Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
1992. november 12., csütörtök NAGYVILÁG Ha... George Bush elnök úgy döntött, hogy ha a szerb erők Koszovóban is háborút kezdenek, az amerikai légierő beavatkozik. ***• Az MTI híre szerint a The Washington Post- ban erről írt tegnap Evans és Novak, a republikánus kapcsolatairól ismert szerzőpáros. Értesüléseik szerint a Fehér Házban már régen nem tartják Slobodan Milosevic szerb elnököt pusztán szerb nacionalistának, mint korábban, hanem könyörtelen agresszornak, zsarnoknak, aki kapcsolatokat tart a kemény vonal orosz híveivel is. Ennek megfelelően kemény az elnöki döntés — más kérdés, hogy ezúttal Bush tervez, Clinton végez. Semmi haladás . A közel-keleti tárgyalások hétfőn kezdődött új fordulóján semmi haladás nem tapasztalható, sőt: a libanoni fejlemények azzal fenyegetnek, hogy a légkör még fagyosabb lesz. Kedden mind az izraeli, mind a libanoni és a szír küldöttség jelezte, hogy nem jutottak előre, és a térség fejleményei, a Dél-Libanonban kiújult harcok veszélyeztetik az eddigi haladást is. Nyílt kérdés mindenesetre, hogy nem készül-e valamennyi fél várni a jövő év elejéig, amikor hivatalba lép az új amerikai kormány. Tilos! Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este egyhangúan határozatot fogadott el, amely újra kimondja, hogy tilos a szerb hadsereg repülőgépeinek, valamint helikoptereinek mindenfajta repülése Bosznia légterében. A „hármak” vádja Miközben az oroszországi államfő Budapesten tárgyalt, Moszkvában parlamenti képviselők azzal vádolták meg, hogy legszűkebb környezetével együtt rendkívüli állapot bevezetésére készül. Ennek megakadályozása céljából azt javasolták, hogy a parlament vonja közvetlen ellenőrzése alá a sajtót, a biztonsági, a védelmi és a belügyminisztériumot. Három törvényhozó tegnap a parlament délelőtti ülésén állt elő a bejelentéssel. Az orosz parlament meghallgatásuk után az elnöklő Jurij Voronyin tanácsára az illetékes parlamenti bizottságok elé utalta a „hármak nyilatkozatát”, s nem kezdett vitát a kérdésről. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Borisz Jelcin beszéde a magyar Parlamentben ( Folytatás az 1. oldalról ) humanitárius segítségnyújtásként mintegy 10 millió dollár értékben gyógyszereket szállít az orosz hadsereg számára. Budapest megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy teherbíró képességének arányában miként segíthetné a Magyarországról kivont katonák orosz-, országi lakásépítését. Ezekről a kérdésekről jegyzőkönyvet írnak majd alá. Az Országház kupolatermében tegnap délután Borisz Jelcin orosz elnök, Antall József miniszterelnök és a két kormány képviselői aláírták az előkészített megállapodásokat, majd Borisz Jelcin átnyújtotta Göncz Árpád köztársasági elnöknek azokat az 1956-os dokumentumokat, amelyeket eddig a KGB és az SZKP KB archívumában őriztek. Antall Józsefnek orosz tulajdonba került magyar műkincseket, két festményt adott át az orosz elnök. A magyar kormányfő viszonzásként egy XVIII. századból származó orosz ikonnal és az orosz történelemre vonatkozó dokumentum-gyűjteménnyel ajándékozta meg az orosz elnököt. *** Jelcin a jövő évi költségvetésről folytatott vitát megszakítva szólalt fel a törvényhozásban. Az orosz államfő kijelentette: a két ország történetében először fordul elő, hogy a demokratikus és szabad Oroszország elnöke a demokratikus és szabad magyar Parlamentben mond beszédet. Jelcin rámutatott: az orosz nép a magyar Szinkronhiba Tévénézők milliói várták kíváncsian tegnap délután, hogy mit is mond Borisz Jelcin a magyar Parlamentben. Az érdeklődés érthető, hiszen akárhogyan is nézzük, egy nagyhatalom első embere beszélt, és hosszú évtizedek után egészen másként, mint elődei. A beszédet hallottuk is, csak éppen nem értettük, s a vége felé már szurkoltunk, vajon jól érzik-e a hangsúlyokat a honatyák, és jókor kezdenek-e tapsolni. Ez nagyjából sikerült, bizonyára sokan ismerik még a nyelvet... Mint kiderült, a szinkrontolmácsolás technikai okok miatt hiúsult meg. Azért ennél mégiscsak