Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-14 / 294. szám

1992. december 14., hétfő \ HAZAI TÜKÖR Seghers-hibrid A Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombinát, a budapesti Hungaro-Seghers Kft., vala­mint a Gyulai Húskombinát képviselői írásba foglalták együttműködési szándékukat. E nyilatkozat szerint a felek a kombinát peregi sertéstelepén meghonosítják a Seghers-hib­rid fajtát. A későbbiekben önálló jogi személyként mű­ködő gazdasági társaságot kí­vánnak létrehozni a fajta te­nyésztésére, illetve végter­mék előállítására. A terv való­ra váltása érdekében decem­ber 21-éig a kombinát és a Seghers cég szakemberei el­készítik az állománycserére és a belső technológia kialakí­tására vonatkozó javaslatai­kat, egyúttal elvégzik a szük­séges gazdasági számításokat is. M.Gy. Az Agrárszövetség II. kongresszusa Az Agrárszövetség december 18—19-én tartja meg Buda­pesten, az Építők Szakszerve­zete Székházában a második kongresszusát. Programterve­zetük mottója: „Az Agrárszö­vetség az ország társadalmi, gazdasági és kulturális mo­dernizációjáért elkötelezett, pragmatikus programpárt, a józan szakértelem pártja.” Jobb a kutya, mint a lakat Olvasóink írják Szemétre a szemétrendelettel! A nyolcvankét éves orvos a helyén maradt! (Tudósítónktól) Füzesgyarmat község az 1944-es megszállás következ­tében teljesen vezető nélkül maradt. A főjegyző, közigaz­gatási jegyző és a kisebb köz­ségi alkalmazottak legna­gyobb része elmenekült — or­vos is csak dr. Domokos Kál­mán maradt a helyén, bár a 8 ezer lelket számláló faluban a gyógyszertár teljesen össze­rombolva maradt, de ő 82 éve­sen is megmaradt a betegek és elesettek szolgálatában. Dr. Domokos Kálmán nyu­galmazott községi ügyv. orvos 1861-ben Szeghalmon szüle­tett. Középiskoláit Debrecen­ben, az egyetemet Budapesten végezte. Diplomát 1886-ban nyert. Ugyanaz évben Füzes­gyarmatra került, s kezdte meg működését. 1887-ben már községi orvosnak választották meg. Résztvett az Úri Kaszi­nó, a Hengermalom és az OKH megalakításában. A nagy sző- lőfiloxéra-pusztítás után ő volt, aki Gyarmaton újra sző­lőt ültetett, szőlőskertjének a környéken jó híre volt. O pél­dája nyomán újra ültettek a gazdák szőlőt. Tagja volt a községi képviselő-testület­nek, mint megyebizottsági tag képviselte a falut és a környe­ző tanyákat, de volt járási főor­vos is, egy ideig a helyi OKH pénzintézet elnökeként is te­vékenykedett. . A megemlékezést róla két dolog teszi időszerűvé, azaz hogy Gyarmaton 105 évvel ez­előtt választották községi or­vosnak, a másik esemény, hogy 96 éves korában, 1957-ben hunyt el, azaz 35 évvel ezelőtt. Reá emlékezünk tehát, a mindig példamutató emberre, volt sző­lészre, aki a betegeket és az elesetteket mindig esküjéhez hűséggel istápolta. Borbíró Lajos Kényelmes tréler Többet ésszel, mint négy kerékkel, ha úgyis üres a plató FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER / / A Békési ÁFÉSZ talpon akar maradni Egyre többen és többet hal­lunk, illetve olvasunk arról, hogy a termelőszövetkezetek felszámolásra kerülnek, vala­mint a vállalatok, kft.-k csőd­be mennek. Ennek ellenére vannak szilárdabb alapokon álló szövetkezetek, amelyek belső összetartása révén vál­lalják a nehézségeket. Jenei Sándor, a Békési ÁFÉSZ elnö­ke nincs könnyű helyzetben, amikor arról kérdezem, hogy hány dolgozótól kellett meg­válnia az utóbbi időben? — Elfogult vagyok a kérdés hallatán, de 15 dolgozótól — egy vezető állású személyt is beleértve — kellett megvál­nom. Mivel én is ember va­gyok — mondta Jenei úr —, vele érzek azokkal a volt női beosztottjaimmal, akik erre a sorsra jutottak, és az otthoni körülményeiket ismerve bi­zony vannak olyan sajnálatos családok, ahol a férjek is mun­kanélküliek. Nem