Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-19 / 273. szám
RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HÁLÓ 1992. november 19., csütörtök Munkatár(s) Az alábbiakban közöljük a Békés Megyei Munkaügyi Központ állásajánlatait kirendeltségenként: Békéscsaba: mérlegképes könyvelő 1 fő, számviteli főelőadó (férfi, 1 fő), pénzügyi csoportvezető (férfi, 1 fő), intézményi gazdaságvezető 1 fő, vámügyintéző I fő, kötőhurkoló 4 fő, szabász 4 fő, varrónő 6 fő, ács 8 fő, hegesztő (CO,, 3 fő), költöztetőtakarító munkára 3 fő, gépmester 1 fő, könyvkötő, montírozó 1 fő. Békés: védőnő (Tarhos, 1 fő), óvónő (Tarhos, 1 fő), gazdaságvezető 1 fő, kontírozó könyvelő 1 fő, szabni tudó gépi varró 1 fő. Gyula: parkgondozó (fűrészkezelői vizsgával, 2 fő), gépi varró 8 fő, varrodai szalagvezető 1 fő, szobafestő-má- zoló 3 fő, asztalos 7 fő, kazánfűtő (12 ó/t, 1 fő), autóbuszvezető 2 fő, gépkocsivezető (E kát. + targoncavezető, 2 fő), üzletkötő 10 fő, betanított női dolgozó 5 fő, burkoló 1 fő, gyors- és gépíró 2 fő, titkárnő érettségivel 1 fő, titkárnő (középfokú német nyelvvizsgával, 1 fő), kertész 1 fő, valutapénztáros (középfokú német nyelvvizsgával, 1 fő), kötőgépmester 2 fő, bedolgozó varró 10 fő. Orosháza: varrónő 54 fő, mintakészítő asztalos 1 fő, cipőkészítő 4 fő, cipőfelsőrészkészítő 3 fő, közegészségügyi felügyelő 1 fő, főkönyvelő 1 fő, ofesztgépmester 1 fő. Szarvas: asztalos 10 fő, babafestő 6 fő, tehergépkocsivezető 1 fő, felszolgáló 1 fő, üzletkötő 3 fő, műszaki boltba eladó 1 fő. Mezőkovácsháza: varrónő, betanított varrónő 55 fő, igazgatási, jogi munkakörre (államigazgatási főiskolai végzettség, 1 fő), üzletkötő (biztosítási ügynöknek, 2 fő), bútorasztalos 10 fő, ének szakos általános iskolai tanár 1 fő. Szeghalom: vegyész szakmunkás (férfi, 1 fő), csomagolótechnikus 1 fő, minősített hegesztő 1 fő, Prága darukezelő 1 fő. Támogatókat vár a Szentkereszty Alapítvány A fiatalon, 45 évesen elhunyt békéscsabai kórházigazgató, belgyógyász, dr. Szentkereszty András emlékére létesített alapítvány most már saját bankszámlával rendelkezik. Az alapítvány célja, hogy összefogja a közlekedési balesetek megelőzéséért a megye orvosait, gyógyszerészeit pszichológusait, egészségügyi dolgozóit és mindenkit, aki a koncepcióval egyetért. A közlekedési balesetet szenvedett egészségügyi dolgozókat és hozzátartozóikat szeretnék majd támogatni. Az alapítókhoz csatlakozott a megyei önkormányzat kép- viselő-testülete, az egészség- ügyi szakszervezetek alapszervezeteinek Békés megyei Szövetsége és Békéscsaba város önkormányzata is. A névadó halálának első évfordulóján emléktáblát helyeznek el a Réthy Pál Kórházban, tervezik tudományos ülés tartását is. A Budapest Bank Rt.-nél van számlája az alapítványnak, a 261 —13164-es számon vagy csekk kérhető a békéscsabai kórházban. Mi lesz veletek szakmunkások? Harmadik hete, hogy a szakmunkás pályakezdő fiatalok munkalehetőségével foglalkozunk. Tudja mindenki, hogy a legnehezebb sors azokra vár, akik kikerülve az iskolából nem kapnak azonnal állást. A kép változatos, a szolgáltatásban sokkal jobb a helyzet, mint az iparban, de vajon mire számíthatnak azok a többszörösen hátrányos helyzetű tanulók, akik a békéscsabai Speciális Szakiskolába járnak? Ahoï a képzés csak két évig tart. Az iskola összlétszáma 140, Ebből elsős 54 fiú és 37 leány, a második osztályba pedig 20 fiú és 29 leány készül az életre. — Én parókakészítést tanulok — mondja a békési Szilágyi Jenő —, nagy kézügyesség kell hozzá, s úgy látsztik nekem van, mert a leghamarabb én tudok egyet-egyet