Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-07 / 237. szám

.fiÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP Testvériség és egyenlőség még nem - szabadság részben Méltó megemlékezés Aradon Kisgazda kísérlet A Független Kisgazdapárt bé­kési megalapításának 62. évfor­dulóján a megyei kisgazdák kí­sérletet tesznek a Békés megyei pártegység helyreállítására.Dr. Zsíros Géza országgyűlési kép­viselő, az FKGP megyei elnöke 1992. október 11-én 9 órára összehívta a megyei választ­mányt. Erre a megyei fórum október 1-jei határozata hatal­mazta fel egyhangú döntéssel. Ezen a fórumon a megye 70 kisgazda szervezete közül 40 vett részt mintegy 150 taggal. A választmányi ülésen csak a választmányi tagok vehetnek részt, az ott született döntések­ről a nyilvánosságot majd sajtó- tájékoztató útján értesítik. Balczó Szarvason Szarvason az értelmiségi klub a városi könyvtárban október 9- én, pénteken 18 órakor Balczó András olimpiai bajnokot látja vendégül. Az est témája: „Ko­runk kérdéseire keressük együtt a lehetséges válaszokat!” Min­den érdeklődőt várnak a rende­zők. Tegnap a tizenhárom aradi vértanú tábornok halálának 143. évfordulójáról méltókép­pen emlékezett meg Arad vá­rosa. Délelőtt a minorita temp­lomban gyászmisét tartottak, délután négy órakor pedig — a fenyegető felhők ellenére — nagyon sokan gyűltek össze a vesztőhely körül, hogy leróják kegyeletüket az 1848—49-es szabadságharc mártírjai előtt. A Szózat eléneklése után Tokay György, az RMDSZ parlamenti képviselője lépett mikrofonhoz, aki ünnepi meg­emlékezésében a szabadság­badság, egyenlőség, testvéri­ség megvalósulásának mai, romániai helyzetét foglalta össze. — Valakinak mindig baja volt október 6-ával. Legyünk tapintatosak, mert a Habsburg-ház nem veszi jó né­ven. Később mások érzelmeire hivatkoztak. De mi akkor is itt álltunk! Három éve szabadab­bak vagyunk, mert itt bent, a lelkűnkben szabadultunk fel... Szabadság, egyenlőség, test­vériség — ezért haltak meg. Szólni fogok e három esz­méről, amíg kint is meglesz a szabadságunk, nem csak ide­bent. Egyenlőek még nem va­gyunk. És hogy áll a testvéri­ség? — tette fel a kérdést. — Még nem úgy, ahogy az el­hunyt mártírok szerették vol­na. Még mindig gyanakvás van a románok és magyarok között. De akarjuk, kívánjuk a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget. De nemcsak a magyaroknak, hanem a romá­noknak, németeknek, szerbek­nek is. Mi mindig itt leszünk, hogy kiálljunk e három szent szóért, de nekünk nem életün­ket kell áldoznunk érte, hanem dolgozni. Ezután Kovács János refor­mátus esperes szólt, majd Mó­zes Árpád, az erdélyi magyar egyház evangélikus püspöke mondott szenvedélyes hangú beszédet. A szakadó esőben csak nehezen lehetett érteni az elnémult mikrofon miatt Emí­lián címzetes ortodox püspök beszédét, aki utalt arra, hogy nem sokkal ezelőtt Avram lán­cú, a havasalföld királya lelki békéjéért könyörgött, most pe­dig itt, a 13 hős tábornokért. Ez azt példázza, hogy híve a né­pek közötti megbékélésnek. Közös ima után a magyar himnuszt énekelte el a — zu­harc hármas eszméje, a sza­Foltok az ünneplésen Az aradi Jelen október 6-ai száma rövid, tényszerű hírben számolt be arról, hogy vasárnap hajnalban a rendó'rök besározva találták a vesztőhelyen emelt emlékoszlopot. A helyszínelés arra