Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

1992. november 26., csütörtök HÁLÓ ÍHÉKFS MF.GVF.I HÍRLAP Drogstop fiataloknak Nem árt ha tudod! Játékunkat több folytatásban ol­vashatod. A helyes válaszokat küldd a megyei tisztiorvosi szolgálat egészégnevelőihez. Levélcím: Békéscsaba, Gyulai utói. Hogyan alakul ki a kábító­szer-szenvedély? A drog—mint ismeretes— általában megváltoztatja ál­dozatának magatartását: az illető nem törődik többé ön­magával, nem étkezik megfe­lelően, nem mosakszik stb. Az elvonási tünetek kellemetlen­ségeinek elkerülésére újra és újra kábítószert kell szerezni, ez sokba kerül, s a kábítósze­res gyakran a szükséges pénzt nem tiszta úton szerzi meg. A függőség hosszú távú következ­ményeit a filmek és a tévédara­bok drámai módon ábrázolják, nagyon kellemetlenek és gyak­ran bűnöző életformával páro­sulnak. A játék, az evés válhat-e szenvedéllyé? Milyen egészsé­gi károkat okozhat a drogfo­gyasztás? Szomorú tény, hogy egyre terjed a gyógyszerek, a kábító­szerek fogyasztása. Sok esetben a sportszellemet is beárnyékolja a drog: a versenyzők gyógysze­rezik magukat teljesítményük növelése érdekében. Azok a kábítószeresek, akik önmagukat injekciózzák, gyak­ran elfeledkeznek a higiéniáról: piszkos tűt, fecskendőt használ­va fertőzést okozhatnak önma­guknak. A „szipózók” tönkrete­hetik orruk belső, finom, érzé­keny járatait vagy akár megsért­hetik a két orrlyuk közötti ke­mény kötőszövetet is. A vese, a máj, a központi idegrendszer, a vérképző szervek károsodhat­nak. A legfontosabb egészségká­rosító hatások a következők: — alultápláltság, általános testi és szellemi leromlás, — szív- és májkárosodás, — idegrendszeri sérülés, — agyi leépülés, — a fertőzött injekciós esz­közök a vénák gyulladását, szívbelhártya-gyulladást, tüdő- gyulladást, májgyulladást és AIDS-t visznek át. Tudsz-e más egészségkárosí­tó hatásról? Mit mond a tör­vény? Talán hallottál vagy olvastál már arról, hogy a vámosok idő­ről időre nagyobb mennyiségű illegális kábítószert találnak a vámvizsgálatok során. A jog megkülönböztet kábítószere­ket, valamint kábító hatású egyéb szereket. A kábítószerek (például: heroin, kokain stb.) előállítása, az országba való be­hozatala, innen kivitele, illetve szállítása, forgalomba hozatala és tartása tilos és büntetendő, legsúlyosabb esetben akár 8 évi börtönbüntetéssel is. A kábító hatású egyéb anyagok (például: ragasztószerek, gyógyszerek stb.) tartása nem tilos, de ilyen szereket ha felnőtt ad annak, aki még nincs 18 éves, büntetendő. Vajon miért válhat a kábító- szeres könnyebben bűncselek­mény vagy baleset áldozatává? Mikor csörög a vekker Európában? A magyarok sajnálják a legjobban másoktól az időt A csehekkel és szlovákokkal együtt Európa legkorábban kelő népe vagyunk, viszont a sor végén kullogunk, ami a társas összejövetelekre fordí­tott időt illeti. Többek között ezt tudhatjuk meg abból a fel­mérésből, amelyet egy francia közvéleménykutató intéz­mény végzett, húsz országra kiterjesztve vizsgálódásait. 