Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

HÁLÓ 1992. október 29., csütörtök A szociális támogatások rendszere az új törvénytervezet alapján 3. Típus Jogosultság Ki ítéli meg? Forrás III. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások a) alapellátások 1. gyermekek napközbeni ellá­tása a szülő (például: munkaképes, szociális helyzet, betegség miatt nem képes a gye­rek nappali ellá­tását biztosítani) a helyi önkor­mányzat képvi­selő-testületi rendelete alap­ján az intéz­mény vezetője önkormányzati költségvetés + állami költség- vetés intézmé­nyek után járó normatív támo­gatása 2. étkeztetés 3. házi segítség- nyújtás azon személyek, akik tartósan vagy átmenetileg nem képesek sa­ját étkeztetésüket biztosítani otthonukban ön­ellátásra saját erőből nem képes a helyi önkor­mányzat képvi­selő-testületi rendelete alap­ján az intéz­mény vezetője a helyi önkor­mányzat képvi­selő-testületi rendelete alap­ján az intéz­mény vezetője önkormányzati költségvetés + állami költség- vetés intézmé­nyek után járó normatív támo­gatása önkormányzati költségvetés + állami költség- vetés intézmé­nyek után járó normatív támo­gatása 4. családsegítés életvezetési problémákkal, szociális gondok­kal küzdő csalá­dok b ) szakosított ellátások 1. ápolást, gon­dozást nyújtó intézmények önmaguk ellátásá­ra nem vagy csak folyamatos segít­séggel képes sze­mélyek, akik ellá­tása rendszeres gyógyintézeti ke­zelést nem igényel a helyi önkor­mányzat képvi­selő-testületi rendelete alap­ján az intéz­mény vezetője a helyi önkor­mányzat képvi­selő-testületi rendelete alap­ján az intéz­mény vezetője vagy bírói ítélet önkormányzati költségvetés + állami költség- vetés intézmé­nyek után járó normatív támo­gatása önkormányzati költségvetés + állami költség- vetés intézmé­nyek után járó normatív támo­gatása 2. rehabilitáci­ós ellátást nyúj­tó intézmények 3. nappali ellá­tást nyújtó in­tézmények 4. átmeneti el­helyezést pszichiátriai, il­letve szenvedély- betegek, akik akut gondozásra nem szorulnak és rehabilitációjuk­ra nincs már mód olyan személyek, akik saját ottho­nukban élnek, de szükségük van ét­kezésre, társas kapcsolatokra és alapvető higiéni­ai szükségletei­nek kielégítésére 3. életévét betöl­tött kiskorú, aki átmenetileg fel­ügyelet nélkül marad; idős em­ber, akiről időle­gesen nem gon­doskodnak; fo­gyatékos, akiről a család tehermen­tesítése érdeké­ben gondoskod­nak; hajléktalan, aki éjjeli mene­dékhelyre szorul a helyi önkor­mányzat képvi­selő-testületi rendelete alap­ján az intéz­mény vezetője vagy bírói ítélet a helyi önkor­mányzat képvi­selő-testületi rendelete alap­ján az intéz­mény vezetője vagy bírói ítélet a helyi önkor­mányzat képvi­selő-testületi rendelete alap­ján az intéz­mény vezetője vagy bírói ítélet önkormányzati költségvetés + állami költség- vetés intézmé­nyek után járó normatív támo­gatása önkormányzati költségvetés + állami költség- vetés intézmé­nyek után járó normatív támo­gatása önkormányzati költségvetés + állami költség- vetés intézmé­nyek után járó normatív támo­gatása Forma/összeg a szolgáltatást nyújtó intézet által szakmai alapon meghatározott térí­tési díjból az önkor­mányzat állapítja meg, mennyi