Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-17 / 297. szám
RF.KF.S MEGYEI HÍRLAP A Sárréti Múzeum Kossuth téri épülete Szeghalmon Az oldalt Gila Károly szerkesztette Kis hírek Kulturális ajánlat Vésztő.—Sinka István Művelődési Ház, december 20., Mindenki karácsonya; december 31., szilveszteri bál. Szeghalom. — Művelődési ház, december 17., a Sebes György Általános Iskola karácsonyi műsora; december 18., az 1. számú általános iskola karácsonyi műsora; december 19., a tánctanfolyam tanulóinak vizsgabálja; december 21., Gyermek-és Ifjúsági Fúvószenekar karácsonyi koncertje; december 31., a táncbarátok körének szilveszteri bulija. Körösladány. — Dr. Asztalos Miklós Művelődési Központ, december 23., „Ladányi karácsony” egész napos műsor, délelőtt fellép a Nyulam- Bulam együttes, délután a helyi népdalkor szerepel. Gyermekrajzok Szeghalom. — A Sárréti Múzeumban az elmúlt hét péntekjén nyitották meg a gyerek- rajzokból rendezett kiállítást. Ösztöndíj Ecsegfalva. — A helyi önkormányzat a település „szellemi tőkéjének” bővítésére társadalmi ösztöndíjat ad azoknak a felsőfokú oktatásban részt vevőknek, akik az iskola elvégzése után a faluban akarnak dolgozni. Ajándék Szeghalom. — A református egyház a korábbi segély- szállítmányokból megmaradt ruhaneműket a 611. sz. szakmunkásképző helyi iskolájának ajándékozta. Az újonnan, átadott varroda tanulói gyakorlatként hasznos és praktikus tárgyakat varrnak majd. Óvodabővítés Vésztő. — A legutóbbi testületi ülésen a képviselők térítés nélkül átengedtek az óvodának egy épületrészt, ahol az óvoda pályázati pénzből a kicsiknek tornaszobát akar kialakítani. Nosztalgiakupa Szeghalom. — Az elmúlt hétvégén rendezték meg a gimnázium tornatermében a Péter András nosztalgia kosárlabda- tornát. Az egykori diákokból álló csapatok parázs meccseket vívtak és nagyszerűen szórakoztak. Fotó:.Fazekas Ferenc SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE 1992. december 17., csütörtök A sík táj nem hátrány, hanem előny Úgy gondolom, sok alföldi embernek, aki szűkebb hazájának értékeit nem becsüli, legalább egyszer beszélnie kellene Tóth Albert ország- gyűlési képviselővel, az Alföld-program egyik vezéralakjával. Az elmúlt héten Karcagon válaszolt néhány kérdésünkre: — Az Alföld-program jelenthet-e valami előrelépést a mi szűkebb régiónk, a Sárrét számára? Természetesen igen. Ennek talán legjobb példája a most induló Három föld társulás, amelynek célja három periférián lévő tájegység, Nagykunság, Hajdúság és Sárrét összefogása. Ez a vidék csak együttesen képes előrelépni. Az elmaradottság felszámolását célozza az az elképzelésünk, hogy kihelyezett kormányülést tartunk a térség valamelyik településén. A társulás kapcsolódik a világkiállításhoz is. Itt szeretném elmondani, hogy ami egy vidéknek hátránynak tűnik, az előny is lehet. A rossz termőhelyi adottság például előnyös lehet a biológiai turizmus miatt. Számomra nem elfogadható az a megközelítés, amit egy tájismertetőben olvastam, amikor a település hátrányai között első helyen említi a sík jelleget. Ez butaság, ez nem hátrány, hanem előny. Összefogással, az egyéni érdekeken túllépve, az idegenforgalomban lévő óriási lehetőségeinket lehet és kell kihasználni. Ezt célozza az Alföld-program, mely a Három földhöz hasonló regionális szerveződéseket nemcsak támogatja, hanem megpróbálja ezeket összehangolni. —Ezek