9774 személyt faggattak ki ar­ról, miként osztja be egy-egy napját. Az összegzés megkönnyíté­sére az emberek tevékenysé­geit tíz különböző csoportra osztották, s azon belül is tisz­tázták, mi minősül például munkának, szabadidős tevé­kenységnek vagy társas össze­jövetelnek. így például „mun­kának” számít nemcsak az a foglalkozás, amiért bért fizet­nek, hanem a tanulás is. A há­zimunkák közé sorolták a gyermekgondozást, a főzést és a bevásárlást. Pihenésnek szá­mít a kisebb barkácsolás, vala­mint a kerti munka. Szabad­idős tevékenységnek minősül a mozi-, a színház-, hangver­seny- és képtárlátogatás, míg a társas összejövetel kategória közös sétából, baráti és rokoni látogatásból, meghívásokból és szórakozóhelyek, éttermek felkereséséből tevődik össze. Ha a közölt időtartamokat összeadjuk, nem napi 24 óra jön össze, hanem esetenként akár harminc is, ami abból adódik, hogy egyes tevékeny­ségek átfedik egymást. Gya­kori például, hogy miközben eszünk, nézzük a tévét. A kuta­tóintézet kérdezőbiztosai ti­zenöt évesnél idősebbeket fag­gattak: iskolásokat, egyetemi hallgatókat, munkavállalókat, munkanélkülieket és nyugdí­jasokat. Ami az alvást illeti, az írek és a nyugatnémetek húzzák leghosszabban a lóbőrt. A leg­rövidebb időre a görögök hunyják le a szemüket, s ők is fekszenek le legkésőbben (0:40). A házimunka terén vi­szont a németek jeleskednek leginkább, ráadásul a volt NDK területén le is főzik nyu­gati honfitársaikat. (A felmé­rés Németországban külön vizsgálta a régi szövetségi köztársaságot és a volt NDK-t.) Ha a felmérésből ítéljük meg, akkor valószínű­leg a finneknél „fut” legin­kább a lakás, ugyanis ők for­dítják erre a legminimálisabb időt; ők töltik a legkevesebb időt tisztálkodással, míg a né­metek ebben az élen vannak. Bár kevés a rokonvonás, a csehek, szlovákok, illetve svájciak között, abban hason­lítanak egymásra, hogy ők gubbasztanak a legkevesebbet a tévé előtt (2:02, 2:06). Ezzel szemben Nagy-Britanniában naponta csaknem négy órán át vibrál a képláda, ami a vizsgá­latok szerint a magas munka- nélküliség következménye. A többi „médiára” (rádió, olva­sás) a svédek fordítják a leg­több időt, míg az olaszokról vagy a spanyolokról azt hihet- nők, hogy analfabéták és süke­tek. Ki gondolná, hogy a barká­csolás és a kertészkedés főként a görögök szívügye, míg a ki- kapcsolódásnak ezt a formáját legkevésbé a svédek választ­ják. A körkérdés szerint a görö­göknek átlagban 21 percre van szükségük, hogy eljussanak munkahelyükre akár gyalog, kerékpáron, autón vagy tö­megközlekedési eszközzel. A lengyeleknek erre több mint kétszeresét kell szánni, tudni­illik 47 percet. A szabadidős tevékenység­re legkevésbé a portugáloknak futja. A hollandoknál viszont napjában és átlagosan több mint másfél óra jut mozira, színházra, hangversenyre és hasonlókra. A napi munkaidő kiszámo­lásánál a francia intézmény a következő műveletet végezte el. Elosztotta a munkával el­töltött órák összegét a tizenöt éven felüliek számával, bele­értve a diákokat, egyetemi hallgatókat, munkanélkülie­ket és nyugdíjasokat. Ahol te­hát magasabb a munkanélküli­ség, mint például Nagy-Bri­tanniában, ott kevesebb mun­kából is „kijönnek” (napi há­rom óra), Csehszlovákiában azonban öt és fél órára van szükség. Ez ugyanis a két szél­ső érték. Említettük már, hogy a tár­sas összejövetelek terén Ma­gyarország a sereghajtó. Erre ugyanis csupán napi 59 percet fordítunk. Ezt az időtöltést a legtöbbre a svédek értékelik Európában: csaknem három órát töltenek el barátaik, isme­rőseik körében. Igen jó időbe­osztással kell rendelkezniük, hiszen rengeteget olvasnak és rádióznak. Végezetül tekint­sünk át két táblázatot. Az első a magyarok időbeosztásába enged bepillantást. (Az adatok órában:percben értendők.) Alvás Testápolás Házimunka Tévézés Más médiák 7:46 0:48 4:24 2:43 3:16 Kikapcsolódás Utazás Szabadidő Munka Társas együttlét 1:45 0:40 0:55 5:04 0:59 Mikor csörög az óra? Felkelés Munkakezdés Lefekvés Ny ugat-N émetország 6:45 7:45 23:10 Kelet-Németország 6:15 7:00 22:50 Franciaország 7:00 8:30 23:30 Olaszország 7:00 8:15 23:20 Svédország 6:15 8:00 23:15 Magyarország 5:45 7:15 23:05 Válságkezelés támogatással? Bemutatkoznak a nagycsaládos egyesületek Három éve „él” a Fészek Sarkadon A szociális válságkezelő prog­ramok kormánybiztosa, Lak- ner Zoltán óva intett attól, hogy túlzott várakozás előzze meg a szociális ellátási tör­vényt, mivel a lakosság jelen­legi gondjainak megoldására nem a szociálpolitika, hanem a ' gazdaság hivatott. A szociál­politikai reformmal foglalko­zó előadásában a szemlélet- változás fontosságát emelte ki, mivel az állam szerepvállalása mellett a jövőben a hangsúly áthelyeződik a helyi ellátó rendszerekre, vagyis az önkor­mányzati szociálpolitikára. Utóbbi kapcsán kifejtette: a tá­mogatásoknál az egyenlősdi helyett a rászorultság lesz a döntő szempont, s meghatáro­zóvá válik a családcentrikus­ság. Ugyanakkor — például a lakástámogatásoknál — lé­nyeges különbségek lesznek a különböző típusú települések, így a városok és a falvak lakói­nak juttatásai között. Lakner Zoltán nagy előrelé­pésnek nevezte, hogy a szoci­álpolitikait finanszírozási re­form is kíséri. Jövőre például 80 százalékkal nő a szociálpo­litikára fordítható önkormány­zati támogatás, ami azt jelenti, hogy a helyhatóságok a jelen­legi 16 milliárd helyett 27,5 milliárdot fordíthatnak erre a célra. Ugyanakkor itt is diffe­renciálnak: lesz olyan te­lepülés, amelyik 30-35 száza­lék forrásnövekedésre, de lesz, amelyik 150-200 százalékra számíthat. A családi pótlék esetében is a differenciálást hangsúlyozta a kormánybiz­tos, amely belső átcsoportosí­tást jelent, vagyis semmikép­pen nem kívának erre a célra kevesebbet fordítani. Ez ügy­ben konkrét tervről nem be­szélt, mert a különböző módo­zatokat most véleményezik a szakemberek. Ugyanakkor egyfajta szociálpolitikai prog­nózist is felvázolt. Eszerint 1993- ban rendezik a tartósan munkanélküliek támogatását, 1994- ben pedig három terüle­ten várható változás: az idős­korúak, illetve a gyerekes csa­ládok jövedelempótló-, vala­mint a legalább 67 százalék­ban munkaképességüket elve­szített állampolgárok támoga­tásában. Sarkadon két nagycsaládos egyesület működik. Az alapító a Fészek Egyesület, melynek elnöke Kaszás Julianna, aki el­mondta, hogy 1989-ben ala­kultak 120 családdal. Mivel okányi és méhkeréki családok is csatlakoztak hozzájuk, a családok létszáma elérte a 360 tagot. Tavaly ősszel szétvál­tak, mivel a nagy létszám miatt a tagokkal a kapcsolatot nem tudták úgy fenntartani, ahogy szerették volna. Ok is szívesen nyitnának egy boltot az egyesületi tagok részére. Nagyobb rendezvé­nyek lebonyolításához az Ady Endre Gimnázium ad helyet. A sarkadi és az okányi önkor­mányzat a lehetőségekhez mérten anyagilag segíti az egyesületet. A beiskolázáskor a rászoruló családok füzetcso­magot kaptak és megkapták az 50%-os étkezési térítési díjat is. Ez nagy segítség, mivel tud­juk, hogy egyre több család kerül nehéz anyagi helyzetbe. Van, ahol az apa és az anya is munkanélküli. Az egyesület vezetősége arra törekszik, hogy minél több segítséget nyújtson a rászorulóknak és érdekeit minél több fórumon képviseljék. Bondár Ferencné Játsszanak valóságot Kedves Háziasszonyok! Játsszanak velünk, küldjék el hozzánk valóságos családi költségvetésüket. A legvalóságosabbak, legjobbak közül kisorsoljuk a szerencséset. December 1-jéig még részt vehetnek játékunkban. Karácsony előtt megtöltjük élelemmel a hűtőszekrényét! A beküldött családi költségvetés legyen tömör, maximum 40 gépelt sor. Tartalmazza a család összjövedelmét, a felosztás lényegét, a keresők körül­belüli életkorát, hányán élnek egy háztartásban. Kérésükre nevüket a költ­ségvetés közlésénél nem tüntetjük fel, de nekünk vagy a nevüket, vagy egy jeligét írjanak. A borítékra írják rá: Családi költségvetés. Sok háziasszonyt elgondolkoztatott ez a lehetőség, számtalan levelet kap­tunk, mi magunk is buzgó számításokba kezdtünk. Elképzeléseink szerint december közepe táján kisorsoljuk a nyertest! Családi költségvetés Ruházkodni nincs miből! Az anya 23 éves, elvált, mun­kanélküli. A gyermek négy­éves fiú. Bevételek: munkanélküli segély 7 300 Ft családi pótlék 3 100 Ft összesen 10400Ft Kiadások: lakbér 3 200 Ft OTP-kölcsön 3 400 Ft villany 350 Ft gáz 120 Ft óvoda 300 Ft tisztálkodási és mosószerek 1 000 Ft élelem (kenyér, tej, cukor, fel­vágott, péksütemény, gyü­mölcs) 2 000 Ft összesen 10 370 Ft. Sajnos ebből az összegből örülök, ha kijönni tudunk, nemhogy spórolni. A szüleim­nél szoktunk sokszor étkezni, főleg hétvégeken. Nekünk ugyanis főtt ételre nem jut pénz. Ha véletlenül gyógy­szerre kell költeni, akkor azt az összeget a vásárlásból kell be­hoznunk. A ruházkodás pe­dig? Meg sem tudnám monda­ni, mikor vettem utoljára vala­mi újat. „51", Orosháza A szegénység „csak” kellemetlen A férjem 27 éves, munka­nélküli-járadékot kap. Én, mint 33 éves feleség, gyeden vagyok. Három gyermekünk van. A legnagyobb 10 éves, a középső 6 éves, a legkisebb 5 hónapos. Bevételek: a férjem járadéka (változó) kb. 7 500 Ft az én gyedem 6 200 Ft szociális segély 4 000 Ft családi pótlék 10 800 Ft összesen: 28 500 Ft Kiadások: lakbér + rezsi 5 800 Ft cukor, liszt, krumpli, hagyma, fűszerek stb. 3 500 Ft tisztálkodási szerek + mosószerek 2 000 Ft tej, sajt (egy héten kétszer) 2 000 Ft kenyér, felvágott 1 500 Ft zöldség-gyümölcs ritkán 1 500 Ft főzőgáz + villany 500 Ft újságok 800 Ft hús (egy héten egyszer) 4 000 Ft bútorrészlet 3 000 Ft kávé + cigaretta 2 000 Ft összesen: 26 600 Ft A megmaradt 1900 forintból ruházkodunk, gyógyszert veszünk, ha betegek a gyerekek, no meg, ha jut néha egy kis csokira vagy nápolyira a gyerekeknek. B. Lajosné, Békéscsaba

Next

/
Thumbnails
Contents