megcsinálni. Ez jó, mert mi nem ösztöndíjasok vagyunk, hanem darab után kapunk pénzt. De ha végzek, mégis tovább akarok tanulni a 9 hónapos pincértanfolyamon Békésen. Petrovszki Angéla kondo- rosi. Segédápolónőnek készül és a Csaba utcai szociális otthonban gyakorlatozik. Szívesen, türelemmel csinálja az etetést, mosdatást, fürdetést, végzi a bevásárlást és amit még kell. Megvallja azonban, hogy igazából óvodában dada szeretne lenni. — Műköves akartam lenni — mondja a békéscsabai Kasznár Pál —, de nem sikerült. Most már nem is bánom, jó szakma a szobafestés is és ami fő, mindig szükség van rá. Nagyon szeretek dolgozni, s tudom, lesz is munkám. Az iskolában a diákönkormányzat vezetője vagyok, negyedszer választottak meg polgármesternek a többiek, s én igyekszem eleget tenni a bizalomnak. —A megye 31 tekepüléséről jöttek a tanulóink — tájékoztat Nagy István igazgatóhelyettes —, a városokból és a kicsiny falvakból is. A választható szakmák: segédápoló, parókakészítő, kőműves, szobafestő, tejtermékfeldolgozó, zöldség- termesztő, virág- és koszorúkötő, parkgondozó. Ezek kevésbé elméletigényes szakmák, inkább gyakorlatcentrikusak. A gyakorlati képzés zöme is az iskolában folyik, kialakítottuk hozzá a megfelelő szaktanári gárdát. A szükség hozta magával, hogy vállalkozók legyünk, mert a cégek már nem tudták fogadni a tanulókat. Az idén végzett növendékeink 30 százaléka tudott elhelyezkedni, s ez a mai világban inkább jónak, mint rossznak mondható. Már csak azért is, mert ők kétéves képzést kapnak és nem hármat. Sokat köszönhetünk a Békéscsabai Egyesített Szociális Intézményeknek, mivel nemcsak a gyakorlati tanulást segítik, hanem az elhelyezkedést is. Az esélyeket növelendő a közeli jövőben a szolgáltatással és kézműiparral is szeretnénk foglalkozni. Vass Márta Az oldalakat szerkesztette: Bede Zsóka Önálló tantárgy: az egészségnevelés Ez a kislány New Yorkban már olyan babával játszhat, amelynek levehető pocakja van. Az egyedülálló játékban megtekinthető a „születendő” kisbaba A művelődésügy és egészségügy között régóta zajló egymásra mutogatás az elkövetkező hetekben véget érni látszik. A magzatvédő törvény elfogadása esetén, annak egyik bekezdése a diákok egészséges életmódra nevelését az iskolák feladatává teszi, amint azt a Népjóléti Minisztériumban alakult munkacsoport egyik tagjától megtudtuk. Elképzelésük szerint az önálló tantárgyként javasolt anyagok, útmutatók minél előbb az érintettek rendelkezésére fognak állni. A tervezetet örömmel üdvözölte az Országos Dohányfüstmentes Egyesület országos vezetősége, akik szombaton az Országos Nemdohányzó Nap központi rendezvényén, Győrben hallhatták a fentieket. Az egyesület főtitkára felszólalásában hosszan ecsetelte a jelenlegi hivatalos egészségnevelésért felelős szervek munkáját, annak problémáit sem elhallgatva. A központi rendezvényen a népjóléti tárca képviseletében megjelent Andréka Bertalan helyettes államtitkár és a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet képviselői egyetértésével nyílt levelet juttattak el az illetékesekhez, jelezve ezzel a dohányzás és az egészségre nevelés eddig nem szűnő problémáit, kérve a művelődési és a népjóléti miniszter jövőbeni hathatós támogatását ezen a téren. Békés megyei vonatkozású a hír, mely szerint az Országos Dohányfüstmentes Egyesület országos vezetőségébe megyei illetőségű tag is bekerült, ezzel is erősítve a 110 000 tagú egyesület jelenlétét Békés megyében. Dr. Gion Gábor Hárommillió dohányos, 2500 cigaretta DOBJA EL A QiQARET i AT ~ 1992. november 19-ét a „Dohányzás vagy egészség” Európai Orvosi Társaság dohányfüstmentes nappá nyilvánította. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a legkülönfélébb „napok” az elmúlt évtizedekben súlyos elértéktelenedésen mentek keresztül, hiszen a kampányszerű fellángolások figyelemfelkeltő ereje jó, ha egy napig érvényesül a társadalom tudatában. Pedig legtöbb ilyen „napnak” egész életre szóló mondanivalója van, amit mindennapjainkban nem volna jó szem elől téveszteni. Tudatában vagyunk annak, hogy november 19-én is csaknem pontosan ugyanannyi cigaretta fogy el a senkivel és semmivel nem törődő dohányos lakosság „jóvoltából”, mint máskor. Ez a mennyiség óriási. Az európai átlag 1800 cigaretta/év/fő helyett Magyarország körülbelül 3 millió dohányosa 2500/év/fő cigarettát füstöl el. Nem kell tehát azon csodálkoznunk, hogy a születéskor várható élettartam szempontjából Európában sereghajtók vagyunk, hiszen a dohányzás önmagában is óriási kockázati tényezőt jelent. A dohányfüstből eddig izolált 4000 különféle vegyület közül 43-ról biztosan tudjuk, hogy az egészséget súlyosan veszélyezteti. Noha a dohányzás a legkönnyebben kiküszöbölhető környezeti ártalom, Európában több mint félmillió halálesetnél lehet a dohányzással való összefüggést bizonyítani. A tüdőrák halálozás 90 százalékában, az idült hörgőhurut és egyéb nem specifikus tüdőmegbetegedések 75 százalékában a dohányzás a kiváltó ok. Nincs az emberi szervezetnek olyan részecskéje, amely nem károsodna a már említett kémiai összetevőktől, elsősorban a szén-monoxid, a nikotin, a kátrány, a ciánvegyületek mérgező hatásától. A felső légutak megbetegedései, a szájüreg, nyelv, garat, légcső éppoly érzékenyek, mint a nyelőcső, a húgyutak, a hasnyálmirigy, vese és méhnyak. Mindezek mellett kontinensünkön, így hazánkban is vezető helyen álló szív- és keringési betegségek fő kockázati tényezője szintén a dohányzás. Fontos megjegyezni, hogy a dohányos ember nemcsak önmagának árt, hanem környezetének is, hiszen közismert, hogy a passzív dohányzás, a mellékfüst beszívására kényszerülő ártatlan nemdohányzók, főként gyermekek egészségét is súlyosan veszélyezteti. Az úgynevezett környezeti dohányfüst bizonyítottan rákkeltő hatású, beszívása következtében évente több ezren halnak meg tüdőrákban és további ezrek — köztük gyermekek — kapnak olyan betegségeket, amelyeket legtöbbünknek nem is jutna eszébe összefüggésbe hozni a dohányzással. Tudjuk, hogy a már dohányos embert nagyon nehéz rábeszélni észérvek hangoztatásával arra, hogy hagyjon fel káros szenvedélyével. Nem is beszélünk dohányzásleszoktatásról, csak annak segítéséről, aki maga határozza el, hogy le akar szokni. Előbb- utóbb minden dohányos eljut addig a döntésig, hogy leszokik. Ezt az elhatározást kell minden orvosi és társadalmi segítséggel is erősíteni, hogy az esetleg többször nekirugaszkodó „le- szokót” sikerüljön egyszer a nemdohányzók táborában üdvözölni. Közös (társadalmi) erőfeszítéssel, ha kell szankciókat is igénybe véve el kell jussunk oda, ahová a skandináv országok, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada már eljutott, hogy a nemdohányzás számítson normális társadalmi viselkedési formának a dohányzással szemben. Végül a legfontosabb, hogy gyermekeinket óvjuk meg a rá- szokástól, neveljük őket egészségesen, elsősorban saját példánkkal, orvosok, pedagógusok, szülők, egészségnevelők összefogásával nemcsak ma, de életünk minden napján. Dr. Kási Gyula November 20-án és 27-én a Gyulai Városi Tévében beszélgetnek a különböző orvosszakmák képviselői a dohányzás ártalmairól.