mentség­képpen mondom, de a munka- nélküliség összefüggésben van a rendszerváltással, éppen ezért a felelős vezetőt nem le­het hibáztatni, hogy erre sor került. Azt azonban hozzá kell tennem, itt, az áfésznél ahhoz képest, hogy más vállalatok több száz embernek nem tud­nak munkát biztosítani, ez a szám nálunk még kevésnek mondható. — Miért adják ki bérbe a boltokat? — A forgóeszköz-kész­letünk szűk körű. Az áfészhez tartozó boltok nyitvatartási ideje kötött. A szabályokhoz nekünk is igazodni kell, és ezen belül nem adhatjuk meg azt a lehetőséget, hogy azok dolgozói, úgynevezett non­stop kiszolgálást alkalmazza­nak. Viszont egy-két évre visszamenőleg több egy­ségünket bérbe adtuk, példa erre a békési Dübögő étterem, valamint vegyes boltok, az a tapasztalatom, hogy lényege­sen kedvezőbbé alakult a helyzetük, vagyis nem lettek veszteségesek. Az is igaz, hogy csökkentett létszámmal működtetik egységeiket, de a gyakorlat azt is bizonyítja, hogy a nyereségesség érdeké­ben megéri. A mostani gazda­sági helyzettel, valamint a fe­ketepiaci kereskedelemmel szinte viaskodnunk kell, hogy egységeink talpon tudjanak maradni. Ez a két tényező in­díttatott arra, hogy a még áfész tulajdonában lévő bol­tok nagy részét bérbe adtuk, és tulajdonosukkal 3—5 évre szóló szerződést kötöttünk. Itt meg kívánom jegyezni, hogy sokan — még utólag is — félnek ettől a lehetőségtől. Az indulás biztosan nem könnyű, de eddig még a korábbi felek sem bontották fel velünk a szerződést, tehát érdemes vál­lalkozni. — Hogyan látja az áfész jövőjét? — Bizony voltak és vannak nehézségeink, hiszen ha egy kicsit a múltba visszate­kintünk, akkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy földrengéskárosultak is vol­tunk, és az akkori pénzke­retünkből a helyreállítás érde­kében a városon belüli egysé­geinkre is kellett költeni. A mostan i — mindenki szá­mára ismert — gazdasági helyzet szintén nagy próbára teszi az áfész dolgozóit, de jelenleg 150 millió forint va­gyonnal rendelkezünk, és ha ezzel a vagyonnal jól gazdál­kodunk, valamint a bérbe adott egységeinkkel nem lesz­nek gondjaink, a jövőben is talpon maradunk. BródaIbolya Mondom, hogy ne félj, mindjárt jövök! Kövesutak és sok-sok fa kell Békéssámson községháza a hét minden napján nyitva áll. Itt nincs ügyfélmentes nap. Ennek ellenére a közmeghall­gatásra is eljöttek a sámsoniak, hogy a testülettől kapjanak vá­laszt kérdéseikre. A polgárok zömét a kövesút építése foglalkoztatta. 54 alá­írással beadvány is érkezett az önkormányzathoz, hogy az Ady Endre utca folytatását kohósa­lakos úttá képezzék ki. A Vasút utca lakói sem hallgattak, de a Széchenyi és az Andrássy ut­cákban is lenne tennivaló. Az egyik hozzászóló nevetséges­nek tartotta, hogy manapság mindenki aláírásokat gyűjt. — Bízzuk az önkormány­zatra, hogy hol, mikor épüljön kövesút! — mondta. A polgár­mester megnyugtatta a jelen­lévőket, hogy a tulajdonviszo­nyok és a pénzügyi feltételek ismeretében könnyebb lesz a döntés. 1993-ban újabb utakat építenek a faluban, sőt 2 kilo­méterjárdát is terveznek. Az óvoda udvarának bőví­tése érdekében Nagy Jánosné vezető óvónő emelt szót, mondván, a szép, új épület ki­fogástalan, csak a kinti játszó­teret kellene otthonosabbá tenni. Elférne ott egy fürdőme­dence, néhány árnyat adó fa... A fásítás kapcsán megemlí­tették, hogy a Vasút és a Dózsa utcán, valamint az óvoda előtti részen a korhadt, öreg fákat kivágják, de gondoskodnak a pótlásukról is. (Csete) FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Négy barna, négy fekete A gyulai Erkel Művelődési és Közösségi Ház Shotokan Ka­rate Klubjának tagjai a közel­múltban Szarvason tökéletesí­tették tudásukat. Az alkalmat az teremtette meg, hogy a Szarvasi DSE karateszakosz­tálya a 6 dános Kawazoe nagy­mester közreműködésével edzőtábort szervezett a város­ban. A kiváló mester, az SKI kelet-európai főinstruktora a kurzus végén levizsgáztatta a barna öves résztvevők kivá­lasztottjait — 10 személyt —, akik valamennyien megkapták az 1 dán fokozatot. A gyulaiak örömére közülük négyen is — dr. Hut­ter Károly, Nagy Ferenc, Tor­ma György és Tonna Béla—az előbbre lépettek között voltak. E teljesítmény értékét csak aláhúzza az a körülmény, hogy a gyulai klubnak négy olyan tagja is van, aki fekete övét viselhet. K.A.J. Tisztelt Polgármester Úr! Jogtalannak és sérelmesnek tartjuk azt a békéscsabai tanácsi rendeletet, amelyet még a kommunisták hoztak életünkbe és önök is jónak találták, amely szerint azok a lakosok is kötelesek szemétszállítási díjat fizetni, akik azt nem veszik igénybe. Ezzel a rendelettel felhatalmazták a vállalatot jogtalan haszonszerzés­re, amit a törvény tilt. Ezért, mivel mi nem vesszük igénybe a vállalat szolgáltatását, nem vagyunk hajlandók a ránk kiszabott szemétszállítási díjakat megfizetni. Mi egész életünkön át kemé­nyen megdolgoztunk minden fillérért, már oda jutottunk, hogy a gáz-, villany- és vízdíjakat maholnap nem bírjuk fizetni. Azt kívánják tőlünk, a kenyérre valónkat oda fizessük a szemétszállí­tásra. Mi azt a kevés szemetet, amit nem tudunk a ház körül hasznosítani, félévenként egy-két zsákkal kivisszük a szemétte­lepre, ugyanis van egy tanácsi rendelet, mely szerint mindenki egy köbmétert díjmentesen kivihet. Tisztel.t Polgármester Úr! Ugye ön is a jogállamot hirdeti és akarja!? Kérjük, hogy a fentieket figyelembe véve ezt a tanácsi rendeletet módosítani szíveskedjen, mert úgy érezzük, hogy több terhet nem bírunk elviselni. Fábián András, Baukó Andrásné, Kiss Károly, Sztankó György * Olvasóink levelével kapcsolatban véleményt kértünk a békés­csabaipolgármestertől. Válaszát az alábbiakban olvashatják: Tisztelt Hölgyeim! Tisztelt Uraim! Bizalmukat, mellyel hozzám fordultak gondjaik orvoslásáért, köszönöm. Két problémával fordultak hozzám: — Igazságos, jogos-e Békéscsabán a város minden lakására kiterjeszteni a háztartási hulladék szervezett elszállítását és ennek megfelelően annak díját—differenciáltan — behajtani? — Önök — sok hasonló helyzetben lévő polgártársukkal együtt — becsületes munkáséletük után az alapvető létfenntar­táshoz csak szűkösen elég nyugdíjat kapnak, amit igazságtalan­nak éreznek. Az első kérdéskört már többször megvitatta a város közgyűlése és — a fejlettebb országok példáját is szem előtt tarh’a — ezt a megoldást tartotta a legkevésbé rossznak. Remélem elhiszik, hogy egyikünk sem örül a szemétszállítási díj emelésének! A most fizetendő díj pusztán a hulladékgyűjtő járművek működési költ­ségeitfedezi, tehát a szemét elhelyezése, ártalmatlanítása—ami szoros kapcsolatban van azzal, ki mennyit szállíttat el—a város költségvetésének terhére történik. Ez sem más pénze persze, hanem a miénk. Környezetünk megóvása érdekében tehát kérem Önöket, ne ássák, égessék el a háztartási szemetet, hanem tegyék bele a város által biztosítod kukába. A hulladék elszállításának díját meghatározó rendeletben közgyűlésünk tagjai figyelembe vették a szociális gondokkal bajlódó nyugdíjasokat, nagycsaládosokat és elesetteket. Ezért lehetőség van—egyéni kérelem alapján—a megállapított díjak mérséklésére. Valóban igazságtalan volt az a rendszer, amely a mai teljes gazdasági csődöt okozta. Meg is bukott — reméljük még idejében, még talpra állítható ez az ország, ez a város! Az Önök hozzám írt levelét átadom szociális irodánk munka­társainak, akik megfelelő körültekintéssel javaslatot tesznek a szemétszállítási díj mérséklésére. PapJános POLGÁRMESTER

Next

/
Thumbnails
Contents