Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-23 / 276. szám

jpŒS MEGYEI HÏRIAP­Az oldalt írta Papp János és Szenes János. Telefon: (66) 327-844 és Csorvás 14 Közmeghallgatás Gyomaendrőd. — A város képviselő-testülete november 24-én, holnap 17 órai kezdettel közmeghallgatást tart, melynek helye a 617. Számú Ipari Szak­munkásképző Iskola aulája. Napirenden szerepel a képvise­lő-testület kétéves működésé­ről, valamint az 1993. évi költ­ségvetés irányelveiről szóló tá­jékoztató. Előadó Frankó Ká­roly polgármester. Plusz egy hónap Hunya. — A hunyai képviselő- testület előrelátó volt, mert idei költségvetésébe külön keretet határozott meg az állományá­ban lévők 13. havi fizetésére. Az általános művelődési köz­pontnál e bértömeg nem volt beépítve a tervbe, de ha az éves költségvetési keretükön belül elő tudják a feltételeket terem­teni, akkor a pedagógusok is felvehetik a 13. havi bérüket. Jubileum Gyomaendrőd. — Fennállásá­nak 20. évfordulóját ünnepli a Rumba társastáncklub. Ez alka­lomból november 28-án, 13 órakor ünnepi műsort adnak a Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközépiskola tornatermé­ben. Közgyűlés Hunya. — A Hunyadi Terme­lőszövetkezet ma tartja vagyon­megosztó közgyűlését. Itt dől el, hogy mekkora tulajdoni há­nyad marad a termelőszövetke­zetben és mennyit visznek ki a kiválni szándékozók. Testületi ülés Gyomaendrőd. — A képvise­lő-testület legközelebb decem­ber 1-jén tartja önkormányzati ülését, melyen az 1993. évi költ­ségvetési tervezetet vitatják meg. Ajándék Hunya. — Közel 4,5 millió fo­rint értékű közintézményi fej­lesztési tervet kapott a község a TTI-Eurovia Kft.-tői. A terv is­kola, étkező, könyvtár, uszoda, öregek otthona modem egység­ben történő kivitelezését mutat­ja be. Az önkormányzat levél­ben köszönte meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság­nak, hogy Hunyát is a kedvez­ményezett települései közé so­rolta. Lesz-e munka? Hunya.—Atelepülésena gyo- maendrődi áfész egy élelmi­szerboltot, egy vegyes ipar­cikküzletet és egy felvásárló, valamint tápbolt egységet üze­meltet. A felsorolt munkahelye­ken körülbelül tízen dolgoznak. Nem tudni, hogy a jövőben megmaradhat-e a munka­helyük, hiszen az áfész átalaku­lóban van. GYOMAENDRŐD ÉS KÖRNYÉKE Pályázatot nyert Mobilitás Gmk Gyomaendrőd. — Szerető Béla vállalkozó azon kevesek közé tartozik, akik már közel 20 éve járják az egyéni boldo­gulás útját. A Mobilitás Gmk megalakítója 1975-ben autó­szerelő és géplakatos mester- vizsgával váltott önálló vállal­kozói engedélyt. Ebben az idő­szakban szinte Békés megye minden területéről hozzá hordták a nyugati típusú, első­sorban a Fiat márkájú sze­mélygépkocsikat. — Később bővíteni szeret­tem volna — kezdi a vállalko­zás történetét felidézni Szere­tő Béla — és három fővel, édesanyámmal és a felesé­gemmel megalakítottuk a gaz­dasági munkaközösséget. Há­rom alkalmazott, egy szer­számkészítő, egy műszerész és egy kőműves segíti a mun­kánkat, mindannyian kiváló szakemberek. A gazdasági tár­sasággá alakulást az indokol­ta, hogy autószerelőként a Túrkevei Afitnak többféle IFA-alkatrészt gyártottam. Jó gépparkom volt, présgépek, esztergapad, marógép, fröccsöntő, s mind-mind azt sugallták, hogy valamit gyár­tani kell. így erre álltam rá. A skála igen széles, hiszen gépalkatrészek, kitűző jelvé­nyek fémalapjai, a baromfi­iparban ismert konvejor pá­lyák szállítógörgői mind Sze­rető Béla műhelyéből kerül­nek ki. Nem egy esetben im­portkiváltó eszközök készül­nek a forgácsoló műhelyben. Ottjártunkkor éppen Martfűre, cipőkhöz használatos acélá­gyékot, orrvédőt csináltak és szereltek össze a perselyezett szállítógörgőkön. — Jövőre megpróbálok újra a szolgáltatás felé orientálód­ni. Megnyertem egy munka­helyteremtő beruházást és vál­laltam, hogy 4—8 fő között kezdő szakembereket alkal­mazok. A város határában au­tószerelő műhelyt és mosót építek. A műhely alkalmas lesz a környezetvédelmi felül­vizsgálat elvégzésére, úgyne­vezett zöld kártyát adhat majd ki, és ha a kormányzat politi­kája változik, magyarul kéz­zelfoghatóan