Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-23 / 276. szám
KÖRKÉP 1992. november 23„ hétfő ka Lábszépségverseny Sarkadon Szkander-, kézimunka- és süteményversennyel indul ma délután az egyhetes „Ady-bu- li” a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskolában. Ez a hét a furcsaságok hete lesz az iskolában. Amellett, hogy a diákság néhány komolyabb programot is beiktatott e „rendkívüli időszakba”, azért a legtöbb nap, óra, perc a vidámság és a könnyedség jegyében fog telni. Garanciák erre az ilyen programok, mint a házaspárbaj, a fiú lábszépségverseny, a boszorkányvetélkedő vagy az Ady-báli táncverseny. A nagy hét november 27-én (pénteken) 13 órakor a díjkiosztó gálával ér véget. Vita a vagyongazdálkodásról Nagyszénáson ma délután 15 órai kezdettel tartja soros ülését az önkormányzat képvise- lő-testülete. A napirenden szerepel az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló beszámoló, valamint az ifjúságvédelmi és szociális bizottság átruházott hatáskörében hozott döntések. Három kívánság, két helyen Ma két helyen is lesz „Három kívánság” műsor, Dévényi Tibor vezetésével fellép Zoltán Erika és Kiki. Délelőtt Szeghalmon a művelődési házban, este hatkor pedig Vésztőn, a Sinka István Művelődési Házban tartanak előadást. Mózes Hová vezethet, ha indulatainkat hagyjuk elhatalmasodni magunkon? Hogyan teljesíthető a mások javát szolgáló, de erőnket meghaladó megbízatás? — többek között ezekre a kérdésekre kaphatnak választ mindazok, akik ma este 18 órakor elmennek a sarkadi Bartók Béla Művelődési és Szervező Központba, hogy meghallgassák Hegedűs Attila (a bibliaiskolák közösségének munkatársa) előadását Mózes születéséről, életútjáról. Jótékonysági koncert A mezőkovácsházi zeneiskola tanárai ma 18.30 órától jótékonysági koncertet adnak a zeneiskola koncerttermében. Az Aerocaritas mezőkovácsházi szeretetszolgálata javára rendezett koncerten Bach, Händel és Csajkovszkij művek szerepelnek. I MR------------A U 5 T h T Ä-----------Z 0870 A Lottó Unió tájékoztatása szerint a 47. heti Ausztria lottó nyerőszámai a következők: 3, 10, 13, 19,21,43. Pótszám: 16. Jokernyerőszámok: 6,4,8,3,1,5. „SZÉGYENLETES DOLOG, HOGY NEM TUDJUK VISZONOZNI A JÓ TETTEKET ÚGY, MINT A ROSSZAKAT.” (Szókratész) Virágzó zugkereskedelem (Folytatás az 1. oldalról) nagy a különbség, óhatatlanul kialakul az árucserének ez a formája. Ahol hiányoznak az alapvető élelmiszerek, kénytelenek máshol, más forrásból beszerezni. Ez így indult. Néhány éve még vállalatok, üzletek bejáratánál, az utcán leszó- lítgatva árulták az emberek portékáikat. A kelet-európai változásokkal könnyebben lehetett útlevélhez jutni, s akkor már egy-egy város számára szinte elviselhetetlen méreteket kezdett ölteni ez a fajta kereskedés. Ezzel együtt elképesztően gazdaggá vált a kínált áruk skálája. Ital, dohányáru, ruhanemű, autóalkatrész, bútor, minden kapható volt. A városok védekezésül egy-egy kijelölt helyre próbálták irányítani a felduzzadt tömeget, amely eleinte a meghatározott piaci napokkal is megelégedett, ám ma már Békéscsabán például mindennapossá vált jelenlétük. A lakosság kedveli, mert a hazai árakhoz képest negyed vagy még alacsonyabb áron kínálják a portékáikat. A feszültség pedig egyre nő a komolyan megadóztatott, engedéllyel rendelkező kereskedők, s a feketézők között. A magánkereskedők érdekvédelmi szervezetei tiltakoznak is, ahol lehet, mert ez mégiscsak tudathasadásos állapot. A vám úgy tűnik, nem tud megbirkózni vele, a városok szintén nem, a rendőrségnek egyéb gondja is akad. Viszont a panaszkodó kereskedőknek is igazuk van, megépítik vagy bérlik kemény százezrekért üzleteiket, s most jön a karácsony, az emberek pedig a zugárusokat