Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-31-11-01 / 257. szám

A rák CSALÁD - OTTHON Art a sok mosakodás 1992. október 31.-november 1., szombat-vasárnap Üzenetek a konyhából Szörnyű dolog, amikor a műtő­orvos kezében a műtőkés meg­áll, mert a rák előtörése, terjedé­se, a létfontos szervek szétesése megálljt parancsolnak. Keserű, igazságtalan élettapasztalatból vetem papírra ezt a néhány sort. Különösen akkor fakad fel ben­nem a keserűség, ha tudva tu­dom, hogy az állandó munkakö­töttség vagy egyszerűen a ké­nyelem, hanyagság késleltette betegemnél:— a korai felfede­zés hiányában — a műtéti meg­oldás lehetőségét, s a késedelem egy élet elvesztését jelenti. Ez azután a hozzátartozók önvád­ját és vádlását eredményezi egy bonyolult körön belül, ahol mindenkit furdal a lelkiismereti kérdés, vajon mindent meg- tettünk-e a beteg érdekében?! Vajon időben ment-e ki a szű­résre való felhívás, s ha igen, akkor miért nem jelentkezett a beteg időben, a környezet miért nem gyakorolt nyomást a beteg­re, hogy jelentkezzen? Vajon mit mondanak a sta­tisztikák? Az emberiség törté­netében még soha nem volt annyi rákbeteg és rákhalálozás, mint manapság. Ehhez azonban tudnunk kell, hogy mára az átla­gos élettartam jelentősen meg­nőtt és a rák a legtöbb esetben korfüggő. Minél több az idős ember, annál több rákbetegség keletkezhet, következménye­sen magas rákhalálozással. A régen használatos statisztikai halálok a „végelgyengülés’’ volt. Ma már a gondos és fejlett kórboncolás, kórszövettan pre­cízen felderíti a halálokat, a rá­kot. A régi rettegett népbetegsé­gek, mint a skarlát, diftéria, tüdőgyulladás, tuberkulózis, gyermekágyi láz szerencsére lecsökkentek, s ezzel is növeke­dett azok száma, akik az idős­kort megérték. Oser professzor dolgozatá­ban olvasható a következő: „Mindegyik korcsoportnak megvan a maga specifikus rák­kvótája, amely időbeli, földraj­zi és faji befolyásoktól függet­lenül állandó marad. A rák számszerű előfordulásában te­hát a kor a döntő tényező. Az idők változásával csak a rák szervi manifesztációjában kö­vetkezik be eltolódás, a rákrizi­kó a korban van.” Korábban a férfiaknál több gyomorrák és kevesebb tüdőrák fordult elő, ma viszont több tüdőrákot és kevesebb gyomor­rákot lehet regisztrálni. Nőknél korábban a méhrák volt gyako­ribb, ma a mellrák van túlsúly­ban, illetve jelentősen növeke­dett körükben a tüdőrák. A szervi megjelenés változá­sára a következő statisztikai adatot ismertetném: Japánban a gyomorrák gyakoribb, mint Amerikában, ahol a vastagbél­rák fordul elő nagyobb szám­ban. Az Amerikába kivándorolt japánok átvették az amerikaiak életmódját és ezzel a betegséget is. Lecsökkent körükben a gyo­morrák, de megnőtt a vastagbél­rák száma. Hasonló a nyugatné­metek amerikanizálódása is, ami a tüdőrákhoz viszonyított kiugróan magas vastagbélrák- megbetegedés megjelenése bi­zonyít. A táplálkozási szokások vál­tozása, az élvezeti cikkek fo­gyasztásának kiugró magas számadata nálunk is növeli a rák megjelenését. Gondoljunk pél­dául a nők körében elhatalma­sodott dohányzási szokás és a tüdőrák összefüggésére. Ha mindezen szokáson vál­toztatni tudnánk, máris egy lé­péssel közelebb kerülnénk a be­tegszám csökkenéséhez. Dr. Jakubecz Sándor Az emberi bőr két négyzetmé­teres felületével a legnagyobb kiterjedésű „szervünk", amely körülbelül egy milli­méter vastag. Ezt egy lehelet- vékony vízből és zsiradékból álló filmréteg fedi, az úgyne­vezett savanyú védőréteg. Ez a réteg akadályozza meg a bakrétiumok, vírusok, gom­bák bejutását a bőrbe. Izza- dás- és faggyúmi­rigyek mil­liói gon­doskodnak arról, hogy ez a védő­réteg szi­lárd marad­jon. Napj a- inkban a bőr véde­kezőképes­sége igen nagy pró­bának van kitéve. Környezeti mérgek, kémiai szerek hatása mind-mind erősen igénybe veszi a bőrt. A túlzott higiénia is a védekezőképesség gyengüléséhez vezethet. A túl lúgos szappan, nagyon gyako­ri mosdás, sprayk és dezodo­rok szétroncsolhatják a sava­nyú védőréteget. Ezáltal a faggyúmirigyek túlzott mű­ködésbe kezdenek és eltömik a pórusokat, mitesszereket, pattanások jelennek meg a bő­rön. És ha a bőr megsérült, akkor a baktériumok, gom­bák, vírusok szabadon bejut­nak a szervezetbe. Néhány jó tanács, hogyan védjük bőrünket: — Semleges hatású szap­pant használjunk, mely nem támadja meg a savanyú védő­réteget. — Száraz bőrűek ne hasz­náljanak túl erős mosdószere­ket, hanem olyat, mely-a bőr zsírosodását elősegíti. — A bőrnek levegőre van szüksége. Ügyeljünk tehát ar­ra, hogy ruházatunk szellős le­gyen és ne vagy csak kevés szintetikus anyagot tartal­mazzon. — Fon­tos az ele­gendő al­vás, a friss levegőn való rend1 szeres mozgás. — Spor- toljunk rendszere­sen és na­ponta egy­szer izzad­junk ki sportolás közben. Az aktív mozgás javítja a vér oxi­génnel való ellátását, és ez jó hatással van a bőrre is. — Kiegyensúlyozottan ét­kezzünk, vegyünk magunk­hoz sok vitamint, megfelelő mennyiségű ásványi anyagot és nyomelemet tartalmazzon az étrendünk, ebből a bőr is profitál. — A bőr a lélek tükre. A stressz, a napi gondok, izgal­mak meglátszanak a bőrön. Igyekezzünk nyugodt, ki­egyensúlyozott életet élni, ez erősíti az ellenállóképes­ségünket, és ezáltal problémá­inkon jobban úrrá leszünk. És nem utolsó sorban ezál­tal a bőrünk is szebb lesz. Hamis tyúkhúsleves Természetesen csak akkor ha­mis, ha tyúk helyett csirkét veszünk. A feldarabolt csirkét bő vízben egy vöröshagymával és egy egészben hagyott fok­hagymával felteszünk főni. Ha a hús félig megfőtt, zöldsé­gesük be feldarabolt répával, zöldséggel, egy karalábéval, fél zellerrel, néhány felmetélt ká­posztalevéllel, tegyünk bele egy nagy marék zöldborsót, né­hány kisebb gombát egészben (esetleg kettévágva, ha nagyob­bak), sózzuk és dobjunk bele néhány szem köménymagot, feketeborsot, babérlevelet. Pu­hára főzve kivesszük a húsok javát, valamint fél liternyi levet, amiben kifőzzük a cérnametél­tet. A húst forró olajban átpi­rítjuk. Karfiolmártás Ehhez kiskanálnyi szardellát és néhány darab gombát nagyon apróra vágva 3 dl csontlében (vagy hígított húsleveskocká­ban) megfőzünk. Ízesítjük cit­romlével és elkeverünk benne egy tojássárgájának és 2 dl tej­felnek az elegyét. Ha besűrűsö­dött, átforgatunk benne 35 dkg enyhén sós vízben puhára fő­zött, apróra vágott