pénz kifizetését vállalja át (bölcsőde, óvo­da, napközi) a szolgáltatást nyújtó intézmény által szakmai ala­pon meghatározott térítési díjból az önkormányzat álla­pítja meg, mennyi pénz kifizetését vállalja át a szolgáltatást nyújtó intézmény által szakmai ala­pon meghatározott térítési díjból az önkormányzat álla- pítjaA meg, mennyi pénz kifizetését vállalja át a szolgáltatást nyújtó intézmény által szakmai ala­pon meghatározott térítési díjból az önkormányzat álla­pítja meg, mennyit kell fizetni rászorultságtól függő térítési díj el­lenében idősek, il­letve fogyatékosok otthonában való el­helyezés rászorultságtól függő térítési díj el­lenében fogyatéko­sok, szenvedély-, illetve pszichiátriai betegek intézmé­nyeiben elhelyezés idősek klubja, fo­gyatékosok nappali intézetének igény- bevétele rászorult­ságtól függő téríté­si díj ellenében gyermekek átme­neti otthona, idős­korúak, illetve fo­gyatékosok gondo­zóháza, hajléktalan éjjeli menedék­hely, illetve átme­neti szállás a rászo­rultságtól függő té­rítési díj ellenében A személyes gondoskodást jelentő szociális ellátásról alapvetően valamennyi önkormányzatnak gondos­kodnia kell, de —ha alakosság száma nagyobb, mint 2 ezer, az idősek nappali ellátásáról is, —ha a lakosság száma nagyobb, mint 10 ezer, az idősek átmeneti elhelyezését szolgáló intézkedésekről is, —ha a lakosság száma nagyobb, mint 20 ezer, a nappali ellátási formákról is, —ha a lakosság száma nagyobb, mint 30 ezer, az átmeneti elhelyezési formákról is gondoskodnia kell. A megyei, illetve fővárosi szinten a bentlakásos ellátásiformának kell megvalósulnia. Az önkormány­zatok egymás között megállapodhatnak, hogy elláthatják a szomszéd önkormányzat lakóit is. A szociális ellátás intézményrendszerének kiépítése ötéves program keretében valósul meg, részben az önkormányzatok költségvetéséből, részben az állami költségvetés szociális szakmai programokra nyúj­tott kötött felhasználású állami támogatások segítségével. Összeállította: Veress Pálma szóvivő, Népjóléti Minisztérium Munkatár(s) A Békés Megyei Munkaügyi Központ állásajánlatai kiren­deltségenként: Békéscsaba: kereskedelmi előadó középfokú nyelvvizs­gával (1 fő), mérlegképes könyvelő (lfő), munkaügyi előadó (lfő), pénzügyi előadó (1 fő), revizor pénzügyi főis­kolával (1 fő), adminisztrátor román nyelvismerettel (1 fő), külkereskedelmi bonyolító német nyelvismerettel (1 fő), közlekedési mérnök (1 fő), szűcs (3 fő), hegesztő (4 fő), varrógépműszerész (1 fő), bú- torasztalos (2 fő), varró (20 fő), villanymotor-tekercselő (1 fő), konyhai mészáros (1 fő), cukrász (1 fő), szakács (2 fő), gépmester (1 fő), könyv­kötő (1 fő), kertész (2 fő). Békés: gazdaságvezető, fel­sőfokú végzettséggel ( 1 fő), fel­szolgáló (4 fő), varrónő (4 fő), szakoktató — mezőgazdasági gépészmérnök ( 1 fő), védőnő ( 1 fő), óvónő (1 fő), gázkazánfűtő (1 fő), zöldségtermesztő (1 fő), kertészeti vezető (1 fő), dísznö­vénytermesztő ( 1 fő), üzletkötő ( 1 fő), kárpitos (2 fő). Gyula: gépi varró (17 fő), autófényező (3 fő), kazánfűtő (magas nyomású, 1 fő), ápoló (5 fő), burkoló (1 fő), építőipari raktáros ( 1 fő), műköves (1 fő), ács (1 fő), kollégiumi nevelő (1 fő), könyvelő (2 