fogják felkeresni helyettük. Óriási jövedelemkiesés ez számukra. A dolog már odáig fajult, hogy a szomszédos országokból érkező, menetrendszerű buszjáratok is egyenesen a piacon parkolnak le. Megoldás egyelőre nincs, a határokat nem lehet lezárni, de szigorító intézkedéseket valószínű be kell vezetni. Bár az is kétségtelen, hogy az alkalmi akciózások sem vezettek eredményre. Az igazi megoldás az országok gazdasági, életszínvonalbeli közeledése lenne, de ez már politikai kérdés. Ezt a megtűrt, szokásjoggá váló helyzetet erőszakkal nem lehet feloldani. Illetve lehet, de attól Isten mentse Európát, s benne Magyarországot. B.S.E. Az elszegényedés nyomorítja a várost Szombaton Békésen a városháza nagytermében megtartott közmeghallgatáson Kökéndy József polgármester az elmúlt két esztendő munkájáról, a testület tevékenységéről vont mérleget. Csak címszavakban a várost érintő kérdésekről: a munkanélküliek száma az említett időszakban nőtt, ma 2500- an vannak, év végére számuk elérheti a 3 ezret; az elszegényedés nyomorítja a várost, az idén csaknem 37 millió forintot fordítottak segélyezésre; a település ipari létesítményei, gépei elavultak, korszerűtlenek; a városban előállított termékek jelentős hányada a nemzetközi piacon nem versenyképes. Vonzóvá kell tenni a várost a vállalkozók számára — hangsúlyozta a polgármester, s máris sorolta, hogy az önkormányzat munkahelyteremtő beruházással segíti a vállalkozókat; a helyi adót nem vezették és nem is vezetik be; s fejlesztik az infrastruktúrát. A fejlesztésekről elhangzott: szennyvíztisztító, csatornahálózat, telefonközpont, tornaterem épül a városban, az akut gondok közül megoldódik az Élővíz-csatorna kotrása, a művelődési központ technikai befejezése, s előkészítés alatt van a középiskolai kollégium létesítése. A tájékoztatót követően főként idősek a piaccal és az ottani elárusítóhelyekkel kapcsolatban érdeklődtek, s tették szóvá az időnként lehetetlen helyzetet. Amikor a polgár- mester közölte, hogy december első felében a piaccal kapcsolatban külön fórumot rendeznek, percek alatt a résztvevők fele távozott. Mások a közalkalmazottak 13. havi fizetését kifogásolták. A Széchenyi téri lakók nevében kérték az autóbusz-megálló áthelyezését, mások gyalogátkelők felfestését, bezárt vendéglők hasznosítását szorgalmazták, s néhányan a lakosság gyorsabb és jobb tájékoztatását sürgették, a Fáy utcaiak szóvá tették, hogy a KRESZ-táblák- nak szerezzenek érvényt, s kérték a testületet, hogy a közterület-felügyelőket állítsák munkába. Elhangzott az is: a szóbeszéd szerint a hivatalban itt-ott visszaélés és italozás tapasztalható. A polgármester a vádaskodást, mivel nem tudták azt bizonyítani, egyértelműen visszautasította. —sz— Új alpolgármester Mezőberényben Ismételten estébe nyúlt pénteken a mezőberényi önkormányzati testület ülése, mely egyébként is késve kezdődött. A csúszás oka az, hogy a város polgármestere, Cservenák Pál Miklós több mint egy hete súlyos közúti közlekedési balesetet szenvedett, s kórházban ápolják. A polgármester távollétében gondot jelentett az ülés levezetése, ugyanis a korábbi két, társadalmi alpolgármester lemondott, akiknek helyére az év elején Balogh Ferenc személyében főállású alpolgármestert választottak, de a nyáron ő is lemondott, megvált hivatalától. Ezért az ülés előtt a testületnek alpolgármestert kellett választania, aki vezeti a munkát, egyben helyettesíti a távol lévő polgármestert is. A19 városatyából a testületi ülésen 16-an vettek részt. Titkos szavazással — négy ellenvetéssel szemben — Szabó Endre képviselőt, a helyi református egyházközség lelkészét választották meg Mező- berény társadalmi alpolgármesterévé. Ezután az előzetesen