Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-25 / 278. szám

O MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1992. november 25., szerda Úgy tartják, Mezőberény szíve a Kossuth tér, melynek egyik szegletében 1901-ben — az Orlay-ház helyén — épült fel a klasszicista eleme­ket hordozó városháza. Az impozáns épület a város jel­legzetes színfoltja Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András. Telefon: (66) 327—844 Hírek Részlegesen megnyílt a múzeum Mezőberény. — Az Orlay Petries Soma helytörténeti gyűjtemény új helyén, a Gyo­mai út 23. szám alatt részlege­sen megnyílt. Minden kedden és csütörtökön délután két órá­tól négy óráig várja az egyéni látogatókat. Csoportok előze­tes bejelentés alapján bármely napon megtekinthetik a gyűj­teményt. Regionális vízvezeték Köröstarcsa. — Mezőberény és Köröstarcsa között meg­kezdték a regionális vízmű­rendszer részeként az 500 mil­liméter átmérőjű vezeték épí­tését. A 78 millió forintos be­ruházás teljes elkészültével a térségben lényegesen javul az ivóvíz minősége. Gazdára talált a Gelka Mezólterény. — Elkelt az ön­kormányzat tulajdonában lévő Gelka üzlethelyiség. A Marina Coop Kft. vásárolta meg az ingatlant, több mint 6,3 millió forintot Fizettek érte. Kimerült a segélykeret Csárdaszállás.—Erre az évre az önkormányzat gyámható­sági segélykerete 60 ezer fo­rint volt. Rendkívüli szociális segélyre 100 ezer forintot biz­tosított a testület, mely a nyár végére már elfogyott. Újabb gyámhatósági segélyre pót- előirányzatból 136 ezer forin­tot biztosítottak, amit beisko­lázási segélyként fizettek ki: minden általános és középis­kolás diák 2000—2000 forin­tot kapott tanévkezdéskor. Bővülő úthálózat Mezőberény. — A városhoz tizenegy kilométer állami és 54,1 kilométer önkormányzati út tartozik, az utóbbi 62,8 szá­zaléka szilárd burkolatú és portalanított. Lakossági segít­séggel és anyagi támogatásá­val, valamint tanácsi pénzek­ből 1980 és 1990 között 20,5 kilométer út készült a város­ban, tavaly és az idén együtte­sen még 10,3 kilométer út épült Berényben. „Jó volt rúgni az út porát...” A napokban Mezőberényben tartott előadást dr. Ferenci Csaba, a miniszterelnök nem­zetbiztonsági tanácsadója, aki a Budapesti Műszaki Egyetem első aranygyűrűs doktora, egyetemi tanár, s hosszú időn át élt a városban. Előadását követően beszélgettünk a nemzetközi hírű szaktekin­téllyel. — Politikusként, egyetemi tanárként vagy családtagként érkezett most Berénybe ? — Mindig csak egyfélekép­pen, herényiként tudok Be- rénybe jönni, mindig villa­mosmérnökként jövök haza. A' háborúban családom Erdély­ből menekült ide, itt tele­pedtünk le, itt leltünk otthonra, itt éltem 1947-től 1959-ig, vagyis egyetemi éveim kezde­téig. — Hogyan emlékszik visszd ezekre az évekre? —Gyerekek voltunk, s most felnőtt fejjel is, nem nosztalgi-. ából mondom: szép időszaka volt életemnek. Berény Er­délyhez hasonlóan mindig ma­gában hordozta az együttélés türelmét, itt idegen volt a sovi­niszta hang. Jómagam Szé- kelyföldön születtem, az Al­föld, s ez a város nekem min­dig kedves volt: jó volt rúgni az út porát az utca közepén, nem felejtem el az utca hársfá­it, a telepített fenyőket, a lege­lőket, a nyári melegeket, a csordát, a rajzó legyeket és a felemás teleket. Ebben a mili­őben nőttem fel, s most sem vagyok városi ember, megma­radtam falusinak, aminek na­gyon örülök. :— Gondolom, érettségin nem a majdani miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadó­jának készült... — Ma is kutató villamos­mérnök vagyok, mindig izga­tott a természet szerkezete, an­nak teljes megismerése. En­nek egy speciális részét, a ka­tonai vonatkozású dolgokat mellesleg tanultam meg. Ez vezetett oda, hogy a kutatói egyetemi tanári munkám mel­lett a politikára is odafigyel­tem, ahonnan egyenesen veze­tett az út a nemzetbiztonsági tanácsadói megbízatásig. — Az űrkutatásban milyen mértékben vett részt? —- A rádiós műholdmegfi­gyelést egy másik mezőberé- nyivel, Gswindt Bandival ket­ten csináltuk meg, úgy is fo­galmazhatnék: ez egy mező- berényi produkció volt. — Gondolom, ezért akkor magas elismerés járt... — Semmiféle elismerést