fő), láncoló (ketliző, 2 fő), kötő (2 fő), ve­gyész (főiskolai végzettséggel, 4 fő), vízépítő mérnök (1 fő), útlevélkezelő (5 fő), növényter­mesztő —kertész ( 1 fő). Orosháza: varrónő (54 fő), mintakészítő asztalos (1 fő), ci­pőkészítő (4 fő), cipőfelsőrész­készítő (3 fő), ofszet-gépmester (1 fő), közegészségügyi fel­ügyelő (1 fő). Szarvas: asztalos ( 13 fő), ba­bafestő (5 fő), segédmunkás ( 11 fő), felszolgáló (3 fő), műszaki bolti eladó (1 fő), tehergépko­csi-vezető (6 fő). Szeghalom: Henkel-Meta- kémia keres 2 fő alapmassza- főző szakmunkást, vegyipari középfokú végzettséggel. Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgató­ság keres 3 fő minősített he­gesztőt, 1 fő autódaru-kezelőt (Praga típusú autódarura, C kategóriás jogosítvány is szükséges). Mezőkovácsháza: ápolónő (1 fő), varrónők, betanított var­rónők (20 fő), védőnő felsőfokú végzettséggel (1 fő), jogász végzettségű igazgatási, jogi munkakörre (1 fő), üzletkötő biztosítási ügynöknek (2 fő), bútoripari asztalos (10 fő), uta­zási ügyintéző — útlevélkezelő (35 fő), ének szakos általános iskolai tanár (1 fő). Gyomaendrőd: MILK­WAY Kft. (Örménykút, VI. kér. 119.) keres 3 fő fejőnőt. Véd vagy riaszt? Ellenőrök a munkaügyi központban — Egyértelműen az adófizető polgárok és a becsületes munka- nélküliek védelmében dolgo­zunk —mondja határozottan dr. Nagy Ágnes, a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. — Az emberek, a munkaadók és a munkavállalók egyaránt érzé­kenyek mire fordítják a munka- vállalói járulékként befizetett pénzüket. Az ellenőrzési csopor­tunk 1991. szeptember 1 -jén ala­kult, novembertől osztályként működik. A vezetője dr. Juhász Marianna. —Tévedés, hogy mi csupán a „fekete munkát” ellenőrizzük—- tájékoztat Marianna.—Mindent kontrollálunk, ami a foglalkoz­tatási törvénnyel kapcsolatos. Néhány formát sorolok példa­ként: követjük a foglalkoztatást elősegítő támogatások vala­mennyi formáját (részmunka- idős támogatás, közhasznú mun­ka, képzések elősegítése) a mun­kaadóknál és a munkanélküliek­nél. A munkanélküli ellátást igénybevevőknél a jogosultsá­got, a fekete munkát. A munka­adóknál az átlagkereset-számí­tást, a külföldiek foglalkoztatá­sát, a létszámleépítés szabályai­nak figyelembevételét. A mun­kaügyi központ munkáját is el­lenőrizzük. Tavaly óta több, mint 1600 ellenőrzést tartottunk a megyében. — Milyen eszközökkel élhet­nek? — Felhívjuk az ügyfél figyel­mét a jogszabálysértésre. Visszafizettetjük a jogosulatla­nul felvett pénzeket. Kezdemé­nyezzük a járadék folyósításá­nak megszüntetését. Áttesszük az ügyet az intézkedésre jogosult szervekhez, ilyenek például az APEH, a társadalombiztosítási igazgatóság. Tény, hogy a mun­kaadók felelősségrevonására ez az utóbbi az egyetlen lehetséges szankció, míg a munkanélküli­vel szemben nagyobb szigorúsá­got biztosít a törvény (a fekete munkát végzőnek 3 hónapig vagy akár teljesen megvonhat­juk a járadékát). A munkaadó­nak csak a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása esetén „görbül a hajaszála”, azaz a kifi­zetett bérösszegének kétszeresét kell befizetnie a foglalkoztatási alapba. Az ellenőrzéseken ta­pasztaltak miatt 1991-ben 600 ezer, 1992-ben 4 millió 