Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-28 / 254. szám
gBEMMEI HIRLAp(Hazárd)játék a játékgyárban & BOTRÁNYKÖVEK 1992. október 28., szerda „Felnéztünk rád, mint egy istenre...” Szarvason a Plastolus Ipari Szövetkezet és néhány szövetkezeti tag, illetve üzletrész-tulajdonos a Szarvas és Vidéke Hetilap hasábjain már hetek óta levelezik, mert mint a tagok mondják: az elnöknek, Brachna Mihálynak és társainak maga felé hajlott a keze, amikor a vagyont felosztották. E hírnek jártunk utána, s próbáltuk kideríteni, hogy az április 23-án megtartott vagyonnevesítű közgyűlésen milyen határozatot hoztak. Egy tény: ekkor 161 millió 359 ezer forint értékű vagyont osztottak szét. Cserbenhagyott dolgozók Beszélgetőtársaim Brachna Mihály, a Plastolus volt elnöke, Kohut Pálné, aki ma is a szövetkezet dolgozója éppen 30 éve, Lestyán János, munkanélküli szövetkezeti tag, korábban részlegvezető és Kohut Jánosné (nem rokona a másik Kohutné- nak) leszázalékolt nyugdíjas, több levélíró nevében. — A legutóbbi nyílt levél — kezdi Brachna Mihály — már több a soknál. Itt egyenesen engem támadnak és ráadásul igaztalan vádakkal illetnek. Felróják, hogy kiváltam a szövetkezetből, holott erre a törvény a vagyonnevesítési közgyűlést követő 60 napon belül lehetőséget ad. A kiváláshoz egyébként sem kell közgyűlési határozat. Negyvenkét tag csoportosan kérte a kiválását, 11 pedig egyénileg. (A csoportosan kiválók 33 millió forint körüli vagyont, az egyénileg kiválók viszont 13 millió körülit vittek ki. — A szerk.) Ebben a tizenegyben vagyok én is. Az új szövetkezet 108 taggal, az 1992. szeptember 15-ei közgyűlési határozat szerint új típusú szövetkezetté alakult, melynek vagyona 116 millió 975 ezer forint. A Plastolus mindig nyereséges volt, a vagyona fokozatosan nőtt, tehát igaztalan az a vád, miszerint működésképtelen gazdasági egységet hagytam volna ott. — Nekem már korábban is többször volt konfliktusom az elnökkel — folytatja Lestyán János a történetet. — Mindig azok közé tartoztam, akik elmondják a véleményüket és természetesen az elnök úrnak ez sohasem tetszett. Ezért küldött elsőként munkanélküli-segélyre. Azt persze törvényesnek tartja, hogy megkapta a mát- rafüredi üdülőt bagóért, s hozzá még lakást is Szarvason. De nem ezt sajnálom tőle. Hanem azt, hogy az utolsó pillanatig arról beszélt a szövetkezet vezetése, egybe kell maradni, az új típusú szövetkezeté a jövő és ne váljon ki senki. O és társai viszont a hatvanadik nap délutánján egy hatalmas elhatározással és nagy ugrással cserbenhagyták az egész szövetkezetét, a dolgozókra hagyva az üres irodaházat és a lepusztított üzemegységeket. — Felnéztünk rád, mint egy istenre és minden szavadat elhittük korábban és most is, jobban bíztunk benned, mint saját magunkban és most cserbenhagytál. Pedig annyit kerestél, amennyit akartál, azt csináltad és mi is azt csináltuk, amit te akartál. Fejlesztésről és eredményekről beszéltél, holott egy kopott kalapáccsal és egy bőrlyukasztóval dolgoztunk, hâtés gerincbetegségeket szereztünk — mondja Kohut Pálné és kiteszi az asztalra a kopott kalapácsot és a bőrlyukasztót, mint a technikai fejlődés élő bizonyítékait. — Nem csináltunk mást, mint amit a törvény bármely szövetkezeti tagnak megenged. Törvényesen