Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-28 / 254. szám

àBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1992. október 28., szerda Képviselői fogadóóra Pelcsinszki Boleszláv ország- gyűlési képviselő Szeghalmon fogadóórát tart ma délután 1/2 5-től a szeghalmi városhá­zán. Holnap délután 5 órától a körösnagyharsány i polgármes­teri hivatalban várja az érdek­lődőket a képviselő. Siker Az Örménykúti Hagyomány- őrző Együttes megyei felké­résre nemrégiben látogatást tett a romániai Besztercén. En­nek viszonzásául — szintén megyei kérésre — az ottani színjátszó együttes jött el a kö­zelmúltban Örménykútra, ahol népes közönség előtt mu­tattak be egy háromfelvonásos vidám játékot. Másnap az együttes Kondoroson mutat­kozott be szép sikerrel. MSZP-Party A Magyar Szocialista Párt so­ron következő Party estéjén Gellért Kiss Gábor közíró, az MSZP ügyvivője tart előadást a Médiavita és ami mögötte van címmel. Az érdeklődőket október 29-én, csütörtök este 6 órára várják Békéscsabán, a Party Kisvendéglőbe. Sajnálom, de megőrülök A budapesti román kulturális hét rendezvényeként ma ro­mán küldöttség érkezik Gyu­lára. Délután négykor a Petőfi moziban belépődíj nélküli elő­adáson levetítik Ion Gostin Sajnálom, de megőrülök című filmjét. A bemutatón meg­megjelenik Oana Stefanescu, a film főszereplője és színész­társa, Lucian Nuta is. „Randevú” Biharugrán Biharugrán ma 9 órakor talál­koznak egymással a sarkadi térség településvezetői. A ter­vek szerint többek között szó esik a belső ellenőr közös al­kalmazásáról, majd pedig a résztvevők tájékozódhatnak a megyei önkormányzat peda­gógiai intézetének szolgálta­tásairól. A megállapodások szerint a megbeszélésre több országgyűlési képviselőt is meghívnak. Fiatalokat vár a színház A Jókai Színház a Színezüst csehó című western musical ja­nuári bemutatójához közremű­ködőket, jó mozgáskészségű fi­atalokat keres. Jelentkezni sze­mélyesen lehet a színházban október 30-án 16.30-kor. „EGY TÖRZSBŐL SZÁRMAZNAK AZ ISTENEK ÉS A HA­LANDÓK” (Hésziodosz) I S. O. S. BT. \ Divatáru \ nagykereskedése \ I várja vásárlóit! \ BÉKÉSCSABA. ERKEL U. 7. ; l Nyitva: naponta 7—19 áráig. \ l Telefon: (66) 321-991. .........................J E lőtérbe kerülnek a régiók? Tífusz van, járvány nincs... (Folytatás az 1. oldalról) számára elfogadhatatlan a kormány jövő évi költségveté­si javaslata — mondta Tardos Márton, az SZDSZ frakcióve­zetője. Hozzászólásában a szabad demokraták vélemé­nyét azzal indokolta, hogy a 1993. évi költségvetés is csak a lyukak betömésére törekszik, azt ígérve, hogy a kedvezőtlen helyzet nem fordul válságosra. Vincze Kálmán, a 36-ok ve­zérszónoka arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy sem az 1992-es költségvetés, sem az 1993-as törvényjavaslat nem kívánt és nem kíván javítani a vidék sorsán. A jelenlegi helyzet oka, hogy a kormányzat két és fél év alatt sem találta meg azt a húzóágazatot, amely elindít­hatná a gazdasági felemelke­dést. Az MSZP vezérszó­noka, Békési László szerint a prioritások között nem kellene szerepeltetni a hon­védelmet, az igazgatást és a belső biztonságot. Orbán Vik­tor Fidesz-frakcióvezető is­mét leszögezte: a kormány­nak nincs gazdaságpolitikája, a kormány alkalmatlan hiva­tala ellátására. (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgatónő és a főnővér végigkísérnek a folyosókon, benyitunk a szobákba, a mel­lékhelyiségekbe. Való igaz. Rend és tisztaság van min­denütt. A különböző helyisé­gek bejáratai előtt lavórokba fertőtlenítőt tettek ki. — Sajnos elkoszolódott az intézmény — hallom az igaz­gatónőt —, s volt rá példa, amikor összevesztem a takarí­tónőkkel. Próbáltam a jutal­mazásokból kihagyni azokat, akiknek a területén nem volt megfelelő a rend. Azután anyagilag érdekeltté tettem a főnővéreket, hogy a saját pavi- lonukban a megfelelő tisztasá­got tartassák... Úgy ítélem meg, hogy ez a rendszer be­vált... Önök váratlanul jöttek. Megítélhették, hogy milyen az intézmény tisztasága. Bármikor jönnek, termé­szetesen nyitottak vagyunk, s ha legközelebb találkozunk, talán már nem találnak hason­ló táblát a bejárat előtt... Béla Vali Remport Katalin az szja-ról Jövőre ismét változni fog a személyi jövedelemadó, bár nem alapvető­en. A tervezet vitájában a maga és az MDF-frakció véleményét mondta el Remport Katalin. Támogatják a törvényalkotónak azt a szándékát, amely az adókiját­szás lehetőségeinek megszüntetését és a kedvezmények, mentességek lefaragását célozzák. A képviselőnő gondként jelezte, hogy az adómen­tes sáv után az első adókulcs rögtön 25%, ez túl nagy ugrás, amit, ha most nem is, de 1994-re módosítani kellene. Tavalyi beszédében szak­mailag és politikailag pozitívnak minősítette a 40%-ra csökkentett maximális kulcsot, a mostani törvénytervezet az 1 millió forint fölötti jövedelmekre be kívánja vezetni az 50%-os progresszív adót. Érdemes lenne felülvizsgálni, hogy megéri-e bevezetni ezt a javaslatot. A mezőgazdasági kistermelés vonatkozásában látszólag ellentétes szabályozást tartalmaz a szövetkezeti átmeneti és az szja-törvény. A jelenlegi javaslat biztonsági szabályt alkalmaz: ha a magánszemély üzletrészét kivonja a vállalkozásból és azt nem működteti más formá­ban, tehát nem vállalkozik vele, akkor meg kell fizetni az üzletrész forrásadóját. A kistermelő előtt több lehetőség áll a javaslat szerint, amelyek közül ő választ: vagy a jelenlegi formában működteti tovább üzletrészét, vagy más szövetkezetbe, társaságba viszi be, vagy egyéni vállalkozóként bejelentkezik és így működteti, vagy kistermelő marad. Ebben az utolsó esetben viszont az ellenőrizhetetlenség miatt vagy a forrásadót kell kifizetnie vagy állattartásból származó bevételnçk tekinti ezt a vagyont és így számolja el. S. A. A csatornamű emberei pihentek... Lezárt temetőben zöldségeskert? A temetők helyzetéről rende­zett tegnap tanácskozást a Bé­késcsabai Városvédő és Vá­rosszépítő Egyesület a békés­csabai evangélikus egyházköz­ség a lelkészi hivatalban. Dr. Cserei Pál vitaindító bevezető­jében elmondta, a békéscsabai és a városhoz tartozó összesen 19 temető 45 hektár területen fekszik, döntő többségük egy­házi tulajdonban van, minde­nekelőtt áz evangélikus egyhá­zéban. A temetők állapota, rendje sokszor meghaladja az egyházak erejét. Mivel közcé- lúak, nemcsak az ő gondjuk kell legyen a fenntartás, több segít­ségre lenne szükség az önkor­mányzattól, a lakosságtól. Szo­morú példákat is sorolt: a Ligeti izraelita temetőben — nem új­keletű ez — ledöntöttek, el­pusztítottak síremlékeket, de másutt is lopnak sírkövet, virá­got, koszorút. A temetői kultúra bár valamennyit fejlődött, sok kívánnivalót hagy maga után. Többek között, hogy leginkább betonerődhöz hasonlítanak... A lezárt temetőket kegyeleti par­kokká kellene alakítani. Bizony van rá példa, hogy benne zöld­séget termesztenek. Az egyesülethez olyan jelzések is érkeztek, jó lenne, ha a történeti temetőnevek visszakerülnének a köztudatba. Kegyeleti parkokat végképp nem bír az egyház fenntartani, mondta Táborszky László espe­res. S amint egy felszólaló kifej­tette, nagy gondot okoz az ön- kormányzat rendelete, amely borsos árat szab a szemétszállí­tásért. Legalább a temetők ese­tében tegyenek engedményt. Az izraelita temető felújítására alakult társadalmi bizottság képviselője a zsidó családok fé­lelméről szólt: miután a Ma­gyarországon páratlan értéket rendbe hozták sok társadalmi munkával,, a pusztítás felerősö­dött. Dr. Abrahám Béla, a Bé­késcsabai Rendőrkapitányság vezetője — amennyiben beje­lentik az egyházi ünnepek idő­pontjait — fokozott rendőri el­lenőrzést ígért a temetőkben. Szegedi Balázs, a megyei temet­kezési vállalat képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs a temetők fejlesztésére hosszú távú koncepció. A meg­lévő szabályok betartatására nincs lehetőség, temetői rende­let kellene, amit szankciók kö­vethetnének. S hogy a temető ne legyen