Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-08 / 238. szám

1992. október 8., csütörtök HAZAI TÜKÖR r Volt egyszer egy relégyár... Nyugati tőke a vidéki ipar lezüllesztéséhez Gyár, zárt kapukkal fotó: fazekas ferenc Román népművészeti kiállítás Október 9-én nyílik, s egy hó­napon át látható a Békési Galé­riában az Arad megyei román népművészeti kiállítás, me­lyet pénteken délután három órakor nyitnak meg. A meg­nyitó alkalmából köszöntőt mond Pascu Hurezan, az Arad Megyei Múzeumi Komple­xum igazgatója és dr. Szabó Ferenc, a Békés Megyei Mú­zeumok igazgatója. A kiállí­tást bemutatja rendezője, Di- mitru Marcus. A galéria na­ponta 10 és 18 óra között várja az érdeklődőket. Táncverseny Mezőkovácsházán a művelő­dési központban október 10- én, szombaton 10 órától tánc­versenyt rendeznek. Három megyéből — Békés, Bács, Csongrád — E és D osztály­ban, két csoportban, 115 pár méri össze tudását. A versenyt Antali Zoltán tánctanár vezeti. Saját erőből Battonyán az önerős telefon­hálózat-fejlesztés kivitelezé­sével a kecskeméti Telekábel Kft.-t bízták meg. A cég e na­pokban kezdi el a hálózatépí­tést. A földmunkák elvégzésé­re a kft. helyi munkaerőt kíván szerződtetni, elsősorban azok közül a battonyai munka- nélküliek közül, akik semmi­féle jövedelemmel nem ren­delkeznek. Ide tartozó hír az is, hogy a távközlési vállalat fejlesztési programjában szerepel egy 1600 állomást ellátó digitális telefontközpontnak a létesíté­se Battonyán. Az új központ­nak, illetőleg az azt befogadó épületnek a városháza udvarán biztosít helyet az önkormány­zat. Új totózó Tótkomlóson A Szerencsejáték Rt. 3. Számú Területi Igazgatósága október 9-én, holnap 11 órakor nyitja meg új totó-lottó kirendeltsé­gét Tótkomlóson. Újjávarázsolt község A kötegyáni önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten sokat tesz mostanában a köz­ség újjávarázsolásáért. Két ut­cában is folyamatban van a kövesútalap kiépítése mintegy 1000 méter hosszúságban. Ha­marosan folytatódik a hibás járdák tavaly elkezdett kiiga­zítása. Ezzel egy időben sok intézmény is megszépül. Nemrég tették korszerűbbé, otthonosabbá a helybéli idő­sek klubját, felújították az óvodát, a napközi otthonos konyhát és az általános iskolát. Most az orvosi és fogorvosi rendelőkön a sor, de tervbe vették a községi könyvtár ki­festését is. Az intézmények ta- tarozási munkálataiban köz­hasznú munkát végzők is részt vesznek. (Folytatás az 1. oldalról) tyélni. Az anyavállalat már eleve hátránnyal indította el leányvállalati útjára: milliós hiteleket aggatott a kis gyár nyakába, de az ott dolgozó kol­lektíva mindezzel megbirkó­zott, rövid idő alatt visszafi­zette a tartozásokat, és ezt kö­vetően már felhalmozásra, be­ruházásra is futotta. És ekkor jött a privatizáció! Az olasz Ansaldo állami vállalat a budapesti Ganzos központ unszolására hajlandó­nak mutatkozott beszállni egy vegyes vállalati üzletbe egy bizonyos összeggel. Kikötötte azonban, hogy ezen összeg a megalakítandó részvénytársa­ságban az 51%-os tulajdoni részarányt kell hogy képvisel­je. Miután a Ganz Villamossá­gi Művek vagyona értékben meghaladta az előírt 49%-ot, ezért bizonyos vagyont eleve ki kellett hagyni az apportlis­tából, más vagyontárgyakat pedig többször is le kellett ér­tékelni. Mit jelentett mindez a relégyár számára? A gyulai kollektíva által kitermelt 40 millió forint értékű forgóesz­köz elúszott, ezen raktárkész­let átkerült az immár vagyon­kezelői feladatokat ellátó bu­dapesti Ganz Villamossági Művek tulajdonába. Hasonló sorsra jutott a leányvállalat ál­tal kitermelt 20 millió forint készpénz is. Az a fura helyzet állt elő, hogy a gyulai kollektí­va által egyszer már megvásá­rolt alapanyagokat a privatizá­ciót követően ennek a kollektí­vának még egyszer meg kellett vennie. Olyan apróságokat ne is említsünk, hogy a relégyár által megvásárolt szanazugi üdülőtelekre is a főváros tette rá a kezét. Rohamosan csökken a nappa­lok tartama. Mivel a Nap dele­lési magassága 40—29 fok kö­zöttire csökken, ezért míg hó elején 11 és fél, addig hó végén már csak 10 órát tartózkodik a horizont fölött. 8-án egész éj­jel teleholdat láthatunk a Ha­lakban. 19-én hajnalban utolsó negyed fázisba kerül az Ikrek­ben — azaz C formáj ú félhold­ként látszik. 25-én újhold lesz, de néhány nap múlva már is­mét megfigyelhető az esti égen vékonyka sarlója. Az esti égen könnyen meg­található a Bak csillagképben a sárgás színű Szaturnusz bolygó. 6-án a Hold 7 fokra közelíti meg. A hajnali égbolt Az épületek, ingatlanok, gépek, berendezések szakér­tők által meghatározott piaci értéke azonban még mindig meghaladta a 49%-ot. Ezen úgy segítettek, hogy a 75 milli­óra értékelt relégyárat 25 mil­lió forinttal vették be apport­ként a részvénytársaságba. Ezek után joggal merül fel a kérdés: nem lehetett volna mindezt megakadályozni? Valószínű, hogy lehetett volna tenni ellene valamit, de csakis sztrájkkal, polgári engedetlen­ségi mozgalommal, vagyis olyan megmozdulással, ami­hez a teljes kollektíva egyön­tetű összefogására lett volna szükség. A relégyárban ekkor két különböző szakszervezet működött, számos dolgozót megszédített a sokat hallott propaganda: majd a nyugati tőke meghozza a régen várt változást. A független szak- szervezet a reményteli privati­záció mellett foglalt állást. A „beáramló nyugati tőke” — ahogyan az előzetes infor­mációk alapján erre többen is számítottak — igencsak meg­keserítette a relégyáriak életét. Elmaradt a fejlett nyugati technológia, nem érkezett meg a várva várt fejlett nyugati termék, az olaszok nem bizto­sítottak külföldi piacot, a nyu­gati fizetés is csak illúzió ma­radt, sőt egyes vezetői rétegek jövedelme közel felére csök­kent. Az olaszok által megkö­vetelt adminisztráció mértéke azonban még a legvadabb sztálinizmust is felülmúlta, a jól bevált ügyviteli-informáci­ós rendszert lezüllesztették, a relégyár semmilyen segítséget nem kapott az Ansaldótól. A gyulai üzem azonban még eb­ben a privatizációs őrületben Ikrek csillagképében a vöröses színű Mars bolygóra akadha­tunk. 18-án a közel félhold 6 fokkal alatta halad el. 27-én kevéssel napnyugta után a Skorpió csillagképben a Mer­kúr és a vékonyka Holdsarló ad egymásnak randevút. Tá­volságuk ekkor a Hold méreté­nek alig kétharmada. Másnap, 28-án szintén röviddel nap­nyugta után a fényes esthajnal­csillagot, vagyis a Vénusz bolygót közelíti meg a Hold. Egymáshoz viszonyított tá­volságuk a Hold méretének csupán töredéke lesz. Mivel az esti szürkülöd égbolt csodála­tos színekben pompázik, érde­kes fotós témának ígérkezik a is munkát tudott biztosítani a dolgozóinak és nyereséggel zárta az 1991-es évet. Bizako­dóan nézett az idei év elébe is, sőt még az elkövetkezendő évekre is biztosítva látszott a piac igénye, ami részben a Bu­dapesten megrendezésre kerülő világkiállításnak is kö­szönhető. Április közepén azonban mindenki döbbenten fogadta a hírt: a Ganz Ansaldo Rt. 1991. június 30-ával