jobban szinkronban vagyunk... —S— néppel teljes egyetértésben és barátságban akar élni. Emlékeztetett arra, hogy 1956-ban Budapest utcáit szovjet tankok szabdalták, s ekkor az emberiség leckét kapott abból, hogy a totalitarizmus, a zsarnokság soha sem marad meg egy ország határain belül. Mint Jelcin fogalmazott: keserű az a tudat, hogy a Kreml vezetőinek parancsára orosz katonákat is belerángattak azokba a tragikus eseményekre. A nemzeti felkelés azonban nem volt hiábavaló. Megmutatta, nemcsak egyes személyek, hanem egy egész nép is felismeri, hogy a kommunista diktátoroktól való megszabadulás nélkül nincs jövője. „Ma fejet hajtunk 1956 minden áldozata előtt” — fogalmazott az orosz elnök, kifejezve azt a reményét is, hogy az orosz archívumok anyagainak átadása hozzájárni a teljes igazság felderítéséhez. Az oroszok hálásan emlékeznek arra, hogy az augusztusi puccs nehéz és drámai pillanataiban Magyarország elsőként hallatta hangját — mondta Jelcin, majd reményét fejezte ki, hogy rövid időn belül az oroszok és magyarok jó szomszédok és jó barátok lesznek. Méltatta a magyarvezetőkkel folytatott konstruktív tárgyalásait, amelyek a teljes egyenjogúság elvén alapultak. Stabilitást szolgáló tényezőnek nevezte a visegrádi hármak együttműködését, amellyel Oroszország párbeszédet kíván folytatni. Végül rámutatott: a kommunizmusba már nincs visszaút sem országában, sem Európában, sem a világon. Tegnap, az esti órákban Borisz Jelcin elutazott Budapestről. Hol az országhatár? Magyar—holland külügyi közös nyilatkozat Ruud Lubbers holland miniszterelnök és Antall József magyar kormányfő jelenlétében tegnap délben közös külügyi nyilatkozatot írtak alá a Parlamentben. A megállapodást Hans van den Broek holland és Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látta el kézjegyével. „Les Invisibles” (A láthatatlanok) címmel ma Párizsban, a Fayard kiadónál megjelenik — egyelőre francia nyelven — az Egyesült Államokban élő orosz iró, Alekszander Szol- zsenyicin új könyve. Ebben az író, röviddel valószínű hazatelepülése előtt, köszönetét mond mindazoknak, akik barátként álltak mellette a Szovjetunióból 1974-ben történt kiutasítását megelőző különösen nehéz években. Az új regényben Szolzsenyicin megnevezi valamennyi ismert Rajkától Szapig már az elmúlt hetekben sem lehetett meghatározni a magyar—csehszlovák határt a trianoni, illetve a párizsi békeszerződés szerint, hiszen a hajóforgalom megszűntével a „hajózási fővonal” sem volt értelmezhető. Kedden a hajóforgalom megkezdődött, jóval északabbra, új helyén, az üzem- víz-csatomában. Hol van akkor most a határ? — kérdezte Kri- sán Attilát, a határőrség szóvivőjét az MTI. A szóvivő elmondotta: hajózási fővonal hiányában, amíg elegendő víz érkezett a szigetközi Dunába, határőrizeti szempontból a sodorvonalat tekintették határnak. A jelenlegi vízmennyiségnél valóban nem lehet lényeges vízmozgásról, vízsodrásról beszélni. Amennyiben a sodor- vonal is hiányzik, a határőrség a folyó középvonalát tekinti határnak, ennek őrzését látják el — mondotta a szóvivői Alagút az Alpok alatt 54 kilométer hosszú alagút épül az Alpok alatt, hogy közvetlen vasúti összeköttetést biztosítson a franciaországi Lyon és az olaszországi Torino között. Ez nagyjából ugyanolyan hosszúságú alagút, mint amely Franciaország és Nagy-Britannia között készült el, a La Manche alatt. A tervek szerint már 1998- ban megindulhat a francia szu- perexpresszek és az egyéb szerelvények forgalma. Ezzel alig több mint három órára rövidül le a jelenleg több mint hatórás út a francia és az olasz nagyváros között. és ismeretlen barátját, aki segített a tiltott szamizdat-iroda- lom terjesztésében, és idéz kijelentéseikből. így megnevezi az őt „támogató háromszöget” is — Nyikita Struve, aki intézte az író könyveinek orosz nyelvű kiadását az YMCA- ríál; valamint Lisa Markstein és Fritz Heeb, akik Szolzsenyicin jogi képviseletét ellátták Nyugaton. Mint az új könyvből kitűnik, Fritz Heeb, a ma 81 éves zürichi ügyvéd 1969 óta képviseli Szolzsenyicin érdekeit A