Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
O 1992. október 1., csütörtök RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A Békés Megyei Hírlap mai száma 51128 példányban jelent meg, s így csaknem 200 ezer olvasóhoz jut el. Terjesztik a megye postásai Kádár Péter ár! Lehet, hogy most nem teszem okosan, ha — látszólagosan — beavatkozom levélváltásukba. Nem szándékom az igazságtevő bírót alakítani, fogadatlan prókátor pedig végképp nem kívánok lenni. De az eset késztet arra, hogy röviden kifejtsem határozott véleményem. Mert megint kifakadt a fekély, s a tünet arra utal, hogy nem egy kis lobról van szó. Nem értem: miért a becsületesnek, a józanságnak, az igazságnak stb. kell mindig visszavonulnia a becstelenség, a részeg duhajkodás, a gazság stb. elől? Miért a békeszerető, a törvényt betartó, a reszkető tisztességnek kell önszerveződő kft.-be tömörülnie a maga védelmében, és miért nem a jog védi meg őket a jogállamban? Miért kell unos-untalan „önbíráskodásra” kényszeríteni a békés, munkát szerető, dolgozni akaró, gyarapodni tprekvő vagy egyszerűen csak megélni vágyó tisztességes kilenc és fél milliót? On is azt tette levelében, amit az aposztrofált eset kapcsán Kóráék leírtak: a polgármesternek nincs jogköre, a lakásszövetkezet csak „üzemeltető", a rendőrség áll és néz, az önkormányzat nem illetékes, a lakástulajdonos hm, izé..., tehát a képviselő a törvényt alkotja, de a végrehajtás nem az ő dolga. Pedig csak olyan helyekre fordultak a bátortalan állampolgárok, amelyek illetékesek lehetnek ügyükben. Ugyanakkor Ön fontosnak tartja, „hogy a jogos érzelmek, indulatok ne ötvöződjenek olyan elvárásokkal, amelyek a jogállam keretei között teljesíthetetlenek”. Többször figyelmesen elolvastam: úgy értem, hogy a jog, a jognak az érvényesítése a jogállamban olykor-olykor teljesíthetetlen! Az Ón fogalmazásával szemben úgy vélem, hogy itt nem „jogos érzelmekről" van ám szó, hanem egyszerűen és egyenesen jogról! Mégha az nincs is megalkotva vagy rosszul van összetákolva. Meg itt vannak az indulatok (nyilvánvalóan jogos indulatokról van szó): hát lehet az a valaki indulat nélkül való, akit a hatodik szerv utasított el „jogszerű” (valójában teljesen jogos) panaszával, mert az egyik illetékes tehetetlen, a másikra nem tartozik, a továbbinak meg nincs jogosítványa rá? Krisztus türelme is elfogyott—látva a jeruzsálemi templom előcsarnokában a pénzváltók és kufárok, meg egyéb ókori kft.-k üzelmeit—, kötéllel verte ki onnan a személyiségi jogaikban bizonyára nagyon megsértetteket. Hát csak az ingyenélő nagy, nagyobb és legnagyobb csaló gazembereknek lehetnek személyiségi érzelmeik és—horribile dictu!—jogaik? És ha egy kicsit valóságszerűbben, de magamat mégis megalázóan „visszafogottan” fogalmazok, akkor én vagyok a békétlen támadó és a vitakultúrám nem Európába való. Jó, ha Tanganyi- kába. Képviselő úr, nem programnyilatkozatra van szükségünk már, hanem határozott tettekre mind a törvényalkotásban, mind a végrehajtásban. Ne feledje: sok ott a törvény, ahol sok a vétek. Az lesz majd az igazi örömünnep, ha a gazember reszket és fél, a becsületes tömeg nyugalomban él és nem ő fél a jogállamban törvényes keretek között. Ezt kívánja szívből Petőcz Károly LEVELEKBŐL Visszhang Hol van a folt a szociális hálón? Nem okozott meglepetést dr. Sarkadiné dr. Lukovics Évának az országgyűlési felszólalásáról adott nyilatkozata a Békés Megyei Hírlapban, hiszen a benne szereplő alaptalan vádakat már a választási kampánya során is hangoztatta. Ezúttal új célpontot is talált, a Népjóléti Minisztérium újonnan kinevezett politikai államtitkára, dr. Pusztai Erzsébet személyében. Azt írja róla, hogy neki semmi közvetlen tapasztalata nincs az emberek szociális gondjairól, csak hallomásból ismeri azokat. Ez azonban enyhén szólva is félretájékoztatás, hiszen az államtitkárnő korábban, mint gyakorló orvos és mint országgyűlési képviselőjól ismeri az emberek szociális problémáit. Nyugodtan állítom a képviselőasszonnyal ellentétben, hogy a kormány erőn felül költ szociális célokra. Ennek bizonyítéka, hogy annak ellenére, hogy az országosan elosztható pénzösszegek nem növekedtek, a parlament és a kormány emelte a szociális célokra az önkormányzatoknak nyújtott normatív támogatásokat. A kormány vállalja fel a népszerűtlen részt, mivel őszedi be a szociális célokra kiadható pénzt adókból és járadékokból, a A békéscsabai MSZDKSZ szervezete tovább működik Az 1992. szeptember 26-ára meghirdetett békéscsabai keresztény szociáldemokraták újjáalakuló gyűléséről (amelyet hitelesen írt meg a Békés Megyei Hírlap újságírója) az MSZDKSZ békéscsabai szervezete, továbbá az ifjúsági szervezet (SZIM) levonta a megfelelő tanulságokat. Megérti és támogatja azt az elképzelést, hogy a tagságának egy része politikamentesen, egy új keresztényszociális szervezetet kíván létrehozni, további új tagokkal. Ehhez ha igénylik, minden tőlünk telhető segítséget megadunk, és felajánljuk baráti együttműködésünket. De mi úgy érezzük, hogy a politikától nem szabad teljesen elfordulnunk, mert ha minden rendszert változtatni akaró erő ezt tenné, akkor a visszarendeződésre törekvőfolyamatokat senki sem tudná megállítani. Ezért úgy gondoljuk, hogy a demokrácia érdekében politikai síkon is tovább folytatjuk a harcunkat a rendszerváltás, a szociális igazságosság érdekében. Mert csak így van esélyünk elérni, hogy keresztényi erkölcsökön állva, a szociáldemokrata eszmeiséggel összefonódva, tudhassuk szolgálni a szociális igazságosságot. Mert valljuk, hogy egy demokratikus szociális érzékenységű társadalom, amely szociális biztonságra és az emberek egyenlőségére épül, összenépszerű részt, a pénzosztást átadja az önkormányzatoknak. Gyakorlatilag a békéscsabai önkormányzat is azt a pénzt osztja ki szociális támogatásként, amit a szociálisan érzékeny kormánytól kap. Nyilatkozatában azt sugallja a képviselőasszony, hogy az SZDSZ sokkal jobban csinálná a szociálpolitikát is. Pl. az országos költségvetés terhére 30 milliárd forintos alapot kellett volna létrehozni a már meglévő támogatások mellett. Csak azt sajnálom, hogy mint Békéscsaba városi képviselője az SZDSZ, a Fidesz, az MSZP többségű és SZDSZ-es polgármester által vezetett közgyűlésen, ahol keresztül tudná vinni akaratát, nem javasolt hasonló ötletet. Akkor sem emelte fel szavát, amikor a kormánytól lakáskamatra kapott 20 millió forintos támogatásból 15 millió forintot a közgyűlés elvett. Megjegyzem, hogy személyemen keresztül az MDF -frakció kiállt azért, hogy az így kapott támogatást az önkormányzat teljes egészében szociális célra használja fel. A képviselőasszonynak a kormány és a Népjóléti Minisztérium elleni támadását igazságtalannak és rosszindulatúnak tartom. Nagyon örülnék, ha a békéscsabai önkormányzatban lenne harcosabb, amikor a város költségvetésénél a szociális kiadásokról döntünk. Dr. Kerekes Attila egyeztethető a kereszténységgel. A magyarországi keresztény, keresztyén szociáldemokraták (de tudomásunk szerint a többi szocdemek is hasonlóképpen gondolják) és a szocialisták együttműködésére a válaszunk az (ami a gyűlés egyik sarkalatos vádpontja volt felénk), hogy a térség szociáldemokrata pártjaihoz hasonlóan nem lehetséges a „volt” kommunista pártok szociáldemokratizálódása. Az adott történelmi helyzetben (és azon túl sem) nem tudjuk elfogadni az úgynevezett,,baloldali" egység eszméjét, a volt állampárt utódpártjaival a politikai együttműködést. Ugyanis a kommunista és a reformkommunista pártok megtestesítői annak az intézményes politikai brutalitásnak a maradványaival, akik Sztálin tankjaival a hátukon több szenvedést és megaláztatást hoztak a szociáldemokratáknak, mint minden más politikai berendezkedés együttvéve. Nehéz lenne börtönviselt vagy emigrációba kényszerített szociáldemokratákat meggyőzni arról, hogy a kommunisták szociáldemokraták, de ez nem is áll, állhat szándékunkban. De elítéljük a fasizmust is, és minden szélsőséget, ami a demokráciát veszélyezteti. Az MSZDKSZ országos És békéscsabai elnöksége nevében: Botyánszki György országos főtitkár Az IFJÚSÁGI SZERVEZET NEVÉBEN! Pétervári Zoltán ÜGYVIVŐ
