat megjelenésével — kap a gazdaság egy olyan ösztönzést: merje kivenni pénzét a bankból és merje befektetni vállalkozásokba.

Kutas Ferenc

A képmagnetofonokat csak műsoros kazetták lejátszására alkalmas úgynevezett lejátszókra és felvétel készítésére is alkalmas készülékekre oszthatjuk. A felvételkészítésre alkalmas készülékek további két csoportját a videojelet szolgáltató jelforrás (műsorforrás) jellege szerint a televízióról vagy másik képmagnetofonról történő jelátvitelre, illetve videokameráról jelrögzítésre alkalmas készülékek alkotják. A kamerával egybeépített készülékeket hordozható kivitelben készítik (kis tömegű- ek), s gyakran a képet mejele- nítő monitorral is kombinálják. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy az elkészített felvételt azonnal visszajátssza. (E készülékekben 8 mm széles szalagot tartalmazó kazetta

van.)

A képmagnetofonokat műszaki jellemzőik alapján három kategóriába sorolják: professzionális, amatőr és félprofesszionális készülékek. A professzionális rögzítőket a stúdiótechnika, az amatőr készülékeket a házi felhasználásra gyártják. A professzionális rögzítők többnyire orsós rendszerűek, míg az amatőr célúak kazettásak. További lényeges különbség, hogy az

amatőr készülékekkel a felvételek csak jelentős minőség- romlással másolhatók, sokszorosíthatók, s döntő többségük nem alkalmas műsor- szerkesztésre (editálásra). A technikai különbségek természetesen az árakban is tükröződnek.

A technika fejlődése nyomán ma már elkészült a videomagnók egy új generációja, a HDVS (High Definition Video System) rendszer, mely 1125 soros felbontásával ugrásszerű képminőség-javulást eredményez. Természetesen a HDVS rendszerű képmagnetofon csak ugyanilyen felbontású HDTV-vel, illetőleg HD-ka- merával kompatibilis.

A felvétel minőségének javítási igénye, a képminőség és a hangminőség tekintetében is folyamatosan jelentkező törekvése gyártóknak és felhasználóknak egyaránt. A már ismertetett három rendszer (1/2 collos rendszerek) közül a VHS rendszer világszerte túlsúlyba került, a Video 2000 pedig gyakorlatilag kiszorult. A fejlődés (eddig) legújabb állomása a Video 8 rendszer, amely a korábbiaktól alapvetően eltérő sajátosságokat hordoz.

(Folytatjuk)

Menteni kell a mezőgazdaságot!

A Békés Megyei Agrárkerekasztal állásfoglalása

A mezőgazdaság általános válsága mára már nem vitatható, melyet az előadó Földművelésügyi Minisztérium államtitkár-helyettese is tényként ismertetett. Mára a mezőgazdaság helyzete elérte a kritikus pontot — csőd van —, már nem a válság kezelésén kell gondolkodni, hanem menteni kell az ágazatot.

Az 1992-es év mind termésmennyiségben, mind jövedelmet illetően katasztrofális volt a megyében. A főbb növények — búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa — átlagtermése minden eddiginél kevesebb volt, a szokásos 60—70%-a hektáronként. Az állatlétszám csökkenése minden állatfajnál folyamatos! Az aszálykár becsült értéke 5—6 milliárd forint a megyében, melyet csak további önpusztítás árán lehet elviselni.

A termelőszövetkezetek átalakulása kapcsán egyéni és csoportos kiválási szándékát csak a tagság 10%-a kérte. Ez nem feltétlenül a termelőszövetkezeti forma előnyét, hanem a tagság elbizonytalanodását jelzi a kedvezőtlen gazdálkodási feltételek miatt. Év végére várhatóan a megye mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó ágazatában dolgozók közel 30—40%-a munkanélkülivé válik, mely folyamat ezzel még nem ér véget, amellett, hogy a megmaradt dolgozók átlagbére csupán 75%-a az iparban dolgozóknak.

Megyénket az ágazat válsága más megyékhez képest súlyosabban érinti, az ágazat aránya, a termelés volumene, az infrastruktúra hiánya, nagy szállítási távolságok stb. miatt. Az agrárparlamenten elhangzottak alapján az Országgyűléstől, a kormánytól és a tárca vezetésétől az ágazat dolgozói az alábbi intézkedések megtételét várják:

 mezőgazdaságot átfogó, lehetőleg joghézagmentes, módosításokat elvétve szükségessé tevő törvényrendszer megalkotása. (Agrárpiaci rendtartás, föld-, erdő-, vadászati-, adó-, kamarai-, érdekképviseleti stb. törvény.) Bölcs kompromisszum: a kormány és az érdekképviseletek szervezetileg működjenek együtt ezen törvények megalkotásában, végrehajtásában.

