Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-29 / 255. szám
GAZDASÁG 1992. október 29., csütörtök Tíz kérdés, tíz felelet Kalauz - munkanélkülieknek Sokan azt mondják, a munka- nélküliség a XX. század betegsége. A hetvenes évek közepén belső munkanélküliségről beszéltünk, a gyárkapukon belül tengő-lengő embereket okoltuk a termelékenység alacsony szintjéért, aztán a nyolcvanas évek végén hivatalosan is szembe kellett nézni a tényekkel: az ingatag lábon álló gazdaság nem volt képes tovább támogatni a gyenge üzemeket, az eladhatatlan áruk tömegét ontó gyárakat. Előbb tízezrekben, aztán százezrekben mérték a munka- nélküliek számát. Az idén azt rebesgetik, talán milliósra is duzzadhat az állástalanok serege. A legfrissebb adatok szerint az aktív korú lakosságból minden ötödik ember munkahelyét a megszűnés veszélye fenyegeti. Merre lehet e szorításból menekülni? 1. Kit és mikortól illet meg a munkanélküli-járadék? Hogyan számítják ki a járadék összegét? Mindazok jogosultak ilyen ellátásra, akik nem állnak munkaviszonyban, egyéb kereső tevékenységet nem folytatnak, az illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette őket, s járulékfizetési kötelezettségüknek minimum 360 napig eleget tettek. Járadékot kaphatnak még az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak is. A járadék mértéke A járadék összegét az állástalan korábbi átlagkeresete alapján számítják ki. (Átlagkereseten a munkaviszony megszűnését megelőző utolsó négy naptári negyedévben elért átlagkereset értendő.) Azoknak, akik korábban a munkahelyükön rehabilitációs keresetkiegészítést kaptak, azt az összeget is be kell számítani a munkanélküli-járadék alapját képező átlagkeresetükbe. 2. Magasabb összegű ellátást kapnak-e azok, akik korábban magasabb összegű szolidaritási járulékot fizettek, netán cserébe tovább kapják a járadékot, mint mások? Az egy naptári napra jutó járadék alapja a havi átlagkereset harmincad része. A járadék összege a folyósítás első szakaszában (12 hónapig) a korábbi átlagkereset 70, a második — fél évig tartó — szakaszában 50 százalék. A munkanélküli-járadék felső határa a megállapításkori minimálbér kétszerese, alsó határa pedig a minimálbér (jelenleg 8 ezer forint). A munkanélküli-járadék folyósítási időtartamának az alapja a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt fizetett járulék (minimális járulékfizetési idő 360 nap). Aki 1440 naptári napig (négy évig) vagy annál több ideig fizette a munkanélküli-járulékot, az másfél évig kaphat járadékot. (Lásd táblázat!) Bizonyos esetekben késleltetik, illetve megrövidítik a járadék folyósításának idejét, így például aki végkielégítésben részesül, annak a munkanélküli-járadék a munkaviszony megszűnését követő annyi hónap elteltével folyósítható, ahány havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítésben részesült. Később folyósítható az ellátás azok részére, akik a „felmondás a dolgozó részéről” vagy „kilépett” bejegyzéssel hagyják el a munkahelyüket. Ők a munkaügyi központnál történő jelentkezésüket követő 90 nap elteltével kaphatnak csak járadékot. 3. Ha valakit többször is elbocsátanak, többször is igényt tarthat a munka- nélküli-járadékra ? A járulékfizetési idő csak egyszer jogosít a munkanélküli-járadék folyósítására. Tehát aki nem vette igénybe a járadékot a számára megállapított folyósítási idő teljes tartamára, mert például közben elhelyezkedett, de később újból munkanélkülivé vált, az ismételt munkanélküliség időtartama alatt a korábbinál rövidebb ideig jogosult az ellátásra. (Levonják belőle az előzőleg folyósított munkanélküli-járadék idejét.) A munkanélküli-járadék folyósításának kezdő napja a munkaügyi központban történő jelentkezést követő naptári nap. Ezért fontos, hogy a munkanélküli munkaviszonyának már a megszűnését követő napon, tehát azonnal jelentkezzen a munkaügyi központnál, hogy nyilvántartásba vegyék. 