vállalkozásbarát lesz, akkor megkísérlem a zárt technológiás gépjármű-vizs­gáztatást is. Úgy gondolom, Gyomán a szolgáltatásnak ezen a területén komoly hiány mutatkozik, hisz nincs egy normális autószerelő műhely sem és nincs egyetlen autómo­só sem. Ha minden összejön, akkor az 500 négyzetméteres üzemcsarnokot jövő május 1 - jén meg tudom nyitni — mon­dotta Szerető Béla. A tulajdonos itt is, mint álta­lában vállalkozások területén, a több lábon állást tartja szem előtt. Mint mondta, megszokta már, hogy döntéseiért ő maga vállalja a felelősséget és ne keressen esetleges melléfogá­saiért másban bűnbakot. A vállalkozónak nincs visszafelé útja, mert ha talpon akar ma­radni ebben a nem éppen ked­vező gazdasági helyzetben, akkor csak előre van me­nekülés. Azt mondom, hogy az ipar területén ma ne kezdjen senki vállalkozásba. Ha én nem húsz évvel ezelőtt indultam volna, és nem lenne ennyi tapasztala­tom meg ilyen komoly géppar­kom, akkor magam is meg­gondolnám, hogy bele merjek- e vágni valamibe. Eddig is úgy léteztem, hogy minden bevé­telemet visszaforgattam a vál­lalkozásba. Másképp nem megy — jelentette ki Szerető Béla. Szerető Béla húszéves vállalkozói tapasztalattal a háta mögött, ismét nagy fába vágta fejszéjét. Többmillió forint értékű autószerelő műhelyt és mosót épít Aida Gyomaendrőd. — A Katona József Művelődé­si Ház szervezésében idén nyáron, június 3-án egy autóbusznyi néző ment fel Budapestre, hogy megnézhesse Verdi Aida című operáját. A jegyek utazási költséggel együtt közel 2000 forintba kerültek. Mint ismeretes — akkor a rádió, a tévé ezt közzétette — az előadás elma­radt és az operaház azt ígérte, hogy a nézők mindegyike visszakapja ajegyek árát. Az ígéret a mai napig csak ígéret maradt és az Állami Operaház a gyomaendrődi csoportnak több mint 40 ezer forinttal az adósa maradt. Reméljük, hogy a kárvallottak előbb-utóbb pénzükhöz jutnak. Kitüntetés Gyomaendrőd. — A város képviselő-testüle­te úgy határozott, hogy a jogelőd települések­ről, Gyomáról és Endrődról időközben elszár­mazott közismert közéleti személyiségek kitüntetésben részesülnek. Több olyan elszár­mazottról tud a város, aki a társadalmi és kulturális élet területén hírnevet szerzett, ma­radandót alkotott és öregbítette ezzel szülőhe­lyének hírnevét. Az önkormányzat kéri azok segítségét, akik híres szülöttükről valamit tudnak, mert élet­művükért a képviselő-testület köszönőlevelet, „Gyomaendrődért” kitüntető emlékplakettet vagy díszpolgári címet adományoz. Új szeszfőzde Hunyán Három fiatalember, Varjú Zoltán, Szekera György és Szabó Lajos az ősszel megala­kították az Sz-V-Sz Bt.-t. A gazdasági társaság — felmér­ve a helyi igényeket — úgy határozott, hogy szeszfőzdét épít. A gondolatot tett követte és mintegy 2,5 millió forintos be­ruházással új épületet építet­tek, megvásárolták a szeszfő­zéshez szükséges eszközöket, egy 350 literes főzőüstöt, két kisebb, úgynevezett finomító üstöt, közülük az egyik na­gyobb mennyiségben, a másik kis tételben is képes pálinkát finomítani. — A környéken korábban nem volt szeszfőzde. Aki összegyűjtötte a cefrét és pá­linkát akart főzetni belőle az vagy Gyomára, vagy Mezőbe- rénybe ment, de mindenütt az volt a gond, hogy nem a saját cefréjéből készített pálinkát hozhatta haza. Mi úgy dön­töttünk, hogy hagyományos, fatüzeléses rendszert építünk, amit szeretnek az emberek, s megvárhatják, míg az ide ho­zott cefréből kifő a pálinkájuk. Egy üsthöz 60—70 kiló száraz fát kérünk és az 50 fokos pálin­kát 132,50 forintért főzzük li­terenként. Gyorsan hozzáte­szem, hogy ebből 100 forint a szeszadó — tájékoztat Varjú Zoltán, aki másodállásban se­gít a szeszfőzdében Szabó La­jossal együtt. Hosszú sor várakozik a fő­zésre. Előre fel kell iratkozni, s aki ma odamegy, az már csak jövő év márciusában kerülhet sorra. A szeszfőzdében Szeke­ra György a főállású és egy alkalmazott segíti a munkáját. A másik két fiatalember a ter­melőszövetkezetben dolgo­zik. A hunyai új szeszfőzde 2 millió forintos beruházással épült. Képünkön éppen a minőségellenőrzés folyik 