Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-25 / 278. szám
O MEZŐBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE 1992. november 25., szerda Úgy tartják, Mezőberény szíve a Kossuth tér, melynek egyik szegletében 1901-ben — az Orlay-ház helyén — épült fel a klasszicista elemeket hordozó városháza. Az impozáns épület a város jellegzetes színfoltja Az oldalt írta és szerkesztette: Szekeres András. Telefon: (66) 327—844 Hírek Részlegesen megnyílt a múzeum Mezőberény. — Az Orlay Petries Soma helytörténeti gyűjtemény új helyén, a Gyomai út 23. szám alatt részlegesen megnyílt. Minden kedden és csütörtökön délután két órától négy óráig várja az egyéni látogatókat. Csoportok előzetes bejelentés alapján bármely napon megtekinthetik a gyűjteményt. Regionális vízvezeték Köröstarcsa. — Mezőberény és Köröstarcsa között megkezdték a regionális vízműrendszer részeként az 500 milliméter átmérőjű vezeték építését. A 78 millió forintos beruházás teljes elkészültével a térségben lényegesen javul az ivóvíz minősége. Gazdára talált a Gelka Mezólterény. — Elkelt az önkormányzat tulajdonában lévő Gelka üzlethelyiség. A Marina Coop Kft. vásárolta meg az ingatlant, több mint 6,3 millió forintot Fizettek érte. Kimerült a segélykeret Csárdaszállás.—Erre az évre az önkormányzat gyámhatósági segélykerete 60 ezer forint volt. Rendkívüli szociális segélyre 100 ezer forintot biztosított a testület, mely a nyár végére már elfogyott. Újabb gyámhatósági segélyre pót- előirányzatból 136 ezer forintot biztosítottak, amit beiskolázási segélyként fizettek ki: minden általános és középiskolás diák 2000—2000 forintot kapott tanévkezdéskor. Bővülő úthálózat Mezőberény. — A városhoz tizenegy kilométer állami és 54,1 kilométer önkormányzati út tartozik, az utóbbi 62,8 százaléka szilárd burkolatú és portalanított. Lakossági segítséggel és anyagi támogatásával, valamint tanácsi pénzekből 1980 és 1990 között 20,5 kilométer út készült a városban, tavaly és az idén együttesen még 10,3 kilométer út épült Berényben. „Jó volt rúgni az út porát...” A napokban Mezőberényben tartott előadást dr. Ferenci Csaba, a miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója, aki a Budapesti Műszaki Egyetem első aranygyűrűs doktora, egyetemi tanár, s hosszú időn át élt a városban. Előadását követően beszélgettünk a nemzetközi hírű szaktekintéllyel. — Politikusként, egyetemi tanárként vagy családtagként érkezett most Berénybe ? — Mindig csak egyféleképpen, herényiként tudok Be- rénybe jönni, mindig villamosmérnökként jövök haza. A' háborúban családom Erdélyből menekült ide, itt telepedtünk le, itt leltünk otthonra, itt éltem 1947-től 1959-ig, vagyis egyetemi éveim kezdetéig. — Hogyan emlékszik visszd ezekre az évekre? —Gyerekek voltunk, s most felnőtt fejjel is, nem nosztalgi-. ából mondom: szép időszaka volt életemnek. Berény Erdélyhez hasonlóan mindig magában hordozta az együttélés türelmét, itt idegen volt a soviniszta hang. Jómagam Szé- kelyföldön születtem, az Alföld, s ez a város nekem mindig kedves volt: jó volt rúgni az út porát az utca közepén, nem felejtem el az utca hársfáit, a telepített fenyőket, a legelőket, a nyári melegeket, a csordát, a rajzó legyeket és a felemás teleket. Ebben a miliőben nőttem fel, s most sem vagyok városi ember, megmaradtam falusinak, aminek nagyon örülök. :— Gondolom, érettségin nem a majdani miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadójának készült... — Ma is kutató villamosmérnök vagyok, mindig izgatott a természet szerkezete, annak teljes megismerése. Ennek egy speciális részét, a katonai vonatkozású dolgokat mellesleg tanultam meg. Ez vezetett oda, hogy a kutatói egyetemi tanári munkám mellett a politikára is odafigyeltem, ahonnan egyenesen vezetett az út a nemzetbiztonsági tanácsadói megbízatásig. — Az űrkutatásban milyen mértékben vett részt? —- A rádiós műholdmegfigyelést egy másik mezőberé- nyivel, Gswindt Bandival ketten csináltuk meg, úgy is fogalmazhatnék: ez egy mező- berényi produkció volt. — Gondolom, ezért akkor magas elismerés járt... — Semmiféle