szép tervek, de honnan lehet ehhez pénz? — Az alapvető gond az, hogy egyenlőre minden minisztérium kuporgatja a pénzét, hiányzik a tárcák közötti összefogás. Sokszor nem célirányosan költik el a pénzt, pedig közösen sokkal jobban lehetne hasznosítani. Mostanában annyi változás már történt, hogy a minisztériumokon belüli koordinálás megkezdődött. — Térségünk egyik legfontosabb kérdése a vasutak megszüntetése vagy megmaradása. Önnek mi a véleménye erről? — Én személy szerint ellensége vagyok minden vasút- megszüntetésnek. Egyáltalán ostobaságnak tartom a kérdést úgy felvetni, hogy gazdaságos-e egy bizonyos vonalszámy. A tájkímélő módon történő szállítás lehet, hogy közlekedési szempontból nem nyereséges, de a környezet védelme miatt mindenképpen az. A kizárólag gazdaságossági szempontok érvényesítése szerintem szűklátókörűséget takar. A kakaó mellé a Télapó volt a meglepetés Az ősszel megalakult szeghalmi Szellemi Kaszinó első lépésként a legkisebbekhez már megtalálta az utat. A Ladányi- cukrászdában minden második vasárnap délelőtt Kakaóbár várja a legkisebbeket. A legutóbbin ráadásként a Télapó is részt vett, akit az apróságok verssel, dallal köszöntöttek, majd mindannyian kaptak egy „varázscukrot”. A Szellemi Kaszinó következő lépése januárban egy fórum megszervezése lesz, ahol a városi televízió jövője lesz téma. Alapítvány Lali emlékére Igaz lehet az a mondás, hogy a jnr kiben mi is la- kozik. Van, ti, tegyen valamit másokért. Egy ilyen házaspárról, Zs. Nagy Sándorról és feleségéről lesz most szó. A történet 1992 májusában kezdődött, amikor egy fiatal élet tragikusan véget ért. Ekkor történt a halálos végű autózás, melynek vétlen áldozata lett Zs. Nagy Lajos Hunor, a tizenkilenc éves füzesgyarmati fiatalember. Az őt jól ismerő unitárius lelkész, Balázsi László így jellemezte: „Saját álmai voltak és falujához kötődő szép tervei. Vallotta, hogy az ember először lelki valóság, szépségeket hordozó képződmény. Magatartása olyan emberre vallott, akinek álmait érdemes és kell tovább folytatni.” így gondolták ezt szülei is és emléke megőrzésére létrehozták a Zs. Nagy Lajos Hunor Emlékalapítványt. Ennek alaptőkéjét az általuk adott ötvenezer és az unitárius egyház tízezer forintja adja. Az alapítvány célja a rászoruló, jól tanuló középiskolás diákok támogatása, a beteg gyerekek szüleinek segítése. Az odaítélésről héttagú kuratórium dönt majd. Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, aki szeretett elhunytjának nevét ily módon szeretné emlékezetessé tenni és a nemes célkitűzéssel egyetért. Bármilyen kis összegű adományt szeretettel fogadnak. Az alapítványt a füzesgyarmati takarékszövetkezet kezeli, számlaszáma: 269-98394-55. Kiscserkészek tervei A szeghalmi 561. sz. Péter András Cserkészcsapat 1990-ben alakult és a rákövetkező évben 23-an tettek fogadalmat. 1991 - ben részt vettek a magyar reformátusok II. világtalálkozóján. Az idei programjaik közül kiemelkedik az „Ichtus” mozgalomhoz kapcsolódó őszi kedvcsináló táboruk^ a Szeghalom melletti Várhelyen, ekkor avatták fel a csapatzászlójukat is. Jövőre az 1933-as cserkész világtalálkozó hatvanadik évfordulóján megrendezendő gödöllői táborozásra készülnek. A kiscserkészek az új csapatzászlóval Tömegtájékozatlanság Megvallom, amikor először tapasztaltam, a véletlenre gyanakodtam. Másodjára már volt egy rossz sejtésem, de harmadjára már nem