Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-08 / 238. szám
Nem a határ, a helyzet változik - Kezdődhet a Duna elterelése! (2. oldal) 1992. OKTÓBER 8., CSÜTÖRTÖK Ára: 13,80 forint XLVII. ÉVFOLYAM 238. SZÁM A pénz számolva... Lehetséges, hogy a művelődési házak mégsem olyan posztsztálinista képződmények, mint ahogyan hallani lehetett róluk? Békés megyében egyet sem zártak be... (5. oldal) A kenyérpirítók Hol vannak már azok az idők, amikor a pirítóskenyér szerelmesei a tűzhely tetején készítették el kedvenc csemegéjüket?! A lakást átjárta az égett kenyér illata, ki kellett dolbni... (7. oldal) A munkaerőpiac perifériáján A legfrissebb adatok szerint megyénkben 29 ezer 159 regisztrált munkanélküli van, ellátásban 22 ezer 536 részesül. A megváltozott munkaképes- ség fogalma külön bélyeg. (8. oldal) Aradon nem kell a Nagytakarítás A Temesvári színház magyar tagozata bérletes előadásokat hirdetett meg Aradon. A nyitó előadás Csurka István: Nagy- takarítás című, itthon is nagysikerű darabja lett volna. Ám az aradi magyarok megmakacsolták magukat, s közölték: ugyan szomjazzák a magyar nyelvű színházi előadásokat, de most mégsem hajlandók bérletet vásárolni. Kivéve, ha a temesvári színház jobb belátásra tér és leveszi műsoráról Csurka István darabját. Megrökönyödött kérdésünkre, miért e kollektív ellenállás Csurka darabjával szemben, a válasz tömören hangzott: — Csurka István a dolgozatával többet ártott a Romániában élő magyaroknak, mint a korábbi évek legtöbb hibával dolgozó politikusai együttvéve. S ha más módunk nincs a tiltakozásunk kifejezésére, hát legalább elutasítjuk a Nagytakarítást. B. s. E. Csurárék Magyarbánhegyesen A kétegyházi Csurár-ügyről többször is tájékoztattuk olvasóinkat, amely úgy tűnik, Magyarbánhegyesen folytatódik. Rokoni ismeretség révén a Csurár család a községben megvásárolta a Petőfi utca 25-ös számú házat, amelybe Végegyházáról szeptember 25-én át is költöztek. E tényről a polgármesteri hivatal 28-án kapott értesítést, mellyel egy időben megkezdték az eset tisztázását. A hírközlő szervektől hallott információk alapján ugyanis a lakosság ellenérzéssel fogadta a beköltözés tényét és nyugtalanul szemlélte az eseményeket. Tiltakozásuknak október 3-án rögtönzött tüntetésen hangot is adtak. Ezzel párhuzamosan aláírásgyűjtést kezdeményeztek a Csurár család letelepedése ellen. A petíciót 1013 aláírással a hét végén eljuttatták az önkormányzathoz. Hétfőn a polgármester rendkívüli testületi ülést hívott össze a kialakult helyzettel kapcsolatban. A testület úgy foglalt állást, hogy amennyiben a család eláll eredeti vételi szándékától, akkor az önkormányzat az éves költségvetéséből gondoskodik a lakás átvételéről. Egyúttal kérik a lakosság példaadó önmérsékletét és ígérik, minden törvényes eszközzel megpróbálják az ügyet — mind a család, mind a lakosság felé—elfogadhatóan lerendezni. H. M. Megmenteni a vasutat Vésztőn Vastagh Pál, az MSZP országgyűlési képviselője tartott kedden fogadóórát. Ä megjelentek^— közel 30 vasutas, köztük Ábrahám Lajos, a MÁV Szegedi Igazgatóságának igazgatóhelyettese — egyetlen témát kívántak megbeszélni: a térség vasútvonalainak megszüntetését. Ez a Szeghalom— Körösnagyharsány és a Vésztő—Kötegyán vonalat jelenti és számítások szerint mintegy 37 ezer embert érint. A megszüntetésre kijelölt vonalak jelentős része az ország keleti határánál, az egyébként