a relégyártást Gyulán megszünteti. Indok­lásként olyan érveket hozott fel az rt. vezetése, amely nélkülöz minden valós alapot. De hogy is mondhatta volna meg a valóságos okot? Azt, amire sajnos egyre több példa van már hazánkban: a buda­pesti központú haldokló nagy- vállalat csak úgy tudja magát megmenteni vagy kinyújtani az agonizációs időszakát, ha a jól működő vidéki gyáraitól a munkát elveszi, a gyárakat fel­áldozza. Ma már egyre többen ta­pasztalják a saját bőrükön azt is, hogy a nyugati tőke gyakran azért vesz meg magyar gyára­kat, hogy azokat aztán bézár- hassa, biztosítva ezzel saját pi­aci monopóliumát. A gyulai relégyár, amely még legalább tíz éven át munkalehetőséget biztosított volna a városnak, 1992. július 31-én zárta be ka­puit. A történet jól példázza, hogy olyan nyereséges gyára­kat, melyek termékei iránt ke­reslet van, külföldi vagy fővá­rosi érdekektől vezérelve is felszámolhatnak. Köszönjük neked hazai iparpolitika, jöszöjük neked Ansaldo! Hold és a belső bolygók talál­kozása. A Vízöntő csillagkép októ­ber elején 21 órakor 40 fok magasságban delel. Másod­rendű csillagok rajzolják ki a Pegazus-négyszöget. Neveze­tesen a vörös Scheat, a kék Markab, a kékes Algenib és a fehéres Alpheratz. A Pegazus csillagkép este 22 órakor delel 65 fok magasan. Városi fé­nyekkel tarkított éjszakán csu­pán a négy csillag látszik, vi­szont távol a zavaró fényektől a négyszögben akár 50 halvá­nyabb csillagot is láthatunk. A legenda szerint Pegazus, a me­sebeli szárnyas ló annak a me­dúzának a véréből származott, amelyet Perseus megölt. A szárnyas ló a szárnyaló gondo­latok megtestesítője. Patája nyomában fakadt Helikon he­gyén az a híres forrás, melynek vize költői ihletet adott. Zajácz György Csillagos ég, 1992. október Pegazus legendája Olvasóink írják Köszönet a képviselőnek Mezőmegyer lakosságának sok problémát okozott, hogy esős időben a felázott úton szinte lehetetlen volt az önkormányzati temetőben a sírok megközelítése. Tímár Imre képviselő az útalap létesítését kezdeményezte, s egyúttal képviselői alapját ajánlotta fel az építésre. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Abortusztusa Béke a méhben - indulatok a felszínen Rövidesen törvényben kell a parlamentnek az abortuszt szabá­lyoznia. A törvény meghozatala előtt rengeteg visszás, kérdéses helyzetet lelhetünk fel. Eleve.az, hogy a parlamentnek, ennek a túlnyomó többségben férfiakból álló intézménynek kell ilyen kérdésben döntést hoznia, óriási felháborodást váltott ki a nőtársadalomból — joggal. Hiszen a tisztelt képviselő urak döntésük (igenjük vagy nemjük) következményét aligha fogják személyesen tapasztalni. Olyan dologban döntenek, amihez sem­mi közük! Persze maga az is megkérdőjelezhető, kell-e — meg­kockáztatom—, szabad-e ilyen kérdésben törvényt hozni? Miért kell az államnak beleszólni két ember magánügyébe, egyáltalán, kell-e, sőt—ismétlem—, szabad-e beleszólni? Nem lehetne ezt a döntést az emberekre bízni? Az ő felelősségtudatuk nélkül a törvény úgyis csak néhány papírlap, erkölcsi tartalom nélkül. Miért nem veszi tudomásul az állam, hogy a magzat az anya méhében az anyáé, hiszen ott éli le magzati életét? Miért akarnak az ő magzatával mások rendelkezni? Van-e joga kívülállóként bárkinek — akár az államnak is — mások legbenső ügyeiről dönteni? Persze a másik oldalról is megkérdezhető: van-e joga az anyának elvetetni a magzatot? Van-e joga elvenni annak életét? Ez azonban—úgy vélem—nem jogi