lehettek kétségeim: a tömegtájékoztatás legnagyobb ágyúi, a televízió és az országos lapok kissé szelektív memóriával rendelkeznek. Amikor lehetőségem van, figyelemmel kísérem a parlamenti közvetítések szünetében lebonyolított sajtótájékoztatókat, majd azok megjelenését a médiákban. Rögtön helyesbítek is, hiszen nem mindegyikről adnak hírt. Azon még elkacarászgattak a tévések, hogy néhány hete G. Nagyné Maczó Agnes a sajtótájékoztatóját majdnem a pincében tartotta, ahol ráadásul végig kopácsoltak valamivel. Erről ennyit közöltek. Am azt, hogy mit is mondott a képviselőnő az aprófalvakról, már nem fért bele a hírbe. Ugyanakkor öles betűkkel tájékoztattak mindenkit a pártok belső ügyeit kiteregető egyéb történésekről. Az elmúlt héten Ráday Mihály — tudják, a városvédő — többek között azt fejtegette sajtótájékoztatójában, hogy a közlekedési koncepciónk alapvetően rossz, hiszen amíg a világ legtöbb országában igyekeznek visszaszorítani a közúti szállítást, nálunk most a másutt sokadvirágzását élő vasút visszafejlesztéséről beszélnek. Ezen belül például a kistelepülések számára létfontosságú mellékvonalakat akarják megszüntetni. Azt is elmondta, hogy a vasúti közlekedés sokkal olcsóbb és — most tessenek megkapaszkodni — hu- szonnyolcszorta kevésbé szennyezi a környezetet. Hogy mindezt nem hallották még? Persze, mert ez nem érdekes. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy létezik olyan megkülönböztetés, hogy ami elsősorban a vidékieket, netán a kistelepüléseken lakókat érdekelheti, az nem fontos. Csak annyit ajánlok mindenki figyelmébe, hogy a magyar lakosság nyolcvan százaléka vidéken él. Megérdemelne égy kicsivel több odafigyelést! Falugyűlés Füzesgyarmaton Az elmúlt héten szerda este több, mint félház volt a füzesgyarmati moziban. Bökfi János polgármester beszámolója után a falu lakói tehettek fel kérdéseket a polgármesteren kívül dr. Pelcsinszki Boleszlávnak és Berke Imre szeghalmi rendőr- kapitánynak. Az útépítésen, a szeméttelepen túl a közbiztonság és a munkanélküliség volt a legtöbbször szóba hozott téma. A településen gond az is, hogy nincs gyermekorvos, noha Bökfi János szerint az önkormányzat mindent megtesz ez ügyben, ám eddig nem sok sikerrel. Szó esett még a sertéspestis miatti zárlatról, a polgárőrségről és a telefonról is. A polgármester arról is tájékoztatta a résztvevőket, hogy jövőre folytatódik a sportcsarnok és a piac építése, bővül az óvoda és bejelentette, a képviselő-testület jövőre nem tervez változást az adóztatásban. Gáli Mónika Körösladányban megnyílt a Flexona ételbár Karátsoni tréfás versek Karácsonyhoz közeledve egy 1789-ból való verssel, melyet a névtelen erdélyi pap leveles könyvében találtam, kívánok mindenkinek kellemes karácsonyt és boldog új évet! Jó napot vitézek meg ne ijedjetek Czondrás Mendikástól semmit ne féljetek Sőt nékem ebédet bővön készítsetek Hogy tőllem e szerént megmenekedjetek. Nosza jó asszonyom, tőts bort a pohárba Enyhítsd meg torkomat bújdosó porában Hogy neked is jusson a szaporodásban S úgy küldjél engemet innen a szomszédba. Nosza édes uram, nyisd meg erszényedet Húszassal, márjással keressed kedvemet Most így találsz nálam te jó betsületet En es amíg élek ditsérlek tégedet. Nyavallyás erszényem betegségbe esett Mert a minapiban igen megtsemerlett A lapos gutta is a hasába esett Van száz esztendeje, hogy még egy pénzt sem ett.