Meg kell teremteni az agrárgazdaság korszerű finanszírozási rendszerét alacsony kamatozású hitelkonstrukciók kialakításával, mely alkalmazkodik a biológiai tényezőkhöz, és időben a termelők rendelkezésére áll. (Vetőmag, műtrágya, üzemanyag jelzálog stb.)

Fontolóra kell venni a privatizációs program kapcsán, hogy az amúgy is ellehetetlenült élelmiszer-ipari feldolgozó vállalatoknál az alapnyag-termelők (beszállítók) különleges kedvezmény mellett tulajdonhoz jussanak.

A mezőgazdasági kereskedelem szabadságának fenntartása mellett fokozott intézkedéseket kell tenni a hazai előállítású mező- gazdasági termékek védelmére.

Szükséges az agrárolló rohamos nyílását ellentételező jövedelemgaranciák megteremtése.

A hosszú vajúdás után megalakult Parlamenti Mezőgazdasági Bizottság hatékony működésének szükségessége alapvető. A Mezőgazdasági Bizottság munkájában támaszkodjon az Agrárparlamentre, érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetekre és az agrár- szakemberek segítőkész munkájára.

Az ágazatból a mezőgazdaság átalakítása kapcsán önhibájukon kívül kikerülők részére szükség van új munkahelyek kialakítására, illetve korszerű szociálpolitikára. Legfontosabb feladat a gazdaság fellendítése, mert enélkül a meglévő társadalmi feszültségek még nagyobb kiéleződése várható, melyek kezelhetetlenné válhatnak.

Ä mezőgazdaságban továbbra is meghatározó szövetkezet — mint vállalkozási forma — politikai felhang nélküli elismerése, jövedelmező működésének biztosítása.

Az Agrárparlament résztvevői kinyilvánítják, hogy a problémák megoldásában aktívan részt vesznek és felajánlják önzetlen segítségüket e munkában.

Számunkra a közép-kelet-európai piac a fontos

A VOSZ új elnöke a magyar gazdaságról

Ami sok, az sokk

Hogy kinek, mi a sok, és hogy kit, mi sokkol, az nem csak a pénztárcától függ, hanem a pillantnyi kedélyállapottól is. Előfordul ugyanis, hogy az ember nem úgy reagál valami kellemetlen dologra, mint áz várható volna, vallom én. Szeretném én azt látni, mondta a kedves ismerősöm, hogy bárkit ne sokkolt volna az, ami engem az imént. S elmondta, hogy azt a kolozsvári szalonnát, aminek kilóját pár nappal előbb 25o forintért adták, most ebben a pillanatban már340-ért árusítják. Azt hitte, hogy elájul, olyan drámai volt az árváltozás. Aztán megtudta, hogy lehet még további meglepetés, mivel a magyar piac nem igazi piac. Mitől lenne az, ha minden szállítmány, különösebb indok nélkül, drágább. Engem meg, mondom neki, az borított ki a minap, hogy a füstölt disznócsülökből hosszan állt ki a csont, kivétel nélkül mindből, nem úgy mint régebben, amikor csak a húsos részig ért. S közben még ez is drágább lett. Ez nem elég ? Még több csontot kell megvenni vele ?!

Komolyan mondom, arra gondoltam, mi lenne, ha valaki fütykösnek használná? Node ilyet csak az indulatok diktálhatnak, azok me g rossz tanácsadók. Józanfej és józan ész kell ide, hogy a valót lássa az ember, vagyis azt, hogy szegény is, meg gazdagisanép és mindkétféle egyre csakszaporodik. Esott vannak még a köztesek, azaz a jómódúak, akik a havi száz- százötvenezer forintocskákat is megkeresik nettóban. Tehát tárgyilagosan nézve látni kell: nemhogy a gazdagoknak, de mégajómódúaknaksemdrága340-értakolozsvári, mégha 500 lenne (és lesz is sajnos), aztis könnyen kifogjákbírni.

Persze a kolozsvári csak egy példaáárucikk, hisz annyi minden másnak éppúgy kúszik felfelé az ára, mint ennek. S aki bizony 9-10 ezret keres, s abból kell egyedül állnia minden számlát, azt hogyne sokkolná az ilyesmi? Hátmég a kiskeresetű, két-három gyermekes fiatalokat, akik ha minden rezsijüket kifizetik , megnézhetik mi marad nekik ennivalóra. A többiről márnemisbeszélve. .,

__