Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-27 / 280. szám
feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1992. november 27., péntek A helyreállítás esélyei Mikulás hintóval December 4,5 és 6-án hintóval megy házhoz Békéscsabán a Mikulás. Aki gyermekét szeretné ilyen módon meglepni, mindennap reggel 8-tól délután 4-ig jelentkezhet az MSTV irodájában, Békéscsaba, Kinizsi utca 4—6. Telefon: 321-155/41-es mellék. (Folytatás az 1. oldalról) — vetette közbe elkeseredetten a település polgármestere. — A szomszédos falvak közül hasonló jelenséget tapasztalnak Gábortelepen, Kaszaperen, sőt már Kunágotán is. Sürgősen megoldást kell találnunk, ehhez kérem az Önök segítségét. A megbeszélés végén dr. Mózes Ervin a köztársasági megbízotti hivatal részéről a következő ígéretet tette: — Amennyiben az önkormányzat bányakár címen az olajkutatók ellen eljárást indít, azt hivatalunk — szakértők bevonásával — soron kívül lefolytatja. Fölvállaljuk azt is, hogy a kormányzati szerveknek jelezzük a térségben kialakult helyzetet, pénzbeli vagy más egyéb állami segítséget kérve. És végezetül: ha sor kerül a házak műszaki állapotának teljes felmérésére, mi fölkérjük a környékbeli önkormányzatokat, hogy szakembereikkel segítsék ezt a munkát. Felelősséggel ma ennyit vállalhatunk — mondotta befejezésül dr. Mózes Ervin. Ménesi György Titkolódzásból lesznek a botrányok Raporton a polgármester és a pedagógusok Fogadóóra Pelcsinszki Boleszláv ország- gyűlési képviselő ma, november 27-én 19 órakor a körösla- dányi könyvtárban fogadóórát, majd képviselői beszámolót tart. MDF-es vitaest Az MDF békéscsabai önkormányzati kollégiuma november 27-én, ma 18 órai kezdettel Békéscsabán, a megyei könyvtárban „Akik szítják az antiszemitizmust” címmel vitaestet rendez. Vitaindítót mond Mónus Áron, az Összeesküvés: Nietzsche-i birodalom című könyv szerzője. A szerbek ünnepe Holnap rendezik meg Batto- nyán a Békés megyében élő szerbek kulturális napját. Az egész napos program a sportcsarnokban, a szerb iskolában, az óvodában, a „zsukában” és a művelődési központban zajlik. Délelőtt családok közötti vidám szellemi és sportvetélkedőre kerül sor. Délutá szerbiai írók és költők is részt vesznek. Este a művelődési központban a szerb néptánccsoport, a két tamburazenekar, valamint a román kórus lép a közönség elé. ( Folytatás az 1. oldalról ) mányzati képviselő) és annak feleségétől. À cikk is és a levél is egy pedagógus lejáratásán fáradozott, aki a történtek után (6 héttel nyugdíjba vonulása előtt) állásából való felmentését kérte. A falu szinte egy emberként állt Zalai Antal mellé. A testületi ülésen természetesen a levél írója is szólni kívánt, magyarázva indíttatásának okait: a sérelem nem személyes, a leírtak a köz véleményét tolmácsolják; Balogh- né nem kíván ilyen tantestületbe visszamenni; legyen béke a faluban, de ne mindenáron! — Nem futamodok meg, de... de most elmegyek. Ne értsenek félre, de nekem el kell mennem, de felvállalom a harcot, ahogy felvállaltam a nyilvánosságot is — magyarázkodott sietve Balogh képvislő, miközben társai igyekeztek marasztalni, arra kérve, ugyan hallgassa már meg az ő véleményüket is, ne lépjen le akkor, amikor szembe nézhetne másokkal. A marasztalás hiábavalónak, Balogh úr pedig meggyőzhetetlennek bizonyult... A pedagógusokat ért szélsőséges megnyilvánulásoktól a testület elhatárolta magát. Csete Ilona Hulladékkezelő' épül Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) nem beszélve, hogy mennyibe kerül majd a beruházás. A becslések szerint ugyanis a 3 milliárdot is elérheti a beruházás költsége. Ezért aztán a potenciális nyertes és az önkormányzat banki hitelekért és segélyekért kell hogy lobbyzzon. Négy cég segíti munkánkat; többek között a világbankkal tartják a kapcsolatot, a technológiával és a környezettel kapcsolatos szakvéleményt adják, a külkereskedelmi lebonyolítást segítik, biztosítják a szociológiai hátteret. Tizenkét cég vitte el a tendert, amiért 1000 dollárt fizettek, feltehető tehát a komoly szándék. Természetesen csak egy cég nyerheti el a beruházás, szervezés jogát. A tizenkét jelentkezőből valamennyien külföldi érdekeltségűek is, olyanok, akiknek Európában a témában nevük van; németek, angolok, amerikaik és osztrákok. A pályázatot december 20-áig kell benyújtani. A szerződéskötésre — valószínűleg —1993 végén kerül sor. B. V. „...AKIKET MEGVETÜNK, AZOK ELŐTT NEM SZÉGYELLJÜK MAGUNKAT.” (Arisztotelész) Már kapható a Csók és Könny Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek: — szerelemről — bánatról — boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban. c. női magazin 6. száma!!! „Felmondás” kávészünetben A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Rt.