4. Mikor és milyen címen szüntethető meg a járadékfolyósítása? Megszüntetik az ellátás folyósítását, ha a munkanélküli nyugdíjjogosultságot szerez; ha keresőtevékenységet folytat — kivéve, ha a munkahelyet a munkaügyi központ ajánlotta és az abból származójövedelme havonta nem éri el a mindenkori minimálbért. Nem jogos a járadék akkor sem, ha a munkanélküli olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek résztvevőjeként a minimálbér összegével azonos mértékű rendszeres támogatást kap. Szünetel a járadék folyósítása a terhességi, gyermekágyi segélyben részesülők, a gyesen, a gyeden lévőknek. Szünetel továbbá a szabadságvesztés, a letartóztatás és a javító-nevelő munka ideje alatt, valamint a sorkatonai, a tartalékos katonai és a polgári szolgálat, illetve a közhasznú munkavállalás idején. 5. Dolgozhat-e és ha igen, mennyit a munkanélküli? A foglalkoztatási törvény értelmében a nyilvántartott munkanélküli csak olyan állást fogadhat el, amelyet a munkaerőhivatal kínál számára. Ha saját maga talál munkaalkalmat, kérnie kell a munkaerőhivatalt, hogy név szerint közvetítse ki őt a leendő munkáltatójához. A munkanélküli-járadék folyósítása mellett lehet dolgozni, de az így szerzett kereset összege nem haladhatja meg a minimálbér összegét, azaz a 8000 forintot. 6. Mit jelent a ,,részmunka- idős” foglalkoztatás? A teljes munkaidőben dolgozók törvényes munkáidé* jét csökkentik, de a dolgozók nem a csökkentett munkaidőnek megfelelő, hanem annál magasabb bért kapnak. 7. Kik jogosultak az úgynevezett szociális járadékra? Mi a helyzet azokkal, akik kikerülnek az ellátás „látóköréből” ? Áprilistól folyósítják a 4000 forintos szociális járadékot mindazoknak, akik kikerülnek a munkanélkülijára- dék-rendszer ellátási köréből. A szociális járadék után adót és társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni. Azok a munkanélküliek is kaphatnak szociális járadékot, akiknek munkába állásukat követően ismét megszűnik a munkaviszonyuk, és a munkanélküli-járadékra még nem szereztek jogosultságot. Nem jogosultak erre a szociális ellátásra a gyesen, a gyeden, nyugdíjban lévők, továbbá azok, akiknek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem meghaladja a mindenkori állandó özvegyi nyugdíj minimumát (jelenleg 5800 forint). Az átmeneti támogatást az önkormányzatok jegyzői engedélyezik, s a munkaügyi központok folyósítják a népjóléti tárca erre a célra elkülönített 600 millió forintos keretéből. A szociális járadék juttatásának végleges feltételeit majd a szociális törvény szabályozza. A Munkaügyi Minisztérium illetékeseinek előrejelzése szerint jövőre mintegy 300-350 ezer embernek jár le a munkanélküli-járadék folyósításának ideje, s az év végéig mintegy 170 ezren lesznek jogosultak szociális támogatásra. Előzetes kalkulációk szerint ez 5-6 milliárddal terheli majd a költségvetést. A készülő szociális törvénynek is része lesz a szociális támogatás, de azt ma még nem lehet tudni, hogy ennek az összege emelkedik-e majd. 8. Menekülési utat jelent-e, ha valaki munkanélküliből vállalkozóvá válik? Az a munkanélküli, aki főállású vállalkozó kíván lenni, igényelheti a munkaügyi központtól vállalkozásának beindulásáig — de legfeljebb hat hónapig — a munkanélküli-járadék továbbfolyó- sítását; a vállalkozás szaktanácsadási költségei legfeljebb 50 százalékának megtérítését, továbbá a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés költségei felének megtérítését. Igényt tarthat ezenkívül — legfeljebb egy éven át — a hitelfedezeti biztosítás költségei felének megtérítésére is. De ilyen címen támogatást csak azok a munkanélküliek vehetnek igénybe, akik munkanélküli-járadékot kapnak és a munkaügyi központ nem tud számukra megfelelő állást felajánlani. Aki a munkanélküli-járadék folyósítási feltételeinek nem felel meg, az nem részesülhet a vállalkozóvá válást elősegítő támogatásban sem. 9. Magyarországon nem sok remény van arra, hogy az ipar, a szolgáltatások fel tudják szívni a munkanélküliek tömegeit. Milyen külföldi lehetőségek vannak? A külföldi munkavállalásnak kétféle módja van. Az egyik, hogy a munkanélküli magyar munkáltató alkalmazásában végez külföldön munkát. Ebben az esetben a hazai munkaviszony megmarad, a külföldi munka meg- szűnése esetén pedig a hazai vállalát