Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-05 / 235. szám

àKÉKRS MEGYEI HftLAP 1 KÖRKÉP 1992. október 5., hétfő' | O A megújuló Tarhosért Középpontban az ifjúság tehetsége A szervezett bűnözés ellen szervezett lakosságot Polgárőrség Kétegyházán Temesvári előadás A Budapesti Kamaraszínház és a Budapesti Székely Kör meghívására ma este Szarvason lép fel a temesvári Csíky Gergely Állami Szín­ház, s Csíky Gergely Buboré­kok című darabját mutatják be 19 órai kezdettel. A darab ren­dezője Miszlay István. Lakossági kérésre Csabacsűd lakosságának kéré­sére és a település önkormány­zatának támogatásával októ­ber 1-jétől dr. Boros István ál­latorvos látja el a hatósági ál­latorvosi feladatokat. Az ügy­felek a szolgáltatóházban ad­hatják le hívásaikat, rendelé­seiket. Az egészségügyről Kardos község önkormányzati testületé legközelebb ma 15 órakor tartja soros ülését. A napirendek között szó lesz az egészségügy helyzetéről, melyet dr. Bezerédi Péter kör­zeti orvos ismertet. Ezt követi Varga Pál körzeti megbízott­nak a közrendről és a közbiz­tonságról szóló tájékoztatása. A testületi ülés helye a község­háza, ahová minden érdeklő­dőt várnak. Lelkisegély találkozó Jézus mondja: „Jöjjetek én- hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve és én megnyugvást adok nektek” — ezzel az igé­vel hívnak és várnak feleke- zetre való tekintet nélkül min­den egyes személyt a lelkise- gély-szolgálat testvéri találko­zójára október 5. és 10. között a szarvasi volt középhalmi is­kolába. Berecz András estje Újkígyóson a művelődési ház­ban kedden, október 6-án 18.30-kor kezdődik Berecz András népdalénekes diavetí­téssel kísért előadói estje. Williams bibliája Hamilton J. Williams angliai egészségnevelő és evangelizá­tor ismét előadássorozatot tart Gyulán, a városháza díszter­mében október 5-én 18 órai kezdettel. Gyula 1848—49-ben A Magyar—Román Baráti Társaság október 8-ai rendez­vényének vendége dr. Jároli József történész. Gyula 1848—49-ben címmel elő­adást tart Gyulán, a román nemzetiségi fiókkönyvtárban 16.30 órakor. ________AUSTRIA________ L óno A Lottó Unió Kft. közlése sze­rint a 40, heti Ausztria Lottó nyerőszámai a következők: 3,7,10,24,36,39, a pótszám 35. A Jokerszám: 756306. (MTI) Az ország távoli vagy közeli vidékein élő, nem zenész em­bereknek is talán mond vala­mit a meghatározás: Békés- tarhosi Zenei Napok. Halvány derengést az egykori énekis­koláról, öles plakátfotót a ze- nepvilonról (melynek tükör­képes mását a valóságban hiá­ba keresik), Kodály Zoltán ne­vét, a tájékozottabbaknak tör­téneteket Gulyás György ki­tartásáról és foszlányokat ar­ról, hogy valóban, néhány év óta rendszeresen hallják, per­sze, újra szól a zene, nyaranta, minden júniusban, és hogy mi­lyen, ki tudja, az a zenészek dolga, sokba kerülhet bizo­nyára, de már 16. éve csinálják rendületlenül. Tarhos nemzeti és magyar így lehetne — összegezte Joób Árpád a zenei napok igazgató­ja szombaton a békési polgár- mesteri hivatalban megtartott tanácskozáson az idei rendez­vények tanulságait, és felelős­ségét kellően érző vezetőként próbálta körvonalazni munka­társaival együtt a következő évek muzsikáló Tarhosának arculatát. Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy az idei zenei napokon az aktív közreműködőket és a közön­ség tömegbázisát tekintve a pedagógiai jellegű rendezvé­nyek, a JM-vonószenekari tá­Amikor belenéztem a lencsébe, még eléggé tisztán láttam a be­tűket. S aztán, ahogy egyre ki­sebb betűk kerültek a szemem elé, némelyiket homályosan láttam vagy összetévesztettem egyiket a másikkal. Mindössze pár perc kellett, hogy kiderül­jön: szemüvegre volna szüksé­gem. A komputeres szemvizs­gálatról van szó. 1988 májusá­tól indult be a békéscsabai Ofo- tért Andrássy út 20. sz. alatti üzletében ez a szolgáltatás. K. Szabó Sándornét, az üzlet veze­tőjét kérdeztük az azóta történt változásokról. — Kezdetben másfél-két hónapot kellett várni a~„rászo- rulóknak”. Jellemző volt az előjegyzés. Ma már folyama­tosan dolgozunk fél 9-től fél 