elismerést nem kaptunk, sőt 1968-ban, a csehszlovákiai bevonulás idején, amikor műholdon keresztül Amerikával rádiós kapcsolatot létesítettünk, eljárást kezdeményeztek ellenünk. Végül is ejfsitult az ügy. Részt vettem az Interkoz- mosz programokban, az első műholdra kerülő elektronikát én konstruáltam, s én vezettem az építését. A startjánál, az északi kilövőhelyen, Mirnij körzetében követtem nyomon a programot. Részem volt a magyar űrrepülős kísérletben is. Voltak kísérletek, amelyeket csak mi magyarok végeztünk, de voltak olyanok is, melyeket nyugatiakkal és keletiekkel csináltunk. Érdekes munka volt az a nemzetközi kísérlet, melyet az elektromágneses hullámterjedés kérdésében folytattunk. Ma is aktív űrkutató vagyok, az ELTE geofizikai tanszékén egy űrkutató csoport tagjaként dolgozom. — Hogyan vezetett az útja a nemzetbiztonsági tanácsadói székhez? — Évekkel ezelőtt környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkoztam, s a Duna-kör tagjaként kerültem kapcsolatba azzal a lassan formálódó magyar értelmiséggel, melynek elképzelése, értékrendje közel állt hozzám, s innen az út az MDF- hez vezetett, annak alapító tagja vagyok. 1990. július 1- jén kaptam a nemzetbiztonsági tanácsadói megbízást, amit korábban félállásban töltöttem be. Szeptembertől társadalmi munkában segítem a miniszterelnököt. Ezen a köteléken lazítok, mert csak így tudom igazán megőrizni függetlenségemet, lelkiismereti szabadságomat. S még egy fontos dolog: az utóbbi időben túl sokan tolonganak a hatalom, a pénz körül. — Szélesebb körben mikor találkozik ismét földijeivel? —Januárban, más témakörről beszélgetünk majd. Nekem nagy szükségem van ezekre a találkozásokra, mert az itthoniakkal a kérdés, a szó kötetlenebb és őszintébb. Nekem is kell, hogy keményen kérdezzenek, s amire tudok, válaszolok. Az ilyen találkozókon kizárt az elhallgatás csábítása. Az itt élő rokonságot addig még családommal meglátogatjuk — mondotta Ferencz Csaba. Próbálkozunk, vállalkozunk A kényelem boltja Berényben Április eleje óta működik Mezőberényben a Rákóczi utca 1. szám alatt a Kereki Híd Betéti Társaság. Eddigi tevékenységükről és új üzletükről érdeklődtünk Benyovszki Andrásáétól, a bolt vezetőjétől. Mint megtudtuk, a társaság különböző, elsősorban betontermékek gyártása, kis- és nagykereskedelmi tevékenység céljából jött létre. Néhány hónapos működésük alatt elsősorban a mindennapi öltözködéshez szükséges ruhák és cipők értékesítésével foglalkoztak. Használt ruhából hetente, cipőből általában kéthetente kapnak új árut nyugati importból. Az üzleti életben fontos, hogy áraikat a nyitáskor megadottak szerint tartják, mert ragaszkodnak az áremelés elkerüléséhez. Mivel Berényben kevés bútorüzlet van, ezért gondolták, hogy lakossági igényt elégítenek ki, ha bútorokat is forgalmaznak. Október elejétől holland importból származó bútorokat is lehet a Rákóczi utcában vásárolni. Elsősorban szövet- és plüsshuzattal készült ülőgarnitúrákat, ebédlőszekrényeket, foteleket, ebédlő- asztalokat székekkel, valamint antik ülőgarnitúrákat árulnak. A vásárlók igényeitől függően rendelik meg az új árukat. A lakosságnak igyekeznek elfogadható áron kínálni a „kényelmet”, ami azonnal megvásárolható és elszállítható. A két üzlet keddtől péntekig az ebédidő kivételével egész nap, szombaton délig van nyitva. A jövőre nézve kereskedelmi tevékenységüket kívánják bővíteni, szeretnék árukészletüket játékokkal, dohányáruval, lakberendezési és ajándéktárgyakkal (porcelán, üveg), esetleg háztartási kisgépekkel kiegészíteni. Tervbe vették, hogy jövőre műszaki cikkek kereskedelmével is foglalkoznak majd. Ha kicsiben is, de próbálkozni, vállalkozni kell! SzaT Butiksor a Fortuna téren Mezőberény centrumában, a Fortuna téren tizennégy üzletből álló butiksor épült, melynek egy része elkészült, szinte mindenütt a befejező munkák vannak már csak hátra. Az építők a rossz idő végleges beköszöntése előtt szeretnék befejezni a térburkolást, a járda és a parkoló építését, hogy az üzletek egy része a karácsonyi bevásárlásra kinyithasson Tisztelet a másságnak Az utóbbi