kiadott napirendet módosította a testület. Először a két helyi téglagyár tevékenységéről, majd az adózás helyzetéről szóló tájékoztatót hallgatták meg a képviselők. A testület megvitatta a RÉV Építőipari Kft. átalakítására tett előterjesztést, majd rendeletet alkotott a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek munkájáról, az egyéb juttatásairól, valamint az illetményrendszer szabályairól. A köztisztviselői illetményalapot havi 12 ezer forintban határozták meg, ami éves szinten 11 millió forint többlet- kiadást jelent a városnak. —szekeres— Battonyai téeszek - átalakulóban Battonya három mezőgazdasági termelőszövetkezete közül kettő, a Dózsa és a Május 1. már megtartotta átalakuló közgyűlését. E két téeszből egyetlen tag sem jelezte kiválási szándékát, ez a magyarázata a viszonylag problémamentes átalakulásnak. A közismerten „erős” Dózsa élén nem történt változás, a korábbi elnök, Fábián József továbbra is élvezi a tagság bizalmát. A 2600 hektáron gazdálkodó, 160 millió forintos vagyonnal rendelkező Május 1. Mgtsz átalakuló közgyűlésére a múlt héten, november 19-én került sor. A mintegy 430 fős tagságból 254-en vettek részt az eseményen. A közgyűlés meghallgatta és elfogadta Mák Ferenc elnök beszámolóját, ezt követően dr. Börcsök Lajos jogtanácsos ismertette az új alapszabály tervezetét. Ennek jóváhagyása után a régi vezetőség lemondott. Az újjáalakult mező- gazdasági szövetkezet 9 tagú igazgatóságának elnöki posztjáért két jelölt (Mák Ferenc és Trenovszki Sándor) vállalta a megmérettetést. A tagság Trenovszki Sándor mellett döntött. A Petőfiből, Battonya harmadik termelőszövetkezetéből 14 csoport jelezte kiválási szándékát, ezért a november 20-ára összehívott közgyűlésnek foglalkoznia kellett a korábbi (a Paraszt Szövetség helyi szervezete által megtámadott) va- gyonnevesítő határozat megerősítésével, illetve a vagyonértékelés módjának meghatározásával. Ezt követően került sor az 1992. szeptember 30-ai évközi mérleg ismertetésére és elfogadására. A mérleg 56 millió 974 ezer forint veszteséggel számol. A veszteség legfőbb oka az aszály miatt bekövetkezett 30—50 százalékos termés- kiesés. Mit tehetett ilyen helyzetben a vezetőség?—tette fel a kérdést Győri Margit főkönyvelő. „Azt akartuk elérni, hogy a termelőszövetkezet működésének megtartása és a veszteségek minimalizálása mellett megőrizzük a fizetőképességet, és elkerüljük a csődhelyzetet. Azt akartuk elérni, hogy a hitelezők egyetértésével ez a tagság döntsön a vagyon sorsa felől” — mondotta. Nos a termelőszövetkezet vezetősége meghatározta a vagyoncsoportokat, a kiválni szándékozók pedig közölték, hogy e vagyoncsoportok közül melyekre tartanak igényt. A kiválók a termelőszövetkezet eszközértékének 20,29 százalékát viszik magukkal, tehát nem veszélyeztetik az átalakulás előtt álló szövetkezet működőképességét. Kiket szolgál a nemzetiségi törvény? A kétegyházi román kulturális napra szombaton a megye valamennyi románlakta településéről érkeztek — többnyire a polgármesterek is —, sőt Aradról és Kovászna megyéből is küldöttséget fogadtak. Ugyancsak meghívták a Békésből elszármazott románokat. Kétegyhá- zára látogatott Octavian Oltea- nu, Románia budapesti nagykövetségének kulturális attaséja, valamint Fretyan István, a nemzetiségi, etnikai és kisebbségi hivatal főtanácsosa. A megyei önkormányzatot Szilágyi Menyhért alelnök képviselte. Petrusán György, a Magyar- országi Románok Szövetsége elnökének megnyitója után került sor a kisebbségi törvény tervezetéről vitázó fórumra. Petrusán György és Fretyan István üdvözölte a törvényalkotás szándékát, ám a szövetség elnöke kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a még oly nagyszerű törvény lehetőségeivel képesek lesznek élni a nemzetiségek. A főtanácsos a többletjogokra helyezte a hangsúlyt, melyekkel az esélyegyenlőséget szeretnék megteremteni. A román attasé a kulturális kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt, s a magyarországi románok szorosabb kötődését ajánlotta a budapesti román kulturális központhoz. Különvéleményt fogalmazott meg Budai János a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. Hangsúlyozta: az európai normákat megcélzó törvénytervezetet téves koncepcióra alapozták. Ha az életünket szabályozó törvények jók lennének, nem A román kulturális napon eleki iskolások román táncokat mutattak be népviseleti ruhában FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER lenne szükség külön ifjúsági, kisebbségi és hasonló törvényekre. Megállapítása szerint a törvénytervezet kidolgozói abban tévedtek, hogy a magyarországi nemzetiségeket tömbként, s nem szórványként fogták fel. (Tegyük hozzá: kimondva, kimondatlanul, mintha olyan törvény készülne, amilyet a határainkon túl élő magyarok esetében viszont szeretnénk látni.) Budai János szerint: „Lehet, hogy nekünk készül ez a törvény, de nem értünk.” Argyelán György, a szervezők egyike elmondta, hogy a találkozó egyike a megye nemzetiségei számára szervezett kulturális napoknak. K.A.J. Újjáalakult a kisbirtokosok szövetsége Szeghalmon péntek este rendkívüli taggyűlést tartottak a helyi kisgazdák. Az aktuális témák után egykori szövetségük ismételt megalakulásáról döntöttek. A Magyar Országos Kisbirtokosok Szövetségének helyi egyesülete újjáalakításának az ad időszerűséget, hogy információik szerint az egykori pártingatlanok visszaadásáról törvénytervezet készül és ebben olyan kitétel lesz, hogy csak azok a szervezetek, szövetségek kaphatják vissza egykori ingatlanukat, akik ma is léteznek. Szeghalmon a mai Sárréti étterem egykor a Magyar Országos Kisbirtokosok Szövetségének helyi szervezete tulajdona volt és a mai kisgazdák jelenlegi áldatlan körülményeik megváltoztatását remélik, ha visszakapják az épületet. A szövetség 27 taggal megalakult, a napokban kérik a cégbírósági bejegyzésüket. Ezután időszerű kérdésről, a december 11-ei földárverésről hallgattak meg tájékoztatót. Gila Sarakba sz&rífva Elásott csatabárd Vége a választásnak, az ellenfelek elásták a csatabárdot. Az optimista kijelentés—bármennyire is óhajtanánk—sajnos nem a Bács megyei képviselő-választásra utal, sőt, ami a csatabárdot illeti, nemigen adódik tétlen napja a Kárpátmedencében. Annál inkább nyugalom honol az Újvilágban; a hármas küzdelem két esélyese, a győztes Clinton és Bush immáron úgy tesznek, mintha soha nem álltak volna egymással szemben a politika ringjében. Mintha az elnökségének utolsó heteit élő Bush nem paprikajancsizta volna le riválisát, s Clinton egyszer sem nevezte volna hazugnak ellenlábasát, oly’ békésen szippantgatnak a közös békepipából. Az elnökre vicsorgó Clinton ma már az Egyesült Államok legszebb hagyományainak követőjét látja Bushban, aki ezért minden segítséget felajánl utódjának. Három hét sem telt el a választások óta, s Amerika éli mindennapjait, mintha sosem tomboltak volna a kampány hullámai. A kép nyilvánvalóan, árnyaltabb, de a lényeg valahol itt ragadható meg. A csatabárd a szavazás végéig állt műszakban, nem tovább. Nálunk nem ilyen fáradékonyak a csatabárdok. Két évvel a kampány után még mindig akad dolguk jócskán. Ha pedig most valaki a szememre vetné, mit példálózom én a demokráciát kétszáz éve építgető Amerikával, azt válaszolom: természetesen nem lehet mindent azonnal és változtatás nélkül átültetni Amerikából Európába. Legfeljebb néhány dolgot kölcsönözni. Mondjuk egy pihenni vágyó csatabárMénesi György