engedett kö­vetkeztetni, hogy gyerekek kenték a vödörnyi sarat az obeliszkre és a kriptát fedő márványtáblára. Koszorúzhat-e Kodolányi államtitkár úr vagy sem a Magyar Köztársaság képviseletében? — foglalkoztatta a kérdés az aradi közvéleményt október 5-én, este is. A jól értesültek szerint csak éjfél után dőlt el, hogy milyen minőségben lépheti át a határt a címzetes államtitkár. Mindenesetre felhívták a figyelmét arra, hogy a romániai elnökválasztás idején sértené a román nép érzelmeit, ha magyar állami szintű közszereplés történne a vesztőhelynél. Mindenesetre Kodolányi úr megírt beszédét nem az eső mosta el Aradon... 156 millió fejlesztésre Közmeghallgatás Szarvason Dr. Demeter László polgár- mester hétfőn délután a város­háza nagytermében köszön­tötte a 13 önkormányzati kép­viselőt, a polgármesteri hiva­tal dolgozóit és azt a kevés érdeklődőt, akik megjelentek a közmeghallgatáson. A pol­gármester bevezetőként el­mondta, hogy évente kétszer kell a testületnek lehetőséget biztosítania arra, hogy a lakos­ság szervezett formában, köz­meghallgatáson mondhassa el véleményét á várost érintő kérdésekről. Elsőként Demeter László rendőr őrnagy, városi főkapi­tány a közrendről és a közbiz­tonságról tájékoztatta a jelen­lévőket. Ebből megtudtuk, hogy Szarvason is, mint az or­szág más településén, mintegy 18-20 százalékkal növekedett a bűncselekmények száma. Je­lentős a vagyon elleni bűncse­lekmény, amely az egésznek mintegy 65 százalékát teszi ki, a többit a garázdaság, vereke­dés és csalás alkotja. Megítélé­se szerint a polgárőrség meg­szervezése jelentene előrelé­pést a bűnmegelőzés területén. Beszámolójában a rendőrka­pitány az önkormányzat és a rendőrség kapcsolatát kifeje­zetten jónak értékelte. Második napirendi pont­ként a jövőévi városfejlesztési terv megtárgyalása szerepelt. Dr. Gyalog Sándor jegyző ar­ról tájékoztatta a résztvevőket, hogy 1992-ben 652 millió fo­rintból gazdálkodott a város. Ebből 156 millió forint jutott fejlesztésre, felújításra, a többi az alapellátás és az intézmény működtetésére ment el. Több nagyobb beruházást hajtottak végre, például 36 millió forin­tot költöttek tornaterem-épí­tésre, két év alatt 20 km hosszúságú utat építettek. A jövő feladatairól a jegyző elmondta: elsősorban a kül­területi lakosság életkörülmé­nyeinek javítását, az egész­ségügyi alapellátás növelését, a szennyvízelvezetés csator­názással történő teljes körű ki­építését tűzték ki célul. Több pénz nem lesz, mint tavaly, a többletkiadásokra címzett ál­lami támogatáson keresztül kívánják a fedezetet megte­remteni. Zongoraest Gyulán A Nemzeti Filharmónia következő'hangversenye október 15- én lesz Gyulán, az Erkel Ferenc Mfíveló'dési Házban este 7 órakor. Ránki Dezsó' és Klukon Edit (képünkön) négykezes zongoraestjének műsora a következő': Schubert: Asz-dúr variációk, f-moll fantázia, Debussy: Kis szvit, Ravel: Spanyol rapszódia (a szerző átirata) Ma már határozatképes volt az országgyűlés Az Országgyűlés keddi ülés­napjának kezdetén Izsó Mi­hály képviselői mandátumá­nak igazolása miatt újabb hosszas vita bontakozott ki, majd ismét megszakadt a tör­vényhozói munka. Végül a Tisztelt Ház igazolta Izsó Mi­hály képviselői mandátumát, így a törvényhozók létszáma 383-ra emelkedett. A napirend előtti felszólalá­sok után a képviselők elfogad­ták az ülés tárgysorozatát, amelyet hétfőn — tekintettel a határozatképtelenségére — nem tudtak megszavazni. Ezu­tán egy hozzászólás erejéig folytatódott a nemzeti és etni­kai kisebbségekről szóló tör­vényjavaslat általános vitája. Lukács Tamás, a Keresztény- demokrata Néppárt vezérszó­noka frakciója nevében támo­gatásáról biztosította az elő­terjesztést. Mint kifejtette: a törvénynek elsősorban az a feladata, hogy rendezze a ki­sebbségek és a többség viszo­nyát, valamint az egyes ki­sebbségi népcsoportok egy­máshoz való kapcsolatát. Ép­pen ezért a törvénynek nem egy nemzetközi jogi deklará­ciónak kell lennie, hanem funkcionális jogszabálynak. Majd a távközlési törvény ál­talános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az Országgyűlés este, rö­viddel 7 óra után, zsúfolt prog­ramot teljesítve, befejezte e heti plenáris ülését. A törvény­hozói munka ma a bizottsági üléseken folytatódik. Győzött a jog a politikai praktika fölött Sarkadiné Lukovics Éva vagy Keleti György mandátumának igazolása egy-egy percet vett igénybe, Izsó Mihály (FKGP) esetében ugyanehhez hat óra kellett. A koalíciós pártok, el­sősorban a kisgazda 37-ek, mindenáron szerették volna elkerülni, hogy a torgyánista 6-ok gyarapodjanak, s prece­dens teremtődjét arra, hogy to­vábbi üresedések esetén újra és újra Torgyánék állíthassa­nak képviselőjelöltet. Aki időt nyer, életet nyer, húzták hát az időt a múlt héten és most hét­főn is, Ezer kifogás támadt a kisgazda-, az MDF- és a KDNP-frakcióvezetők felszó­lalásaiban arról, hogy miért kell a szavazást elhalasztani, miért nincs most döntési hely­zetben a Ház. A három ellenzéki frakció, a függetlenek és Torgyánék pe­dig azt ismételgették csökö­nyösen — s végül is eredmé­nyesen—, hogy a Legfelsőbb Bíróság egyértelmű állásfog­lalását nem bírálhatja felül a parlament. A képviselőt nem az Országgyűlés választja, ha­nem a választók. A Ház csak arról dönthet, hogy a választá­si bizottság eljárása megfelelt- e a törvényességnek. A meg­választott képviselőnek joga van azonnal elfoglalni a he­lyét, senki nem gátolhatja őt képviselői munkájában. Ezúttal a jogszerűség győ­zött, ami független a szemé­lyes szimpátiától, Torgyán doktor megítélésétől. Izsó Mi­hály mandátumát 170 igen, 6 nem szavazattal, 54 tartózko­dás mellett igazolta az Ország- gyűlés. A Békés megyei kép­viselők közül igennel szava­zott Pásztor Gyula, Pelcsinsz- ki Boleszláv és Sarkadiné Lu­kovics Éva, tartózkodott Zsí­ros Géza. A többiek nem vet­tek részt a szavazásban. Rész­ben távol voltak, részben (Markó István, Tóth Imre) je­len voltak, de nem szavaztak. S.Á. 1992. október 7., szerda Legutoljára a 125. évfordulón esett az eső október 6-án, de a megemlékezést akkor sem tudta elmosni... FOTÓ: FAZEKAS FERENC hogó esőben is kitartó — tö­meg, majd hosszú sorokban koszorúzták meg a hős mártí­rok emlékművét a magyar és romániai emlékezők. Koszo­rúzott Kodolányi Gyula cím­zetes államtitkár és Juhász Ju­dit kormányszóvivő, Rudas Ernő, Magyarország bukaresti nagykövete, hosszú évek után először helyezte el az emléke­zés virágait Arad város nevé­ben Ilea Cristian alpolgármes­ter, ismét ott volt Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke, valamint számos RMDSZ helyi szerve­zet képviselője. A Békés megyei küldöttsé­get Jeszenszky Géza, a Békés megyei közgyűlés alelnöke vezette, de ott volt Varga Zol­tán MDF-es és Kádár Péter SZDSZ-es országgyűlési kép­viselő is, és tucatnyi párt, egyesület, szervezet reprezen­tánsa. Mire besötétedett, több ezer virág borította a vesztőhe­lyet. Este a Kultúrpalotában Adósságaim címmel váloga­tás hangzott el XX. századi erdélyi költők alkotásaiból Al­bert Júlia, a Kolozsvári Ma­gyar Színház művészének tol­mácsolásában. Az esten köz­reműködött a Vox Juventutis kórus Horváth Tünde karnagy vezetésével, g 5 g __g 5 „...A KI BECSÜLETESEN ÉS TISZTÁN ÉLTE EGÉSZ ÉLETÉT — NYUGODTAN BÍR MEGHAL­NI, HA ÁRTATLANUL IS, MINT ÉN...” (Lázár Vilmos) A temesvári színház vendégjátéka A Budapesti Székely Kör és a Budapesti Kamaraszínház meghívására egyhetes ven­dégszereplésre hazánkba ér­kezett a Temesvári Csíky Ger­gely Színház társulata. Első al­kalommal hétfőn este Szarvason, a Vajda Péter Mű­velődési Házban mutatták be nagy sikerrel Csíky Gergely Buborékok című társadalmi komédiáját. A művészeket Demeter László polgármester nagy sze­retettel köszöntötte és gratu­lált magas színvonalú játékuk­hoz. Ferenczy Annamária — aki a földbirtokos feleséget, Szidóniát alakította — elmon­dotta, hogy nagyon fárasztó volt az út, de megérte. Mindig örömmel jönnek Magyaror­szágra. Az elkövetkező na­pokban fellépnek még Kecs­keméten, Budapesten, Pak­son, Szekszárdon, Bonyhádon és a turnét Békés megyében, Orosházán fejezik be. Nagyon jó a kapcsolatuk és sok segítsé­get kapnak magyarországi színházi emberektől, elsősor­ban Miszlay István érdemes­művésztől, aki vendégként rendezte a Buborékokat Te­mesváron. Miszlay István egyébként rendezett már Temesváron, az új évadban pedig Nagyvára­don, sőt Újvidéken is rendez. Mint mondotta: — Boldogan vállalja a fáradtságot, hogy a hazánk határain túl lévő szín­házakban magyar szerzők mű­veit rendezze, segítse az ott élő művészek munkáját. Labádi Lajos, a Budapesti Kamaraszínház menedzsere bejelentette, hogy még az idén decemberben a három temes­vári színház — a román, a ma­gyar és a német — társulata eljön hazánk fővárosába ven­dégszereplésre, ahol magyar szerzők műveit mutatják be. A temesvári vendégek De­meter László polgármester társaságában meglátogatták Ruzsicskay György festőmű­vészt, akit sok kedves emlék, sok sikeres kiállítás fűz Er­délyhez. „ , Ary Róza Sarokká szorítva Kell-e a kultúra? Örömmel hallom, hogy végre mifelénk is megmozdult valami a kulturális életben. Dévaványán regionális újsá­gon törik a fejüket, Szeghalmon klubfélét próbálnak szer­vezni. Mindez persze még nem sok, de a kevésnek is örülni kell. Továbbra is nagyon kérdéses azonban az, hogy lesz-e rá igény és főleg pénzügyi fedezet. Nem hatalmas összegekről lenne szó, csak a beindítás anyagi nehézségein kellene átsegíteni ezeket a kultúr csírákat. Segíthet az önkormány­zat, de akár vállalkozó is. Ez a térség híres volt arról, hogy mindig akadt egy tehetősebb személy, aki támogatta az ilyen kezdeményezéseket. Elég talán a szeghalmi Ambrus- mozj>óra hivatkozni. Őszintén remélem, napjaink vállalkozói sem kevésbé fogékonyak a kultúra iránt, és azt is megértik, hogy az erre a célra adott pénz reklámhordozónak sem rossz. Szóval, szabad a pálya, hölgyeim és uraim, csak tessék, tessék! Gila Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents