Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-26 / 279. szám
KÖRKÉP 1992. november 26., csütörtök O Igazságtételi fórum A Magyar Demokrata Fórum orosházi szervezete november 27-én 18 órai kezdettel a Petőfi Művelődési Központ színháztermében igazságtételi fórumot rendez. Vendég: Csurka István országgyűlési képviselő, az MDF alelnöke és dr. Zétényi Zsolt ország- gyűlési képviselő, törvény- előkészítő. Gábor lett a nyertes! Szeghalmon, a Péter András Gimnáziumban szerdán délelőtt megválasztották a diákigazgatót. A nyertes Pálnik Gábor negyedik B osztályos diák lett, meggyőző fölénnyel. Vitaest Kereszténydemokrácia és rendszerváltás címmel rendez vitaestet Mezőkovácsházán a Kereszténydemokrata Néppárt november 27-én a városháza nagytermében. Az este 18 órakor kezdődő rendezvény vendége dr. Pálos Miklós, a KDNP alelnöke, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára lesz. A programban részt vesznek a határainkon túli magyar pedagógusszövetségek vezetői is. Történészek a Party-esten A hagyományos szocialista Party-esten Békéscsabán, a Party kisvendéglő nagytermében november 26-án, ma 18 órakor 1956-ról és a máról szól Balogh Sándor, Kende János és Szabó József történész. Fogadóórák Kádár Péter országgyűlési képviselő november 27-én (pénteken) 15 órától fogadóórát tart a geszti polgármesteri hivatalban, 16.30 órától pedig a mezőgyáni polgármesteri hivatalban fogadja az érdeklődőket. Gólyabál A Körösi Csorna Sándor Főiskola gólyabálat rendez november 28-án 19 órakor Békéscsabán, a Hotel Fiumében. Az est nyitótánccal kezdődik, melyet főigazgatói beszéd követ. A gólyaeskü után a hallgatók műsora következik, majd éjfélkor bálkirálynő- és bálkirályválasztás lesz. A zenét a Grund együttes, a főiskola Very-Take együttese és a Fiume zenekara szolgáltatja. VÖT „Kebelbarátok” Kondoroson A Kondorosi Faluszépítő Baráti Kör szervezésében november 27-én, pénteken délelőtt 11 órakor Berényi Nagy Péter és Hevesi Imre ad zenés gyermekműsort a helyi művelődési házban. Este 6 órakor Kebelbarátok című nosztalgiabulijukat tartják ugyanitt Hevesi Imréék, 7 órakor játékos vetélkedő zárja a programot. ...beletapostak a leikébe (Folytatás az 1. oldalról) A mama bólint egyet, meg- törli a szemét és magunkra hagy. Mintha elveszítette volna a beszéd fonalát, arra vár, hogy kérdezzem: — Maga nem kislány már. Miért folytatta a beszélgetést a szállodai szobában? Hiszen tudnia kellett, nem sakkozni hívják... — Igaz, húszéves vagyok. De fel sem tételeztem, hogy a főnököm meg akar erőszakolni... Arra kért, menjek fel a szobájába és folytassuk tovább azt a beszélgetést, amit lenn a bárban kezdtünk. Hangsúlyoztam; felmegyek, de csak beszélgetni. Pál bólogatott, rendben van. Tényleg csak beszélgettünk vagy két óra hosszat, de ne kérdezze, hogy miről, mert nem tudnám megmondani. Kiesett az emlékezetemből. Egyszer csak azt mondja, engedjem meg, hogy simogasson. Tiltakoztam és közöltem vele, szó sem lehet róla, nekem barátom van. — Miért nem hagyta ott vagy miért nem kiabált? — Azért, mert lefogott és azt mondta, ha nem csinálom amit mond, még a megyéből is kitiltat. Fenyegetett. Otthagyni meg nem tudtam, mert bezárta az ajtót. — Nem kételkedem abban, amit elmond, de vajon tudja-e bizonyítani, hogy nem a maga akaratából történt, ami történt? —Tessék megvárni a végét, aztán döntse el, ha én benne vagyok a játékban, akkor me- gyek-e feljelentést tenni? Maga alá tepert, lefogott, moccanni is alig tudtam. Igyekeztem mindent elkövetni, hogy ne erőszakolhasson meg. Amikor sikerült az erős szorításból szabadulnom, felvettem a telefont, hogy a portától kérjek segítséget, de sajnos nem tudtam, hogy milyen számot hívjak. Végül belém rúgott és kinyitotta az ajtót. Annyi erőm volt, hogy hazatámolyogjak. Azt mondják, olyan voltam, mint aki narkózott. Orvost hívtak, aki a kórházba utalt. A férfit feljelentettem a rendőrségen. Azt hiszem, ezzel válaszoltam is a kérdésére. Nem kellemes egy ilyen ügyben a rendőrségre járkálni. Bár attól félek, elsimítják az ügyet, mert a férfinek sok pénze van. A sokktól, ami ért, napokig dadogtam, nem tudtam egyetlen mondatot kimondani. —Elküldték a bárból? — Nem, de soha többé nem tudnék egyetlen férfinek sem táncolni. Béla Vali A minisztérium megbízottja: dr. Joó Jenő Tilos a sertésvásár November 19-én kelt határozatával dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter Békés megye egész területét védőkörzetté nyílvánította. Pontokban adott utasítást a végrehajtásra. Minisztériumi megbízottnak dr. Joó Jenőt, a Békés Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosát jelölte ki. — Milyen intézkedéseket sikerült foganatosítania? — kérdeztük az igazgató főállatorvost. —Először is a megyéből élő sertést kivinni tilos. Azután a határozat értelmében a megye valamennyi településére sertésvásártartási tilalmat rendeltem el. Sertést vágásra csak olyan településeken vásárolhatnak a vágóhidak és feldolgozó üzemek, amelyek nem állnak zárlat alatt. A feldolgozó üzemek részére kérésük alapján a termékkiszállítást meghatározott üzletekbe és feldolgozó üzemekbe engedélyeztem. Ahogyan azt már korábban is nyilatkoztam, a zárlat alatt álló községekből élő sertést és sertésterméket kiszállítani tilos. —Akkor sem, ha azt állatorvos engedélyezi? — Az állatorvos nem adhat ki engedélyt. —Mi a helyzet a házi vágással? — A háznál történő vágásból származó húst az adott terület állatorvosának igazolása után megyén kívülre is szállíthatják. — Szó volt arról is, hogy a védőkörzetből takarmányt belföldi forgalomra kivinni kizárólag olyan hatósági állatorvosi bizonyítvány kíséretében szabad, amely igazolja, hogy a takarmány sertéspestissel nem fertőzött helyről származik, sőt 15 kilométeres körzetben sem volt pestis? — A takarmányexportnál az exportigazolásban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. A belföldi szállítás csak vizsgálat után engedhető ki a településekről. A községi zárlat alatt álló üzemek forgalmazását egyedileg bírálom el a benyújtott kérelmek alapján. B. V. Különóra a korallzátonyokról Szeghalmon a 2. Számú Általános Iskolában a Békés megyei önkormányzat természet- védelmi felügyelőjének, Sze- lekovszki Lászlónak a jóvoltából a mintegy ötven érdeklődő gyerek érdekes előadást láthatott. A jugoszláviai Nagybecs- kerekről érkezett Győrffy Béla Évtizedes gondja volt Békésnek a városon keresztül folyó Élővíz-csatorna, vagy ahogyan a helyiek elkeresztelték, a „Büdös-Körös”. Nyáron bűze űzte el a helybélieket, miközben az esztendők során tönkrement, elgazosodott a partja, medre pedig eliszaposodott. így aztán halaszthatatlanná vált a csatorna rehabilitációja. A több mint harmincmillós munkához a nyáron kezdtek hozzá a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság és alvállalkozójának, a Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat dolgozói. A 7,2 kilométernyi mederből kikotorják a néhol 1,2 méter vastagságúra hízott iszapréteget, kialakítják a partélebotanikus-ökológus tanár videóval színesített „különórát” tartott az ausztráliai korallzátonyokról. Mint megtudtuk, a szeghalmi előadás csak egy a húsz közül, amit egy hét leforgása alatt a nyolcvanévesen is szuggesztív professzor tart. . Gila két, majd a kotrás után feltöltik és parkosítják a csatorna két partját. A munkák során — nyolcvan centinként — több mint négyezer karót vernek a mederbe, melyek közé nyolcezer négyzetméter rőzsefonást készítenek. A partéi kiképzésével és a kotrással a terveknek megfelelő ütemben haladnak, a partéi kiképzése nyolcvan százalékban készen van, s minden jel szerint az idén teljesen el is készül. A kotrás felével végeztek, annak végső befejezése a jövő esztendőre húzódik át. A városon átfolyó Élővíz-csatorna vizét a Kettős-Körösből átemelt vízzel hígítják, így megszűnik annak bűze, ugyanakkor tiszta lesz a vize. —sz— Határhelyzet tankadó után Ahogyan azt tegnap délután Novák Mihály pénzügyőr főhadnagytól, a gyulai vámhivatal parancsnokától megtudtuk, semmiféle fennakadást nem okozott a forgalomban a román fél minapi, tankadóval kapcsolatos intézkedése. — Szerdán piaci nap volt Békéscsabán. Érződött-e a befelé jövő forgalmon, hogy a bevezetett tankadó miatt kevesebben jöttek? — A személygépkocsi-forgalmon mindenképp. De a szokásosnál többen érkeztek gyalog és autóbusszal. — A keddi információink szerint egy magyar állampolgár nem tudta kifizetni a tankadót és kint maradt. Mit tudnak róla? — Rövid idő után belépésre jelentkezett, mert a rokonai a határhoz közel lévő településen élnek, s kölcsönözték neki a megfelelő összeget. — Igaz-e, hogy ha valaki marmonkannában akar üzemanyagot áthozni, annak lite- renkét640 lejt kell fizetnie? — így van. De azt mi nem engedjük be biztonsági okokból. — Mi a véleménye, kevesebb magyar lépi át majd a tankadó miatt a magyar— román határt? — Lehet, hogy gépkocsival igen, de azok, akiknek rokonai élnek kint, gondolom majd az utóbuszos kirándulást választják inkább. B. V. „NEM A GALÁDSÁGOK LELEPLEZŐJÉT, INKÁBB A GALÁDSÁGOK ELKÖVETŐIT MÉLTÁNYOS ELMARASZTALNI.” (Lukianosz) Tiszta lesz a „Büdös-Körös” Megyék szűk mozgástérrel Simon Imre a belügyminiszter cikkéről és müncheni tapasztalatairól ,Magyarországon egyelőre még nincs szó régiók kialakításáról, a megyei rendszer reformjáról” — állapította meg Boross Péter belügyminiszter a Les Enjeux de l’Europe című folyóirat számára írt cikkében. A iap a regionalizálás kérdéseivel foglalkozik, s egyebek között arra a megállapításra jutott, hogy a régió jelentése más Nyugat-, illetve Közép- és Kelet-Európábán. Boross Péter szerint Magyarországon jelenleg a megyék felelnek meg legjobban annak a meghatározásnak, amelyet a régiókról az Európai Régiók Szövetségének alapszabálya jelölt meg. Dr. Simon Imrét, a Békés megyei közgyűlés elnökét tegnap érhettük el — miután előtte két napig Münchenben vett részt az Európai Régiók Szövetsége egyik bizottságának ülésén—, hogy fűzzön néhány gondolatot a megállapításokhoz. A témával kapcsolatban tehát friss információkat is hozott Simon Imre, aki elnökségi tagja a szövetségnek (amelynek egyébként Békés megye idén februártól lett a tagja). — Az elhangzottak vitán felül álló tények — mondta az elnök.—A szövetség alapszabálya értelmében hazánkban az állami szintet a megyék követik, mint régiók. Arról, hogy hazánkban a megyék mennyiben tudják betölteni a régiókat megillető szerepüket, Simon Imre kifejtette: a mindennapi gyakorlat nem éppen a megyék elismeréséről tanúskodik. Nem kell a múltbeli helytelen szerepüket visszaállítani, de jelenleg rendkívül szűk mozgástérrel rendelkeznek. A müncheni találkozó témájáról a közgyűlés elnöke elmondta: a résztvevők a subsi- diaritásról beszéltek, arról, hogy minden ügyet, ami helyben eldönthető, nem szabad más irányba terelni. Érthető ez az egyénre, a családra, a település közösségére és a megyére is. A lényeg az, hogy a döntéshozó alatt és fölött elhelyezkedők segítsék, támogassák (ez a subsidiaritás lényege) a szóban forgó elhatározást. Éppen ez az elv nem érvényesül hazánkban a megyéket illetően. Végezetül azt is megtudtuk, hogy a régiók együttműködésének gyakorlati, elméleti kérdéseivel foglalkozó bizottság tavasszal Budapesten tartja soron következő ülését. L. E. Tárlat a Fiumében Molnár László festőművész képeiből nyílt kiállítás tegnap délután Békéscsabán, a Hotel Fiume előcsarnokában. À tárlat december 9-éig látogatható. Felvételünkön Molnár László a kiállítás megnyitójával, Kántor Zsolt költővel, a Tevan Kiadó főszerkesztőjével beszélget fotó: fazekas ferenc Sarakba szárítva A korhű hülyeség A minap összeültek az „öreg” erkelesek, hogy tegyenek valamit egykori iskolájukért, ahol a szigor mellett szellemileg szabad és gazdag életet élhettek. Persze előjöttek az emlékek, áradtak a jó kis sztorik tanárainkról. Cirka húsz, huszonöt évvel ezelőtti események sorjáztak, de a pálmát egy ropogósán friss történet vitte el. Ma is a hatása alatt vagyok, mert a korhű hülyeség ékes példája. Igazándiból az Erkel gimit ismerők fogják díjazni, de az érthetőség kedvéért megpróbálom alaposabban elmagyarázni. Arról már bizonyára hallottak, hogy a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium is szorult helyzetbe került, mint az országban megannyi önkormányzati iskolatársa. Szeretve tisztelt egykori osztályfőnököm, mint talpig humanista tanárember, úgy gondolta, ha szót emel iskolája mellett, érveivel talán befolyásolni tudja a gyulai képviselő-testületet. A tőle megszokott elegáns stílusban elő is adta gondolatait, majd mint aki jól végezte dolgát — mert hogy ezt teszi immár harminc esztendeje—, távozott. Egy „bölcs” városatya e beszédet követően megjegyezte: na, ez is egy kommunista. Egyéb összefüggéseket fölösleges lenne feltárni, elég, ha megnevezem az illető tanárt, aki sokoldalú tudása mellett éppen arról volt nevezetes, hogy sajátos, szarkasztikus stílusában igen jókat szórakozott az elmúlt rendszer hibáin. Most alaposan megkapta a tanár úr, akit Miskolczy Lászlónak hívnak. A „bölcs” városatyáról nem tudok beszámolni, mert előttem ismeretlen. B. Sajti Emese