egy-két esztendőben igencsak ritkán láttam, tapasztaltam a hazai pártok között konszenzust. Tagjai időnként sandán szemlélik egymást, olykor vicsorogva fogadják a másik közeledését. Az őszinte emberi kapcsolatoknak a legkisebb jelét sem tapasztalhatjuk. Más párt, más tagság, más vélemények gyűjtőhelye — fogalmazta meg valaki a baráti társaságomból. Az előrelépés érdekében tett kompromisszumokat nélkülöző, az uralkodni vágyás, az akamokság tör felszínre lépten-nyomon. Az emberi hangnak sok estben csak a durvább változata jut el fülünkig. Számomra ezért is volt furcsa, szívet, lelket melengető az az emberi tisztelet, mely a jelenlévőket körülvette a minap,amit egyik, szülőföldemről elszármazott, a kormánykoalíció legerősebb pártja egyik alapító tagjának, politikusának látogatása kapcsán láttam. Öt-hat párt helyi szervezetének tagjai, vezetői a pártérdekeket — pártfegyelmet? — félre téve, azokat sutba vágva, érző emberként kezelték egymást, meghallgatva, s nem pocskondiázva a másik, jobbára eltérő véleményét. Egyik sem csattant fel, nem gorombította le a másikat, ha nem volt azonos az álláspontja. Tisztelte benne az emberi másságot. Milyen kár, hogy ez a jelenség a nagy politikában nem igen érzékelhető. Pedig nagyon nagy szükség lenne rá. Ott ,s Kapcsolatfelvétel Szovátával A Mezőberényi DSE két esztendeje tart sportkapcsolatot a marosvásárhelyi sportiskolával. Ennek keretében a közelmúltban sportversenyeken vettek részt az egyesület versenyzői Marosvásárhelyen. Ez adott alkalmat arra, hogy a Mezőberényi Erdélyi Kör kezdeményezésére — a polgár- mester felhatalmazása alapján — hivatalos küldöttség keresse meg a közeli Szováta polgármesterét kapcsolatfelvétel céljából. Szováta festői környezetben terül el, nagyságrendjében Me- zőberényhez hasonló kisváros. Többségében magyarlakta település, polgármestere magyar. Említésre méltó faipara, emellett természeti adottságai révén gyógyüdülésre alkalmas. A város képviselő-testülete egyetértett a kapcsolatok felvételével, s azok építésével. Keresett a tárcsái fűzvessző Az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat köröstarcsai telepének 138 hektáros füzesében a napokban kezdődött a fűz aratása, vagy ahogyan szaknyelven mondják, a vessző letermelése. Hat-nyolc éve még kézzel vágták a vesszőt, napjainkban viszont már géppel aratják a vesszőt Megtudtuk, hogy a fűzvessző az idén a tavalyinál sokkal kelendőbb mind belföldön, mind külföldön. Sok alapanyagot szállítanak fonásra Szlovákiába, Szlovéniába és Japánba. Olykor nem győzik az igényeket kielégíteni, főként a 80-160 centiméteres első osztályú vesszőből. Havonta 35 tonna osztályozott zöld vesszőt főznek le, majd azt szárítják, miközben forgatják és osztályozzák, ezután kávézik, vagyis előkészítik a szállításra. Közös volt, közös marad A Csárdaszállási Petőfi Tsz is az átalakulás időszakát éli. Napjainkban még egyben van az eredetileg 4300 hektáros közös gazdaság, melynek területéből csaknem 2100 hektárt jelöltek ki kárpótlásra, s ebből közel 1200 hektárt a jogosultak bérletre már felajánlottak a szövetkezetnek. A téesztagok közül eddig ketten döntöttek úgy, hogy a jövőben egyénileg gazdálkodnak tovább, ők összesen 2 hektárnyi földterületre, valamint 2,5 millió forint értékű vagyontárgyra tartanak igényt. A közgyűlés csak részben járult hozzá kérésük teljesítéséhez, a végső döntést a bíróság hozza majd meg. Két éve volt földfoglalás is: valaki 2000 négyzetméternyi területen kiszántotta a közös búzáját azzal, hogy az ősi jusson akar gazdálkodni, ám azóta is parlagon áll az önkényesen reprivatizált birtok. Az elmúlt hetekben a tagság úgy nyilatkozott, hogy az átalakulást követően is együtt szeretne dolgozni: 1200 hektáron vetettek búzát, mely nagyon szép, az elmúlt évekhez hasonlóan műtrágyáztak és szervestrágyáztak, s 2300 hektárnyi terület szántásával napokon belül végeznek. A betakarítással is időben végeztek. A szövetkezet elnöke elmondta: minden terméküket, ha nyomott árakon is, de el tudták adni, a téesz nem küzd napi pénzügyi gondokkal, s eredményesen zárja az idei évet.