-nél a szalag mellett dolgozóknak éppen kávészünetben jelentették be, hogy szerződésük december 22-én, illetve 31 -én lejár, s búcsút mondhatnak munkájuknak. A mintegy kétszázötven elkeseredett dolgozó egy része a bejelentést tevő munkahelyi vezetőjétől nem kapott választ munkajogi kérdéseire, és tanácstalanságában fordult lapunkhoz segítségért. Felelős vezető híján mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy olyan dolgozókról van szó, akiknek havonta újították meg a szerződését. A termelés igényének megfelelően most 250 embernek nem hosszabbítják meg a szerződését. A bejelentést azért tették meg tegnap, hogy a munkavállalóknak legyen ideje új munkahely után nézni, valamint felkeresni a munkaügyi központot, ahol azt az információt is megszereztük, hogy e dolgozók esetében valószínű, határozott idejű szerződésekről van szó, amelyeket nem hosszabbít meg a vállalat, így szűnik meg a munkaviszonyuk. Azok viszont, akik a megelőző négy éven belül rendelkeznek 360 nap munkaviszonyban eltöltött idővel, azoknak jár a munkanélküli-támogatás. Lapunk az ügyre még visszatér. B.S.E. Ma nem ’56 szellemére építenek A hagyományos szocialista Party-esten tegnap három történészt láttak vendégül Békéscsabán. Balogh Sándor, Kende János és Szabó József történészek 1956 szellemiségéről s a mai társadalomban megjelenő képéről tartottak előadást. Balogh Sándor szerint jellemzői alapján népfölkelés volt ’56-ban, amelynek követelései demokratikus szocializmusfélét fogalmaztak meg. A különböző pártok és csoportok közösek voltak abban, hogy nemzeti függetlenséget, polgári szabadságjogokat követeltek, s a nagyüzemek, bányák állami kézben hagyását. Megfogalmazódott, se Horthy- rendszert, sem sztálinizmust nem akarnak. E követelések következtetéseként vonta le, hogy ma Magyarországon nem ’56 szellemiségére építenek, hanem 1938—39-ére. Kende János, mint aktív részese 1956- nak, szokatlan dolognak nevezte, hogy egy parlament döntött határozattal egy történelmi esemény, ’56 minősítéséről a történészek helyett. Elemezte, hogyan változott meg az utóbbi két év alatt e történelmi esemény megítélése. Mint mondotta: keserűek lehetünk ’56 utóélete miatt. A fiatal Szabó József hangsúlyozta, hogy történelmünk e kiemelkedő időszaka nélkül nem lehetett volna Magyarország a „legvidámabb barakk”, s nem gyorsulhatott volna fel a nyolcvanas évek végén a modernizáció. Végül Kopátsy Sándor szavait idézte, aki kesernyésen állapította meg, hogy tékozló fiú módjára bántunk ’56 szellemiségével. Adók vitája Tegnap a törvényhozók folytatták az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat részletes vitáját. A Tisztelt Ház ezt követően befejezte a magánszemélyek a T. Házban jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A képviselők a plenáris ülés délutáni szakaszában a társasági adóról szóló törvény módosításával folytatták munkájukat. A képviselők este a végére értek a jövő évi költségvetés részletes vitájának, s pénteken bizottsági üléseken folytatják a törvényhozó munkát. Frankó-e Franka? Megdöbbentő történetet hallgathattak végig az újságírók és a tévénézők a parlamenti ebédszünetben. Ha igaz a történet, akkor azért megdöbbentő, ha nem igaz, akkor pedig azért, hogy az Országgyűlés hivatalos sajtótájékoztatóján elhangozhatott. llkei Csaba független képviselő vendégeként szót kapott Valen- csik Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának elnöke. Egy kazettát tartott a kezében, amelyre H. T. Zs., az Esti Hírlap azóta menesztett újságírónője mondta rá annak az újságcikknek a történetét, amit a bicskei éhségsztrájkolókról írt nemrég. A hölgy állítólag Franka Tibor főszerkesztőtől kapott utasítást arra, hogy bizonyos Székelynével együtt utazzék Bicskére, három napig figyelje az éhségsztrájkolókat, majd