5- ig. Három kolléga végzi ezt a vizsgálatot felváltva. bor, a kürtkurzus és a szakkö­zépiskolai zongoraverseny aratták a legnagyobb sikert. Tarhos hű maradt a kodályi— gulyási tanítói elvekhez, me­lyek középpontjában az ifjú­ság tehetsége áll. Újdonság­nak számított az idén a karve­zetők mesterkurzusához kap­csolódó főiskolás kórustábor, kár, hogy lelkes madrigál­estjüket kevesen hallgatták. Az emberek „azt a művé­szetet fogják mindig a legjob­ban megbecsülni, amely a leg­égetőbb szükségletet elégiti ki”. A baudlaurei-mondás le­hetne akár napjaink Tarhosá­nak programja is. Hisz 17. évé­hez közeledve a zenei napok vonulata egyre inkább felnőtté válik, ,v az eddigi értékeket megtartva arra kell töreked­nie, hogy országos igényt elé­gítsen ki, olyat teremtsen, ami­től egyedivé lesz, ami csak tarhosi és mégis vonzza a szak­mát, a sajtót, a nagyközönsé­get. Ez pedig nem más, mint a magyar zene ügye, legyen az népzene, gregorián, történel­mi muzsika, dalirodalom vagy opera-keresztmetszet, virágé­nek, esetleg — uram bocsá’ — a magyar kultúrában gyökere­ző dzsessz, netán rockmuzsika. Magyar Zene Háza létesülhet­ne Tarhoson—kezdeményez­te az értekezleten Joób Árpád. — Kérem, mutassa be nekünk ezt a készüléket! — Ez az egyik legmoder­nebb az országban. Foropter- rel, próbaszemüveg nélkül működik. Gyors, pontos, meg­bízható. Csak látásvizsgálatot végzünk vele, azt állapítjuk meg, hogy milyen dioptriás szemüveg kell az ügyfelünk­nek. A fiatalok is kíváncsiak, vajon jó-e a látásuk. De főleg ^ az idősebbek fordulnak hoz­zánk, a korral járó látásromlá­suk miatt. Tizennégy év alatti­akat nem vizsgálunk. Egy vizsgálat ára 300 forint. — Vidékről is jönnek? — Igen. Például, aki mező- berényi és a békési SZTK-hoz tartozik, inkább eljön hoz­zánk, mert itt rögtön meg is kaphatja a szemüvegét. De két napon belül, ha különleges A fiatal tehetségek bemutatása mellett helyet adna ez az ének- együttesek országos fórumá­nak, a Kökéndi József polgár- mester által javasolt posztgra­duális tanári kurzusoknak és a doktor Gyarmath Olga indít­ványozta anyanyelvi, beszéd­művelő tábornak. A Kodály Társaság és a Kazinczy Ala­pítvány pamere ezeknek a ter­veknek. Tarhos ilyen irányú szakosodását a megyei önkor­mányzat is támogatja. Szilágyi Menyhért, a kulturális bizott­ság jelenlévő vezetője a tarho­si profil kialakításában a pe­dagógusok továbbképzése mellett szállt síkra. Vélemé­nye szerint kiművelt közönség­re csak akkor számíthatunk, ha kiművelt, az anyanyelvet és a zenét értő és érzőpedagógusok nevelik a jövő nemzedékét. Vá­mos László a békés-tarhosi ba­ráti kör nevében a magyarság- tudat elmélyítésének fontos­ságát hangsúlyozta! Vala­mennyiünk ügye, mondta, hogy az ország keleti csücské­ben újabb nemzeti érték te­remtődjék. Tarhos képe alakul, formá­lódik. Az október 3-ai ülés gondolatainak összegzése, a jövő évi program véglegesíté­se novemberben várható. F. Pálfy Zsuszsa lencsére volna szükség, azt is be tudjuk szerezni. —Naponta hány vizsgálatot végeznek? Milyen képesítés kell ehhez a tevékenységhez? — Általában harminc vizs­gálatot tudunk végezni. Felső­fokú látszerész (optometrista) vizsgát kell tenni Budapesten. — A szakmai irányításról kérdezem. — Az úttörő munkát dr. Pi- rityi Károly szemész főorvos kezdte el, nyugdíjazása után a stafétát dr. Mészáros Piroska főorvosasszony vette át a me­gyei kórház szemészeti osztá­lyán. A százhúsz óra szakmai gyakorlat alatt igazán sok se­gítséget kaptunk a szemészor­vosoktól, adjunktusoktól, amit ezúton is szeretnék megkö­szönni. Aranyi Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) feszítő indulata arról tanúsko­dott, hogy a kétegyháziak je­lentős része mindmáig nem ju­tott túl a valóban súlyos prob­léma érzelmi megközelítésén. Ki is mondták: nem nagyon bíznak a törvényesség erejé­ben. Jó kétórányi múltidézés után — amikor a hallgatóság egy jelentős hányada hazain­dult — a polgárőrség megyei vezetője végre a lényegre te­relte a szót: aki arra késztetést érez, jelentkezzen polgárőr­nek. A megalakítandó egye­Szolzsenyicin: A Gulag-szi- getvilág című remekművét há­rom kötetben, az eredeti képi dokumentumokkal jelenteti meg az Európa Könyvkiadó. Osztovits Levente, a kiadó igazgatója az MTI munkatár­sának elmondta: szinte bizo­nyos, hogy veszteséges lesz a vállalkozás, ám egy olyan könyvkiadónak, amely elköte­lezte magát az értékek közve­títése — és nemcsak a piaci siker — mellett, erkölcsi köte­lessége e mű, „a XX. század kézikönyvének” megjelente­tése. Nyilvánvaló, hogy a Gu­lag közreadása ma már nem hozhat üzleti hasznot, mert a néhány évvel ezelőtti kalózki­adás — amely korántsem volt teljes és pontos — elorozta a Mivel a város képviselő­testülete a szeptember 29-ei ülésükön — idő hiányában — nem tudott minden betervezett napirendet megtárgyalni, az ülést október 7-én 13 órától Hétvégén Sarkadon ülésezett az év elején megalakult Biha­rért Alapítvány kuratóriumá. (Az alapítvány bihari területen sülét vezetőjének ajánlott Ró­zsavölgyi Péter azt kérte: a belépésüket fontolgatók egy­előre írjanak alá egy jelentke­zési fvet, s a közeljövőben meg­tartandó alakuló közgyűlésen majd választanak vezetőt. Az elsőnek aláírót nagy tapsot kaptak. Ezen az estén négy hölgy és 22 úr jelentkezését állapíthatták meg. De a két- egyházi polgárőrség minden tisztességes ember előtt nyitva áll: a községházán munkaidő­ben várják a további jelentke­zőket. lehetséges vásárlók egy részét. A század talán legfontosabb könyveként emlegetett Gulag- ot a tervek szerint november­ben tízezer példányban jelen­teti meg az Európa. A kötete­ket kétféle jegyzetanyaggal látják el: a szerző számára evi­dens utalásokat a kiadó kiegé­szíti. Szolzsenyicin Gulag-ját Soproni András fordította ma­gyarra. A háromkötetes mű ára még kérdéses, de szinte bizo­nyos, hogy meghaladja majd az ezer forintot. Az Európa Könyvkiadó azokra az érdek­lődőkre számít, akik változat­lanul fenntartották azt az igényt, hogy a teljes Gulag-ot, az igazi remekművet olvassák el, s ezért hajlandók áldozni. (MTI) folytatják. Itt többek között szó lesz a diszkontáruház bérleti szerződéséről és arról, hogy a város milyen feltételekkel isko­lázna be hallgatót a sarkadi in- novátorképző egyetemre. élő diákok felsőfokú tanulmá­nyait kívánja segíteni.) Min­derről a napokban részletes tá­jékoztatást adunk. Sarokba szorítva Luxuscikk A ’60-as évek elején irigykedve nézték azt, akinek sze­mélyautója volt. A pártállam elhitette az emberekkel, hogy az autó nem a közlekedés és a munka eszköze, hánem luxuscikk. Úgy tűnik, a tendencia folytatódik, mert a 20. század első demokratikus kormánya azt igyekszik bizo­nyítani: ez így is van. Már a költégvetés egyensúlyának javítására kitalált autósokat sújtó adónemeket úgyahogy megszoktuk, nemkülönben a kötelező felelősségbiztosítást is. Lassan hozzászokunk az útalap építését célzó támogatás benzin árába épített lényegéhez is. Röviden összefoglalható: mindig van ürügy egy-két forinttal az árat felfelé vinni. Aki összeadja éves viszonylatban, hogy „luxusigényeit” szolgáló négykerekűje mennyibe kerül, akkor jobb, ha azonnal keres egy balekot, akinek eladhatja járművét, mert fenntartani nem érdemes. Amikor a számvetés végé­re értünk, még a kocsi elhasználódásából adódó javítási költségeket, karbantartásra fordított pénzt nem számol­tuk. Nem számolunk továbbá azzal sem, hogy az autónk esetleg balesetet szenved vagy váratlanul meghibásodik. A kormány eredményesen dolgozott a tekintetben is, hogy megfelelő vámtarifákkal korlátozta a személygép­kocsi magánimportját. Ezzel eredményesen kizárta a kis­pénzű embereket a lehetőségből, hogy 2-3 ezer márkáért kisfogyasztású autóhoz jussanak. így ténylegesen csak az tud személygépkocsit üzemeltetni, aki az átlagnál jobban keres. Papp János Hogy látva lássak Segít a komputer Gyors, pontos, megbízható... fotó: lehoczky péter K.A.J. Jön a Gulag-szigetvilág AKI DEREKAS, AZT SEM A KITÜNTETÉS, SEM A HIVATAL NEM TESZI ROSSZABBÁ. (Arisztotelész) Egy ülés helyett kettő Biharért Alapítvány

Next

/
Thumbnails
Contents