Szovjetunióból történt kiutasítása ( 1974) óta az orosz író másfél évig Zürichben élt és többször találkozott Heebbel. Négy amerikai nő elindult a Déli-sarkra Hosszas akklimatizálódás után a napokban elindult több hónapos „sítúrájára” az Antarktiszra négy amerikai nő — a 35 éves Ann Bancroft (aki hat évvel ezelőtt gyalog tette meg az utat az Északi-sarkra), a 44 éves Su Giller alpinista, a 37 éves Anne Dal Vera síoktatónő és a 31 éves Sunniva Sorby, egy kereskedelmi láncolat menedzsere. A bátor amazonok, akik november 1 -je óta a chilei Punta Arenas repülőterén várakoztak a kedvező időjárásra, több mint 2200 kilométert szándékoznak megtenni sítalpon az Antarktisz hómezőin keresztül, a Ronne-jégmezőtől — a Déli-sark érintésével — a McMurdo amerikai támaszpontig. Arra számítanak, hogy február hónapban érik el a támaszpontot. Az élelmiszert és a legszükségesebb holmikat szánokon húzzák maguk után. Szolzsenyicin új könyve Átkeresztelik Szarajevót? A romba dóit Szarajevó óvárosa Belgrádi lapjelentés szerint a boszniai szerbek azt tervezik, hogy megváltoztatják a köztársaság több városának, köztük a fővárosnak, Szarajevónak a nevét. Számos boszniai város, folyó és hegy mai neve még a török uralom idejéből származik. A nevek megváltoztatása — mutatott rá többek közt a Ve- csernye Novosztyi című lap — egyik módja lenne a szerb ellenőrzés hangsúlyozásának. A belgrádi lapnak adott nyilatkozatában Radoszlav Un- kovics, a boszniai szerbek köztársaságának kormányzati tisztviselője részletesen kifejtette, hogy milyen névváltoztatásokat terveznek. Ezek szerint Szarajevó új neve Ninosz- lavgrad vagy Kotromangrad lenne. (Mindkét elnevezés középkori szerb nemesember emlékét idézné.) Feltételezik ezzel szemben, hogy Szarajevó török eredetű név. Elizabeth Taylor ismét beteg Elizabeth Taylor egészség- ügyi okokból az év végéig összes szereplését lemondta — jelentette be kedden a művésznő ügynöke. A hatvanéves filmcsillag kezelőorvosa tanácsára döntött így, aki szerint betege igen könnyen tüdőgyulladást kaphat. Taylor csak néhány napja épült fel magas lázzal járó, súlyos légúti megbetegedéséből — olvasható az AFP szerdai jelentésében. Az orvos szerint aggodalomra az ad okot, hogy 1990- ben egy tüdőgyulladás majdnem a művésznő halálához vezetett. Dr. Michael Roth felkérte betegét, ne hagyja el Bel Air-i otthonát, de nem kell ágyban feküdnie. Liz Taylor, aki a „Nem félünk a farkastól” és a „Butterfield 8" filmekben nyújtott alakításáért két Oscar-díjat is kapott, október végi spanyol- országi látogatása alatt lett influenzás. A művésznő az európai országban annak az Amerikai AIDS-kutatásért Alapítványnak a kitüntetését vette át, amelynek maga is egyik alapítója. Mindennap feladhatja Jk&MPmmem hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 325-173. A BÉKÉSI Kistüzépen,. a köröstarcsai Tüzépen, a bélmegyeri Tüzé- pen, a muronyi Tüzépen orosz pala 375 Ft/db, fenyő rűdfa 350 Ft/db áron kapható. Telefon: 341-739 (Békés), 382-355 (Köröstarcsa), 350- 097 (Bélmegyér), 341-112 (Murony). SZARVAS belvárosában 1,5 szobás, komfortos családi ház beköltözhetően eladó vagy bérbe vehető. Továbbá Fiat 127-es jó állapotú, október végén lejárt műszakival, olcsón eladó. Érdeklődni a (67) 11- 775 telefonon. ISKOLÁK, viszonteladók Figyelem! Szalagavatásra, ballagásra, karácsonyra, farsangra... Csokor- és hosszú nyakkendők, díszzsebkendők, spanyol övék, női nyakkendők nagy választékban a készítőtől. Megrendelhető (67) 88-939. HASZNÁLT gyerekcipő és -ruha bizományos árusítása. Nyitva: 8— 17 óráig. ^Békéscsaba, Gorkij u. 7. sz. A BÉKÉSI KISTÜZÉPEN fenyőpalló, fenyődeszka 17 500 Ft-os (áfás) egységáron kapható. Telefon: 341-739. Nyitva: 7—19 óráig. ÚJONNAN nyíló exkluzív bárba csinos lányokat keresünk felszolgálni és táncolni. Kiemelt kereseti lehetőséggel, kezdőket betanítunk. Jelentkezni személyesen a Hotel Fiume portáján lehet 19—20 óráig a (66) 322-244-es telefonon. BATTONYÁN egy 6 éves vemhes, fekete kanca és egy választási póni kancsacsikó eladó. Boár, a battonyái benzinkút mellett.
