Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-10-11 / 240. szám
1992. október 10-11., szombat-vasárnap HAZAI TŰKOR 1ÉKÉSMEGYEI HÍRLAP Házias feleséget keresők figyelmébe! Gazdaasszonyképzés Kétegyházán Szüreti bál Sarkadon Ma 15 órától Sarkadon a Bartók Béla Művelődési és Szervező Központ előtti téren szüreti felvonulást tartanak, amelyet este 7 órától a Pelikán Étteremben (belépődíjas!) műsoros est, vacsora és bál követ majd. Tajki es Tarsa Battonyán A polgármesteri hivatal megállapodást kötött a Mezőko- vácsházán működő Tajki és Társa Betéti Társasággal a temetkezéssel összefüggő szolgáltatások végzésére. A társaság battonyai telephelyét a Molnár-C. Pál-lakótelep egyik garázsában rendezi be. Itt a gyászolók megtekinthetik és megvásárolhatják a különböző (I—IV.) minőségi osztályba tartozó kegyeleti tárgyakat. A válalkozók battonyai működése várhatóan hozzájárul a temetkezési költségek csökkenéséhez, az utóbbi időben tapasztalható visszásságok megszűnéséhez. A „miértre” adott válasz mindig érdekesebb, bár a hír sem mindennapi: dr. Elek Sándor Földművelésügyi Minisztériumi államtitkár-helyettes jelenlétében az elmúlt héten átadták a Kétegyházi Mező- gazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző Intézet hatszáz adagos konyháját, kétszáz személyes éttermét, valamint —s innen kezdve érdekes igazán a dolog — tankonyháját és tanéttermét — A gazdaaszonyképzést most szeptemberben indítottuk be. Harminchárom nyolcadikos kislány tanul e szakon két évig — mondta Brandt Szilveszter, az intézet igazgatója. —A tankonyha és a tanétterem kialakítása mellett például a varrás, a betegápolás és a csecsemőgondozás oktatási helyiségeit is létre kellett hozKatona Tamás politikai államtitkár még előző tisztségében március 9-én Győrött — a Duna és a Duna mentén élő népek sorsát taglaló, nagy jelentőségű tanácskozáson — a hozzászólását egy helyreigazítással kezdte. A köztiszteletben álló politikus felhívta a figyelmet: Dunacsun van és nem Duna- csuny — olvashatjuk a Körös Vidéki Hírlevélben, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság lapjában. nunk. A lányok olyan szolgálati lakásokban élnek, melyekben a családi otthon körülményeire találnak. —Miért vállalkoztak a gaz- daaszonyképzésre ? — Az alapvető háztartási ismereteket a lányok eddig az édesanyáktól tanulhatták meg. Itt sem a végzettség megszerzése a legfontosabb, hanem a gyakorlat elsajátítása, amely akár a családi harmónia megalapozója is lehet. Más intézmények is foglalkoznak gazdaasszonyképzéssel, így mi az iskolaszerkezetünk átalakítása során igyekeztünk egyedi képzési programot összeállítani. Kialakítottunk például egy kisállattenyésztő telepet és egy kertészetet is. így a ház körüli teendőket is elsajátíthatják a lányok. —Ha híre megy mindennek. A hírlevél a továbbiakban ezt íija: saját házunk táján körbenézve, több helytelen név- használattal találkoztunk. Tenke helyesen Tenkefürdő (ez még megbocsátható), de Tamásda az a valóságban Ta- máshida. Körös-Kisjenő egyszerűen és helyesen Kisjenő. Ennek a zavarnak viszont érdekes oka van. Románul azért tették a Körös (Cris) jelzőt a Fehér-Körös menti kisváros neve elé, mert az I. világhá• ugrásszerűen megnőhet az érdeklődés e képzés iránt. — A kollégiumi kapacitás sajnos határt szab a felvételi lehetőségeknek. Ezért jövőre nem is tudunk újabb osztályt indítani. Később viszont középiskolát végzetteknek egyéves gazdaasszonyképzést szervezünk. —Az anyaságot Magyarországon még nem tekintik hivatásnak. Mire jó akkor az itt szerzett képesítés? — A családi életben történő ismerethasznosítás mellett a lányok így könnyebben kaphatnak munkát az egész- ségügyben, a vendéglátásban. De segíthet elhelyezkedésükben az is, hogy gépírást, nyelvet tanulnak, mégpedig a tudást jól megalapozó feszített tempóban. K. A.J. ború után Nagy-Romániának volt egy másik Kisjenője is a Bik (Bük?) patak partján Besszarábiában, amit az átlag olvasó korábban a moldová- nok fővárosaként Kisinyov- nak, újabban Chisinau-nak ismer. Az ellenkező irányba, de egy tengerbe folyó vizek és a történelem évezredes forgataga így köt össze bennünket egy nemzetállamban gondolkodó Európában. Idegenbe szakadt helyneveink Olvasóink írják Szót kér a képviselő-testület Nem volt szándékunkban reagálni a Békés Megyei Hírlap október 3-án megjelent községünkről szóló cikkére, de miután a képviselő-testületet is érintette a cikk, szükségesnek tartjuk, hc?gy a nyilvánosság előtt nyilatkozzunk. A cikk a valóságnak megfelel korrekt módon úgy, ahogy az valójában megtörtént. Kaptunk benne egy javaslatot mi, Dombiratos község képviselői, hogy mondjunk le egyhavi jutalmunkról vagy tiszteletdíjunkról és ebből a pénzből alakítsuk át az üzletet húsbolttá. Első olvasásra nem rossz az ötlet. De: mindig vannak ,szerepelni vágyó", magukat „villogtatni" akaró személyek a faluban, és ami a legszomorúbb, önkritika nélkül. A törvény nem ismer el képviselő-testületi tagnak sem jutalmat, sem tiszteletdíjat, csupán költségtérítést. Ez az összeg az elmúlt évben 333forint volt. Az alpolgármester juttatása sem több egy fillérrel sem. Ebben az évben szeptember 30-áig átlagosan egy képviselő- testületi tag havonta nettó 350forintot vett fel, személyi jövedelem- adótól függően. Ez tehát azt jelenti, hogy hét testületi tag egy hónapban összesen 2450forintot kap, ez az összeg pedig nagyon kevés ahhoz, hogy belőle felújítsunk egy üzletet. Nekünk is van egy javaslatunk a dombiratosi ,kedves” képviselőknek: ajánlják fel azok a személyek (ha vannak) bérüket vagy juttatásaikat e nemes cél érdekében, akik a társadalombiztosításhoz8000forintos alapbérrel vannak bejelentve, és a borítékban talán ennél többel visznek haza, és azok a munkanélküli-járadékban részesülő egyének, akik a munkanélküli-járadék mellett rendszeresen eljárnak dolgozni. Ajánlják fel ők, de csak azt az összeget, ami az adóhivatalt és a társadalombiztosítást illetné meg, így talán összejönne a szükséges pénz. Hogy hogyan képviseljük a falu érdekeit? Ezt döntse el minden tisztelt dombiratosi lakos. Azt azért megjegyeznénk, hogy nem mind a 911 lakosnak azonos a véleménye a cikkben nyilatkozó 5-6 személyével. Örülnek az emberek az útépítésnek, a járdaépítésnek, örülnek, hogy ebben az évben emlékművet avattunk, hetente két alkalommal olcsó tejet szállítunk 18 forintos literenkénti áron. Örülnek az apróságoknak, amit anyagi lehetőségeinktől függően teszünk—és ami a leglényegesebb—a helyi adó bevezetése nélkül. Kötelességünk a falu lakosságának érdekeit képviselni, hisz minket választottak erre a tisztségre, igaz, hogy a választás eredménye nem mindenkinek a szája íze szerint alakult. Felmerült a kérdés, hogy ilyen ellenségeskedés és ilyen kritikák mellett vállalja-e az új bérlő a bolt üzemeltetését, hiszen a vállalkozó azt nyilatkozta, hogy nem tart igényt az épület bérlésére. Miazon sem lepődnénk meg, ha a gyülekezők közül lenne olyan személy, aki elsőnek veregetné meg az új bérlőnek a vállát. A mezőkovácsházi rendőrkapitányság készséggel ajánlotta fel segítségét, biztosította községünket a nyugalomról. Dombiratos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Zsila Edit, a Tevan jelöltje „Javasolnám az ifjúságot fenyegető szenvedélybetegségek kialakulásának propagandával, felvilágosító anyagokkal való megelőzését. Az egyre növekvő munkanélküliség; az oktatás katasztrofális pénzügyi helyzete; a közbiztonság, köztisztaság és a közvilágítás rendezetlensége súlyos gondokat okoznak a városban.” Nagy Gábor, a Rózsa jelöltje „Programomban szerepel a sportolás színvonalának növelése az utánpótlás biztosítása érdekében, Békéscsaba izoláltságának megszüntetése. Ezért elsőrendű feladat a felsőfokú iskolát végzett fiatalok ösztönzése arra, hogy a diploma megszerzése után visszatérjenek a városba.” „Polgármester-választás” A békéscsabai ifjúsági ház által szervezett Garabonciás Napok legizgalmasabb eseményének ígérkezik a diákpol- gármester-választás. Az előzetes jelentkezések alapján 7-en pályáznak a polgár- mesteri pálcára. A választási kampány, a kortesbeszéd, valamint a szellemi és ügyességi vetélkedő eredménye alapján dönt a zsűri arról, ki a legrátermettebb a város ideiglenes vezetésére. Pap János polgármester, aki egyébként a Garabonciás Napok védnöke, egy egész napra ajánlotta fel hivatalát a nyertesnek. Az alábbiakban röviden bemutatkoznak a jelöltek, lehetőséget adva arra, hogy mindenki megismerhesse őket és programjukat, szurkolhasson sikeréért. Minden iskola nagygyűlést szervez, ahová szeretettel várja az érdeklődőket. „Célom a fiatalok kulturális lehetőségeinek széles körű bővítése és a város felrázása az érdektelenségből, közönyösségből. Munkámat tíztagú stáb segíti, ők hisznek bennem és én hiszek bennük.” „A középiskolásoknak ösztöndíjalapot hoznék létre, a pályakezdő munkanélküli fiataloknak eg olyan klubot, amely a szórakozáson túl munkalehetőséget is szervezne. Fontos feladatnak tartom az emberbarát környezet kialakítását a városon belül.” Krizsán Attila, a gépészeti jelöltje „Elhanyagolhatatlan dolognak tartom egy korszerű városi műútrendszer és kerékpárút kiépítését. Szükséges lenne egy felmenő rendszerű, városi szintű diákönkormányzat létrehozása, mely érdekképviseleti szervként működne.” Tóth Árpád, a vízmű jelöltje „Legfontosabb programpontom a zöldövezet megtartása és tovább bővítése, hangulatos parkok létrehozása. Céljaim között szerepel még egy komplett kulturális és sportközpont létesítése a fiatalok számára. A többit meglepetésnek szánom.” Őrödén Zsuzsa, a ruhaipari jelöltje „1974 novemberben lettem eme hely gyermeke, melynek neve Gerle (Gerla). Eszem tette nevem e helyre, mely eleve megérdemelte személyemet. Legyen elvem veleje, melyet fejetekbe verhetek, ez: szellemem vezessen benneteket!” Miklya György, a kereskedelmi jelöltje Tóth László, a Kemény jelöltje