1992. november 23., hétfő Válás Az eddigi gyakorlat — úgy tűnik — azt igazolja, hogy Gyomaendrőd város csak nevében egységes. Annak idején a politi­ka akaratából és valószínűleg Gyoma és Endrőd települések jól kiszámítható, forintosítható érde­kéből adódóan egyesült a település. Ma nehéz szembe­szállni ezzel a döntéssel, ám érzelmileg a két község sohasem egyesült. Gyomaendrőd város egy önkormányzatra, egy művelő­dési házra és sok más, egy várost jellemző tevékenységre kapja az állami támogatást és osztja fel saját költségveté­sét. A legtöbb esetben azonban, mint ahogy művelődési házból is, könyvtárból is kettő van: az egyik Endrődön, a másik Gyomán. A képviselő-testület egyik tagja azzal a gondolattal foglalkozik, s talán már az aláírásgyűjtést is elkezdte, hogy meg kellene kérdezni a város lakóit: a jövőben együtt vagy külön kívánnak-e továbbhaladni. Nagy vihart kavart e bejelentés és alkalmat adott arra is, hogy mindenki elgondolkodjon azon, melyik megoldás lenne az igazi. Többen úgy vélik, nem érdemes a régi sebeket feltépni, mert már a városiasodás jegyei mindkét községben érződ­nek. Mások szerint nem lehet összeforrasztani a tüzet a vízzel, és jobb külön folytatni a jövőépítést. Meglátjuk, mi lesz a végeredmény és hogyan döntenek az emberek az együttmaradásról vagy a válásról. P< Kel a búza Hunya. — A földrendező bi­zottság folyamatosan méri ki az ideiglenes földterületet. A földalap-kijelölési határozat birtokában lehetőség nyílik ar­ra, hogy a kárrendezési hivatal engedélyt adjon az árverésre. Erre leghamarabb februárban kerülhet sor, addig úgyneve­zett ideiglenes földkimérése­ket hajtanak végre. A bizottság igyekszik érvényesíteni azt a szemléletet, hogy egy tulajdo­nosnak különböző címen a tu­lajdonába került földterülete­ket egy tagban mérjék ki. Ilyen módon közel 200 személy ju­tott mintegy 1000 hektárnyi földhöz a mai napig. Ebben a számban a kárpótlási jegy tu­lajdonosa és a tagi föld tulaj­donosa is benne van. Alapvető céljuk az volt, hogy a búza vetése folyamatos legyen, így a faluban szinte vetetlen négy­zetméter nem maradt. Sok he­lyen már kel a búza. Az adófizetésről Hunya. — A közelmúltban ér­tékelte a képviselő-testület a helyi adórendelet érvé­nyesülését. A faluban 963-an adtak le adóbevallást, s közülük 163 magánszemély kötelezett kommunális adó fi­zetésére. A többiek, az adóren­delet és a korábbi házadó foly­tonossága miatt, adómentes­séget élveznek. A fizetők összesen 142 ezer forinttal gyarapították az önkormány­zat bevételét. Az iparűzési adó és a vállalkozók kommunális adója a másik bevételi forrása az önkormányzatnak. A gaz­dasági társaságok jelentős ré­sze határidőben tett eleget fi­zetési kötelezettségének, ám vannak elmaradások is. Ta­pasztalatok szerint ugyanez mondható el a gépjárműadó­ról, amelyről kevesen tudják, hogy központi adó és az önkor­mányzatnak csak a végrehaj­tás jut osztályrészéül. / új helyen a bolt A Kossuth utcai új üzletben háztartási eszközök és híradás- technikai felszerelések nagy választékát kínálja a Dy-Wa Kft Gyomaendrőd. — A Dy-Wa Kft. a közelmúltban adta át híradástechnikai boltját. A gazdasági társaság három év alatt háromszor költözött, mert korábban csak bérle­ményhez jutottak. — Az idén lehetőségünk nyílt arra, hogy megvásároljunk egy lakóházat és azt üzletté ala­kítsuk. Az épület leromlott álla­potban, szinte a város szégyene­ként jutott a birtokunkba. Most korszerű híradástechnikai esz­közöket, rádiót, televíziót saját cégünk által gyártott kazánokat, fűtőtesteket, hűtőszekrényeket, rádiókat, magnókat kínálunk a gyomaiaknak. A városban ha­sonló üzlet nincs, így kínálatunk egyedinek mondható — tájé­koztatott Kulin István, a kft. ügyvezetője. A gazdasági társaság gáz­készülékeket és gázkazánokat gyárt, valamint híradástechni­kai eszközöket forgalmaz. Az idén vásárolt saját telepükön a népszerű Szikra típusú gázka­zánokat szerelik össze. A tech­nika úgynevezett táskás rend­szerű és olasz automatikával szerelt, amely élettartamában hosszabb, mint más típusok.

Next

/
Thumbnails
Contents