Békés Megyei Hírlap, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-26 / 252. szám

1992. október 26., hétfő' A tömegsport-egyesület jubileuma kapcsán S?Oí^ MEGYEI HÍRLAP „Jó futballista válhat belőle!” Megbecsülni az emberi élet értékét Hídvégi Imre, a gólerős középpályás Az idén kerek évfordulót ünnepel a Békéscsabai József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület, amely 10 éve érdekképviseleti szerve a sportolni, mozogni vágyó fiataloknak. A hat szakosztályt működtető egyesület ügyvezető elnökével, Lovas Istvánnal beszélgettünk a jubileum kapcsán, mintegy felölelve az ez idő alatt tör­ténteket. — Egyesületünk azzal a céllal alakult, hogy az embereknek a szabad- és pihenőidejükben hasznos mozgási és sportolási lehetőséget biz­tosítsunk. Ehhez igyekeztünk segítséget nyújta­ni a fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. An­nak idején ezt a feladatot id. Kovács Tibor kezdte szervezni, én elnökhelyettesként segí­tettem munkáját. Kis klubokból alakult — Egyesületünk a szétszórt kis klubok egyesí­tésével alakult meg és nagyon szerény összegű költségvetésből tartottuk fenn magunkat. Idő­közben a taglétszámunk 70 főről 5-600 közötti­re emelkedett, költségvetésünk pedig 270 ezer­ről 3 millióra nőtt. Jómagam húsz éve vagyok sportvezető, s ez idő alatt széles ismertségre tettem szert, amit igyekeztem mindig az egyesület szolgálatába állítani, a fiatalok, a sportolni vágyók javára fordítani. Meg kellett értetni az iskolákkal, a szponzorokkal, hogy mi a közösségi élet érdekében tevékenykedünk, s ezért kértük, hogy biztosítsák nekünk a terme­ket, a sportlétesítményeket és egyéb felszerelé­seket. Jelenleg is bérlői, illetve fenntartói va­gyunk a létesítményeknek. — Mi mindenre volt még szükség az elért eredményekhez ? — A különböző sportágak megszállott egyé­niségeire. Ilyenek például Pakucza József, akit nem kell különösebben bemutatni, vagy Gregor László háromdanos kick-box karatemester, aki már-már fogalomszámba megy pedagógiai munkájával. Említhetem dr. Molnár Pétert, aki a taekwon do-nak tette le az alapjait Békéscsa­bán, most pedig Krajcsó István egydanos mes­ter irányítja e sportág fiataljait. A kondicionáló tornáinkat is lelkes szakemberek végzik, Abo- nyiné Cseke Éva gyógytestnevelő és Molnár Erzsébet fitness oktató. Horváth Zoltán a tájfu­tók városi és megyei mindenese. Említhetnék még másokat is, akik szintén nem a pénzért csinálják, s akkor is ugyanúgy végeznék a vál­lalt feladataikat, ha egyetlen fillért sem kapná­nak munkájukért. Tömegből élversenyzők Mivel egyesületünk tömegsport jellegű, ezért kiemelkedő eredményeket nem várhattunk, de mégis jöttek az ügyes, tehetséges gyerekek. Annak idején a TF-en úgy tanultam, hogy széles alapokon válhatnak ki a tehetségesebbek, akik­ből később lesznek majd a világ- és olimpiai bajnokok, nem pedig úgy, hogy kiválasztok egy magot és minden pénzt beleölve megpróbálok belőle élversenyzőt csinálni. Tehát a széles tömegből akaratlanul is kiválasztódtak azok a tehetségek, akik már azóta minősített és élver­senyzők lettek, amit sokszor, sok helyütt bizo­nyítottak. Hat szakosztályunk működik, ame­lyek sportolóit hétről hétre, hónapról hónapra országos és egyéb rendezvényeken versenyez­tetünk, s hozzák is a tőlük várt eredményeket. — Melyek ezek a szakosztályok ? — Minősítési sorrendben a kick-box karate, amely országos szinten a negyedik helyen áll, az I. T. F. taekwon do, az erőatlétika, a tájfutó, ökölvívó és a tollaslabda szakosztály. Szeret­ném megemlíteni szakcsoportjainkat, ame­lyekben labdarúgás, természetjárás, horgászás, szabadidős elfoglaltság és tárázási lehetőség adott, sőt versenyeket is biztosítunk számukra. Rendszeresen folynak a különböző irányú tan­folyamaink is, ahol 11 területen képezhetik magukat az emberek. Mi a tömegsport jelleggel az emberek egészségét és érdekét védjük, gon­dolkodásmódjukat igyekszünk formálni, az emberi érték megbecsülésére törekedve. Saj­Lovas István fotó: fazekas ferenc nos, a mai rohanó világunkban már mindennek fölment az ára, csak az ember értéke csökkent. Erre pedig figyelnünk kell! — Hogyan, miből gazdálkodik az egyesület, kiktől, honnan kap támogatást? — A rendelkezésre álló összeg tagdíjakból, részben reklámbevételből származik és persze szponzori támogatásból. Különböző pályázato­kat nyújtottunk be, amelyekből szintén hozzá­jutottunk némi összegekhez, amely enyhíti anyagi gondjainkat. Az egyesület tevékenysé­gét segítik még a megyei és a városi szakszövet­ségek is. Vállalkozásunk nyomán létesítettük a szabadidő és sport szaküzletet, amelynek for­galmából szeretnénk fedezni a heti, havi kiadá­sainkat. Szlogenünk: „hasznunk a sportolóké”. Ez biztonságot nyújt az egyesületnek is. Ezen kívül nagy segítséget jelent számunkra, hogy a szülők a gyerekeikért szinte mindenre képesek, átvállalnak a kiadásokból, így sok terhet vesz­nek le a vállunkról. Ezt sok helyen hangozta­tom, mert tényleg értékeljük segítségüket, hi­szen részben nekik köszönhető, hogy itt tartunk. Természetesen nem léteznénk fő támogatónk, a városi önkormányzat segítsége nélkül, de szót kell hogy ejtsek a többi szponzorunkról is, hiszen legtöbben állandó segítőink, illetve rendszeresen támogatják a különböző rendez­vényeinket és versenyeinket. Ilyen a Jamina Rt., a Hargita Plusz Kft., az OTP Bank és a Hungária Biztosító, amelyek évek óta segíte­nek. Persze mindazoknak is köszönettel tarto­zunk, akik szerényebben bár, de ügyünk mellé álltak. Hála istennek, ilyenek egyre többen van­nak és a jövőben is számítunk rájuk. Gyermeknaptól a sportbálig — Milyen főbb rendezvényeken sikerült meg­mozgatniuk a város apraját, nagyját? — Azt mondhatom, hogy sikerült hagyo­mányt teremtenünk több rendezvényünknek, ezek között szerepel a sportbál, sportmatiné, sportmajális, gyermeknap. Egyre népszerűb­bek a nyári rendezvényeink is, így például a kerékpár- és vízitúrák, az edzőtáborok, amelye­ket folyamatosan szervezünk. Ezeken kívül ku­pákat, versenyeket és egyéb más rendezvénye­ket is lebonyolítunk még. A nyári túrákhoz méltányos díjon kölcsönzünk felszereléseket, sőt, egyesületeknek, kluboknak esetenként térí­tésmentesen is biztosítjuk ezeket. — Miben bízik az ügyvezető elnök az elkövet­kező években? — Abban reménykedem, hogy stabilizálódik a gazdasági helyzet, s az emberi élet értékét megbecsüljük, úgy nagyobb támogatáshoz jut­hatunk, s egészségmegőrző és -védő tevékeny­ségünket megbecsülik, elismerik. Ha ez így lesz, akkor úgy érzem, semmilyen gondunk nem lehet. Ha ebben nem hinnék, akkor más elfoglaltságot keresnék magamnak, s valaki másnak kellene lépnie a helyembe — mondta befejezésül Lovas István. Gyurkó Mihály FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A Kamuton élő Hídvégi Imre né­hány éve Békés­csabán jár iskolába, ha­todik osztályosként már a Madách Utcai Általá­nos Iskola padsoraiban tanult, napjainkban pe­dig a Széchenyi István Közgazdasági és Külke­reskedelmi Szakközép- iskola első éves diákja. Eddig a történet szok­ványosnak mondható, ám Imre a jó tanulás mellett a Békéscsabai Előre FC serdülőcsapa­tában érdemelt ki meg­különböztetett figyel­met futballjátékával. A minap beszélgettünk a tehetséges labdarúgó­val, aki Balog Zoltánnal — leginkább — holt­versenyben vezeti a házi góllövő listát. — A Diósgyőr elleni hazai mérkőzésen a lövéseid nyomán háromszor is rezgeti a háló. Miként emlékszel vissza gólja­idra? —Az elsőnél betörtem a 16- oson belülre, ahol buktattak, s a megadott büntetőnek én ma­gam voltam a végrehajtója. Si­került értékesítenem. A máso­dikat szögletrúgásból értem el, amikor is a beívelt labdára jól érkeztem, s- befejeltem. A har­madik gólomat szintén szög­letrúgás előzte meg, a labda kipattant elém, s a 16-osról kapásból a kapuba lőttem. — Milyen poszton játszol általában, mi az erősséged, s miben kell javulnod? — Leginkább a támadó-kö­zéppályás szerepkörben ér­zem jól magam. Az igazat megvallva a védekezés a gyengéim közé tartozik, emel­lett pedig sokszor elöl felejtke­zem. Megfelelőnek az indítá­saimat, a rúgótechnikámat Hídvégi Imre tarthatom talán, úgy érzem, hogy ballal, jobbal egyaránt jól rúgok. — Hogy érzed magad a tár­sak között, kik a legjobb bará­taid, s milyen terveid vannak? —A közösség nagyon jó, jól megy a játék is, úgy érzem megértjük egymást a mérkő­zéseken és a pályán kívül is. Többen barátkozunk a csapat­ból, de leginkább Balog Zoli­val, Halász Robival, Kvasz Krisztiánnal, Láza Janival és Hajdú Krisztiánnal. Hogy mi­lyen terveim vannak? Hát, na­gyon korai még ezekről be­szélni, de mindenképpen sze­retnék NB I-es futballistává válni. Ha rajtam múlik, ezért mindent megteszek. Egyelőre az a fontos, hogy jól tanuljak és emellett folytathassam a focit. s a csapatban megálljain a he­lyem. Az ifjú labdarúgóról jó is­merője, edzője, Szokolay Sán­dor a következőket mondta el: — Imre most végre azt a teljesítményt nyújtotta, ami benne van, s amire képes. Ezen a szinten kellene maradnia, hi­szen őt nagyon sokan ismerik már az ellenfelek közül, az edzők külön készülnek belőle, mert tudják, hogy veszélyes a kapura. Már három éve foglal­kozom vele, tehát ismerem őt: igényli a munkát, szorgalmas, s minden adottsága meg van ehhez a játékhoz. Nyilvánva­ló, hogy vannak még hibái, de ha lehiggad, valóban jó futbal­lista válhat belőle. S ő azzá akar válni! (Gy.M.) Akiket agyagba döngölnek Nem nevezhető lányok, asszonyok sportjának az Egyesület Államokban megrendezett XXII. sárlabda világbajnokság. Mint a felvétel is tanúsítja: a nem éppen lágyságáról ismert Bob Mote, a North Conway Varacskosok játékosa elcsípi a labdát a Mass Sárosok elől, akik viszont igyekeznek agyagba döngölni a labdával előretörő, de alig felismerhető „csatárt”. A publi­kum mindenesetre jól szórakozik a „madzaggal” lekerített pályán kívül... fotó: mti-press

Next

/
Thumbnails
Contents