váltunk ki, és annyi vagyontárgyat vittünk, amennyit a közgyűlés megszavazott, olyan értékben, mint amilyen értékben a vagyonne- vesítő bizottság azt meghatározta — magyarázza a történteket a volt elnök. — Miért nem vittétek ki az elkopott gépet vagy miért nem szóltatok előre, hogy ki fogtok válni, akkor esetleg mi is kivittük volna a kopott kalapácsot. Becsaptatok bennünket, s amit hagytatok, azzal nem megyünk semmire — vág közbe Kohut Pálné. Majd így folytatja: — Az ellen sem volt semmi kifogásunk, hogy ide hozd a kisfiádat, sőt még az ellen sem ágáltunk, hogy üzletrész-tulajdonos legyen. — A fiamnak 7 ezer forintos üzletrésze van és a törvény lehetőséget ad arra, hogy tagja legyen a szövetkezetnek. Egyébként ő ma is ott dolgozik — pontosítja az elhangzottakat Brachna úr. Üdülőt bagóért — Az is megér egy misét, hogy a vagyonnevesítésnél milyen szempontot vettek figyelembe. Én dr. Sepsey Tamást hallgattam a rádióban ebben az időben, aki felhívta a figyelmet, hogy a szövetkezeti tagok vagyonnevesítéskor a bért legfeljebb csak 15 százalékban vegyék figyelembe. Ennek ellenére az elnök úr és cimborái 15 százalékot adtak az eltöltött időre és 85 százalékot a bérre, ezzel is növelték saját vagyonukat, de még mindig lenyeltük volna a békát, ha ezek után nem viszik ki ezt a vagyont a szövetkezetből—há- borog Lestyán János. — Nem igaz — vág vissza Brachna Mihály —, mert 40 százalékot adtunk a bérre, 40-et az évekre és 20 százalékot a részjegyre. (A vagyonnevesítési határozatban 20 százalék vagyoni hozzájárulás »a befizetett részjegy összege forintban, amely egyhavi, később kéthavi keresettel egyenlő bér« és 80 százalék a személyi közreműködés aránya. így határozták meg az egy vagyonjegy értékét és a tagsági viszonyban eltöltött időt valamilyen szorzóként vették figyelembe. — A szerk.) —Az a legnagyobb baj, hogy a szövetkezet vezetői nem adtak részletes tájékoztatást a törvény végrehajtásáról. Pedig kötelességük lett volna. Az a dolgozó, aki nem olvassa a Magyar Közlönyt vagy nem figyeli az újságokat, hagyja, hogy vezetői vezessék az úgy jár mint mi a Plastolusnál. A törvény adta lehetőségeken belül kijátszották a vezetők a dolgozókat, szót sem ejtettek kiválásról, de előtte gondoskodtak, hogy saját vagyonrészük minél többet érjen, majd az utolsó pillanatban kiváltak, ezzel megakadályozva, hogy más is vagyont vihessen ki —■ összegzi az eseményeket Lestyán úr. —Én felszólaltam a közgyűlésen, hogy a két üdülőt, a mát- rafüredit és a szarvasit ne adjuk oda, hiszen mi építettük társadalmi munkában. Legalább ez maradjon meg az ittmaradt szövetkezeti tagoknak. Ugyanígy Az iskola és a szülő közlései Az iskola és a szülő közlései lett elkótyavetyélve a három lakás is Szarvason, pedig azt is tudta volna szövetkezeti dolgozó is használni — kesereg Kohut Pálné. — A közgyűlésen nem is fogadták el, hogy a két üdülőt kivigyék, nem volt meg a kétharmados többség, az elnök 75 szavazatot kapott, társa pedig 73-at. De ekkor dr. Ugrai András felszólalt és azzal érvelt, ha nem adják oda az ingatlant, akkor a kiválók jogosultak működő berendezéseket ugyanilyen értékben kivinni, és ekkor a Plastolus működésképtelenné válhat. Ez után szavazta meg a tagság, hogy akkor inkább az üdülőt vigyék, mint a gépeket — pontosítja a történteket Lestyán János. — Meg kellene nézni azt is — veti fel Kohut Jánosné —, hogy miért az Állami Biztosító embere értékelte az ingatlanokat és miért az elnök kérte meg erre. Nem igaz, hogy a balatoni üdülő csak 2 millió forintot ér. Bagóért jutottak nagy értékhez. A jó dolgokat kivitték, a lepusztult gépeket itthagyták. — Kikérem magamnak a rágalmakat! Külső szakértő végezte az értékbecslést, az épületek árát a Senye Bt., a gépek felértékelését a Mikó Kft. végezte. Mindkét cég szarvasi székhelyű. Nekünk egy listát mutattak, amelyből a vagyonunk arányában kiválaszthattuk mit viszünk ki. Nekem az üdülő kellett — mondja a volt elnök. — Az nem pofátlanság — teszi fel a kérdést Kohut Pálné —, hogy most is munkanélkülisegélyen vagy? Ezt is a törvény írja elő? — Igen, munkanélküli-segélyen vagyok. És? — adja meg a választ Brachna úr. — És az is rendjén való — veti oda Lestyán János —, hogy a saját kft.-d adja a labdaüzemhez a festéket és az általad vezetett szövetkezet ezt megveszi? Saját magadtól vásároltál? Nem beszélve arról, hogy a festékkeverő gépeket a szövetkezet tmk- ja készítette és 4 ezer forint körüli áron vettétek meg. így vittétek ki a szövetkezetből. — Na, na! Ez nem így van. Mi hárman, Hódsági Ferenc, Regős István és én szabadalmaztattuk a műanyagszóró festéket, s erre alapítottuk a kft.-t. A festéket korábban nyugati importból szereztük be, és a kft. a szövetkezetnek 10 százalékkal olcsóbban adta, sőt a szabadalÜzemi tízparancsolat mat teljesen ingyenesen használhatta a Plastolus. Más is alakíthat gazdasági társaságot, s akkor majd meglátja, micsoda munkával jár. En azért váltam ki a szövetkezetből is, mert elnökként .elfáradtam, elegem volt a hajszából, nyugodtabb életre vágyom. A rágalmakat visszautasítom és az újságcikkek egyikét sem hagyom annyiban — zárta le a beszélgetést Brachna Mihály. Hittek a vezetőknek, de nem olvasták a Magyar Közlönyt Igyekeztem kommentár nélkül visszaadni a Szarvasi Plastolus Ipari Szövetkezetben történteket. A személyeskedések kimaradtak, hiszen a lényeget így is érzi mindenki. Amit ezután írok, az csak saját véleményem, melyért most is vállalom a felelősséget. Erkölcsileg teljesen egyetértek az otthagyott, mondhatnám cserbenhagyott szövetkezeti tagokkal. Mert hittek vezetőiknek, eszükbe sem jutott, hogy kijátsszák őket, és azt sem rovom fel nekik, hogy nem voltak olyan jártasak a szövetkezeti átalakulás paragrafusaiban, mint az elnök és tanácsadói. Brachna Mihály és közvetlen környezete minden kétséget kizáróan törvényesen, a rendeleteknek megfelelően jártak el. Tudták mikor kell kiválni, tudták, hogy előtte hogyan lehet nagyobb vagyonjegyhez jutni, azt is jól választották meg, hogy ki értékelje fel az üdülőket, a lakásokat, a gépeket és azt is tudták, hogy cserbenhagynak mindenkit Törvényesen. Ahogy a jogszabályok előírják, és etikátlanul, ahogy a dolgozók érzik. Vessen magára a melós, miért nem járatja a Magyar Közlönyt és miért nem fogad jogászt, mielőtt szavazásra emeli a kezét A közgyűlés döntötte el, hogy így történjen, ahogy történt. Papp János Végy a kezedbe egy izgalmas olvasnivalót. Kellőképpen mélyedj el benne, s ettől kezdve automatikusan beindul a teljes ellazulás... fotó: fazekas ferenc