írjon a „kedélyes fogyókúráról” lejárató újságcikket. Az is elhangzott, hogy H. T. Zs. szerint Franka Tibor „fölülről” kapott instrukciót az éhségsztrájk hitelének, erkölcsi súlyának szétrombolására, s most mindent megtesz az Antall-kormánynak, mert a szóvivői poszt egyik várományosa. Az újságírónő csak azért vállalta a cikkírást, mert a főszerkesztő ezt az árat szabta szerződéses munkaviszonyának véglegesítéséért. A második hasonló cikk megírását azonban megtagadta. Könnyen megjósolhatjuk, hogy vaskos pereknek és sajtónyilatkozat-háborúnak nézünk elébe. De az Országgyűlés sajtóirodáját sem fogják megdicsérni azért, hogy a képviselőknek fenntartott nyilvánossághoz egy civilt is hozzásegített. S. Á. „A tejüzemet nem adjuk át senkinek!” — Vegyék tudomásul, nem alakítottunk semmilyen maffiát, de a tejüzemet nem engedjük elvenni a tagságtól — hangoztatta több felszólaló is a nagy- bánhegyesi Zalka Tsz-nél tegnap megtartott közgyűlésen. A zsúfolásig telt művelődési házban feszült és várakozásteljes volt a hangulat, hisz nem kisebb dologról kellett dönteni, mint a szövetkezet vagyonának további sorsáról. A vagyonfelosztó közgyűlés vitájában többek között kiemelkedő hangsúlyt kaptak a tejüzemi részvények körül kialakult nézetkülönbségek. A véleménykülönbségeket még feszültebbé tette az a nyílt levél, amelyet a közgyűlés előtti napon a Paraszti Jogsegélyszolgálat egyik tagja tett közzé, figyelmeztetve a tagságot egy esetleges „második erőszakos tagosításra”. Ezt a levelet a vezetőség nevében a valóság elferdítésére való hivatkozással visszautasították. A közgyűlés első napirendjeként Tátrai László téeszelnök a mintegy 94 vagyoncsoport felosztását ismertette. Ezek közül a tejüzemi részvények az első csoportot alkották, amelynek magántulajdonba kerülése éles vitát váltott ki. Ugyanis a Tejüzem Rt. 272 dolgozója adta be kiválási szándékát, megcélozva ezzel az rt.-ben lévő 41 százalékos részvények feletti tulajdonjogot. A téesz tagságának egy jelentős része azonban a több mint 55 milliós vagyonrész kivitelével nem értett egyet és a bent maradó tagok nevében kardoskodott az üzem megtartásáért. Míg a tejüzem jogásza megpróbálta bizonyítani a kiválás és a magántulajdonú termelés jogosságát, addig a bent maradó tagság a múltban vállalt anyagi terhekre, az alapítókraés a munkalehetőségek bizonytalanságára hivatkozva ragaszkodott eddigi tulajdonához. Végül a szavazáskor a kiválni szándékozók 158 igen szavazata mellett a bentmaradók 494 nem voksa sem volt elég a vagyonmegosztás létrajöttéhez, így a törvény előírásai szerint a tejüzemi részvényeket árverésre bocsátják. Ezt követően került sor az egyéni és csoportos kiválók vagyonrészeinek felosztására, amelynek szavazási procedúrái a késő délutáni órákban még tartottak. Halasi Mária Sarokba szorítva Lencsési biciklikeringő Késó' este volt, amikor egy felháborodott férfi kereste fel szerkesztőségünket. Háromszor is nagy levegőt yett, mielőtt mondandójába kezdett volna. —Hát kérem... Ez már több a soknál!—pihegte idegesen. — Fuvarozással foglalkozom, tehertaxis vagyok. Húsz éve vezetek balesetmentesen, de ebben a hónapban már harmadszorra gyűlt meg a bajom a kivilágítatlan kerékpárosokkal. Most is hajszál volt a híja, hogy el nem csaptam egyet. Nekem muszáj dolgoznom, három gyerekem van, nem hiányzik, hogy egy hanyag biciklis miatt meghurcoljanak! A panaszosunk különösen a békéscsabai Lencsési útra hívta fel a figyelmet, ahol az autósok a sötét kerékpárúira kanyarodva bizony csak az utolsó pillanatban veszik észre a minden világítás nélkül közlekedő bicikliseket; — Tekernek ott kérem jobbról is, balról is, mint akikre lőnek, mert azt a közlekedési szabályt, hogy nekik van elsőbbségük, jól megtanulták. Hogy lámpa is kéne a biciklire, azt már kevesebben tudják. Arra meg, hogy ezzel nemcsak azt a barom autóst idegesítik fel, hanem saját épségüket is veszélyeztetik, még kevesebben adnak. Állítom, ha kiállna oda egy rendőr, egy óra alatt 20 ezer for int bírságot be tudna szedni. Nem is értem, miért nem bírságolnak rendszeresen az ilyen helyeken!? Tényleg. Miért nem? Ha elterjedne a híre, talán egy fél éven belül minden kerékpáron lámpa lenne. Persze lehet, hogy a rendőrök most felszisszennek: ha a naivitás ordítani