karfiolt. Pá­rolt petrezselymes rizzsel s a hússal együtt tálaljuk. Túrótorta 14 dkg porcukrot habosra ke­verünk 6 tojássárgájával, hoz­záadunk 14 dkg puhított vajat, 14 dkg szitán áttört tehéntúrót, 14 dkg durvára vágott, hámo­zott mandulát. Végül elke­verjük a 6 tojás keményre vert habjával, kivajazott, lisztezett tortaformában, lassú tűznél megsütjük. Ha nem tudunk mandulát szerezni, bátran helyettesítsük dióval. JÓ ÉTVÁGYAT KÍVÁN a Konyhatündér A Kontur Moziüzemeltető Kulturális Vállalat, Békéscsaba, Ságári u. 2. megvételre ajánlja a Montázs videoüzletét.- MONTÁZS VIDEOÜZLET (Csaba utca) 6AT -es üzlethelyiség, mintegy 3000 db műsoros kazetta. Éves bevétel: 6 M Ft. — Irányár: 5,5 M Ft. Az ajánlatok beküldési határideje: 1992. november 10-én 16 óráig. Részletes telviágosítás a vállalat központjában, telefon: (66) 325-395. / Állatkerti Guinness-book Milyen magas a zsiráf, mennyit eszik az elefánt? Dr. Bogsch Ilmának, a budapes­ti állatkert osztályvezetőjének • segítségével belekukkantot­tunk a „házi” Guinness-book- ba, hogy megtudjuk: a, kert je­lenlegi lakói közül kik és milyen rekordokkal büszkélkedhetnek, íme, egy rövid lista. Legmagasabb: Zaire, a zsi­ráf, amely „emelt fővel” 545 centi. Jelenleg olyan értelem­ben is páratlan, hogy—özvegy, s egyelőre nincs élettársa. Legsúlyosabb: a széles szájú orrszarvú, étkezés előtt is több mint 4 tonnát nyom. Neve — stílszerűen — Éasyboy, azaz könnyű fiú. Neje, Lulu csak né­hány kilóval könnyebb, ő csak a legsúlyosabb hölgy címére jo­gosult. Legöregebb: Mombassa, a víziló. Pontosan nem tudni, hogy szülőhazájában, Kenyá­ban mikor látta meg a napvilá­got, de azt igen, hogy 1958-ban érkezett hozzánk, 34. életévén tehát biztosan túljár. A Mombá- nak becézett asszonyság egy speciális vízilórekordot is tart: 13 utódot hozott világra. A láto­gatók egyik kedvence, a 6 hóna­pos Petra — Momba unokája. Legtöbbet eszik: az indiai elefánt. Árun és „felesége”, Khali naponta fejenként egy- egy mázsát kebelez be. A menü többnyire főtt rizsből, burgo­nyából, sárgarépából, karalábé­ból, céklából, almából, zeller­ből, szénából, lucernából és különféle tápokból áll. Leggyorsabb: a zebra és a csíkos hiéna. Az előbbi rövid, az utóbbi hosszabb távon képes óránként 64 kilométeres tempó­ban futni. A testsúlyhoz viszo­nyítva azonban alighanem az elefánté a pálma: ha üldözik, akár 40 kilométeres sebességre is fel tud gyorsítani. Legértékesebb: Dangó, a go­rillacsemete; gorilláéknál ugyanis fogságban a családi szaporulat a legnagyobb ritka­ság. Anyja igazi féltő majom­szeretettel vigyázta újszülöttét, úgyhogy az ápolók is csak a napokban tudták meg, hogy Dangó—fiú. (szóma) Ferenczy Europress Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsa­ba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levele­zőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db reklámesemyőt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. masak lesznek a napjaink. Nyertesek: Bakancsos Zoltánné, Békéscsa­ba, Dobsa János, Körösladány, dr. Kardos Mi­hály, Szeghalom, Lovas Mihályné, Bélmegyer, Rangaszné Fodor Csilla, Medgyesbodzás.

Next

/
Thumbnails
Contents