200 ezer forint visszatérítéséről intéz­kedtünk. —Hogyan jut tudomásukra a jogsértés? — Eves ellenőrzési terv alap­ján minden velünk kapcsolatban álló munkáltatóhoz eljutunk. A munkanélküliek védelmét jelen­ti, ha a gyanúsan alacsony átlag- kereset után nézünk, hiszen en­nek alapján számítjuk ki a mun­kanélküli-ellátás összegét. A fe­kete munkavégzést lakossági bejelentések, rendőrségi, társa­dalombiztosítási, munkavédel­mi felügyelőségi információ alapján ellenőrizzük. Sok a rosszindulatú, névtelen bejelen­tés, ezért a gyanú nem elég, a tényeket bizonyítani kell. —Néhány tipikus esetről hall­hatnánk? —Megszűnt egy gyáregység­vezető munkaviszonya, havi 21 ezer forint munkanélküli-járadé­kot kapott. Emellett vállalkozó­ként havi 210 ezer forint plusz áfa vállalkozói díj ellenében szerző­dés alapján őrizte a gyáregység ingó és ingatlan vagyonát. Á va­gyonvédelemre 4 munkanélküli járadékost is alkalmazott. Más. Téeszek, magánvállalkozók já­radékos munkanélkülieket beje­lentés nélkül foglalkoztatnak. A vizsgálat folyamatban van olyan munkanélküli járadékban ré­szesülőkkel szemben, akik mun­kaerőtoborzással foglalkoznak havi 100-150 ezer forintért. A legkülönbözőbb variációk elő­fordulnak. — Ezek szerint a munka­nélküli-járadékos egyáltalán nem juthat más jövedelemhez? — Adott a törvényes lehető­ség. Kijelentkezik a munka­nélküli-járadékból és tetszés sze­rinti ideig, jövedelemhatárig dolgozhat. Amikor az alkalmi munkalehetőség megszűnik, visszatér hozzánk és újra jogo­sult lehet a munkanélküli-jára­dékra. Ha egy munkáltató alkal­mi munkára kikér egy munka- nélkülit, a járadék mellett is fog­lalkoztathatja a minimálbér összeghatáráig. A szeptember végi adatok szerint 29 ezer 100 ember regisztrált, 21 ezer pedig ellátásban részesülő munka- nélküli a megyében. B.Zs. Bemutatkoznak a nagycsaládos egyesületek A mezőmegyeri nagycsaládos egyesület 1990 elején vált külön a Békés megyei egyesülettől. Huszonegy család volt az alapító, jelenleg 38 család a tagja az egyesületnek. Elnöke Horváth József. Az egyesület a tagdíjakból és a pályáza­tok útján nyert pénzösszegből próbálja fenntar­tani magát. Munkájukhoz a kerületi Arany Já­nos Művelődési Ház ad helyet. Itt közvetlen, segítő kapcsolatot tartanak a művelődési ház nyugdíjasklubjával. Rendszeresen segítik a ta­gokat (akik közül legtöbben alacsony jövedel­műek) olcsó élelmiszerek beszerzésével és ru­hacsere-akcióval. Ezekből a juttatásokból a nyugdíjasokat is részesíteni szokták. Rendez­vényeiken megemlékeznek az édesanyákról és a gyermekekről. De volt már jól sikerült apák napja is. Karácsonyra élelmiszercsomagot sze­retnének a családoknak ajándékozni. Az egyesület minden hónap első péntekjén tart összejövetelt, ahol megbeszélik a gondjaikat. Ezek az összejövetelek arra is jók, hogy egy­mást jobban megismerjék ebben a rohanó élet­ben. Bondár Ferencné Remete Szentesen Gyergyádesz Mihály bácsi 85 éves. Volt cseléd, kubikos és a mai napig sem lett milliomos. O egy optimista ember: „Ha süt a nap és van mit enni, akkor már jól érzem magam”. Azért ennél többet érdemelne... Barátja; Bicebóca, a liba MTI MEDGYASSZAY GY. BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents