Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-05 / 235. szám
O Sarkad, Aradi vértanúk em lékmű Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária A fotókat Fazekas Ferenc készítette Megemlékezés Sarkad.—Holnap, október 6- án 15 órától emlékezik a város az aradi vértanúkra a Bartók Béla Művelődési Központ előtt lévő emlékműnél. Ünnepi köszöntőt dr. Sipos Lajos, Sarkad város jegyzője mond. Hangverseny Mezó'gyán. — Október 11-én délelőtt 10 órakor Béres Ferenc Liszt-díjas énekművész hangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők a község református templomában. Holland bálásruhák Sarkad. — Ma délelőtt 9 órától délután 17 óráig holland bálásruh vásárt tartanak a Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban. Szárba szökkent Sarkad. — Egy korábban elvetett mag szárba szökkent — fogalmazott Tóth Imre sarkadi polgármester, amikor a Belügyminisztérium levelének tartalmát ismertette a város képviselő-testületével. Eszerint a minisztérium október 1-jétől átrendezte a szeghalmi és a gyulai rendőrkapitányságokat, s emellett az új, sarkadi kapitányság területét is meghatározta. Polgármester-találkozó Biharugra. — A Sarkad térségi településvezetők legközelebb október 28-án Biharugrán találkoznak egymással. A megbeszélésükre meghívják a Békés Megyei Pedagógiai Intézet vezetőjét, hogy az intézmény szolgáltatásairól tájékozódjanak. Ezentúl szó esik majd a közös belső ellenőr alkalmazásának lehetőségéről, feltételeiről. A tervek szerint a találkozóra több országgyűlési képviselő is hivatalos lesz. Kisüstifőzés Geszt. — Ebben az évben sok gyümölcs termett a községben és a közeli településeken, így már szeptember közepe óta éjjel-nappal főzik a híres geszti kisüsti pálinkát. Az előrejelzéseket figyelembe véve karácsonyig is eltart a főzési szezon. Pelikán kupáért Sarkad. — A városi szabadidő lovasklub tegnap délután kettes fogathajtó versenyt rendezett a Pelikán-kupáért. Az eredményekről a holnapi lapszámunkban olvashatnak. Valamiből élni kell A Sweet Night-ban majdnem minden szombaton neves vendégek lépnek fel. Október 10-én például a Moho Sapiens, 17-én pedig a Digital Scream együttes „édesíti” az éjszakát Sarkad. — ...azaz „Édes Éjszaka” — hirdeti stílusosan a felirat a Sarkadi Cukorgyár hajdani művelődési házának falán. Ez az elnevezés már önmagában is jelzi, hogy itt valami változás történt. Drimba Pétertől, az egykori művelődési ház vezetőjétől tudtuk meg'a részleteket: — Ebben az évben vált egyértelművé, hogy a cukorgyár nem tudja tovább működtetni a korábban hozzá kapcsolódó nonprofit vállalkozásokat. Gondolok itt az óvodára, at konyhára, a sportpályára és a művelődési házra. így aztán magam is választás elé kerültem. Vagy bérbe veszem a házat és vállalkozó leszek, vagy az utcára kerülök. Hogy az előbbit választottam, annak két oka volt. Az egyik, hogy a cukorgyár rendkívül kedvező bérleti díjat szabott meg, a másik, hogy olyan két tapasztalt társam akadt, mint Rácz István és Széplaki Attila, akikkel bátrabban léptem magam is a vállalkozók sorába. Mint aztán később Rácz Istvánnal együtt elmondták, a Sweet Night egyelőre egy presszót és (nem kis átalakítással!) egy igen kultúrált, európai színvonalú diszkóklubot takar harmadosztályú árakkal. Persze az épület ennél sokkal többet rejt magában — folytatták aztán —s így, ha ismét összegyűlik egy kis tőke, tovább fejlesztik az „Édes Éjszakát”. Terveik között szerepel egy sörkert, egy tetőtéri mozipresszó és egy salátabár. S ha már annyira jól megy (nekik és a sarkadi állampolgároknak is), egyre több rendezvényt fognak szervezni a közép- és az idősebb korosztály számára ís — tették hozzá végül. A hosszú beszélgetés után mindenkinek ugyanaz járt a fejében: Mit kellene tenni, hogy jobb legyen!? Ám — mint mondták —, sajnos sok minden nem rajtuk múlik Mezőgyán. — Szabó Antalnál, a Kisgazdapárt mezőgyá- ni szervezetének elnökénél éppen vendégek voltak érkezésemkor, így aztán a szokásos portréinterjúnk ezúttal ke- rekasztal-beszélgetéssé alakult. Szabó Antal és vendégei, Czégény Mihály és Nagy István egyéni gazdálkodók. Ez a közös vonás sok közös témát hozott a felszínre. Többek között például azt, hogy milyen nehéz helyzetben vannak azok, akik ma egyénileg vagy családi vállalkozás formájában szeretnének földet művelni. Mint mondták, néhány an már rájuk bélyegezték a faluban, hogy ők csak hátramozdí- tói a gazdaságnak, mert a téesz egybenmaradása helyett annak fölbomlásán munkálkodnak. A választások idején azt is megkapták, hogy ők azok, akik a cselédrendszer visszaállítását akarják. — Pedig csak azt szeretnénk megkapni, ami szerintünk illet minket. Nekem például nagyapám vitt be vagyont a téeszbe. O már meghalt, én meg kívülálló vagyok, így nem kaphatom meg azt a vagyonrészt — panaszolta Nagy István. — A legnagyobb baj persze az — vette át a szót Czégény Mihály —, hogy a politikusokat túlságosan leköti a torzsalkodás. Ehelyett inkább minél több nyugati gazdálkodási formával kellene bennünket megismertetniük, no és kedvezőbbé kellene tenniük a hitelfeltételeket a termelők számára. Probléma az is, hogy itt a községben a mi meglátásunk szerint még mindig nagyon sokan gondolkodnak az elmúlt rendszer logikája szerint. — Meg kellene szokni, hogy az ember saját magát irányítja. Ha jól irányít, jól zár. Azt szeretnénk, ha bennünket, akik így gondolkozunk, nem akadályoznának — tette hozzá a Kisgazdapárt elnöke. A helyi termelők érdekvédelmi szervezetének felállítását Czégény Mihály hozta szóba, ám Szabó Antal véleménye szerint ezzel is az a baj, hogy az emberek egyre érdektelenebbé válnak: — Nem nagyon érdekel itt már senkit, hol, mi történik, belefásultak az emberek a „so- sincsbe”. — Pedig milyen jó lenne összefogni mondjuk a helyi bűnügyek kérdésében is — emelte fel a hangját Czégény Mihály. — Lassan már mindennaposak a tyúklopások, a fólia- kiszakítások, hogy a kerékpárok biztonságáról ne is szóljak. Nagyon kellene egy talpraesett, helybéli önvédelmi csoport... S hogy mi minden még, azt napestig tudták volna sorolni, de mivel mindenki a munkája mellől jött el, sietniük kellett vissza, hiszen valamiből élni kell. Aranyigazság Amikor Szabó Antal kikísért, a benzinárba épített útadóról beszélgettünk. Az ezzel kapcsolatos bölcs megállapítását tesszük most közkinccsé: — Az utakat nem azzal kellene javítani, hogy kiteszik a „Bukkanó” táblákat! SARKAD ÉS KÖRNYÉKE Diszkóklub a cukorgyárban 1992. október 5., hétfő' Ha nem akarunk anarchiát A legutóbbi sarkadi képviselő- testületi ülésen szót kért a cigányetnikum szószólója. Egy közelmúltban megjelent démászos cikkel kapcsolatban tette ezt, amit — ha jól szűrtem le a hozzászólásából — többen is félreértettek. Mindenki megnyugtatására még egyszer elmondom hát, az írás nem arról szólt, hogy az etnikum nem fizet áramdíjat, hanem arról, hogy Sarkadon 140 fogyasztónak (benne cigány és magyar családoknak is!) van rendszeresen kiegyenlítetlen számlájuk. Az érvényes jogszabályok értelmében a Démásznak ezeket a fogyasztókat ki kell kapcsolnia a fogyasztásból, csakhogy néhány háznál ezt nem tudták megtenni, mert az itt lakók megfenyegették a kikapcsolást végrehajtani akaró szerelőket. És ez a néhány fogyasztó a Démász nyilvántartása szerint nem magyar család volt. Az áramszolgáltató és az újságíró itt nem cigányokat és magyarokat különböztetett meg, hanem áramdíjat fizetőket és áramdíjat nem fizetőket, törvénytisztelőket és a jogszabályokat figyelmen kívül hagyókat. S hogy minderre miért volt szükség? Mert kellenek törvények, szabályok, ha nem akarunk anarchiát az országban, de ha ezek nincsenek betartva, semmit sem érnek! '■ - tÁuUou Ady-névjegy A világnapon Sarkad. — A közelmúltban rendkívüli nevelői értekezletet tartottak az Ady Endre Kísérleti Középiskolában. Az egyetlen napirendi pont az első kísérleti évfolyam érettségi tapasztalatainak megvitatása volt, Az iskola vezetése a négy érettségi elnököt is meghívta a megbeszélésre. Az érettségi elnökök és az iskolában tanító pedagógusok egyaránt úgy látták, hogy bár a kísérlet egyes elemeit felül kell vizsgálni, ám az iskolát elvégző diákok sok olyan előnnyel is rendelkeznek (épp a kísérlet révén!), ami áz eddigi út továbbvitelét indokolja. A matematikával vagy a helyesírással itt is gond van, mint a legtöbb középiskolában, ezért ezekre a területekre jobban oda kell figyelni. Jó lenne, ha a művészeteken belül nagyobb teret kapnának az irodalmi ismeretek —: vélekedtek szinte egybehangzóan az érettségi elnökök. Pozitív viszont — mondták mindnyájan —, hogy az itt tanulók viselkedéskultúrája, munkához való hozzáállása még a leggyengébb eredményt elérőknél is kifogástatalan. És ez olyan névjegy, aminek óriási az értéke manapság — vonták le a következtetést. Sarkad. — Október 1-jét, az Idősek Világnapját mind az országos, mind a megyei nyugdíjas szervezetek képviselői a sarkadi nyugdíjasokkal ünnepelték. A nagyszabású rendezvényen a két legidősebb sarkadi résztvevőt, a 95 éves Csizmadia Andrást és a képünkön látható 88 éves Kiss Zsuzsannát virággal köszöntötték a szerveződ Bútorkiállítás Sarkad. — Október 12-étől 16-áig egész napos bútorkiállítást és- vásárt tartanak a Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban. Emberből vagyunk Geszt. — Mint már egyszer írtunk róla, „Emberből vagyunk” című új sorozatunk lényege az, hogy egy-egy közismert Sarkad térségi személyiséget egyetlen tréfás kérdésen keresztül emberközelbe hozzunk. Válaszaik szellemességükről, találékonyságukról, a hétköznapi emberről tanúskodnak majd. Sorozatunk második interjúalanyától, Hanzéros János geszti polgármestertől a következőt kérdeztük meg: — Mit tesz, mit mond a pincérnek, ha egy étteremben egy hosszú hajszálat talál a levesében? íme a válasza: — Megkérném a pincért, hogy kóstolja meg a levest, mert gyanúsnak találom az ízét. Gondolom, hogy ezen meglepődne, s gyorsan kivinné. A konyhában^ talán a szakáccsal kóstolgatni kezdenék, miközben feltehetően megtalálnák a hajszálat, kivennék belőle, én pedig ugyanazt a levest kapnám meg ismét, mondván, hogy az előző leves valóban el volt sózva, és ezt egy másik tálból hozták. De komolyabbra fordítva: A valóságban nem tennék szemrehányást a pincérnek, és nem küldeném vissza a levest, mivel könnyen megeshet, hogy ugyanazt a levest hozná ki ismét, ezért félretolnám, gyorsan fizetnék és alaposan meggondolnám, hogy legközelebb betérjek-e ebbe a vendéglőbe.