kötelezettségei ugyanolyanok, mintha a munkavállaló itthon dolgozna. A másik lehetőség, ha valaki egyénileg vállal munkát külföldön és a külföldi munkáltatóval köt munkaszerződést. Az egyéni munkavállalás kétféleképpen történhet: — A munkavállaló egyénileg keres magának külföldi munkahelyet. Ehhez itthonról semmiféle engedély nem szükséges, viszont a legtöbb ország feltételként előírja a munkavállalási engedély beszerzését. Ennek hiányában nem létesíthető munkaviszony. — Államközi■ megállapodás alapján is lehetséges egyénileg külföldön munkát vállalni. Ezt az állami munkaközvetítő szervek bonyolítják (OMK). Munkanélküli külföldi munkavállalásáról Németország és hazánk között kormányszintű egyezmény van érvényben. Az egyezmény szerint Németország évente 1500 embernek ad munkaalkalmat, amelynek időtartama 3 hónaptól egy évig terjedhet. Az egyéves tartós foglalkoztatáshoz német nyelvtudás és szakmunkásbizonyítvány szükséges. A jelentkező nem lehet több 40 évesnél. Jelentkezni a munkaügyi központoknál — pályázat útján — lehet. Németországon kívül más országokban is lehet munkát vállalni, de mindig a fogadó ország törvényei a mérvadóak. Külföldi munkavállalás Kevesen tudják, hogy a munkanélküliség ellen nem köthető biztosítás, bár a munka- nélküliség terjedésével előtérbe kerülnek olyan megoldások, amelyek a biztosító társaságok rugalmassága jóvoltából az ilyen helyzetekre is nyújtanak némi biztonságot. Az egyik csoportos biztosítás feltételei között szerepel, hogy a biztosítottat baleset, halál vagy rokkantság esetén akkor is megilleti a 60 ezer forint kifizetése, ha az eset bekövetkezése előtt elvesztette az állását, és munka- nélkülisége miatt már nem fizeti a biztosítási díjat. Az egyik brókercég szeptember óta az OTP hiteladósainak —egyelőre csak a legfeljebb kétéves lejáratú személyi kölcsönök felvevőinek — is kínál egy új biztosítási formát, amely szerint munka- nélküliség, keresőképtelenidejére nem folyósítható a munkanélküli-járadék. 10. Július l-jétől megszűnt a munkakönyv. Mi legyen a sorsa? Érdemes megőrizni? Az idén július elsejével valóban megszűnt a munkakönyv. A jövőben a munka- vállalók munkaszerződéssel létesítenek munkaviszonyt. Aki még eddig nem kapta vissza munkáltatójától a munkakönyvét, jól teszi, ha elkéri, mivel a munkáltatók csak 1 évig kötelesek azt megőrizni, s egy év múltán megsemmisíthetik. Érdemes megőrizni a munkaviszonyra vonatkozó adatokat tartalmazó kis könyvecskét, mert jól jöhet még a későbbiek során, például a nyugdíj megállapításakor. Ferenczy Europress ség vagy halál esetén átvállalja a biztosított esedékes köl- csöntörlesztési részleteinek fizetését. A biztosítási feltételek szerint a munkanélkülivé vált biztosítottnak később, amikor már álláshoz jutott, akkor sem kell visszafizetnie a munkanélkülisége idejére eső törlesztő részleteket, mert ez az összeg a biztosító kiadása. Az ilyen biztosítás tarifája az adósság összegéhez és a törlesztés hosszához igazodik, mivel az átvállalt kockázat is ezzel függ össze. Ha például az ügyfél 50 ezer forintos, másfél éves lejáratú személyi kölcsöne mellé olyan biztosítást köt, amely munkanélküliségre, betegségre és halál esetére is vonatkozik, akkor az körülbelül napi 5 forintjába kerül. A díjfizetés úgy történik, hogy az illető a biztosítási díjjal növelt hitelt veszi fel. FEB Munkanélküliek megoszlása megyénként és a fővárosban 1991.1. és 1992. II. félévében 1991 1992 Budapest 10008 48 353 Baranya megye 8 304 23 194 Bács-Kiskun megye 11835 38051 Békés megye 10822 25 688 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 23 662 66331 Csongrád megye 7 687 21825 Fejér megye 6199 22354 Győr-Sopron megye 4433 15 643 Hajdú-Bihar megye 10098 30419 Heves megye 7 538 21226 Jász-Nagykun-Szolnok megye 10 887 30550 Komárom-Esztergom megye 4539 19064 Nógrád megye 8 685 20141 Pest megye 11865 40781 Somogy megye 6108 14330 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 21927 50 825 Tolna megye 6937 15831 Vas megye 2 853 10042 Veszprém megye 6538 19584 Zala megye 4 638 11844 Biztosítás - munkanélküliség ellen