kérdés. Ha ő úgy érzi, hogy nem képes megszülni gyermekét, azt csak őtudja megítélni. Csak ő tudja felmérni önmaga teherbíró képességét, pszichés és finan­ciális helyzetét. Ha egy nő úgy érzi, nem tudja megszülni gyerme­két, nem tudja vállalni annak létével járó következményeket, akkor nem szabad őt a törvény erejével erre kötelezni. Úgy ítélem meg, hogy az abortuszkérdést nem jogszabállyal, nem egy hatalmi, államhatalmi intézkedéssel kell megoldani. Ezzel nem is lehet megoldani. A probléma csakis az állampolgári felelősségtudatra épülő megelőzéssel, szexuális felvilágosítás­sal, tanácsadással kezelhető. Ha mégis az állampolgárok akara­ta ellenére születik meg ez a törvény, annak — Pusztai Erzsébet államtitkárt, a törvénytervezet kidolgozóját idézve — ,.nagyon súlyos egyéb következményei lesznek”. Ez pedig—gondol om—egyik oldalnak sem célja... Haász János, Gyula Visszhang Képviselői észrevétel Az „Új képviselő Eleken” címmel szeptember 30-án tudósítás jelent meg a Békés Megyei Hírlapban. Ehhez szeretnék kiegészí­tést fűzni. 1. Szabó József átvette megbízólevelét a választási bizottság elnökétől—Regős Józseftől—-, megelőzve Váradi Boldizsárt, aki írásban is jelezte, hogy a megüresedett helyet elfoglaltsága miatt nem tudja betölteni. 2. Az ASZ-vizsgálát és annak kiértékelése a közelmúltban volt! Ennek az anyagnak a feldolgozása jelenleg is folyik. Mivel az „Elek Fejlődéséért Alapítvány" egyik kérdőjel a vizsgálatban, ezért még nem tekinthető lezártnak az ügy sem. Ebbe az alapít­ványba 3 690 000forint önkormányzati vagyon került, melyet az Elekép Kft. működtet. Ezért teljes mértékben kicsúszott az önkor­mányzat kezéből ez az összeg, mely apportként került a kft.-be működtetési céllal. Elgondolkodtató az is, hogy a , jószándékú” alapítvány sok helyen egyéni, illetve kiscsoportos érdekeket szolgálna a sza­bályzat szerint, volt önkormányzati vagyonból! 3. A szép summa niég az adófizetők zsebében van, mivel a számla a sorok írójának az adminisztrációját gazdagítja egy polgármesteri levél kíséretében! ‘ 4. A régiben sem maradt minden. A testület kiegészítette korábbi döntését azzal, hogy a megyei önkormányzat szakembe­reinek segítségével lefolytatja azokat a tételes vizsgálatokat, amelyek kívánatosak és halaszthatatlanok. 5. A szemétszállítás mellett a számla és annak kiegyenlítésének a jogszerűsége is megérdemelt volna egy párt sort. Nánási Mihály képviselő, Elek Expo ’96 egy jobb világért Jövőnk egy olyan lehetőség, amit a mai fiatalokkal közösen kell megterveznünk és megvalósítanunk. E gondolat jegyében hirdette meg az Expo ’96 egy jobb világért című országos képzőművészeti pályázatot a budapesti XX. kerületi Nagy László Általános Iskola és Gimnázium és a helyi polgármesteri hivatal. Az ország valamennyi általános és középiskolás diákja számára kiírt pályázaton a világkiállítás témájához kapcsolódó, bármilyen technikával készült képzőművészeti alkotással részt lehet venni. A pályaműveken a tanuló nevét, életkorát, iskolája címét kell feltüntetni, valamint bélyegzővel és aláírással kell igazolni az alkotás eredetiségét. A tanulók munkáit szakmai zsűri bírálja el. A pályamunkák beküldési határideje: 1992. november 15. Cím: Nagy László Általános Iskola és Gimnázium, 1203 Budapest, Ságvári Endre utca 4. A pályázat erdeményhirdetését követően 1992. december 11-én a beküldött alkotásokból kiállítás nyílik az iskola épületében. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents