Békés Megyei Hírlap, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
. 1992. december 2., szerda HAZAI TÜKÖR .BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A régi Ezermester bolt helyén nyílt a hét elején Katica néven kisáruház Békéscsabán. Az üzlet tulajdonosa, Palikné Jantyik Katalin elmondta, hogy élelmiszerektől az illatszerekig, vegyi árukig bőséges kínálattal várják a vásárlókat. Ugyanakkor nagykereskedelmi tevékenységet is folytatnak, és a viszonteladók raktárukban édességet, dobozos üdítőket, májkrémeket, margarinokat vásárolhatnak. December 28-áig azonban még a buszpályaudvaron lévő kisáruházukat is nyitva tartják fotó: fazekas Ferenc „AIDS: közösségi elkötelezettség” Olvasóink írják Galéria a harangok alatt Mikor az októberi ünnepségek előtti lucskos estében családommal Vésztőfelé „trabantoztunk”, gondokodtam el azon: miért? Miért van az, hogy egy egyházközség megmozdul, kihasználatlan helyiségeit teljesen felújíttatja, hogy ott időszakonként festményeknek, grafikáknak, szobroknak adjon helyt? Továbbá, miért vállalja egy egyesület, hogy lehetőségeihez, kapcsolataihoz mérten felkarolja, támogassa az elhatározást, és miért van az, hogy emberek akár néven nevezve, Juhász Sándor és neje (lelkészek), valamint személyem és nejem, a minimális szabadidőt feláldozva késő estig dolgozzunk egy számunkra nagy álom megvalósításáért? (Ez nem a reklám helye!) A választ röviden összefoglalhatom: mert kell. Kell az emberekért, a tájért tennünk, hogy egy lépéssel előrébb jussunk. Ezután a bevezető után illene néhány gondolat magáról az újszülött,,templomgalériáról” is. A kétszáz évnél idősebb épület, a vésztői református templom immáron évtizedek óta kihasználatlan magtárhelyiségei adnak otthont egy új törekvésnek, hogy Vésztőn eggyel több kultúraközvetítő központ jöjjön létre. Már maga az építészeti megoldás is érdekes, hiszen a templomtorony harang- alatti szintjeit használták ki a hajdanvolt mesterek a magtár elhelyezésére. Itt alakította ki az idén az egyházközség a három egymás feletti teremben a galériát. Az említett októberi estén gyakorlatilag a ,,műszaki átadás” történt meg. Ekkor a szeghalmi, Szarka Sándorné által vezetett tűzzománc szakkör munkáiból láthatott válogatást az oda betévedő, amely kiegészült Botlik Imre amatőr festő képeivel. Nyugodtan mondhatom, hogy a galéria kiállta a próbát, azonban nekünk, a szervezőknek kellett némi pontosítást végezni... Most, az adventi ünnepségekre új programmal rukkolt ki a galéria. December ötödikén kerül sor a „premierre”, amikor Rajki László, megyénkből elszármazott (orosházi gyökerű) szobrászművész munkáit, továbbá a vésztői születésű Szilágyi János grafikus képeit tekintheti meg a helyi, illetve tágabb értelemben vett érdeklődők tábora. Mindkét alkotó munkáinak ismeretében ajánlom is meleg szeretettel a tárlatot mindenkinek. Legyen részünk abban, hogy a művészet, a szépség egy kis darabkájával újból személyes közelségbe kerülhetünk. Aki esetleg nem jut el a megnyitóra, de mégis szeretné látni a kiállítást, úgy a lelkészi hivatalban kell érdeklődnie. Kele József, a Sárréti Múzeum Baráti Kör titkára Zöld utat kapott a rendelő Nyílt nap Paks városának első felsőoktatási intézménye, az Energetikai Főiskola pályaválasztási nyűt napot tart az érdeklődő fiatalok számára 1992. december 19-én 9 órától 15 óráig. Átképzési lehetőség A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Francia Nyelv és