is hátrányos helyzetű térségben van, ahol a vasút nélkül tovább nő az elmaradás Nyugattól. Gila A gyulai Köröstáj földjeire licitáltak c / Árverés bombariadóval házát, majd lezárták annak környékét. Az ugyancsak rövid idő alatt megjelent — küllemükből ítélve — kommandósok átvizsgálták az épületet, s mivel semmit nem találak, háromnegyed tízkor mindenki visszatérhetett az épületbe. Addig viszont odalent az emberekkel teli úton és járdán izzott a hangulat: a licit előtt amúgy is magasra hágott feszültség indulatként robbant ki az emberekből. (Az egyik meglehetősen hangos úr kerékpárját eközben szó nélkül „elkötötték”.) Bár 11 óráig mindössze 25- en jelentették be részvételi szándékukat, a díszterembe 200-nál többen ültek be. Az eljárás — melynek lezárását a szakemberek késő estére jósolták — lehetővé tette, hogy a még el nem kelt földekre a később érkezők is benyújthassák igényüket. Természetesen Gyulán is úgy alakult, mint máshol: voltak kapósabb és kevésbé vonzó földterületek. Amíg sokan az árveréssel voltak elfoglalva, a Köröstáj földjein vetették a búzát, jövő évi kenyerünket. Kiss A. János Tegnap reggel 9 órára tűzték ki Gyula első földárverését, melyen a Köröstáj Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kijelölt földrészletei kerültek „kalapács alá”. Pár perccel kilenc előtt egy férfihang hívta fel telefonon a gyulai rendőrséget, s bejelentette, hogy „a földárverésen bomba fog robbanni”. A gyulai rendőrök villámgyors akcióval kiürítették az eseménynek helyt adó városA kárrendezési hivatal munkatársai ellenőrizték az árverésen való részvétel jogosultságát. Középen dr. Hegedűs Pál fómunkatárs fotó: lehoczky péter A lélek hidege Jól kioktatták a televízióban a minap a nyugdíjasokat! Merthogy a mai világban nem ildomos sími a szegénység, a nélkülözés meg az alacsony nyugdíjak miatt. Tudomásul kell venni, hogy a gazdaság vergődik, az ország válságba került, ami az életszínvonal romlásával jár, s nem maradhatnak ki ebből a nyugdíjasok sem. Kész csoda, hogy eddig is ennyi juttatást, segélyt adtak a rászorultaknak. Elképzelni sem tudom, a rendszeresen híreket hallgató idősek hogyan próbálják stabillá tenni egyébként is könnyen ingadozó vérnyomásukat. Mert amúgy békés ember a nyugdíjas. Megértő. Elfogadja, hogy szegény az ország, talán még sajnálja is. Hiszen miből fedezik azt a több száz milliót, amibe a bősi próbálkozás került. S elszorul a beteg szíve szegénynek, amikor látja, hogy a szomszéd még messze van a nyugdíjtól, de máris nehezebb neki, mert három gyerekének cipőre sem jut a munkanélküli segélyből. Szóval, sok mindent megért a nyugdíjas. Legfeljebb egy kicsit érzékeny, s nyomban kicsordul a könnye, ha modorta- lanul kioktatják. De nem háborog. Akkor sem vonul az utcára „tüzelő nélküli” frakciójuk, ha végigdidergi a telet. Inkább körülnéz a göncei között, hátha megtalálja a régi, kopott lélekmelegítőt. László Erzsébet Volt egyszer egy relégyár... Nyugati tőke a vidéki ipar lezüllesztéséhez Gyulán sokan még az utóbbi időben is telefongyárnak nevezték, pedig a vasútbiztosító berendezések reléit és jelfogóegységeit gyártó 130 fős kisüzem 1975 óra tartozott a Ganz Villamossági Művekhez. Fénykorát leányvállalattá válását követően, 1986-tól 1990-ig élte. Ebben a majdnem önállósult állapotban volt időszak, amikor az országos toplistába is bekerült: az árbevételarányos nyereség alapján felállított rangsorban az első ötven gazdálkodó egység között szerepelt. Az 1991 -es év azonban gyökeres változást hozott az egyébként mindig is nyereséges gyár életében. Az anyavállalat visszaminősítette vidéki gyáregységgé, majd bele- kényszerítette abba a privatizációs folyamatba, aminek eredményeképpen a többségi olasz résztulajdonú Ganz An- saldo Villamossági Rt. telephelyévé degradálódott. A relégyár privatizációja tipikus példája annak, hogy hogyan lehet a nemzeti vagyont elkótyave- (Folytatás a 4. oldalon) Láttak már virágzó orgonabokrot így, október elején? Felvételünk tegnap délután készült Békéscsabán, a Szekfű utcában. A kert idős tulajdonosa elmondta, hogy több évtizede kertészkedik, de nem emlékszik októberi orgonára FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Tavasz a Szekfű utcában Díszelőadás a nemzeti ünnepre Antigoné avagy a beavató színház premierje Október 23-án díszelőadás lesz a Jókai Színházban: a nemzetünk történelmében különösen fontos esemény évfordulóján Szophoklész Ánti- goné tragédiája kerül színre. A jeles magyar dátum és a világ- irodalmi (színházi) bemutató egybeeséséről, valamint a beavató színház szerepéről Gergely László rendezővel beszélgettem. — Ez a Szophoklész dráma hangvételében, mondanivalójában nem csak aktuális, hanem nagyon szorosan köthető a magyar történelem megkülönböztetett jelentőségű napjához. Ma, amikor minden színház politizálhat, véleményt alkothat, a szónak nem abban az értelmében akarjuk korszerűsíteni az előadást, hogy modern keretek között játszunk. Tartalmában megemlékező, tiszteletet adó, őszinte emberi érzelmeket feltáró előadást szeretnénk, amely valóban méltó ehhez az ünnephez. — Fia Antigoné, akkor a temeteken halottaink. Ha Kreon, akkor a hatalom és a zsarnokság. Morális kérdések. — Ha csak ennyi lenne, akkor a darab egysíkon mozogna. Az az ütközési felület, az a normatíva, amit emberileg kellene fenntartanunk, amit élnünk kellene, az határozza meg az aktualitását. Nagyon közel van még ’56 szelleme, és nagyon sokat kell még tennünk ahhoz, hogy tiszta, őszinte történelmi képet alkossunk róla, megtalálva azokat a pontokat, ahol a történelem önmagát adja és nem elferdített ideológia mögé bújtatva jelenik meg. (Folytatás a 3. oldalon) A HARGITA Ingatlanközvetítő ajánlata: — Gyóni Géza u. 9.1. emeleti, 42 m2-es lakás, eladási ár: 980 000 Ft. — Millennium-ltp. 11.11. emeleti, 57 m2-es lakás, eladási ár: 950 000 Ft. — Temető sor 2., 1500 m2-es telken 2 szoba összkomfortos családi ház, társasház építésére is alkalmas, irányár: 3 000 000 Ft. — Lencsési út 10. földszinti, 2 szobás + étkezős, 60 m2-es, egyedi gázfűtésű, irányár: 1 200 000 Ft. — Pásztor u. 61.1. emeleti, 50 m2-es, 2 szobás, központi fűtésű, panel, irányár: 900 000 Ft. — Oláh István u. 2. földszint + emelet, 3 szobás, 120 m2-es családi ház, garázzsal, irányár: 2 500 000 Ft. — Árpád soron 125 m2-es, 3 szobás, egyedi gázos családi ház, irányár 5 000 000 Ft. — Lencsési út 124.1. emeleti, 58 m2-es, 2 szobás, központi fűtésű, panel, irányár: 950 000 Ft. — Penza-lakótelepen 200 m2-es, 5 szobás, tetőtér-beépítésű lakás, egyedi gázfűtésű, 2 család részére vagy vállalkozónak külön bejárattal, irányár: 3 000 000 Ft. — Garázs a Vécsey közben, fszt. + tetőtér (80 m2), irányár: 350 000 Ft. Jelentkezés: Hargita plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: (66) 327-971.
