Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-28-29 / 281. szám
1992. november 28-29., szombat-vasárnap 0 békés megyei hírlap hétvégi magazinja Mondták... Rimánkodok az agronómu- soknak, vezetőknek: ne váljanak ki, ne vigyék a vagyonrészüket, a „zöldbárózást” úgysem ússzák meg. Tudniillik jórészt kárpótlásra jogosultak. Mára az egykori kulák- gyerekek, intézőszármazékok adják a többséget. Magángazdaságok piaci versenyében nem ők lennének a vesztesek. De mi lesz a faluval, az országgal? (Nagy Husszein Tibor, az Agrárszövetség főtitkára) Az a tragédia, hogy én azelőtt normális ember voltam, és általában anorákot, pulóvert viseltem. Ezzel a kabátdologgal fájó sebet tetszett felszakítani a szívemben. Persze az ember túloz, mert amikor Szegeden az egyetemen tanítottam, a vizsga tiszteletére én is öltönyt vettem fel, és kultúrmadzagot kötöttem, hiszen a nagy esemény tiszteletére a fiúk kiöltöztek, a lányok meg levetkőztek kicsit. A legnagyobb változás az életemben, hogy át kellett térnem az öltönyre, kabátra. (Katona Tamás politikai államtitkár) Békési tallózó Apor Vilmos püspök Erdély szülöttje és a magyar nemzet vértanúja 1892-ben született. Gyula város plébánosa, majd a győri egyházmegye püspöke volt. 1945. március 30-án, nagypénteken a szovjet katonák fiatal nőket akartak laktanyájukba hurcolni a püspökvárból. Az asszonyok védelmére kelt püspököt egy szovjet tiszt agyonlőtte. Bolza Ilona elnökletével megalakult az Apor Vilmos Emlék- bizottság a vértanú boldoggá, majd szentté avatása érdekében. Céljuk a vértanú püspök munkásságának kutatása, emlékének ápolása is. (Ligeti Imre, Új Magyarország) ...Míg a hulló lombok / Rőt fénye rebben, / Ó, mit is mondtok I Egymásnak ketten? / Hold mondja: „Már csak I Jegem ragyog”, / Föld mondja: „Várj csak, / Fáradt vagyok”. „Várj türelemmel, / Jövök már, meglásd, / Átkom, az ember, I Kiirtja egymást, / És csend lesz / aztán, / Mély, őszi csend, / S az égi pusztán, / Holt por kereng...” Tóth Árpád: Őszi beszélgetés (részlet) Halló! Beszélgessünk! — Jó napot kívánok, ez a gyulai Csomós lakás? — Igen. Itt Csomós István nyugdíjas szabómester beszél. — En pedig Vass Márta vagyok a megyei Hírlaptól. Beszélgethetünk egy kicsit? — Lehet szó róla, bármit mondhat már egy 69 éves ember? —Nagyon is sok mindent! — Az én életem az állandó munkában telt el. Képzelje, 1947-től az elmúlt évig önálló szabó kisiparos voltam. Női- és férfi angolszabó. —Egyfolytában ennyi ideig nem akármi! Kevesekben volt ekkora kitartás. Annak idején hogyan lett mester valakiből? — Inasnak mentem 1938- ban, négy év múlva felszabadultam, azaz segéd lettem, így dolgoztam pár évet, aztán 1946-ban mestervizsgát tettem. —Mi mindenről kellett számot adni, hogy mesterlevelet kapjon? — Elméletből és gyakorlatból. Ez utóbbi a szabásminta készítését jelentette, meg a szabás-varrást az első próbáig. Békéscsabán vizsgáztunk, három ottani mester és egy iparkamarai küldött előtt. — Majd ötven év alatt sokat változott a divat? — Az angol nem annyiszor, mint a francia, de azért a női kosztümük és kabátok módija sem állt egy helyben, de még a férfiholmiké sem. Pályafutásom alatt négyszer tanultam új szabást. Az apróságokról meg nem is beszélek. — Munka vagy művészet ez a szakma ? — Ez is, az is, mert ahogy mondják, úgy igaz: könnyű egy jó vagy normál alakra dolgozni, ellenkező esetben viszont művészet. Hiszen ilyenkor az a kunszt, hogy minden előnytelen dolgot eltüntessünk. — Hogy érzi magát, mint önkéntes munkanélküli? — Köszönöm jól, bár korlátozott a mozgásom, a cukorbajjal is küszködöm, mégsem akarom elhagyni magam. A szórakozás nemigen érdekel, a papagájjal és a kanárival bíbelődöm és rádiót hallgatok. Olvasni is szeretek, de a szemem miatt alig tudok. Ezért is esik jól a beszélgetés, mint ez a mostani is. Különösen, hogy a régi dolgokról esett szó. Fürkésző A történelem során már többször megmutatkozott, milyen hatása van az adó megváltozásának a gazdaságra. A múlt század végén, 1888-ban a cukorgyárépítő mozgalom indult el. A mezőhegyesi cukorgyár is ekkor épült, 1889-ben. (A másik megyei gyár 1912-ben épült Sarkadon.) A cukoradótörvény megszüntette a nyersanyag megadóztatását, életbe léptetésétől kezdve a készárut adóztatták meg, így az alacsony cukortartalmú répa hátránya megszűnt. Egyidejűleg a törvény nyílt kiviteli prémiumot vezetett be. Tudták azt, hogy a háborúk eltérő hatással voltak a húsfeldolgozás különböző területeire? Az első világháború kitörése például jelentősen visszavetette a szalámigyártást. (Ekkor a szegedi Pick gyár és a budapesti Herz a hazai termelésnek már 40—40 százalékát adták.) A szárazkolbász és konzerv- gyártás iránti igény viszont a hadiellátás részéről emelkedett. Ez nagy hatással volt a gyulai kolbászgyártás (Sté- berl, Pongrácz, Nagy és Eich- ner) meghonosodására is. „Legyenek jóban önmagukkal, hogy jóban lehessenek a világgal. Figyeljenek önmagukra, hogy észrevegyenek másokat is! Ezt kívánom szeretettel minden olvasónak: Kudlik Júlia” A bejegyzést tette Kudlik Júlia, a Magyar Televízió műsorvezetó'-szerkesztője KíNáLó „Bizony, sokat kínlódtunk, különösen az elsó' felvonással, mivel olvasáskor ösztönösen azt mondjuk: vígjáték. Aztán kiderül, hogy három embernek pocsék kínja van! Még elképzelni is szörnyű: megjelenik a (hősi)halottnak hitt férj, a felesége már új férjével él együtt (az első férj barátja volt), gyermeket szült tőle. S persze mindent a felbukkanó férj tud meg utoljára. Szóval itt mindenkinek van veszítenivalója...” Sokak számára bizonyára ismerős a történet, s akkor a darab címét is fel tudják idézni. Sokan talán látták is a darabot. Hogy hol, és kik mutatták be szóban forgó színjátékot? S hogy sikerrel vitte-e színre a társulat? Megtudhatják Niedzielsky Katalin írásából, ha a 7. oldalra lapoznak. *** „Ajándékozni azt jelenti, hogy kilessük valakinek legtitkosabb vágyát, s azt — tőlünk telhetőén — megkíséreljük valóra váltani; kitaláljuk, mivel okozhatnánk neki örömet, s azt a valamit megszerezzük számára...” Igen, itt a karácsonyi készülődés, s vele ittaleskelődésideje! — erről szól a 9. oldalon az egyik írás, alcímében egy bölcs idézettel: „Az ajándék kedves, ha kevés is” (Homérosz). A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ megvételre ajánlja alábbi üzlethelyiségeit, üzemeit: — 12. sz. élelmiszerbolt, Csabaszabadi, Gerendási u. 2. sz. — 28. sz. élelmiszerbolt, Telekgerendás, Kossuth u. 30. sz. — 103. sz. élelmiszerbolt, Újkígyós, Iskola u. 5. sz. — 111. sz. vas-műszaki bolt, Újkígyós, Kossuth u. 32. sz. — 11. sz. ruhaház, Békéscsaba, Andrássy út 79—81. sz. —121. sz. gazdabolt, Újkígyós, Gyulai út 30. sz. — 24. sz. Napsugár étterem, Békéscsaba Vili. (Gerla), Marx tér 6. sz. — 153. sz. italbolt, Újkígyós, Petó'fi u. 78. sz. — Újkígyós, Petőfi u. 43. sz. alatti ingatlan — varroda I., Szabadkígyós, Major 35. sz. — bélfeldolgozó üzem, Újkígyós, Tormási u. 13. sz. — tollfeldolgozó üzem, Békéscsaba, Orosházi út 32. sz., (ez esetben a bérleti üzemeltetés is számításba jöhet). A vételi ajánlatokat (az összeg, a fizetés módja és határideje, a fizetési garancia megadásával) a megjelenéstől számított 3 napon belül kérjük írásban eljuttatni a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ (Békéscsaba, Lázár u. 1. sz.) elnöke részére. Érdeklődni: — az ipari üzemekről Szlancsik Pálné főkönyvelőtől a (66) 324-644-es telefonon — az újkígyósi üzletekről Romvári Andrásnétól a (66) 356-204-es telefonon — az összes többi üzletről Kvasz Mátyástól a (66) 324-644-es telefonon. Fekete fehéren Boldog békeidők Kétség nem fér hozzá, ez már azutolsólépésaz Európa felé vezető úton ! Nem kell tovább araszolni, térdig pocsolyában járni a nagy kelet-európai pusztákon, előttünk megnyílt Nyugat jólétének széles, és kényelmes betonútja. Az osztrákoknak felesleges új, technikai vasfüggönyt húzniuk a határra, a Közös Piac szakértőinek butaság eljönniük Magyarországra pestises sertések után vizslatni. Rövid idő múltán talán mi mehetünk oda tanácsokat osztogatni, vagy az új, a fejlettebb Európába való befogadás normáit nekik meghatározni. Nem, kérem, nem hibbantam meg, csak épp ilyen víziók je-1 lennek meg előttem, amióta olvastam a hírt: szélmalmokat importálunk Hollandiából. Mint olcsó energiatermelőket hasznosítanánk azokat az alföldi rónaságon. Gazdaságosan használhatók vízszivattyúzásra és elektromos áram termelésére. Lelki szemeimmel látom, amint a Dunától a román határig szinte egymásba érve kelepelnek a szélmalmaink. Mit nekünk Bős, mit nekünk Paks, mit az összes hőerőmű a Lajtától a Berettyóig. Holnaptól a szélmalmok országa leszünk. A hírre rácsodálkozom és közben gondolkodom — immár napok óta. Csak nem megint egy blöff, amellyel ismét palira vesznek százakat, ezreket, a kényszerű munkanélküliség elől a vállalkozásba menekülőket? Természetesen a busás haszon ígéretével. Nem kétséges, aki a holland szélmalmokat behozza, jól jár. Aki eladja, úgyszintén. Aki pedig megveszi, az majd meglátja. Nyilván arra gondol, ez egy széljárta ország. Ami végül is igaz, hiszen sokakat — tatárokat, törököket, Habsburgokat, oroszokat — sodort ide és fútt el innen jó időben a szél. A politikai szél. Hogy a másik szélből mennyi volt? Néhány árván maradt szélmalmunk emlékeztet rá. Annyi, amennyi csak az összerogy ásukhoz volt elég. A szélmalmok tehát jönnek. Ha nem lesz ami hajtsa őket, arról nem az ötletadók tehernek. Hanem az égiek. Végre egy üzlet, egy döntés, amelyért nem a kormány vagy az ellenzék, nem a Hankiss vagy aPálffy G. felel. Boldog békeidők. Árpási Zoltán