Irodalom Tanszéke 1993. január 6-án C típusú állami nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamot indít, elsősorban orosz szakos nyelvtanárok számára. Az érdeklődő pedagógusoknak előzetes megbeszélést tartanak a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Francia Nyelv és Irodalom Tanszékén — 6725 Szeged, Hattyas sor 10. (a nagy ál lomás mellett). Tel.: (62) 310-051/ 112-es mellék — 1992. december 19-én, szombaton délelőtt 10 órakor. / Elelmiszercsomag a nyugdíjasoknak A kaszaperi képviselő-testület őszi ülésén döntött arról, hogy ez évben egyenként 600 forint értékű élelmiszercsomaggal ajándékozza meg a nyugdíjasokat. A szociális segélykeret terhére összeállított csomagokat előzetes egyeztetés után a kaszaperi búcsú napjától folyamatosan vehették át az érdekeltek. Földben a búza Minden lehetőséget megragad Ecsegfalva önkormányzata, hogy bevételeit növelhesse. A Nagykunsági Állami Gazdaság kárpótlásra kijelölt földjéből 125 hektárt vetettek be őszi búzával. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy az 1992. évi AIDS Világnap a közösségeknek azon döntő szerepére összpontosít, amelyet tudnak és kötelesek játszani a világméretű AIDS kihívás vállalásában. A minden év december 1- jén megrendezésre kerülő AIDS Világnap egy adott témával kapcsolatos tevékenységek csúcspontját jelenti. WHO becslések szerint ez idáig körülbelül 10—12 millió férfi, nő és gyermek fertőződött meg a Human Immunhiány Vírussal (HÍV), amely az AIDS-t okozza. A vírus elsősorban szexuális érintkezés útján terjed, de átvihető közös használatú kábítószeres fecskendővel, fertőzött vérrel, valamint a fertőzött anyák megfertőzhetik megszületendő gyermeküket, illetve újszülöttjüket. 2000-ig körülbelül 12—18 millió HIV-fertőzött ember lesz, akik közösségük gondoskodását és támogatását igénylik. „Az elmúlt év középpontjában a kihívás közös vállalása volt” — mondta dr. Hiroshi Nakajima, a WHO főigazgatója. „Ezt követi ebben az évben az a téma, mely a közös vállalás legfőbb megvalósítására — a közösségre koncentrál.” A közösség — legyen az szomszédság, az iskolai, munkahelyi közösség, illetve a család vagy a barátok kisebb támogató csoportja — az egyetlen hatékony erő társadalmi szinten, amelyet hasznosítani kell, ha az AIDS világjárványt le akarjuk küzdeni. Az idei év témáját az inspirálja, hogy számtalan közösség alakult az AIDS kihívás hatására, sok közülük a fejlődő világban. A közösségek nemcsak a gondoskodás és támogatás, hanem a megelőzés szempontjából is fontosak. Vakcina hiányában nagyon fontos az, hogy tájékoztassuk az embereket a HÍV terjedéséről és arra ösztönözzük őket, hogy védekezzenek és védjék szeretteiket biztonságos életvitellel, mint például absztinencia, kölcsönös hűség, illetve az óvszer következetes használata. Míg az egyén megtanítható és ösztönözhető szexuális viselkedése megváltoztatására, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt a folyam- tot nagymértékben segíti az, hogyha az egyén életmódváltozását támogatja a közösség biztonságosabb szex és egyéb protektiv értékek iránti elkötelezettségével. Ismét a közösség a döntő fontosságú. Dr. Hiroshima Nakajima A WHO FŐIGAZGATÓJA Sarkad város egészségügye az elmúlt évek során folyamatosan fejlődött. Szaporodott a fogorvosi körzetek száma, létrejött az ügyeleti rendszer, két gyermekorvosi körzetet alakítottak ki, laboratóriumot létesítettek. Mindez létszámnövekedéssel járt, és a költségvetés is évről évre nőtt. A településen a hasonló nagyságrendű intézmények részben vagy teljesen önállóak. A központi orvosi rendelő azonban ez ideig nem volt önálló intézménye sem az önkormányzatnak, sem a jogelődnek. Az elmúlt két év során az intézmény dolgozói kollektívájában, de a hivatali apparátusban is megfogalmazódott a változtatás igénye. A sarkadi városatyák megfontolva az indokokat végül úgy döntöttek, az önkormányzat önálló költségvetési intézményévé nyilvánítják a központi orvosi rendelőt, a tüdőbeteg és pulmonológiai szakrendelés pedig részben önálló „rangot” kapott. Hosszú vita után a képviselők döntöttek a központi orvosi rendelő költségvetésének megemeléséről is. M.M. Biztosított bátorság Sokan őrültségnek tartották, mégis létrejött és működik az ország első magánexpója Szekszárdon: a Gemenc Expo. A tavaly ősszel 50 millió forintos beruházással létrejött kiállítás tulajdonosa, Kanalovics László nem kis kockázatot vállajt akkor, amikor hitelből vállalkozott egy eddig Magyarországon ismeretlen tevékenységre: vidéki kiállítások megrendezésére. A sikersztori persze még nem ért véget, hiszen öt év alatt vissza kell fizetni a felvett kölcsönöket, de — egyes jóslatokkal ellentétben — a Gemenc Expo talpon tudott maradni, és újabb kiállításokat szervez. Kanalovics Lászlót arról faggattuk, hogyan mert belevágni ebbe az üzletbe. — Mekkora kockázatot vállalt az Expo felépítésével? — Kemény feltételek mellett három banktól vettem fel hiteleket az Expo megvalósításához, amelyek rövid lejáratú kölcsönök, így már meg kellett kezdenem a törlesztésüket is. Állami támogatást egy fillért sem kaptunk. Gyakorlatilag teljes egzisztenciámat erre tettem fel. Ha nem sikerül megfelelően működtetni vállalkozásomat, akkor rámehet mindenem, amit 18 év munkájával elértem. Sokat azonban nem volt időm töprengeni: belevágtam, s bízom abban, hogy sikerül egyenesbe hozni a vállalkozást. Az állandó feszültség azonban megvan az emberben, - hiszen komoly kockázatot vállaltam a hitelek felvételével. —Egy kiállítás során számtalan olyan dolog történhet, ami tönkreteheti a vállalkozást. Mivel tudja csökkenteni ennek a kockázatát? — Előállhat olyan esemény, ami ellen nem lehet előre védekezni, azonban akad, amit ugyan nem tudok elhárítani, de felkészülhetek az esetleges bekövetkezésére. Természeti katasztrófa ellen biztosítást kötöttem az ÁB-Ae- gonnal, amelynek a kínált biztosítási konstrukcióját a legmegfelelőbbnek találtam a piacon. Árban a legkedvezőbbnek bizonyult, és a nyújtott szolgáltatásai is vonzóak voltak. Az ÁB-Aegon szakemberei rugalmasan kezelték a szerződést, gondot fordítottak arra, hogy előbb megismerjék a vállalkozásomat, áttekintsék terveimet. Úgy gondolom, egy nagy értékű biztosításnál csak így érdemes üzletet kötni. A hathektáros terület biztosítása mellett a kiállítók külön szerződéseket kötnek, amit azonban rajtunk keresztül megtehetnek helyben. Gyakorlatilag csak annyi dolguk marad, hogy befizessék a díjat. — Vállalkozni Magyarországon nem egy veszélytelen tevékenység, hiszen a vagyona mellett az egészségét is felteszi az üzleti sikereire. — Veszélyességi pótlékot nincs honnan kérnem, de annyit megtettem, hogy családom biztonsága érdekében élet- és családbiztosítást kötöttem az ÁB-Aegonnal. — Ön nem most kezdte a vállalkozást, hiszen 12 éve működtet egy kertészetet és egy virágüzlet-hálózatot. Alighanem ebből is biztosan megélhetne. Mi az, ami rábírta arra, hogy egy ilyen „járatlan útra" lépjen? — Éppen ez a vállalkozói múlt az, ami miatt elhatároztam az Expo létrehozását. 12 év alatt tapasztalhattam, hogy milyen feltételek hiányoznak a sikeres vállalkozás megteremtéséhez. Az egyik legnagyobb probléma: a gyártó és a forgalmazó között nincs információs kapcsolat, nincs ahol megismerhetnék egymást. A Gemenc Expo azért jött létre, hogy a vállalkozóknak lehetőséget teremtsen a bemutatkozásra, a kapcsolatfelvételre. Az Expo sikeressége tehát nemcsak az én érdekem, hanem az övék is. — Egy virágkertész honnan tudja, hogyan kell egy kiállítást megszervezni, lebonyolítani? — Korábban egyetlen kiállításon sem vettem részt. Nem tudom a nagyok hogyan csinálják, de több ezer vállalkozónak írtam az elképzelésemről és úgy tűnt, van érdeklődés. Szándékosan nem vettem igénybe már létező vásárszervező cégek segítségét, mert úgy vélem: a Magyarországon létrejövő kiállítások és vásárok sok esetben csak azt a célt szolgálják, hogy a szervező minél nagyobb profitra tegyen szert. Mi egy vállalkozásbarát vásárt akarunk rendezni, ahol a résztvevő megkap mindent, ami a sikeres üzletkötéshez szükséges. Nálunk tolmácsgéppel felszerelt konferencia- terem, számítógépes adatbank áll a résztvevők rendelkezésére és képviseleti irodát is nyithatnak itt. Árainkkal verseny- képesek akarunk maradni, ezért 20 százalékkal olcsóbbak vagyunk például a BNV- nél. Megközelítési lehetőségünk is megfelelő, hiszen földön, vízen és — helikopterleszállópályánk létrehozása nyomán — már levegőben is könnyen eljuthatnak hozzánk. Mi jövőre is kiállításokat akarunk itt tartani, ezért fontos, hogy a résztvevők és a látogatók elégedetten távozzanak innen — esetleg sikeres üzleti szerződésekkel a tarsolyukban. — Mit tud kezdeni az Expo területével, amikor nincs éppen rendezvény? — A vásárközpont folyamatosan üzemel, nem engedhetjük meg magunknak, hogy holt idényeket tartsunk. Az adatbankunk segítségével folyamatosan foglalkozunk üzletközvetítésekkel, tanácskozásokat, konferenciákat rendezünk, kereskedünk. Pihenésre nincs idő, hiszen az Expo tovább épül és terjeszkedik: öt év alatt 35 ezer négyzetméteres fedett területet akarok itt létrehozni, iparvágánnyal, bővülő infrastruktúrával. A kiállítási területtel szemben lévő elhanyagolt sporttelepből pedig szeretnék kialakítani egy szabadidőközpontot. — Mi követi az 1992-es ,,Gemenci Oszt” ? — Jövőre „évszakonként” rendezzük meg a fogyasztási és beruházási javak vásárát, amelyekhez szakvásárok, bemutatók kapcsolódnak majd. így áprilisban közlekedés- technikai, júniusban gasztronómiai, szeptemberben pedig mezőgazdasági és vadászati kiállítást, decemberben pedig Gemenc Advent néven karácsonyi vásárt tartunk. —Az Expo révén sok vállalkozóval találkozik, hogyan vélekednek ők lehetőségeikről, és milyennek látja Ön a gazdasági környezetet manapság? — A vállalkozók bizonytalanok, hiszen hiányában vannak sok fontos információnak, ráadásul a jogszabályok sem segítik munkájukat. Ráadásul tervezni is nehéz: nem tudni, milyen törvényeket hoznak holnap. Én azonban mindenkit a bátor befektetésre sarkallok. Kivárni kár, ugyanakkor nem a gyors meggazdagodás a lényeges: hosszú távra kell építkezni a jövendő nagyobb profit reményében. Nekem sem hullott az ölembe a siker, mindenért megküzdöttem, ha kellett, a padlóról felállva újrakezdtem. Ezért gondolom azt, hogy a kitartó, tehetséges és becsületes vállalkozó boldogulhat Magyar- országon. (X)