nem kaptunk, sőt 1968-ban, a csehszlovákiai bevonulás ide­jén, amikor műholdon ke­resztül Amerikával rádiós kapcsolatot létesítettünk, eljá­rást kezdeményeztek el­lenünk. Végül is ejfsitult az ügy. Részt vettem az Interkoz- mosz programokban, az első műholdra kerülő elektronikát én konstruáltam, s én vezettem az építését. A startjánál, az északi kilövőhelyen, Mirnij körzetében követtem nyomon a programot. Részem volt a magyar űrrepülős kísérletben is. Voltak kísérletek, amelye­ket csak mi magyarok vé­geztünk, de voltak olyanok is, melyeket nyugatiakkal és ke­letiekkel csináltunk. Érdekes munka volt az a nemzetközi kísérlet, melyet az elektro­mágneses hullámterjedés kér­désében folytattunk. Ma is ak­tív űrkutató vagyok, az ELTE geofizikai tanszékén egy űrku­tató csoport tagjaként dolgo­zom. — Hogyan vezetett az útja a nemzetbiztonsági tanácsadói székhez? — Évekkel ezelőtt környe­zetvédelmi kérdésekkel is fog­lalkoztam, s a Duna-kör tagja­ként kerültem kapcsolatba az­zal a lassan formálódó magyar értelmiséggel, melynek elkép­zelése, értékrendje közel állt hozzám, s innen az út az MDF- hez vezetett, annak alapító tagja vagyok. 1990. július 1- jén kaptam a nemzetbiztonsá­gi tanácsadói megbízást, amit korábban félállásban töltöt­tem be. Szeptembertől társa­dalmi munkában segítem a mi­niszterelnököt. Ezen a kötelé­ken lazítok, mert csak így tu­dom igazán megőrizni függet­lenségemet, lelkiismereti sza­badságomat. S még egy fontos dolog: az utóbbi időben túl so­kan tolonganak a hatalom, a pénz körül. — Szélesebb körben mikor találkozik ismét földijeivel? —Januárban, más témakör­ről beszélgetünk majd. Nekem nagy szükségem van ezekre a találkozásokra, mert az ittho­niakkal a kérdés, a szó kötetle­nebb és őszintébb. Nekem is kell, hogy keményen kérdez­zenek, s amire tudok, válaszo­lok. Az ilyen találkozókon ki­zárt az elhallgatás csábítása. Az itt élő rokonságot addig még családommal megláto­gatjuk — mondotta Ferencz Csaba. Próbálkozunk, vállalkozunk A kényelem boltja Berényben Április eleje óta működik Me­zőberényben a Rákóczi utca 1. szám alatt a Kereki Híd Betéti Társaság. Eddigi tevékeny­ségükről és új üzletükről ér­deklődtünk Benyovszki And­rásáétól, a bolt vezetőjétől. Mint megtudtuk, a társaság különböző, elsősorban beton­termékek gyártása, kis- és nagykereskedelmi tevékeny­ség céljából jött létre. Néhány hónapos működésük alatt el­sősorban a mindennapi öltöz­ködéshez szükséges ruhák és cipők értékesítésével foglal­koztak. Használt ruhából he­tente, cipőből általában kéthe­tente kapnak új árut nyugati importból. Az üzleti életben fontos, hogy áraikat a nyitás­kor megadottak szerint tartják, mert ragaszkodnak az áreme­lés elkerüléséhez. Mivel Berényben kevés bú­torüzlet van, ezért gondolták, hogy lakossági igényt elégíte­nek ki, ha bútorokat is forgal­maznak. Október elejétől hol­land importból származó búto­rokat is lehet a Rákóczi utcá­ban vásárolni. Elsősorban szö­vet- és plüsshuzattal készült ülőgarnitúrákat, ebédlőszek­rényeket, foteleket, ebédlő- asztalokat székekkel, vala­mint antik ülőgarnitúrákat árulnak. A vásárlók igényeitől függően rendelik meg az új árukat. A lakosságnak igye­keznek elfogadható áron kí­nálni a „kényelmet”, ami azonnal megvásárolható és el­szállítható. A két üzlet keddtől péntekig az ebédidő kivételé­vel egész nap, szombaton dé­lig van nyitva. A jövőre nézve kereskedel­mi tevékenységüket kívánják bővíteni, szeretnék árukész­letüket játékokkal, dohány­áruval, lakberendezési és aján­déktárgyakkal (porcelán, üveg), esetleg háztartási kis­gépekkel kiegészíteni. Tervbe vették, hogy jövőre műszaki cikkek kereskedelmével is foglalkoznak majd. Ha kicsi­ben is, de próbálkozni, vállal­kozni kell! SzaT Butiksor a Fortuna téren Mezőberény centrumában, a Fortuna téren tizennégy üzletből álló butiksor épült, melynek egy része elkészült, szinte mindenütt a befejező munkák vannak már csak hátra. Az építők a rossz idő végleges beköszöntése előtt szeretnék befejezni a térbur­kolást, a járda és a parkoló építését, hogy az üzletek egy része a karácsonyi bevásár­lásra kinyithasson Tisztelet a másságnak Az utóbbi egy-két esztendőben igen­csak ritkán láttam, tapasztaltam a hazai pártok között konszenzust. Tagjai időnként sandán szemlélik egymást, olykor vicsorogva fogad­ják a másik közeledését. Az őszinte emberi kapcsolatoknak a legkisebb jelét sem tapasztalhatjuk. Más párt, más tagság, más vélemények gyűjtő­helye — fogalmazta meg valaki a baráti társaságomból. Az előrelépés érdekében tett kompromisszumokat nélkülöző, az ural­kodni vágyás, az akamokság tör felszínre lépten-nyomon. Az emberi hangnak sok estben csak a durvább változata jut el fülünkig. Számomra ezért is volt furcsa, szívet, lelket melengető az az emberi tisztelet, mely a jelenlévőket körülvette a minap,amit egyik, szülőföldemről elszárma­zott, a kormánykoalíció legerősebb pártja egyik alapító tagjának, politikusának látogatása kapcsán láttam. Öt-hat párt helyi szervezetének tagjai, vezetői a pártérdekeket — pártfegyelmet? — félre téve, azokat sutba vágva, érző emberként kezelték egymást, meghallgatva, s nem pocs­kondiázva a másik, jobbára eltérő véleményét. Egyik sem csattant fel, nem gorombította le a másikat, ha nem volt azonos az álláspontja. Tisztelte benne az emberi mássá­got. Milyen kár, hogy ez a jelenség a nagy politikában nem igen érzékelhető. Pedig nagyon nagy szükség lenne rá. Ott ,s Kapcsolatfelvétel Szovátával A Mezőberényi DSE két esz­tendeje tart sportkapcsolatot a marosvásárhelyi sportiskolá­val. Ennek keretében a közel­múltban sportversenyeken vettek részt az egyesület ver­senyzői Marosvásárhelyen. Ez adott alkalmat arra, hogy a Mezőberényi Erdélyi Kör kez­deményezésére — a polgár- mester felhatalmazása alapján — hivatalos küldöttség keres­se meg a közeli Szováta pol­gármesterét kapcsolatfelvétel céljából. Szováta festői környezetben terül el, nagyságrendjében Me- zőberényhez hasonló kisváros. Többségében magyarlakta te­lepülés, polgármestere magyar. Említésre méltó faipara, emel­lett természeti adottságai révén gyógyüdülésre alkalmas. A vá­ros képviselő-testülete egyetér­tett a kapcsolatok felvételével, s azok építésével. Keresett a tárcsái fűzvessző Az Erdőgazdasági Fűz- és Ko­sáripari Vállalat köröstarcsai te­lepének 138 hektáros füzesében a napokban kezdődött a fűz ara­tása, vagy ahogyan szaknyel­ven mondják, a vessző leterme­lése. Hat-nyolc éve még kézzel vágták a vesszőt, napjainkban viszont már géppel aratják a vesszőt Megtudtuk, hogy a fűz­vessző az idén a tavalyinál sok­kal kelendőbb mind belföldön, mind külföldön. Sok alapanya­got szállítanak fonásra Szlová­kiába, Szlovéniába és Japánba. Olykor nem győzik az igénye­ket kielégíteni, főként a 80-160 centiméteres első osztályú vesszőből. Havonta 35 tonna osztályozott zöld vesszőt főz­nek le, majd azt szárítják, mi­közben forgatják és osztályoz­zák, ezután kávézik, vagyis elő­készítik a szállításra. Közös volt, közös marad A Csárdaszállási Petőfi Tsz is az átalakulás időszakát éli. Napjainkban még egyben van az eredetileg 4300 hektáros közös gazdaság, melynek területéből csaknem 2100 hektárt jelöltek ki kárpótlásra, s ebből közel 1200 hektárt a jogosultak bérletre már felajánlottak a szövetkezetnek. A téesztagok közül eddig ketten döntöttek úgy, hogy a jövőben egyénileg gazdálkodnak tovább, ők összesen 2 hektárnyi földterületre, valamint 2,5 millió forint értékű vagyontárgyra tartanak igényt. A közgyűlés csak részben járult hozzá kérésük teljesítéséhez, a végső döntést a bíróság hozza majd meg. Két éve volt földfoglalás is: valaki 2000 négyzetméter­nyi területen kiszántotta a közös búzáját azzal, hogy az ősi jusson akar gazdálkodni, ám azóta is parlagon áll az önkényesen reprivatizált birtok. Az elmúlt hetekben a tagság úgy nyilatkozott, hogy az átalakulást követően is együtt szeretne dolgozni: 1200 hektáron vetettek búzát, mely nagyon szép, az elmúlt évekhez hasonlóan műtrágyáztak és szervestrá­gyáztak, s 2300 hektárnyi terület szántásával napokon belül végeznek. A betakarítással is időben végeztek. A szövetkezet elnöke elmondta: minden terméküket, ha nyomott árakon is, de el tudták adni, a téesz nem küzd napi pénzügyi gondokkal, s eredményesen zárja az idei évet.

Next

/
Thumbnails
Contents