átjáróház, napozóhely, fórum, az halottainkkal szemben morá­lis kötelességünk — fogalmaz­ták meg a kerekasztal résztve­vői. (Szőke) Agyonütötték vagy alkalmazkodtak? Békés megye képviselő- testületének nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága tegnap délelőtt kihelyezett ülést tartott Méhkeréken. A bizottság tagjai többek között a méhkeréki ro­mánság anyanyelvi nevelésé­vel, hagyományápolásának helyzetével ismerkedhettek meg. Kozma Tivadamé, a helyi óvoda vezetője elmondta, hogy az intézményükbe érkező kicsi­nyek nem ismerik a román iro­dalmi nyelvet, így annak elsajá­títtatásában rendkívül nagy sze­repe van az óvodának. Az egyre több vegyesházasság miatt van kisgyerek, aki alig vagy egyál­talán nem ismeri a románt (ilyen korábban csak elvétve fordult elő!), így velük külön kell fog­lalkozniuk. Bóka Mihály isko­laigazgató a kétnyelvűség be­vezetéséről szólt: — Sokan azt mondják, ezzel agyonütöttük az anyanyelvi ne­velést, mások úgy vélik, a ro­mán és a magyar nyelvű oktatás együtt nem más, mint az élethez való alkalmazkodás, hiszen a továbbtanulásnál és az elhe­lyezkedésnél nem mellékes a magyar nyelv ismerete. A nyelv megőrzése mellett a másik legfontosabb dolog a ro­mán hagyományok, a kultúra ápolása, amiről Árgyelán Mi­hály, a művelődési ház vezetője beszélt végül a résztvevőknek.---RIA E leknek középiskolája lesz Jövő hétfőn folytatjuk — hatá­rozták el az eleki képviselők, amikor tegnap előtt este fél 11 - kor elnapolták az ülést. Botrányszaga volt az eleki szociális otthon igazgatói ki­nevezése körüli vitának. A még januárban kiírt, ám ápri­lisban el nem bírált pályázat egyetlen szóba jövő igazgató- jelöltjét — a megbízottként eddig igazgató Völgyesi Ist­vánt — az ellene felhozott vá­dak alól tisztázta a rendőrség. Az őt hónapokkal ezelőtt mun­kahelyi panasz alapján felje­lentő testület kulturális bizott­sága most elzarándokolt a dol­gozók véleményét kérni. A munkahelyi titkos szavazáson a 60 megkérdezett dolgozóból 44-en Völgyesi Istvánt akar­ták. A bizottság vezetője vi­szont bejelentette: amikor e felmérésről döntöttek, tulaj­donképpen határozatképtelen számban voltak jelen. Gál At­tila képviselő — Völgyesi Ist­ván egykori beosztottja — az­zal magyarázta az eredményt, hogy sok új ember van az in­tézménynél, s ők még nem is­merik az igazgatót. A képvise­lő kétszer is név szerinti szava­zást kért az ügyben, s többek között új pályázat kiírását in­dítványozta — eredményte­lenül. A testület Völgyesi Ist­vánt minősített többséggel, határozatlan időre igazgatóvá nevezte ki. A javasolt 35 ezer forintos havi illetményét vi­szont lefaragták 32 ezerre. A már egyszer elhatározott és szerződésekkel biztosított tornaterem építésének helyé­ről és szükségességéről is el­beszélgettek egy kicsit. Már korábban egy pártatlan céget jelöltek ki a versenytárgyalás elvégzésére. Az e cég javasla­ta alapján hozott polgármeste­ri döntést most megkérdője­lezték többen is: miért éppen egy eleki cég kapta a 30 milliós kivitelezői megbízást? Nánási Mihály képviselő azt kérte társaitól, hogy a testület nevében jogosulatla­nul általa megrendelt szakér­tői vélemény bruttó 18 ezer 700 forintos díját térítsék meg számára. A testület erre sem okot, sem lehetőséget nem lá­tott. A mozi üzemeltetésére ki­írt pályázatot a Békéscsabai Körös-táj Mozgó nyerte el. A határidőn túl benyújtott — s ezért figyelembe se vett — pá­lyázat helyi alkotója, Molnár László még a döntés előtt válo­gatott gorombaságokat vag­dalt a polgármester (a testület?) fejéhez. A testület Busáné Szombath Erzsébet színvonalas szakvé­leménye alapján elhatározta a Mezőgazdasági és Ipari Szak­munkásképző Intézetben a szakközépiskolai oktatás meghonosítását 1993 szep­temberétől. Az általános isko­lában kialakítandó gimnáziu­mi képzés megkezdését 1994- től látják lehetségesnek. Arról is döntöttek, hogy az általános iskolában intenzív német nyelvi oktatás feltételeit te­remtik meg. K. A. J. (Folytatás az 1. oldalról) Gulyásék idegeskedtek, a csa­tornamű emberei pihentek, a víz meg csak folyt. Eljött az ígéret napja, a hétfő. Délelőtt esett az eső és az emberek nem akartak megázni, tehát nem jöttek. Délután már nem esett, ám akkor sem jöttek. Időköz­ben Gulyásék egyre idegeseb­bek lettek, hiszen a víz az új, több milló forintért épített há­zuk alá folyt. Kedden reggel megkerestük Nagy Zsoltot, aki az eddig elmondottakat megerősítette. Nem értette Gulyásék aggodalmát és azt sem, miért kell nekik a polgár- mestertől a Hírlapig minden­kit megmozgatni. Tájékozta­tott arról is, hogy amikor em­berei befejezik a leltárt, kijön­nek és munkához látnak. Ez a délelőtt folyamán meg is tör­tént, az utcai csővezeték repe­dését megszüntették. Most már csak az á kérdés, miért kellett erre 5 napot várni és — szavaival élve — min­denkinek beleavatkozni. Ez utóbbi megjegyzésével mesz- szemenőleg egyetértünk, nem kell nagy ügyet csinálni belő­le. Az egész ügy nincs, ha egy szolgáltató vállalat elvégzi a munkáját, lehetőleg akkor, amikor szükséges. Gila Károly Ki lesz a tv-elnök? Máris biztosra veszik, hogy a „külföldi”, kivált azok után, hogy a hét elején Budapestre érkezett az első számú jelölt­ként aposztrofált Ribánszky László. Amikor azonban a Sza­bad Európa Rádió magyar osz­tályának igazgatóját tegnap munkatársunk megkereste, nem jutott el a második kérdé­sig... — Fiktív dolgokról nem sze­retek beszélni, hiszen újságíró vagyok, a tényekkel foglalko­zom, a konkrétumok érdekel­nek — válaszolta érdeklő­désünkre. — Eddig csak az új­ságokból értesültem jelölésem­ről. Hogy nevem egyáltalán fel­merült, az elsősorban a SZER 40 éves, gondolom, sikeres munkájának tudható be, ami­nek természetesen magam is örülök. Hogy akkor miért tartózko­dom Pesten? Ezt a hetet már a nyáron bejelöltem naptárom­ban... Kevesen tudják, hogy it­teni irodánk új, tágabb helyre, a Bajza utcába költözött. Techni­kai, szervezési okok miatt jöt­tem. Amiből az is következik: változatlanul foglalkoztat bennünket, hogy Magyarorszá­gon frekvenciát béreljünk. Saj­nos az egyébként alkalmasnak látszó Rádió élén már az ötödik vezető áll, így mindig újra kell kezdeni a tárgyalásokat. F.I. Sarokba szárítva Az baj Jófelé haladunk? Fordítani kellene a kormányon ? Döntse el mindenki legjobb belátása szerint. Magam legfeljebb bíráló gondolatokat farigcsálhatok, ha nem tetszik valami. Egy jó tanács szerint leginkább a belügyminisztert nem tanácsos „piszkálni”. S közelgő'Békés megyei látogatása előtt nem is illedelmes. Mégis. A néhány éve padlóra küldött rendőrség fellocso­lásához nagy adag keményítőt használó Boross Péter az utóbbi ideiben csaknem olyan intenzitással nyilatkozgat „oda”, mint legendás elődje, a blokádos Horváth Balázs. A Parlament előtt október 23-án Göncz Árpáddal történtek részleteiről főrendezőként a sajtó munkatársaitól értesült. S amikor elmondták neki, hogy bizony náci sapkát viselő, Árpád-sávos zászlót lobogtató fiatalok is voltak a hangosko- dók között, annyival intézte el a dolgot: az baj. Talán elérhették volna a szervezők és a rendfenntartók, hogy a náci különítmény valamivel később érjen a Kossuth térre. Ha ügyesen csinálják, a demokratikus jogok sérelme nélkül is megeshetett volna ez. De a rajtakapott belügyminiszter az önkritika helyett a duzzogást választotta. Egyetlen főnöke ( ő nevezte így) taktikáját követve azzal vágott vissza a náci szimbólumok eltiltását követelőknek, hogy akkor a kommu­nizmus szimbólumait is hidegre kell tenni. Utóbbiakból mintha kevesebb lenne manapság... Amúgy : tea náci sapká­val az ilyen találékonyság előtt! A képernyőről azt kérdezi a miniszter úr: ugyan mit kellett volna tenniük az incidens pillanataiban a Kossuth téren ácsorgó kormánytagoknak? Valóban, mit is? Gyerekko­runkban focizás közben ügyetlenkedő társainknak valami olyasmit mondtunk: aki nem bírja, álljon ki. Kiss A. János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents